Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-18 / 272. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1966. november 18. / Arab katonai szakértők Jordániában A Biztonsági Tanács tagjai elítélték Izraelt Az arab katonai parancs­nokság négytagú küldöttsége Kairóból Ammanba utazott. A delegáció Aref El Mazsali tábornok vezetésével meg­szemléli a Jordán határmenti falvakat, amelyeket vasárnap két izraeli tankoszlop. két páncélkocsis alakulat és 12 Mirage bombáz» támadott meg. Az arab katonai szak­értők megbeszéléseket foly­tatnak a Jordán hadsereg fő­parancsnokságával az agresz- szió elleni védekezésről. A Palesztina Hangja rádió jelentése szerint Ahmed Su- keiri, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet elnöke nyílt levélben szólította fel Husz- szein jordán királyt, emel­kedjék felül a Palesztinái Felszabadítási Szervezet és az ammani kormány nézetel­térésein, és tegye lehetővé a Jordániái nép és a Paleszti­nái haderő közös védekezését az izraeli agresszorokkal szemben. Az Izrael ellen előterjesz­tett Jordániái panasz vitájá­ban a nagyhatalmak után csütörtökön este a tanács nem állandó tagjai is elítélték az izraeli fegyveres támadást. Az argentin delegátus kije­lentette, hogy kormánya a legerélyesebben elítéli Izrael ki nem kéúyszerített fegyve­res támadását. Macui japán nagykövet rá­mutatott: a tanács erélyes közbelépése nélkül a helyzet tovább súlyosbodhat. Corner új-zélandi küldött felszólította a Biztonsági Ta­nács tagjait, hogy munkál­kodjanak a világszervezet kö­zel-keleti békefenntartó ap­parátusának megerősítésén. Ezután Goldberg amerikai ENSZ-fődelegátus, a Bizton­sági Tanács e havi elnöke, pénteken — magyar idő sze­rint — 20 órára elnapolta a vita folytatását. Tudósítóknak elmondotta, hogy magánjellegű eszmecse­rék kezdődtek egy határozat- tervezet kidolgozásáról. (MTI) ENSZ-határozat Smith letörésére Az ENSZ-közgyűlés csütör­tökön — magyar idő szerint a késő délutáni órákban — túl­nyomó többséggel elfogadta 53 afrikai és ázsiai országnak azt a határozati javaslatát, amely felszólítja Nagy-Britanniát, hogy vegyen igénybe minden szükséges eszközt, beleértve az erő alkalmazását is a dél- rhodesiai kisebbségi telepes kormány uralmának letörésé­re. A határozat mellett kézfel­mutatással 89 ország küldött­sége foglalt állást. Ellene csak az élesen bírált Portugália és a Dél-afrikai Köztársaság de­legátusai szavaztak. Tizenhét ország — köztük Nagy-Britan- nia, az Egyesült Államok, Franciaország — tartózkodott a szavazástól. (MTI) Debré javaslata Debré francia gazdasági és pénzügyminiszter, aki a szov­jet—francia tudományos, mű­szaki és gazdasági együttmű­ködési vegyes bizottság első ülésszakának előkészítése vé­gett Moszkvában tartózkodik, kijelentette, hogy helyesnek tartaná egy szovjet—francia kereskedelmi kamara létreho­zásét. Vlagyimir Kirillin, a szov­jet minisztertanács elnökhe­lyettese, az említett szovjet— francia vegyes bizottság szov­jet társelnöke helyeselte Deb­ré javaslatát. Kirillin és Debré megvita tott egész sor gyakorlati in­tézkedést a szovjet—francia gazdasági, tudományos és mű­szaki együttműködési egyez­mény végrehajtásával kapcso­latban. (MTI) Hassa kell térniük a „vörösgárdistáknak“ Náci tömeggyűlés A nemzeti demokrata párt egy választási gyűlésen, a bajorországi Fürthben Otto Hess, a párt elnökségi tagja beszélt. Mint az AP meg­jegyzi, Hess érti, hogyan kell bánni a tömegekkel, hiszen 1930-ban lépett be a náci pártba, ahol politikai szónok­nak képezték ki. A gyűlés befejeztével néhá- nyan a párt írásos manifesz- tumát vásárolták meg, amely­nek egyik fő pontja: >►.Német­országnak tagadhatatlan joga van követeim mindazokat a területeket, ahol századokéra át élt«. Ne segítsd az amerikaiakat!“ »»■ Mint már jelentettük, Tö­rökországban az utóbbi na­pokban több Amerika ellenes tüntetés volt. Az AP ezzel összefüggés­ben megjegyzi, hogy az Egyesült Államok kényes helyzetben van, hiszen Tö­rökországban három ameri­kai légitámaszpont és sok radar megfigyelőállomás ta­lálható, ezek a NATO déli szárnyát hivatottak erősíte­ni. A Török Munkáspárt jel­szót adott ki: «Ne segítsd az amerikaiakat, és ne fogadj el segítséget amerikaiaktól/« Dallasban nem tárgyalhatják Ruby perét Pekingben csütörtökön köz­zétették a KKP Központi Bi­zottságának és a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának november 16-i keltezésű fel­hívását, amely bejelenti, hogy a vidéki »►vörösgárdis­ták« Pekingbe utazása, vala­mint a pekingi »►vörösgárdis­ták« vidékre utazása novem­ber 21-től a jövő évi tavaszi ünnepekig, 1967 áprilisáig szünetel. Hétfőig mind a pe­kingi, mind a vidéki »»vörös­gárdistáknak« vissza kell térniük lakóhelyükre, mivel 21-e után sem a vonatok, sem a hajók, sem a közúti járművek nem szállítják in­gyenesen a fiatalokat. Addig is csak azok utazhatnak in­gyen, akik a »»forrdalmi ta­pasztalatcsere« színhelyéről egyenesen lakóhelyükre tér­nek vissza. A felhívás az intézkedést azzal indokolja, hogy az öt­éves terv első éve feladatai­nak maradéktalan teljesítése érdekében koncentrálni kell a szállítókapacitást a népgaz­dasági feladatokra. V A központi bizottság és az államtanács felhívása ugyan­akkor újból hangsúlyozza a »►vörösgárdisták« gyalogos utazásának fontosságát. A mostani felhívás csak az utazások, és nem a »»kulturá­lis forradalom« szünetelteté­sét jelenti be. A »»vörösgár­distáknak« lakóhelyükön kell folytatniuk a »»kulturális for­radalmat«. (MTI) A texasi fellebbviteli bíró­ság szerdán elutasította a dal­lasi kérületi ügyészségnek azt a kérését, hogy módosítsa ko­rábbi döntését, amelynek ér­telmében Rubyt Daliáson kí­vül állítják bíróság elé. A bíróság október 5-én ha­tározott úgy, hogy a tárgya­lást nem szabad Dallas váro­sában, illetve a dallasi köz­igazgatási területen megtarta­ni. Szerdán bemutatták Párizs­ban Mark Lane amerikai ügy­véd kétórás dokumentum­filmjét, amely azt bizonyítja, hogy nemcsak Oswald volt Kennedy elnök gyilkosa. A dokumentumfilm interjúkat rögzít a gyilkosságnak csak­nem egytucatnyi szemtanújá­val. Johnson javul Az orvosok véleménye sze­rint Johnson elnök egészségi állapota a szerdai műtét után teljesen kielégítő. Az elnök már szerda délután fölkelt, néhány lépést tett betegszo­bájában. A tor«koperáció miatt írásban közli mondani­valóját környezetével. Suharto cáfol A djakartai helyőrség pa­rancsnokság csütörtökön cá­folta azokat a sájtójelentése- ket, amelyek szerint magas rangú katonatiszteket tartóz­tattak le egy összeesküvés kapcsán. Suharto, a hadse­reg vezetője kijelentette, hogy »nem tud letartóztatá­sokról«. (MTI) Eltűntek, mert tudtak valamit A dallasi elnökgyilkosság szemtanúinak titokzatos halála Az Egyesült Államokban és músu.t is gomba módra szaporodnak a Kenn dy elnök meggyillio ésával fo lallrozó és a Warr n-bizott­ság állításait cáfoló k ad vényük. Jcacüim Joesten német sz tm&zású amerikai új ágíró tollából a. b tálalásija kerültek a nagyközönség elé a dallasi események. A könyv szerzője szerint az elnök igazi gyilkosai megmene­kültek az igazságszolgáltatás sújtó keze elől, viszont a dallasi gyil­kosság után 13 ember halt meg gyanús körülmények kö ott, mert valamilyen módon közük volt Kennedy halálához. © Kezdjük Warren Rey- noldsszal. Reynolds használt autókkal kereskedett Dallasban. Szerencsétlenségé­re a merénylet napján szem­tanúja volt Tippit rendőr meggyilkolásának. Látta azt az embert, aki a rendőrre lőtt, sőt üldözőbe is vette. A dallasi rendőrség megállapí­tása ezzel kapcsolatban isme­retes: Oswald ölte meg az elnököt, tehát ő volt, aki halálosan megsebesítette a rendőrt is, amikor le akarta tartóztatni. Reynolds ezzel szemben azt állította, hogy Trippitet nem Oswald ölte meg. Két nappal vallomása után Reynolds késő délután, már majdnem szürkületkor garázsában tartózkodott, ami­kor egyszerre lövés dördült el, és az autókereskedő vér­től borítva roskadt össze. A dallasi rendőrség nem sokkal az eset után letartóz­tatott egy Garner nevű fia­talembert, aki ittas állapot­ban a kocsmában többször kijelentette: »»Reynolds meg­kapta a magáét«. Az FBI biztosra vette, hogy Garner lőtt Reynoldsra. Ekkor azon­ban Garner barátnője, Nan­cy Jane Mooney sztriptíztán­cosnő eskü alatt vallotta, hogy Gamer nála tartózko­dott, amikor Reynoldsot meg­sebesítették. Ezek után a rendőrség Garnert szabad­lábra helyezte. Nyolc nappal később azonban a táncosnőt letartóztatták csendháborítás miatt. Két órával bebörtön­zése után felakasztva találták meg cellájában. A rendőrség hivatalos közleménye szerint öngyilkosságot követett el. Tegyük még hozzá, hogy Ja­ne Mooney abban az éjjeli mulatóban dolgozott, amely­nek tulajdonosa nem más, mint Jack Ruby — Oswald gyilkosa. Reynolds még ma is él, de közvetlenül azután, hogy el­hagyta a kórházat, valaki el akarta rabolni tízéves kislá­nyát. Lakása előtt, az utcai lámpából egymásután több­ször is eltűnt a villanyégő. 1964 júniusában végre Rey­November 30-án döntés DJimi ügyében Miután a fellebbviteli bíró­ság elutasította Dlimi alezre­des, a marokkói titkosszolgá­lat vezetőjének szabadlábra helyezési kérelmét, november 30-ára tűzték ki a legfelső bí­rósági tárgyalást Dlimi védői­nek semmisségi panasza ügyé­ben. Dlimi védői a marokkód —francia jogügyi egyezmény­re hivatkozva kérik, mond­ják ki illetéktelennek a pári­zsi bíróságot a Ben Barka el­rablása ügyében vád alá he­lyezett Dlimi alezredes és Oufkir marokkói belügymi­niszter ellen indított perben. VALÓDI KRIMI HAMBURGBÓL A MÁSODIGAZGATÓ RABLÓBANDÁT SZERVEZ (4) Az aranykereskedő ERZSÉBET NAPRA kedves ajándék Ö' Vásároljon kozmetil's cikkeket a FÖlűMŰVESSZÖVETKEZETI boltokban (4304) Közben Paulitz elé újabb jelentést toltak. Elolvasta, s ebből értesült, hogy a kocsi­ban arany mérésére szolgáló speciális mérleget is talál­tak, valamint vegyszert, csi­peszt stbf Teljes fölszerelést, olyan készletet, amilyent csak az arannyal foglalkozók hordanak magukkal. A fő­hadnagy eddig sem kételke­dett, hogy a török férfi bű­nös, de most egyenesen neki szegezte a kérdést: — Maga arannyal és pénzzel üzletel! Ugye eltalál­tam? A török nem válaszolt. A négyórás gondolkodási idő azonban az őrizetes cellában látszólag jobb belátásra bír­ta. Amikor újabb kihallga­tásra a főhadnagy elé vezet­ték, már így vallott: — Az egyik egyetemista ismerősöm itt, Kelet-Berlin- ben nemrég összehozott egy úrral, aki aranyrudakat vá­sárol, s nyugatnémet márká­val fizet érte. Hónapok óta rendszeresen találkozom itt j vele, s hozom neki az arany- ' rudat. Ma éppen 12 000-ért szállítottam neki. A török nem ismerte ügy­fele nevét. Annyit azonban elmondott, hogy minden hé­ten egy meghatározott kávé­házban találkozik vele. Egy hét múlva lehetőséget kapott arra, hogy elmenjen a megjelölt kávéházba. Ter­mészetesen nem egyedül. Paulitz főhadnagy és egy másik rendőrtiszt kis távol­ságban követte. A találkozás után a török üzletfelét őri­zetbe vették. A férfit Eber­hard Mellinnek hívták, Ber­lin egyik elővárosában lakott, egy régiségekkel berendezett pazar lakásban. Korábban a hamburgi lottótársaság má­sodigazgatója volt. A „külön munka" A rendőrség által előter­jesztett bizonyítékok súlya alatt Mellin lassan mindent bevallott. Elismerte, hogy ő volt az, aki a lottópénz elrablását kitervelte, s az öt­letet Borowskinek elmondta. A rablás előtti éjszakán ő »►külön munkát,< végzett. Az igazgatóság épületében őrzött két zsákból 300 000 márkát kivett s eltett. Csak a mara­dékot hagyta a zsákban. Míg a hamburgi rendőrség eszeve­szetten kutatott Borowski után, ő lemondott. Közben a pénzt különböző postahivata­lokban feladta Nyugat-Ber- linbe, majd onnan a még ak­kor nyitott határon át át­csempészte az NDK területé­re. Ekkor látványosan le­mondott állásáról a lottótár­saságnál, és letelepedési en­gedélyt kért a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városában, Berlinben. Megad­ták az engedélyt, hiszen sen- mi kifogás nem merült föl személye ellen. Amíg az államhatárt meg nem erősí­tették, Mellin csak kisebb összegeket váltott be Nyugat- Berlinben, s vigyázott, hogy költekezésével föl ne hívja magára a figyelmet. Amikor 1961. augusztus 13-án lezár­ták a határt, már nem volt kifizetődő számára Nyugat- Berlinben pénzt váltani, s úgy döntött, hogy a pénzösz- szeget másként kamatoztatja. Kapcsolatot teremtett pénz­es aranycsempészekkel, s rá­állt aranyrudak felvásárlásá­ra. Közben berendezte fény­űző lakását, s nyugodt volt, hogy a hamburgi rendőrség soha nem jöhet nyomára. „Miszlikre aprítana.. Amikor vallomását jegy­zőkönyvbe vették, Mellin ké­réssel fordult az NDK rend­őrségéhez. Azért folyamodott, hogy az eljárást az NDK-ban folytassák le. Paulitz főhadnagy csodál­kozva nézett rá: — Miért, úgy véli, hogy itt kisebb büntetést kap? Mellin megrázta a fejét. — Nem, most nem a bün­tetés mértékéről van szó; ez nem fontos, de ha Borowski újra feltűnik, miszlikre ap­rít ... Itt legalább bizton­ságban vagyok — fejezte be vallomását és bűnös pályafu­tását Eberhard Mellin, az agyafúrt bűnöző. (Vége.) Bürget Lajos nolds »»megtért«. Megváltoz­tatta előbbi vallomását és ki­jelentette, hogy látta Oswal- det, amikor Tippit rendőrre lőtt. Azóta senki sem hábor­gatja. © Kevésbé kedvezett a szerencse Jimmy Cat- tel és Bill Hunter újságírók­nak. Mindkettőjük bűne az volt, hogy — úgy látszik — sikerült nekik némi fényt deríteni a dallasi titokra. Jimmy Cattelt 1964. szeptem­ber 24-én ölték meg lakásá­ban. Amikor kilépett a für­dőszobából, valaki úgy tor­kon ütötte, hogy szörnyet­halt. O öt hónappal később Bill Hunter is hasonló sorsra jutott. Este II óra kö­rül a Long Beach-i rendőr­laktanya fogadószobájában ült, várta, hogy az ügyeletes rendőr tájékoztassa a leg­újabb eseményekről. Két rendőr nyitott be az irodába, egyik közülük Hunterra lőtt, és szíven találta. A közle­mény szerint a gyilkosság vé­letlenül történt, amikor a rendőr leejtett revolvere után nyúlt. A boncolás azon­ban bebizonyította, nogy a golyót más szögből lőtték az áldozatra, mint ahogy az a rendőr vallomásából követ­kezne. O Erline Roberts szívszél- hűdésben halt meg. ö volt annak a fogadónak a tu­lajdonosnője, ahol Oswald la­kott. Halála előtt többször panaszkodott ismerőseinek, hogy a rendőrség szüntelenül zaklatja. A rendőrséget Ho- berstnénak az az állítása foglalkoztatta, hogy közvet­lenül az elnök meggyilkolá­sa után Oswaldot a ház előtt levő autóbuszmegállónál látta. Márpedig ez a busz nem abba az irányba közle­kedik, ahol később Tippit rendőrt meggjnlkolták. Val­lomását többször is megis­mételte. Ez év január 9-én váratlanul meghalt. A rend­őrség nem engedélyezte a boncolást. © Igen gyanús körülmé­nyek között vesztette életét Dorothy Killghalam, a New York Times ismert ) újságírónője is. Hivatalosan azt közölték, hogy túl sok altatót vett be, a jelek sze­rint azonban szó sem lehet öngyilkosságról. Lehetséges, hogy gondatlanság történt, vagy pedig ő is többet tu­dott az elnökgyilkosságról, mint a hivatalos verzió sze­rint tudnia kellett. Meg kell jegyezni, hogy Dorothy Killg­halam volt az egvetlen új­ságíró a világon, akinek Joe Brown dallasi vizsgálóbiró engedélyezte, hogy Oswald meggyilkolása után négy­szemközt beszélgessen Jack Rubyval. Több mint fél órát töltött vele a cellában. O Joachim Joesten köny­vének ötödik fejezeté­ben még több ilyen esetet so­rol fel, többek között Lee Bowersét. aki Kennedy meg­gyilkolásának pillanatában a már sokat emlegetett felül­járó korlátján ült, és tisztán láthatta a gépkocsioszlop kö­zeledtét. Azt állította, hogy a második lövést nem hátul­ról, hanem elölről adták le az elnökre. Részletes sze­mélyleírást is adott a gyil­kosról. 1966. augusztus 9-én közlekedési szerencsétlenség áldozata lett. önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogyan lehet az, hogy ezek a tanúk — akik a rendőrség szempontjából kel­lemetlenül, a Warren-bizott- ság jelentésével pedig ellen­tétben vallottak — mindösz- sze két-három év leforgása alatt mindannyian szeren­csétlenségek áldozata’ lettek. Az amerikai közvéleményt mindinkább izgatják ezek • tények.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents