Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-22 / 301. szám
Csütörtök, 1966. december 22. SOMOGYI NÉPLAP BÁTOR EMBEREK A KÖVE jl'KEZÖ EGY-KÉT ÉVBEN több téglagyárat építenek az országban. Az egyik üzem Kőröshegyen lesz. Ebben a községben ugyanis mintegy száv évre elegendő földkészlet van. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Csorépipari Vállalatot jelölték ki beruházónak. Vezetői nehéz helyzetben voltak. ugyanis a feladat elvállalásakor semmi remény se volt arra, hogy az IPARTERV ideiében adja a terveket. Gondjukat növelte, hogy nem kaptak kivitelezőt, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat nem tudta elvállalni a gyár fölépítését. Azonban nem torpantak meg a nehézségek előtt. Elhatározták, hogy terveket készítenek, és saját rezsiben építik föl az új gyárat. Hogy milyen nagy fába vágták fejszéjüket, azt csak akkor látták igazán, amikor hozzákezdtek a tervezéshez, ugyanis a műszakiak nem tudták vállalni az új gyár égetéssel kapcsolatos részeinek tervezését. (Csak a nyers- gyártási technológiát ismerik behatóan). Ezt az akadályt azonban hamar leküzdötték. Megegyeztek a Téglaipari Tröszttel abban, hogy a nyersgyártási vonal tervét ők maguk, az égetési vonal terveit pediig a tröszt készíti el. A kivitelezés is sok gondot okozott. Az építőanyag-gyártással foglalkozó vállalatnak egész sor kivitelezési teendőt kellett elvégezni (anyagbeszerzés. szakemberek biztosítása stb.). Hogy a többi nehézséget leküzdjék, létrehoztak a műszaki osztályon egy tervezési csoportot, továbbá egy főépítésvezetőséget. Ezek legfontosabb feladatáld a gyár tervezését és kivitelezését jelölték meg. Kőröshegyen építésvezetőséget alakítottak. Ide olyan műszakiakat vettek föl, akik vállalták, hogy a munka befejezése után itt maradnak, üzemelteik a gyárat. A munkaerőt részben a kőművesrészlegből, részben a téglagyárakból irányították Kőröshegyre. Hogy a gyár építésére vonatkozó koncepció helyes volt, az azóta eltelt időben bebizonyosodott. Kőröshegyen — a napokban láttuk — készen van már az alagútkemence egy része. Alinak az oszlopok, az építőanyag zöme a helyszínen van. A munka fennakadás nélkül folyik. Ha így haladnak az építők, akkor 1967 szeptemberére a téglagyár megkezdheti a termelést, és az év végéig a tervezett 2 millió kis méretű téglát eű tudja készíteni. MILYEN LESZ EZ A TERMELÉS? — kérdeztük Illés Ferenciül, a vállalat műszaki osztályvezetőjétől, a tervezőcsoport egyik motorjától. Egy hatalmas tervrajzot tett élénk. — Ez a kpröshegyi alagút- kemencés gyár tervrajza. A kitermelt föld bekerül a présbe — mutatta a rajzon. — A prés nyers téglát állít elő belőle. Ennek útja az alagút- szárítóba vezet. Mire a végére ér, alkalmas lesz égetésre. A szárított téglát úgynevezett égetőkocsikra rakják. Ezek bekerülnek a szárítóval párhuzamos alagútkemencébe. Mialatt ezen áthaladnak, a tégla teljesen kiég. Ez a mozgás a szárítóban végzett mozgással ellenkező irányú. A kemence véfén a téglát a rámpákra irányítják. Dióhéjban fgy lehet elmondani a munka- folyamatot. Az alagűtk'm-m- cés üzemiek sok előnye van a hagyományos k“mencéiűvel szemben. Az utóbbiban idényjellegű a nyersgvártág Rendszerint márciustól októberig tart. Az új kőröshe'M gyárban folyamatosan tékn is — tudunk nyers téglát készíteni. Az előregyártóit elemekből á1- 16 tető alatt húzódó aia"út szárítóban és -kemencében : tégla minőségét egvált'l.ár nem befolyásolta a k;nti hőmérséklet. A nyemgvártás és az égetés egv teűiesen zárt rendszerben megy vé°be. Ezzel a módszerrel évenkért 17 illió téglát Mint k^szpoH (\ régi gvár évi terve 6 millió té«la volt.) A tervrajz, mint a legtöbb tervrajz, egyszerűnek látszott. Néhány másodperc alatt vé gigszaladt rajta a munkafolyamatot mutató ujj. Ám elkészítése korántsem volt ilyen egyszerű. Ezt azoknak a megjegyzéseknek az alapján állítom, melyeket Illés Ferenc tett beszélgetés közben, szinte csak zárójelben. Megemlítette, hogy a szárítás azért gyors, mert az alagútkemence melegének egy részét átvezetik az alagútszárí- tóba. A nyersgyártáshoz nagy teljesítményű szovjet gépet használnak majd. Ez préseli a legkisebb nedvességtartalmú téglát. (Az alagútban csak kis nedvességtartalmú tégla szárad ki jól.) Ez a két megjegyzés is utal arra, hogy mennyi mindent figyelembe kellett venniük a vállalat vezetőinek, a tervezési csoport dolgozóinak, Keresztes Sándornak, Réti Jánosnak és a Komáromi Sándor építészmérnök irányításával dolgozó építési csoportnak. Ugyancsak körül kellett nézniük a nagyvilágban, és tanulmányozni a külföldi szak- irodalmat. Mélyreható számításokat kellett végezniük. (Megjegyezzük, hogy a körülnézésben a minisztérium jobban segíthette volna őket. Ta- nulmányúttal stb.) CSAK A LEGNAGYOBB ELISMERÉSSEL lehet szólni arról, hogy az építkezéssel járó többletmunka közben a régi gyáf- gazdaságos működéséről se feledkezzenek meg. Ügy építkeznek, hogy az új üzem az NDK-beli gépsorral az új és a régi üzem számára is előkészítheti a mintegy hatmillió darab nyers téglát. így annak jelenlegi gépsora másutt felhasználható. Elmondható, hogy a Somogy —Zala megyei Tégla- és Cserépipari Válla’at úttörő munkát végez Kőröshegyen. Hiszen alagútkemencés gyár még kevés van Magyarországon. A meglevők bizonyos tekintetben el is térnek egymástól. Egyiknek sem lesz hát pontos mása ez az_ üzem. Egyedi, sajátosan a köröshegyi viszonyoknak megfelelő gyár lesz. Sok munkába, fáradságba, harcba kerül ez a gyár. Sok álmatlan éjszakát okozott és okoz most is. Illés Ferenc mégis azt mondta: «-Alig várom, hogy lássam már működni. Nagyon a szívemhez nőtt.« Talán éppen azért szeretik, mert kemény munkájuk gyümölcsét látják megérni Kőröshegyen. Százezer krémes karácsonyra MUNKÁSVÉDELMI ESZKÖZ (Tudósítónktól.) Éjjel-nappal dolgoznak a karácsony előtti napokban a földművesszövetkezeti cukrászüzemekben. Megyénk minden községében, sőt a pusztákon is már hetekkel ezelőtt összeírták a boltosok és az italboltvezetők a lakosság karácsonyi torta- és süteményigényét. A többi között százezer krémest készít a nyolc üzem. A félkész torták nagy részét már az üzletekbe szállították. Ebből kb. 7000 darabot készítettek. Mintegy 200 000 forint értékű egyéb süteményt is Szegedi Nándor | sütnek az ünnepre. A marcali Iíínz elsőnek jelent ikezett A bőrt fokozott életműködésre serkenti, regenerálja. A Royal Opera Luxus méhpempős krémet a gondosan megtisztított arcra éjszakára alkalmazzuk. Néhány napi használat után a bőrt simává, üdévé, rugalmassá teszi. (5002) Eg^re szapor-dnak az újságokban a sz.(katlan hirdetések. Építőipari vállalatok felhívják a megren dalok figyelmét, hogyha e.ld g és eddig bejelentik iglnyü .c , akkor a jövő év lsj negyedében elkezdik az építkezést stb. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága december elején keretes hirdetésben adta hírül az állami vállalatoknak és a ktsz-efcnek, hogy decemberre asztaloskapacitást keres ötvenezer forint értékben beépített szekrény és pult kivitelezésére. A legszemfülessbb a Marcali Építőipari Ktsz volt: elsőként jelentkezett a megyei igazgatóságon. Az egyezséget hamar megkötötték, a szövetkezet asztalosrészlege elvállalta a munkát. Utánuk még három cég jelentkezett a hirdetés nyomán. Az foglalkoztatott, hogy a marcali ktsz miért ragadta meg ilyen gyorsan a lehetőséget. Az elnök és a műszaki vezető Kaposváron volt, Várfalvi István építőipari kalkulátor tájékoztatott. — A faipari részleg a Szerelvényértékesítő Vállalattal volt szerződésben az idén. Mivel december elején az utolsó tétel megrendelt árut is leszállította a szövetkezet, nem volt munkájuk az asztalosoknak. Éppen kapóra jött a nir- detés; azonnal jelentkeztünk, hogy a mi részlegünknél rendelje meg az Állami Biztosító megyei igazgatósága az ötvenezer forint értékű irodabútort. — Ez a tétel már a terv túl- eljesítését jelenti? — Természetesen. Ez már pluszmunkának számít a részlegben. Hat asztalos állt neki a pult, a két beépített iratszekrény, az öltözőszekrény és a két feljáróiéira elkészítésének. December végére szeretnénk átadni a bútort a megyei igazgatóságnak. Várfalvi István elém teszi a költségvetést, sorolja a tételeket. Fölkereikítve negyven- nyolcezer forint a végösszeg. — S tudja, mi a legérdekesebb? Az, hegy a költségvetés még mindig piszkozatban van, a munka pedig már régen megy. S tegyük mindehhez hozzá azt, hogy a biztosító nem talált kivitelezőt a hirdetés feladása előtt. Pedig, minit a példa is bizonyítja, van lehetőség a gyors üzletek nyélbeütésére. S a jövőben még jobban szaporodniuk kell az ilyen megrendeléseknek és gyors jelentkezéseknek. L. G. Évenként kétszáz balonbuktató kocsit gyárt a Kaposvári Vegyesipari Ktsz. A rögzített állványú munkásvédelmi eszközből háromszázat készített az idén a szövetkezet. KI LEGYEM GAZDA? Az ÉM Villanyszerelőipari Vállalat (Budapest, VII., Síp u. 23.) FÖLVESZ segédmunkásokat és villanyszerelőket budapesti, Pest környéki és vidéki munkahelyekre. Bérezés: Megemelt teljesítménybér iceresetkorlátozás nélkül, ehhez 15 százalék Idénypótlék. Egyéb járandóságok: Saját lakóhelyén kívüli foglalkoztatás esetén — a jogosultságtól függően — kü- lönélési pótlék, természetbeli szállás vagy szállás- díjtérítés, étkezési hozzájárulás, munkaruha. Jelentkezés: Budapest, VII., Síp utca 23. sz. (főporta). (4550) A mezőgazdasági szakkönyv aélkülözhetetlen a mezőgazdásznak és a szakmunkásnak. Ma már senki sem neveti ki azt az agronómust, aki munka közben is előveszi a könyveket. & az is természetes, hogy a szakmunkások is kíváncsian forgatják a szakkönyveket. A kínálattal sincs baj. A Mezőgazdasági Kiadó évente nyolvan-száz kötet izakkönyvet jelentet meg. A probléma csak az, hogy a könyvek nehezen jutnak el azokhoz, akiknek írták. Sokan kutatták már ennek okait. A minap egy, a könyvterjesztéssel foglalkozó értekezleten hangzott el: — Az a baj, hogy túl sokan törődünk vele. És a sok bába közt... Tény, hogy valóban sokan foglalkoznak a szakkönyvek terjesztésével. A kiadón kívül a tanácsok, a MÉSZÖV, a Hazafias Népfront, az ügynökök, a könyvesboltvezetők és a mezőgazdasági könyvbarátok köreinek titkárai. Az eredménnyel mégsem lehet dicsekedni. Szinte általános jelenség, hogy a termelő- szövetkezetek a körlevelek tucatjai ellenére is idegenkednek a könyvvásárlástól. Persze ennek is megvan az oka. Régebben az ügynökök gyakran kihasználták a jóhiszeműséget, visszaéltek a szövetkezeti vezetők bizalmával. Több példát Is idézhetnénk, de talán egy is elég. A barcsi járás egyik szövetkezetének elnöke az ügynök által bemutatott tájékoztató jegyzék alapján ötezer forintért rendelt szakkönyvet. A kiválasztott könyvek helyett azonban főiskolai tankönyvcsomagot küldtek. Azt hiszem, érthető, hogy ebben a tsz-ben nem mostanában lesz hitele az ügynökök szavának. Elhangzott az a javaslat is, hogy a szövetkezeteket rendelettel kötelezzék bizonyos értékű szakkönyvek megvásárlására. Csakhogy a javaslattevők elfeledkeztek arról, hogy a termelőszövetkezetek jogait senki sem sértheti meg. És arról is, hogy a mezőgazdasági szakkönyvterjesztés több, mint üzlet. A kiadó azt szeretné, ha minden megyében a MÉSZÖV lenne a könyvterjesztés gazdája, a többi szerv pedig tekintélyével támogatná a terjesztési akciókat. Ez okos elképzelés. Ha meglesz az igazi gazda, akkor ne csak a felelősséget, hanem a jogokat is adják meg neki. A földművesszövetkezetek járási könyvesboltjai álljanak közvetlen kapcsolatban a tsz-ekkel és a könyvbarát- körök tagjaival. Bizonyára eredménnyel járna, ha minden szövetkezetben kiépítenék a könyvbizományosi rendszert. ötletek és elképzelések tehát vannak bőségesen. Most már csak hasznosítani kellene őket. N. S. A Marcali és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet azonnali belépésre keres legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogászt a járás szövetkezeteinek jogi ellátására. Jelentkezni lehet az fmsz elnökénél. (4869) Kevesebb hatósági bizonyítvány Eddig az oktatási intézményekbe a fölvételhez megkövetelték a vagyoni bizonyítványt, továbbá igazolást az eltartottak számáról, valamint nemleges igazolást a nappalt tagozatra jelentkezők munkaviszonyban állásáról. Mindezek a hatósági bizonyítványok a jövőben szükségtelenek. A művelődésügyi miniszter úgy rendelkezett, hogy az említett hatósági bizonyítványokra a kérelem elbírálásához nincs szükség. Az esti tagozatra szóló fölvételi kérelmekhez a tanácsi szakigazgatási szervekkel sem kell igazoltatni a munkaviszony fennállását. A felsőfokú oktatási intézményekbe fölvett hallgatók állami támogatásának megállapításához és a tandíj besorolásánál megszüntetik azt a követelményt, hogy a község (város, kerület) tanácsi szerve külön igazolja, ha az egyik eltartó nem áll munkaviszonyban, ehelyett csupán az szükséges, hogy az eltartottak számára vonatkozó adatot hitelesítse. Azonnali belépésre felveszünk ács szak- és betanított munkásokat, valamint kubikosokat. A munka télen is biztosítva. Bérezés a teljesítmény alapján. Munkászállást, étkezést biztosítunk. Napi' háromszori étkezés 9,20 Ft térítés ellenében. A jogosultak részére az építőiparra meghatározott fölemelt különélési pótlékot fizetünk, és a 24 munkanap ledolgozása után a haza és a visszautazási költséget megtérítjük Ha a jelentkezőnek egy évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentkezés az ÉM Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályán, Székes- fehérvár, Ady E. u. 13. (4354)-
