Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap W r SS. 4 MUNKA KÖZBEN Kísérleti szövetkezet — Szükségtelen volt megkér­dezni, merre vannak az asz- szonyok, mert a következő pil­lanatban az utcára kihallat­szó hangos nevetés útba iga­zított. A falu komor és na­gyon sáros. Itt benn barátsá­gos melegen duruzsol a kály­ha, a naphosszat égő villany egykettőre feledteti a kinti szürkeséget. Kellemes a do­hányillat, a rozsadaszínűre érett levelek jellegzetesen zi­zegnek a dolgozó kéz alatt. De ezt csak másodpercekig le­het hallani, mert csak másod­percekig tart itt a csend. Olyan nincs, hogy kifogynak a témából a tapsonyi asszo­nyok. Valami valakinek min­dig eszébe jut. — Aztán dalolunk egyet... — Vagy éppen viccet mesé­Szabrt Lijosné: »»Az ember mindig tapasztal valami újat.« setért. Nem Is lehet panasz­kodni ... De az, hogy még kü­lön is megem­lékeznek a munkáink­ról! ... Ez olyan többlet And új. — Szóval azt érzi az ember, hogy meg is becsülik! Ismét csak a levelek zizeg­nek. Talán az fordul meg a fejükben, hogy nemcsak az je- jelonti a fejlő­dést, ha több a munkaegy­ség, illetve töb­bet fizetnek ér­panaszkodhatunk! Mert nem­csak ■ sok terményt, hanem tiszteletet is hozott ez ne­künk. És ez is számít! Zizegnek a rozsdaszínű le­velek, barátságos melegen du­ruzsol a kályha. Kint a falu sáros, komor. Itt benn mun­ka közben mindig van miről beszélni... Vörös Márta Pénzzel mindent lehet?... — Igen, én ezt hallottam hozzátartozóimtól meg isme­rőseimtől is. Azt íavasolták, hogy kíséreljem meg pénzzel, hátha eredményt érek el — védekezett a bíróság előtt Pörge Katalin Csákány, Fő utca 56. szám alatti lakos, akit Viiiro+ali Vifi rvt’.pttp lünk. Hirtelen mindnyájan nagyon a dohány fölé hajolnak, mint­ha rejteni akarnák a feltörni készülő nevetést. — Ah, azt nem! Nem lehet! elmondani. Egy kicsit »zsí­ros«. — Csak akkor engedjük meg magunknak, ha nincs itt benn a Gyuri bácsi — inte­nek a mérleg mellett álló Brandtmüller György brigád­vezető felé. Zizeg a dohánylevél. Csak a kezek mozognak. — Szépen fizetett az idén? — Hát nemigen dicsekedhe­tünk. Sok volt az a hogy is mondják ... peronosz. Ha az nem lett volna! — Akkor most még több volna a munka — szól a sa­rokból Bordás Vendelné. — Hiába, nem sikerülhet minden úgy, mint a kukorica — kockáztatom meg a meg­jegyzést. Nem minden cél nélkül, hiszen tudom, hogy a tapsonyi asszonyoknak az idén ez a legnagyobb büszke­ségük. Egyszóval tudtam azt, hogy ezzel kedvenc témára te­relem a beszélgetést. — Tudja, hogy micsoda csövek voltak? Ilyenek, ni! — Karanc Jánosné a karján mu­Csak másodpercekig tart a csend; mindig van miről beszélni az asszonyoknak. — De megkérdezheti a ve­zetőket is. Igaz, Gyuri bácsi? — Nem véletlen, hogy az asszonyoknak bankettet ren­deztek ... — Ilyen sem volt még mi- nálunk! Heggel hatig tartotta mulatság. Még olyanok is tán­coltak, akik — nem akarok hazudni —, de húsz-harminc éve, biztos, hogy nem tán­coltak. — Nem volt a szövetkezet­ben még Ilyen családi összejö­vetel? — Volt, volt De ez kimon­dottan az asz- szonyok tiszte­letére! ... — És tudja — fordul újra felém Karanc Jánosné —, ez olyan jólesik az embernek. Mert az igaz, hogy dolgo­zunk, és első­sorban a kere­— A küldöttek között van asszony... — Nézze, én csak annyit mondok, hogy látja, érzi itt az ember, hogy mindig jobb egy kicsit. — Aztán tedd hozzá azt is, hogy ha ilyen kukoricater­més lesz máskor isi nem is Karanc Jánosné: »Azt a bankettet nem lehet elfelej leni!-« tatja, milyen szép termést ho­zott a hungazinos kukorica. — Hogy van az ilyenkor? — szól oda Bordás Vendelné. — Az ember örömmel szedi. — De azt is mondd meg, hogy éjjel nem aludtunk... — Bizony! Egész éjjel sé­táltunk, mert úgy fájt a ka­runk. El kell képzelni, mikor egész nap töri az ember azo­kat a súlyos, nagy csöveket — magyarázza Szabó Lajosné. — Az biztos, hogy ilyen termés nemigen volt még Tapsonyban! Ha jól tudom, több mint huszonhét mázsa májusi morzsoltban! — Sokat is dolgoztunk — mondja halkan maga elé Hor­váth Kálmánná. S ezzel újabb szóáradat indul meg. Szinte egyszerre mondja Szántó Fe- rencné, Fábos Imréné, Bara­bás Lajosné, hogy tényleg higgyem el, a környéken se­hol sem találni ennyire dol­gos asszonyokat, mint ebben a faluban. te. Fejlődés ez is. Egy csalá­di összejövetel, egy érdeklődő szó a vezetőtől, hogy hogy van otthon a gyerek ... — Mert ugye, nekünk, asz- szonyoicnak otthon is helyt kell állni. Nemcsak itt. — Szeptemberben született a kisfiam, de a nyáron még arattam — jegyzi meg Fábos Józsefné. — Hiába, menni kell. Meg aztán nem is lehetne megáll­ni, hogy ne menjünk. — Azért az a szülési sza­badság — veszi vissza a szót Fábosné —, amiről mostaná­ban hallottunk, ha tényleg úgy lesz, nagyon jó lesz! — Az biztos! Valahogy úgy vagyunk, hogy azt érezzük, meg is érdemeljük. — És van-e asszony a ve­zetésben is? — Ügy tudom, nincs... — De hát minek is? — néz­nek rám egyszerre többen. — Az asszonyoknak nagy szájuk van, megmondják azok így is ami nyomja a szívüket, vagy amit szeretnének elérni! — Azért az mégis jobb — meg is illeti az asszonyo­kat —. hogy a vezetésben is képviseltessék magukat. miatt vontak felelősségre. Pörge Katalin katona fia ellen — bűncselekmény miatt — eljárás indult, letartóztat­ták. Az anya fölkereste a ka­tonai ügyészt és arra kérte; legyen fiával emberséges, döntsön ügyében kedvezően. S hogy szavalnak nagyobb ha­tása legyen, 800 forintot akart az ügyésznek adni. Az ügyész ‘ ermészetesen visszautasította. A vesztegetni akaró anyát 4 hónapi — 3 évi próbaidőre — felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélték. Sándor Lászlóné (Somogy- jád, Kossuth utca 21.) is arra gondolt, hogy közlekedési bal­eset miatt letartóztatott férje cselekményét enyhitheti, s elősegítheti előzetes letartózta­tásának megszüntetését. ha pénzt ad az ügyésznek, ö 300 forintot kínált, de rajtavesz­tett. Őt is hivatali vesztegetés bűntette miatt vonták felelős­ségre, és ítélték 5 hónapi .— kísérletezií emberek — Hogyan férhet meg bé­késen egymás mellett, egy te­rületen az állami és a szövet­kezeti kereskedelem? — Nagyon jól! S mindjárt példát is mutathatunk... — válaszolja Haragh János, a Siófok és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet elnöke. — Átmegyünk az Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat Csemege Áruházába, ugyanis ott nyitot­tuk meg cukrászati kiállítá­sunkat ... — ... És ezzel megtettük az első lépést az új gazdasági mechanizmus elveinek gyakor­lati megvalósítása felé... — folytatja a gondolatot Nyíri Ferenc, a szövetkezet árufor- "almi főosztályának vezetője. Cj elvek szerint Január 1-től Somogybán négy földművesszövetkezet — a siófoki is — új föltételek alánján dolgozik majd. Náluk már nem egyszerűen az új gazdasági mechanizmus kísér­leteiről, hanem voltaképpen részleges bevezetéséről beszél­hetünk. A jövő év gazdálkodá­si föltételei közt egymás mel­lett hatnak a régi és az új mechanizmus elemei, s átme­netet jelentenek a reform tel­jes megvalósításához. — Véleményünk szerint a kísérleti szövetkezetek körze­tébe tartozó falvak lakosságá­nak ellátása jobb. választéko­sabb lesz. A korábban sok bosszúságot okozó cikklista megszűnik, tehát senki sem szabja meg, hogy mit hol le­het forgalomba hozni. Azzal, hogv a termelőszövetkezeti ta­gok is bekapcsolódnak az OTP hitelakcióiba a földművesszö- vetkezeteknek ts teljes ellátás­ról kell Gondoskodniuk — Is­merteti a kísérleti szövetkezet céljait az elnök. — Megszű­nik a nagykereskedelmi válla­latok területi elhatárolása is. Ml egy kicsit előbbre léptünk ezen a területen, már szeptem­ber óta erőteljes vásárlói va­gyunk a székesfehérvári Vas- nasrvkereskedelmi Vállalatnak. Fejér megve ipari terület, jobb az ellátás, s mi ezt hasz­náltuk ki. S itt van még egv érdekes lehetőség; a közvetlen kapcso­lat kialakítása termelőüzemek­kel, szövetkezetekkel. Már kapcsolatot teremtettek a gyu­lai ktsz-szel. s ők közvetlenül segítenek a bútorbolt ellátásá­ban. Sokan kétkedtek, sőt el­lenezték. hogy nagy gyárakkal tárgyaljanak. »Az első pilla­natban kidobnak benneteket, hogyan gondoljátok...« Nos, a siófokiak a Dunaújvárosi Vasművel egyeztek meg. hogy' kerítésfonatokat, lemezeket vásárolnak tőlük. A gyárban szeretettel fogadták őket, te­hát szó sem volt holmi nagy­üzemi sovinizmusról. Itt is, ott is kereskedni akarnak kölcsö­nös előnyök alapján. S ha si­kerül megállapodniuk, annak csak a vásárlóközönség látja hasznát. Serkentő bérezés Az ellátásban érdekeltté vál­nak a földművesszövetkezeti boltok dolgozói is, és lehetősé­gük nyílik olyan bérezési for­ma megválasztására, amely serkentően hat munkájukra. A tervek szerint három fizetési forma között választhatnak majd a januárban megtartan­dó termelési tanácskozásokon úgy, hogy se az egyéni érdek, se pedig a szövetkezeti érdek he szenvedjen csorbát. A ve­zetők anyagi érdekeltségi rend­szere is megváltozik. Eddig akármilyen rosszul dolgozott is, megkapta megállapított bé­rének 100 százalékát Az új el­vek szerint a vezető bérét a nyereség határozza meg, és ennek alapján fizetése az elő­ző éri keresetének 75 százalé­kától 160 százalékig is terjed­het. A siófoki szövetkezet ve­zetői úgy fogalmazták meg ezt a gondolatot, hogy aki nem hajt, aki nem törekszik a jobbra, a gazdaságosabbra, az óhatatlanul kihullik, saját ma­ga alatt vágja el a fát. És az árak? A szövetkezeteknek 75 üzle­te. felvásárlója, illetve ipari üzeme van a járásban. A fel- vásárlási üzemág egyike a legfontosabbaknak. — Milyen árváltozás várható a kísérleti időszakban? — Háromféle árral dolgo­zunk majd. Fix ár négy cikk­nél lesz: a burgonyát, az al­mát, a hagymát és a szőlőt központilag megállapított áron vesszük és adjuk. A irányárat szintén központilag szabják meg, de ettől plusz-mínusz 15 százalékkal el lehet térni. Vé­gül maradnak a szabad árak. Ezeket mindenkor a kereslet és a kínálat módosítja. Akinek szebb és jobb az áruja, többet kan érte, a gyenge, silány mi­nőségű termékeket viszont aligha fogja bárki is megvá­sárolni. Ezzel szinte rákény- szerítjük a szövetkezeteket jó minőségű munkára. Remények, tervek A siófoki szövetkezet veze­tőivel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy nagy szükség volt erre az új rendelkezésre s magára az új gazdasági me­chanizmusra is, niszen megsza­badultak egy sor olyan kötött­ségtől, amely nyomasztó te­herként nehezedett rájuk. »Szövetkezeteink egy része — érezve, hogy nem lehet a ha­gyományos keretek között dol­gozni — már korábban is kí­sérletezett különféle fogások­nál, de ezt csak illegálisan te­hette, mert egy revízió bi­zony alapos fejfájást okozott volna a vezetőknek. Most az eddigi illegális termelési, há­lózatfejlesztési és egyéb té­mák legalizálódnak.« Így vélekedett a siófokiak egyik vezetője, s úgy gondo­lom, sok igazság van szavai­ban. Ebben a hónapban a föld- művesszővetkezetek vezetői és tagjai sok munkát végeznek. Mindenütt ismerkednek az új­jal, tervezgetnek, hogyan to­vább. — Azt kell megállapítanunk minden helyen, hogy mire ké­pes az adott bolt, milyen a le nem kötött vásárlóerő a falu­ban, és mi az az eszköz és kö­vetendő eljárás, hogy megfog­juk a vevőket Nyíri Ferenc elmondja, hogy tavaly bizony nem mindegyik termelőszövetkezeti zárszáma­dásra mentek ki az fmsz em­berei, az idén viszont vala­mennyien részt kell venniük meg kell tudniuk, hogv mi ér­dekli a parasztságot, milyen ipari vagy egyéb termékre van szükségük. S ezen túlmenően intézkedni is kell. hogv meg­kapják a falusiak a kívánt cikkeket, s ne utazgassanak fölösleges kilométereket olyan holmiért amit a szövetkezet is beszerezhet részükre. Magya­rul piackutatásnak nevezném ezt az akciót amá nálunk — különösem kereskedelmi téren — még eléggé elhanyagolt. Siófokon — és rajtuk kívül még három földművesszövet­kezetben — január 1-én elkez­dődik valami. Valami új. ami azonban már a távolabbi perspektívát is megcsillogtat­ja az ember előtt. Ezért érde­mes lesz rendszeresen figye­lemmel kísérni munkájukat. Polesz György A tárgyalóteremből 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre. Lelkiismeretlen ember Más jelző nem is illetheti a 40 esztendős Szijj Géza Vis- nye, Fő utca 18. szám alatti lakost. Noha két gyermeke van, képes volt egy alig több mint tízesztendős leányka meg­rontására! Ez év szeptemberében mo­torral a szomszédos pusztára igyekezett. 0 tközben fölvett egy ismerős kislányt, majd nem sokkal később — eléggé ittasan — lakásukra is beállí­tott. Szijj becsukta az ajtót, s a kislány sírásával, könyör­gésével — egyedül volt otthon — mit sem törődve erőszakot követett el rajta, noha tudta, hogy a gyermek hány éves. A lelkiismeretlen emberre súlyos büntetést szabott ki a Kaposvári Járásbíróság bünte­tő tanácsa: 4 év és 6 hónapi szabadságvesztésre Ítélték, 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. Izgatásért 8 hónap Papi gyűlés volt a múlt év októberében Homokszentgyör­gyön a katolikus lelkészek ré­szére. A gyűlésen részt vett és előadást Is tartott Török Pál Vendel somogytamócai ka­tolikus pap is. Előadását népi demokratikus rendszerünk el­leni kirohanásra. izgatásra használta fel, amit a részvevők is elítélően fogadtak. Török még arra is kapható volt, hogy mások fájdalmát, gyászát is rendszerellenes céljaira hasz­nálja ki. Ez év február 10-én Somogytarnócán egy temeté­sen ismét lázított. izgatott. A bíróság — nem jogerősen — 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész súlyosbítás­ért, a vádlott enyhítésért föl- ’ebbezett. Kilencedszer a bíróság előtt Züllött, csavargó életmódjá­ról ismerik a bíróságok a 40 esztendős Frastaczkv Józsefet. akit lopásért a napokban vont felelősségre a Marcali Járás- bíróság. Jó szakmája van — géplaka­tos —, az ital azonban annyira lezüllesztette. hogv végül is a kéthelyi szociális otthon lakó­ja lett. Az ott kaj?ott öltönyt eladta, a pénzt elitta. emiatt nem fogadák vissza. Lakása nem volt. munkát nem vállalt, csavargóit, alkalmi munkák­ból tengette életét. November 2-án Marcaliban a III. kerületi italboltból ello­pott egy aktatáskát. A táskát és a benne lévő pár cipőt egy másik vendéglőben 70 forint­ért eladta. Ez alkalommal kilencedszer állt a bíróság előtt. A vissza­eső bűnözőt a bíróság 10 hó­napi szabdságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Sz. L A Kaposvári Gépipari Technikum két, gépipari szakmával rendelkező, lehetőleg egyedülálló nyugdíjast alkalmaz, portási teendők ellátására. Jelentkezés és felvilágosítás az intézetben, Kaposvár, Rippl-Rónai utca 15. (4369)

Next

/
Thumbnails
Contents