Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

FOLYTATJA MUNK AJ AT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA 3 (Folytatás a 2. oldalról) a küldöttek tárgyalják meg a termelőszövetkezetek kér­déseit: az új termelőszövet­kezeti törvény és az új föld­jogi törvény tervezetét, va­lamint a területi termelőszö­vetkezeti szövetségek létreho­zásával kapcsolatos kérdése­ket. A területi szövetségeket a termelőszövetkezeti kong­resszus után célszerű meg­alakítani. — Tisztelt kongresszus! Az idei év eredményei alapján megnyugvással álla­píthatja meg a kongresszus, hogy a harmadik ötéves terv megvalósítása a mezőgazda­ságban is megfelelően indult. A mezőgazdaság bruttó ter­melése meghaladja a tervben előirányzott színvonalat. Az összfelvásárlásban a tavalyi­hoz képest mintegy 3,5 szá­zalékos növekedés várható. A mezőgazdasági és élel­miszeripari export a múlt évihez képest előreláthatóan mintegy öt százalékkal nő. A jelentős belvízkárok ellenére jól sikerült a kenyérgabona termelése, a búza termésátla­ga kát. holdanként 12,4 má­zsa lett. A kenyérgabona felvásárlási tervét túlteljesí­tettük. A kukorica termésát­laga meghaladja a 17 má­zsát, a cukorrépáé 185 má­Leonyid Brezsnyev Giuliano Pajetla, Arturo Colombi és Frederico Brini olasz küldöttekkel. zsa, a burgonyáé 65 mázsa lett. A zöldségfélék hozama is magasabb a tervezettnél. A kedvező burgonya-, zöld­ség- és gyümölcstermés eredményeként nőtt a kíná­lat, a szabadpiaci felhozatal. Ezért — az alacsonyabb sza­badpiaci árak eredményeként — a lakosság kiadásai ezek­ből a cikkekből, az idei év­re számításba vett árakhoz képest több mint 300 millió forinttal kisebbek. Befejezésül Fehér Lajos hangsúlyozta: — Szövetkezeti parasztságunk, mezőgazdasági dolgozóink és vezetőink mun­kájukban továbbra is bizton számíthatnak a párt, a kor­mány és az egész társada­lom legmesszebbmenő támo­gatására. Fehér Lajos nagy tapssal fo­gadott beszéde után Tömpe István, a mandá'turrwizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését AZ ELNÖKLŐ KOMÓCSIN ZOLTÁN EZUTÁN A KÖZPONTI BIZOTTSÁG, A KONGRESSZUS ELNÖKSÉGE ÉS A KÜLDÖTTCSOPORTOK MEGBÍZATÁSA ALAP­JÁN JAVASLATOT TERJESZTETT ELŐ AURA, HOGY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA1 KÜLÖN NYILATKOZATBAN IS ÍTÉLJE EL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VIETNAMI AGRESSZIÓJÁT. A NYILATKOZATTER\hü- ZETHEZ — AMELYET A KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK ELŐZETESEN KÉZHEZ KAPTAK — MÓDOSÍTÓ JAVASLAT NEM ÉRKEZETT. A NYILATKOZAT A KÖVETKEZŐKET MONDJA: AZ MSZMP IX. KONGRESSZUSÁNAK NYILATKOZATA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VIETNAMI AGRESSZIÓJÁRÓL A mandáíumvizsgáló bizottság jelentése A mandátumaiz&gáló bizott­ság megbízatásának megfele­lően munkáját elvégezte, és a következőket jelenti a kong­resszusnak: — A Központi Bizottság ha­tározata alapján a budapesti, a megyei és a fegyveres erők pártértekezletem 559 szavaza­ti és 49 tanácskozási jogú kül­döttet választottak meg A kongresszuson jelen van 55*1 szavazati jogú küldött, a kong­resszus tehát határozatképes. A hiányzó küldöttek igazoltan vannak távoL A kongresszus küldötteit fe­lelős megbízatásukra a párt­értekezletek gondosan válasz­tották ki és készítették elő. A küldöttek valamennyien részt vettek a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek vi­táiban, a pértértekezletek esz­mecseréiben. Jól ismerik a párttagság és a pártonkívüliek véleményét, lelkiismeretesen dönthetnek a szocialista épí­tés — a kongresszusi beszámo­lókban javasolt — soron kö­vetkező feladatairól. A jelentés ezután a szavaza­ti jogú küldöttek legfontosabb idataiból összeállított statisz­tikával mutatta ki, hogy a kongresszuson minden réteg (a 'ermelőmunkában részt vevő izikai dolgozó — üzemi mun­kás és tsz-tag —, gazdasági vezető, értelmiségi foglalkozá­sú — tudós, mérnök, orvos, pedagógus, író, újságíró, jo­gász, állami, államigazgatási, társadalmi és tömegszervezeti vezető, a fegyveres erők tagjai, pártfunkcionárius) képviselve van. A jelentés szerint a küldöt­tek 16,8 százaléka nő, és 83 2 százaléka férfi; az életkor sze­rinti statisztika megmutatja, hogy minden korosztály képvi­seletet kapott. A szavazati jo­gú küldöttek 15,2 százaléka már a felszabaditlás előtt tag­ja volt a pártnak. 1944—1956 között a küldöttek 76,4 száza­léka lépett a pártba, 1956 után 8,4 százaléka. A VIII. és IX. kongresszus közötti fejlődés tendenciáit bi­zonyítja a küldöttek párt- és állami iskolai végzettségiének növekedése is. Pártiskolát 13,1 százalékkal, magasabb pártis­kolát pedig 18,6 százalékkal végeztek többen. Az érettségizettek száma 6,8 százalékkal, az egyetemet és főiskolát végzettek száma pedig 9,3 százalékkal növeke­dett. összevetve a szavazati jógii küldöttek adatait, megállapít­ható, hogy a kongresszuson képviselve van a párt három generációja, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, férfiak, nők és fiata­lok. Ezek az adatok is bizo­nyítják, hogy pártunk a mun­kásosztály, az egész dolgozó nép pártja. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után Jedlicska Gyula szólalt fel, majd a Nógrád me­gyei Pártbizottság első titkára, majd Novobátczky Károly akadé­mikus a Tudományos Akadémia tevékenységéről, a tudományos kutatások helyzetéről adott szá­mot a kongresszus fórumán. Ez­után Gyimóthy Dénes, a Pápai Járási Pártbizottság első titkára szólalt fel, majd szünet követ­kezett. Szünet után az elnöklő dr. Korom Mihály bejelentette, hogy a tanácskozás negyedik napján a kongresszus titkárságá­ra újabb 121 távirat és levél ér­kezett, ezzel számuk már 10S3-ra emelkedett. Sok üzem és terme­lőszövetkezet jelentette, hogy tel­jesítette kongresszus» munkaver- seny-váilalását. Külföldről eddig 62 üdvözlet érkezett a testvérpár­toktól. Az elnöki bejelentés után K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Utána Nagy János rudabá- nyai alapszervezeti párttitkár, majd nie Verdet, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének tagja. Gia- comini Agostino, San Marino Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának tagja, Enrique Lister, a Spanyol Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, Er­nest Decosterd, a Svájci Mun­kapárt Központi Bizottságának tagja, H Enning Nilsson, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, George Jeffares, az ír Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja szólalt fel. Ezután ebédszünet következett. Az ebédszünet után Mé­hes Lajos elnökletével foly­tatta munkáját a kongresz- szus. Az elnök bejelentette, hogy eddig 116-an jelentkez­tek felszólalásra, s közülük 45-en szólaltak fel. A kong­resszus elnöksége nevében indítványozta, hogy még há­rom felszólalásra jelentkező­nek adjon szót a kongresz- szus, majd a vitát zárja le. A javaslatot egyhangúlag el­fogadták. Ezután dr. Bakos Zsig- mond, a VI. kerületi pártbi­zottság első titkára, majd pedig Szabó Elek, a Vörös Csillag Traktorgyár pártbi­zottságának titkára, és utol­sónak Szviridov Ivánná, az ófehórtói Búzakálász Tsz el­nöke kapott szót Az elnöklő Méhes Lzijos bejelentette, hogy a Központi Bizottság, a Központi Reví­ziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámo­lója, valamint a szervezeti szabályzat módosítása feletti vita befejeződött. Felkérte azokat a küldötteket, akik hozzászólásra jelentkeztek, de nem kaptak szót, hogy hoz­zászólásukat írásban juttas­sák el a megválasztandó Központi Bizottsághoz. Szünet után Komócsin Zoltánnak, a Politikai Bi­zottság tagjának elnökletével folytatódott az ülés. Komócsin Zoltán bejelen­tette, hogy Biszku Béla, Horváth András és Nógrádi Sándor elállt a zárszótól, mert a szervezeti szabályzat tervezetével, továbbá a Köz­ponti Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcsolatban vá­laszt igénylő probléma nem merült fel. Ezután nagy taps közben Kádár JánosA az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emel­vényre, s mondott vitazáró beszédét. (Kádár elvtárs beszédét va­sárnapi lapunkban közöljük.) A kongresszus elfogadta a KB beszámolóját és a szervezeti szabályzat módosítását A Központi Bizottság első titkárának hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után határozathozatal követ­kezett. A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját. Ká­dár János vitazáró beszédét cs a benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus Bisz­ku Béla előadói beszédét és a párt szervezeti szabály­zatának módosítását. Egyhangú határozattal fogadta el a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentését. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa kifejezve a magyar kommunis­ták, a szocializmust építő magyar nép érzé­seit és akaratát, a leghatározottabban elítéli az Amerikai Egyesült Államok Vietnam el­leni bűnös háborúját, s testvéri internaciona­lista szolidaritásáról biztosítja az agresszió ellen védekező hős vietnami népet. Az amerikai imperialisták vietnami ag­ressziója korunk, egyik legszégyenteljesebb háborúja. Az Egyesült Államok kormánya felrúgva az 1954. évi genfi egyezményeket, sárba tiporva a nemzetközi jog elemi nor­máit, fegyveres erőszakkal avatkozik be a vietnami nép belső ügyeibe, a kommunista terjeszkedés megfékezésének hazug ürügyén több százezres haderővel megszállta és pusz­títja a tőle sok ezer kilométer távolságra eső Dél-Vielnamot, elfojtja a dél-vietnami nép sazbadságharcát, bombázza a Vietnami De­mokratikus Köztársaság területét. Az ameri­kai szoldateszka barbár vietnami tettei, ártat­lan emberek ezreinek és tízezreinek brutális legyilkolása kimeríti a népirtás nemzetközi bűntettét. Az amerikai imperialisták agresz- szióját megvetéssel ítéli el az egész haladó világ. Á Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa úgy véli, hogy a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének ez évi júliusi bukaresti nyilatkozata jogosan mutatott rá a Vietnamban folyó agressziós háború egyre veszélyesebb jellegére. Az utóbbi hónapok eseményei teljes mértékben igazolták e nyilatkozat megállapításait. Az Egyesült Államok kormánya nem törekszik a vietnami kérdés békés és igazságos megol­dására, ellenkezőleg, miközben békeszólamo­kat hangoztat, szélesíti a vietnami agressziót. Az Egyesült Államok kalandor vietnami po­litikája nemcsak Délkelet-Azsia békéjét ve­szélyezteti, hanem g világbékét Is. A világ békeszerető százmillióit csodálat­tal tölti el a vietnami nép hősies harca, amelyet az amerikai agresszorok ellen, a szabadságáért, hazája egyesítéséért, a hala­dásért folytat. Ezt a küzdelmet támogatják a szocialista országok, minden haladó, a béke ügyét szívén viselő ember. Világszerte mind szélesebbé és erőteljesebbé válik a vietnami nép harcát segítő mozgalom. Á Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársa­ság népe egységesen áll a megtámadott viet­nami nép oldalán. Pártunk és népünk lehe­tőségeinkhez mérten támogatja a vietnami nép harcát, s politikai, diplomáciai, gazdasá­gi és katonai jellegű segítséget ad számára és bízik abban, hogy a hős vietnami nép igaz­ságos harcát teljes siker koronázza. A magyar nép határozottan támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy- és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabatíítási Front ötpontos követelését és Ho Si Mi uh elnök 1966. július 17-i felhívását. Az Egyesült Álla­moknak haladéktalanul és feltétel nékül meg kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, ki kell vonnia saját és csatlósai fegyveres erejét Dél- Vietnam területéről, a dél-vietnami nép egyetlen törvényes képviselőjének kell elis­mernie a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí­tás! Frontot, meg kell szüntetnie mindennemű beavatkozást Vietnam belügyeibe, és hiányta­lanul meg kell tartania az 1954. évi genfi egyezményeket. A Vietnami kérdést csakis ezeknek a követel éseknek a teljesítése alap­ján lehet megoldani. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szükségesnek tartja erősíteni a harcot az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellen. Mindazoknak, akik felelős­séget éreznek népük és a béke sorsáért, össze kell fogniuk az amerikai agresszorok megfé­kezésére, az agressziós háború terjedő és mind jobban fenyegető tüzének eloltására. A szocialista országok, a kommunista és mun­káspártok akcióegységének megteremtésével a világ minden békeszerető haladó erejének tö­mörítésével le kell fogni az imperialista ag­resszorok kezét! Ez napjaink legfontosabb feladata, Vietnam népe igaz ügyért harcol. A magyar nép hisz abban, hogy győzni fog! EZUTÁN HATÁROZATHOZATAL KÖVETKEZETT. A KONGRESSZUS A BENYÚJ­TOTT NYILATKOZAT-TERVEZETET EGYHANGÚLAG HATÁROZATTÁ EMELTE. A IX. KONGRESSZUS PÉNTEKI TANÁCSKOZÁSÁT AZ ELNÖKLŐ KOMÓCSIN ZOLTÁN ZÁRTA BE. RÓLUNK BESZEL A VILÁG A világsajtó továbbra Is részletesen beszámol az MSZMP IX. kongresszusának munkájáról — jelentik az MTI tudósítói: MOSZKVA A pénteki szovjet újságok »A testvériség és a barátság demonstrációja«, »A testvéri barátság gyűlése« és más ha­sonló tárnék alatt számolnak be a budapesti Beloiannisz Gyárban rendezett gyűlésről, amelyen Brezsnyev, az SZKP főtitkára is felszólalt PHAGA A Rudé Právo a kongresszus csütörtöki vitájából Szirmai István felszólalását ismerteti. A lap külön tudósítója beszá­mol a CSKP küldöttségének Nógrád megyében tett látoga­tásáról. A lap beszámol Brezs­nyev Beloiannisz-gyári beszé­déről is. VARSÓ A péntek reggeli lengyel ia- pok közlik Franciszek Waniol- ka lengyel küldöttnek a buda­pesti kongresszuson elhang­zott üdvözlő felszólalását. A Trybuna Ludu ismerteti Szir­mai István, Péter János, Czi- nege Lajos beszédeit BUKAREST A román lapok az Agerpres kiküldött munkatársának je­lentése alapján közlik, milyen témákról esett szó az MSZMP kongresszusának negyedik napján. BELGRAD A jugoszláv lapok pénteki számaiban Fock Jenő, Kállai ®3yula, Péter János és Gás­pár Sándor mertettk. felszólalásait is­SZOFIA A bolgár újságok nagy teret szenteltek a szovjet—magyar barátsági gyűlésnek, amelyen Brezsnyev is felszólalt PÁRIZS A párizsi l’Humanité Péter János külügyminiszter beszé­dét ismertetve idézi azokat a szavakat, amelyek szerint a Duna-völgye új típúsú együtt­működést tesz lehetővé a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok között a Német Szö­vetségi Köztársaságtól a Szov­jetunióig. A lap közűi Péter János beszédének Vietnamra, a francia—magyar és az oszt­rák—magyar kapcsolatokra vonatkozó részét is. WASHINGTON Az amerikai lapok ugyan­csak foglalkoznak a budapes­ti tanácskozással. A washing­toni Evening Star ismerteti Péter János beszédét, és cí­mében úgy értelmezi, hogy *a magyar külügyminiszter felszólította az új nyugatné­met kormányt, hogy vessen véget a megkülönböztetés po­litikájának a kommunista or­szágokkal szemben«, ROMA A római Messagero Péter Jánois beszédét kommentálva megállapítja: »A beszédből kitűnik, hogy a Kádár-kor - mány egy olyan európai biz­tonsági rendszer érdekében kíván munkálkodni, amely a két német állam együttműkö­désén alapul«. A Corriere Della Sera című tekintélyes torinói polgárt napilap Péter János és Szirmai István be­szédének leglényegesebb meg­állapításait ismerteti. Az Un­té ismerteti az OÍCP-kül "tő­ség vezetőjének, Arturo Co- lombinak a csütörtöki ülésen elhangzott felszólalását MOSOLYOG A KONGRESSZUS Zimmermann József, az Inotai Alumíniumkohó szo­cialista brigádvezetője mo­solyt csalt a kongresszus küldötteinek arcára, amikor szocialista brigádjának egyik-másik tagjáról be­szélt. A kongresszus színe előtt vallotta be, némely, még nem megfelelő bri­gádtagok esetében egy kis­sé csaltak, hiszen nem te­hették ki a brigádból őket, mert mint mondotta: milyen szocialista brigád az, amely nem bízik az emberekben? Így fordult elő aztán, hogy előre szabadságot adtak a brigádtagnak arra a napra, amikor sejtették, hogy úgy­sem jön be. Azóta alaposan megváltozott a helyzet, a brigádnak lett igaza és az illető nemrég a Szakma ki­váló dolgozója elismerő oklevelet kapott. (V+

Next

/
Thumbnails
Contents