Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-18 / 272. szám

Péntek, 1966. november 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP Fellendült az újítómozgalom a Nagyatádi Fenalgyárban Tavaly rendezték meg elő­ször, az idén pedig másodszor az újítási hónapot az Üjpesti Cérnagyár nagyatádi telepén. Győri V. László újítási előadó számokkal bizonyítja, hogy ez milyen serkentően hatott a gyár dolgozóira. — Ebben az évben ötven­négy újítást adtak be. Huszon­négyet, tehát majd a felét az újítási hónapban juttatták el hozzánk. A tavalyi jó tapasztalatok serkentették arra a gyár veze­tőit, hogy az idén is reflektor- fénybe állítsák az újítómozgal- mat. Általában két-három újí­tást adtak be havonként ebben az évben. Az újítási hónap olyan lendületet adott a moz­galomnak, hogy azóta öt ész- szerűsítés érkezett be. Növelte a munkások és a műszakiak kedvét, hogy csökkent az újí­tások átfutási ideje. A törvé­nyes harmincöt helyett 21,2 napra szorították le az admi­nisztrációt. S hogy tartalmában mit adott az üzemnek az újítási hónap? Erről így beszélt az újítási előadó: — Legnagyobb értékük az volt a beadott újításoknak, hogy sokkal magasabb szin­tűek, jobban alkalmazhatóak voltak. Másik pozitívuma az i fugák erősebben kilengenek, volt rendezvényünknek, hogy automatil^usan leállítja őket az az újítási feladattervből há- újító berendezése. rom pontot megoldottak. S Győri V. László már sorol­ja is a legjobb újí iásokat Tóth István, a cémázó osztály- vezetője három művezető tár­sával kidolgozta a Cordovett- gyártás új technológiáját. Ezt a feladatot az újítási terv tűz­te a fonalgyáriak elé. Az előzetes számítások sze­rint évenként százhatvanezer forintot lehet megtakarítani ifj. Horváth István technikus újításával, ö szintén az újítási feladatterv egyik pontját dol­gozta ki. A festésnél, a sava- zásnál eddig háztartási sót használtak fel a víz lágyításá- ra. A technikus elgondolása le­hetővé teszi, hogy ipari sóval lágyítsák a vizet. Ez lényege­sen olcsóbbá teszi ezt a műve­letet. Az újítási előadó összeha­sonlította a tavalyi és az Idei újítási hónapot. Az icjén tízzel több újítás érkezett be, mint a múlt évben. — Most kísérletezik ki az egyik munkásvédelmi újítást. Ha a kikészítőben levő cent rí­A favágó győzelme A köd szinte hömpölyög a fák között. Itt a vágat szélén tábortűz pa­rázslik, de em­ber sehol. Az erdész füttyje­leket ad. Két ujját tette a szájába, úgy fütyül, de a válasz késik. Amíg figye­lünk, az er- kérde­dészt zem. — A köz­pontban » azt mondták, hogy ő a legjobb fa­vágó. Igaz ez? — Igaz. — Mivel ér­demelte ki az elismerést? — Azzal, hogy nagyon jól dolgozik. Valahol mö­göttünk vonat zakatol. Ami­kor elmegy, akkora lesz a csönd, hogy még a ködcsep- pek hullását is hallani. — Régi favágó? — Mögötte van már néhány év. Az erdész újra fütyülni kezd. — Itt kell lennie. Reggel még itt darábolt. Az erdész minden idegszá- Iával figyel. Aztán felkiált: — Megvan! Figyeljen csak! Nem hallok semmit. Azaz mintha egy darázs zümmögne mérgesen. Az erdész a züm­mögés irányába vezet. — Mondtam, hogy itt van. Persze reggel óta jócskán elő­rehaladt. Kidöntött fák között hala­dunk, a zümmögés egyre han­gosabb, aztán dübörgésbecsap íz t. Egyetlen ember dolgozik e dombhajlaton. Annyira be­lemélyedt munkájába, hogy észre se vesz bennünket. — Tudja, hány ember mun­káját végzi el azzal a kis ma­sinával? Szinte hihetetlen, de így igaz: huszonöt emberét. A kis gép kezelője a Dél­somogyi Állami Erdőgazdaság »hazai« versenyén nyerte el a legjobb favágó címet. Neve: Tarnóczai István. Résztvett a ínagyar és a jugoszláv favá­gók Visegrádon megrendezett versenyén is. Leállítja a motort, _ barátsá­gosan nyújtja a kezét. — Éppen jókor, legalább tartunk egy kis cigarettaszü­netet. Kemény, fekete kéreg bo­rítja a tenyerét A motor fo- gontyúja éppúgy a kézhez, mint a fejszenyél. Az újítási hónapot ankét zárta le. Itt értékelték az idei munkát, meg'hányták-vetették. mi hátráltatja az újítómozgal­mat. Győri V. László például azt javasolta, hogy alakítsák meg az újítók szocialista bri gádját. Ez a műszakiakból és szakmunkásokból álló közös­ség nagy segítséget adhatna a gyárnak. Erejének nagy részét az újítási feladatterv megvaló­sítására fordíthatná. Az újítási hónap végén az üzem megjutalmazta az újító­kat. Szőke István és Novacsek Pál villanyszerelők érdemelték ki az év legjobb újítója címet. Szőke István villanyszerelő, Kertész János esztergályos, Fodor Jenő tmk-vezető adta be a legtöbb újítást. Ezért szintén jutalmat kaptak. Bujtás Ernő, Szabó József lakatosok, Kova- lecz Emil fonalfestő a legjobb munkásvédelmi újításért ka­pott jutalmat. Id. Horváth Ist­ván főmeohanikus a legjobb szaKvéleményező, Fodor Jenő tmk-vezeto a legjobb szakszer­vezeti újítási bizottsági tag cí­met érdemelte ki jó munkájá­val. Az Újpesti Cémagyár nagy­atádi telepén fellendült az újí­tómozgalom. A gyár vezetői­nek, szakszervezeti bizottságá­nak most az a feladata, hogy továbbra is ébren tartsa ezt a lelkesedést. Lajos Géza KONGRESSZUSI NAPLÓ Megvalósult A TAVASSZAL SZŐTT ÁLMOK va­lóra váltak. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói a harmadik ne­gyedévi termelési tanácskozá­sokon adtak hírt először az álmok valóra váltásáról. A híradás azonban nem szakadt meg. Tibold József szakszerve­zeti titkár asztalára táviratot tett a postás. Fehér Gyula épí­tésvezető küldte Siófokról. A távirat szövege rövid, de tar­talmas: Az építésvezetőség november 15-én teljesítette éves pénzügyi tervét. Öt nappal korábban érkezett ez a távirat, mint várták. A harmadik negyedévi termelési tanácskozáson az építésveze­tőség dolgozói ugyanis novem­ber 20-ra ígérték a pénzügyi terv teljesítését. — Ezekben a napokban egymás után érkeznek a jelen­tések. hogy a brigádok, építés- vezetőségek teljesítették a kongresszusi versenyvállalásu­kat — közli a szakszervezeti titkár. Ganzer Péter, a terme­lési osztály vezetője még ki­egészíti ezt a mondatot. — Érezni lehet a vállalat­nál, hogy az éves tervet tel­jesíteni tudjuk mindenütt. A mostam híradások azt bizo­nyítják, hogy a kongresszusi vállalások reálisak, megalapo­zottak voltak. A KONGRESSZUSI MUNKAVERSEHY tömegmozgalommá fejlő­dött az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Ezt bizonyítja néhány szám­adat is. A múlt évben mind­össze 36 brigád 257 tagja dol­gozott munkaversenyben, az idén 151 brigád 1068 tagja tett felajánlást, a vállalat fizikai dolgozóinak körülbelül nyolc­van százaléka. Eredményeink számottevőek. A Nagyatádi Konzervgyár építői például azt vállalták, hogy 12 millió forintos éves termelési tervüket november 7-re teljesítik. Szeptember 20-án jelentette Simon Ferenc brigádvezető, hogy elkészültek a munkával. Ez előnyt jelen­tett az építőiknek is, s előny ezen a nagy volumenű beru­házáson is. Hiszen mostani terveik szerint az év végére körülbelül 3,5—i millió fo­rinttal többet építenek be, mint amennyire számítottak. Ebből következik, hogy a jövő évre tervezett munkákat már az idén megkezdik. — Nagyon lelkiismeretes emberek dolgoznak ebben a brigádban — mondják a vál­lalat központjában. — A nyá­ron szinte nem is nézték a munkaidőt. Túlóráztak azért, hogy idejében készen legye­nek. Természetesen segített ebben a munkában a lakatos­üzem is. Talán a lakatosüzem tűzte maga elé a legnagyobb célt. Hiszen a szocialista üzem cím megszerzése korántsem köny- nyű dolog. De az öt brigád évben. tisztában volt a feladattal. Eredményeik igen biztatóak. Ezek kiragadott példák, a sort lehetne folytatni. A Jutái úti AGROKER-raktár építésé­nél körülbelül kétmillió fo-» rintos tervtúlteljesítésére szá­mítanak. Balatonszéplakon két üdülőt építenek. Mindegyiken csaknem egymillió forinttal több munkát végeznek el a tervezettnél. A pusztafoerényi' tojóház építésénél körülbelül háromhónapos előnyt szerez­tek a munkások. Folytathat­nánk a felsorolást a taszári lakásépítkezéssel, a fonyódi vagy a siófoki munkával. A sok adatnál azonban többet mond egy mondat, amelyet Nemeth János versenyfelelős így fogalmazott meg: — A kongresszusi munka- verseny olyan lendületet ho­zott az építkezéseken, ami­lyenre nem számítottunk. EZ A LENDÜLET NEM LANKAD a vállalások teljesítése után sem. A hideg beállta csak egy pillanatig okozott zavart. Addig, míg átálltak a mun­kákkal. Ha nehezebb körül­mények között is, de éppen olyan lelkiismeretesen dolgoz­tak a munkások, mint egész Kcrcza Imre Tájékoztató a zárszámadások előkészítéséről A megye termelőszövetkezetei­nek közelgő zárszámadásával kap­csolatban tegnap előkészítő ta­nácskozást tartottak a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályán. Fábri István, a megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, dr. Mohar László, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője és Kovács Károly megyei tszrfőkönyvelő a közös gazdaságok zárszámadásá­nak számviteli előkészítéséről és lebonyolításáról tájékoztatta a já­rási tsz-főköny velőket, a járati bankfiókok illetékes előadóit *s a termelőszövetkezetekkel termel­tetési viszonyban álló vállalatok vezetőit. A tanácskozáson megbeszélték a tsz-ek év végi elszámolását, a do­táció felhasználását illető tapasz­talatokat és a legújabb rendelke­zéseket is. A termelőszövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban (2) A MEZOGAZDASAGI ÁRREFORM — Hogyan jobb; így vagy fejszével? Nevet: — Kinek hogy. Annyi bizo­nyos, hogy-'én nem cserélnék. Ez a kis motor többet ér mindennél. Nézze meg: egyet­len mozdulattal elindítom, és mire maga sóhajt egyet, már két darabban van a rönk. Hányszor kellett volna muzsi­kálni a kézifűrésszel, hány­szor kellett volna odacsapni a fejszével? ... Ü jra leállítja a motort, és cigarettára gyújt. — Higgye el, hogy csoda­gép ez. Az bizony! A versenyekről kérdezem. Arra vagyok kíváncsi, ho­gyan lesz valakiből kiváló fa­vágó. — Kemény dió ez. Hogyan mondjam el? Annyi bizonyos, hogy a favágáshoz is érteni kell. — Mi mindent kellett csi­nálni a versenyen? — Fejszevágást, választéko­lást, sarangolást, döntést, mo­torfűrész-hibajavítást, lánc­élezést, darabolást és baleset­elhárítást. A dél-somogyi ver­senyben 183,5 ponttal lettem első. Az országos versenyre küldött harminchat favágó közül én lettem a tizenhete­dik. Egyetlenegyszer téved­tem, de hát az éppen elég volt. Minden nagyon jól ment, csupán a választékolásnál fog­tam mellé. Folytatja a munkát. A köd változatlanul szitál, a hajlaton túl már csak annyit hallani, mintha egy darázs zümmögne mérgesen. A MEZŐGAZDASÁGI ÁR­REFORM alapvető célja olyan árszínvonal kialakítása, amely fokozatosan biztosítja a szövetkezetek pénzügyi ön­állóságát. Közismert, hogy az eddig megvalósított me­zőgazdasági felvásárlási ár­emelést 1968-ban az általá­nos árreform keretében és azután további árrendezés követi. Jelenleg a mezőgazda­sági árszínvonal alacsonyabb, mint azt a társadalmilag el­ismerhető költségek indokol­nák, az ipari termékek ár­színvonala pedig ennél maga­sabb. Ennek következtében a mezőgazdasági termelőüzemek többsége számára az árbevé­telek nem teszik lehetővé a termelés zavartalan fejleszté­sét, bővítését. Ilyen irányú vizsgálatok például kiderítet­ték, hogy az 1966. január el­seje előtti árakat figyelem­be véve a tsz-eknek csak egy kisebb hányada képes sa­ját bevételeiből gazdálkodá­sát bővíteni, és nem kevés az olyan tsz-ek száma, ahol az árbevételekben még az azo­nos szí vonalú termelés költ­ségei sem térülnek meg. De nemcsak a tsz-ek jelenlegi helyzete, hanem a mezőgaz­dasági termelés növelésének anyagi-műszaki megalapozá­sa, az alapvető termeléspoli­tikai célok megnyugtató ér­vényesülése, az élelmiszer­fogyasztói árak szilárdságá­nak követelménye is igényli a mezőgazdasági árak rende­zését. MINT A NÉPGAZDASÁG TÖBBI AGÁBAN, úgy a me­zőgazdaságban is az egyik legfontosabb követelmény, hogy a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási árszínvo­nala normális gazdálkodás esetén olyan nagyságú bevé­telt tegyen lehetővé az üze­mek túlnyomó részének, amelyből fedezhetik a folyó termelés kiadásait, beleértve ebbe a dolgozóknak biztosí­tott kellő nagyságú személyes jövedelmet is, továbbá amelyből jut elegendő erő Németh Sándor a társadalomnak is kívána­tos termelés bővítésére. Az ennek megfelelően kialakí­tott árszínvonal '■— még a legrosszabb földeken gazdál­kodó szövetkezetek esetében is — biztosítja a termelés anyagi föltételeit, tehát lehe­tővé teszi a termeléshez szükséges műtrágya, vetőmag, növényvédő szer stb. beszer­zését, valamint a tsz-tagok személyi jövedelmeinek a társadalom más, hasonló erő­kifejtést végző tagjaival azo­nos vagy megközelítő szintre emelését. A többi szövetke­zetben pedig — a gazdálko­dás eredményétől függően — lehetőséget teremt a bőví­tett újratermelésre is. A számítások szerint a tsz-ek tíz százalékában még a je­lentősen megemelt felvásár­lási árak sem biztosítanák a termelés bővítésének költsé­geit, ezért itt továbbra is fennmaradnak az állami tá­mogatás legcélszerűbb, ter­melést elősegitő és ösztönző formái. A mezőgazdasági árreform keretében sok kerül a me­zőgazdasági termékeknek egy­máshoz és a fogyasztói árak­hoz, valamint a külkereske­delmi és az ipari árakhoz viszonyított arányainak vál­toztatására is. Általános ta­pasztalat, hogy a népgazda­sági szükségleteknek megfe­lelő termelési szerkezet ki­alakulására az árrendszer el­sősorban a megfelelő árara­nyokkal gyakorol hatást. Je­lenleg az a helyzet, legalább­is néhány fontos mezőgazda- sági terméket tekintve, hogy termelésüket nem a kedvező közgazdasági föltételekkel, hanem egyéb módon biztosít­juk. Ezért az ár arányvált-'zá- soknak szerepük lesz abban, hogy a népgazdasági terv fő termeléspol i ti kai célki tűzései­nek megvalósítását biztonsá­gossá tegyék, és a népeazda sági szükségleteknek megfe­lelő termelési szerkezet ki­alakítására ösztönözzenek. A mezőgazdaság fő célkitűzései közé tartozik a kenyérgabona ' hazai termelésből való bizto­sítása, a hazai takarmánybá­zis növelése, a zöldségterme­lés erőteljes fejlesztése. Fon­tos feladat a szarvasmarha- teijyésztés és ezzel kapcsolat­ban a rét- és legel őgzdálko- dás fejlesztése stb. Nyilván­való tehát, hogy olyan ár­változásokat szükséges végre­hajtani, amelyek — az anya­gi érdekeltség elve alapján — a fő célkitűzések megvaló­sítására ösztönöznek. A FELVÁSÁRLÁSI ÉS FO­GYASZTÓI Arak arányát nagymértékben befolyásolja az a körülmény, hogy a fo­gyasztói árak, különösen az alapvető élelmiszerek árának szilárdságát biztosítani kell. Ezért a mezőgazdasági felvá­sárlási árak emelését nem minden esetben és nem azo­nos mértékben követik majd a fogyasztói árak. Természe­tesen abban az esetben, ha az indokolt mezőgazdasági árváltozások tartósak, akkor előbb-utóbb a fogyasztói árak is igazodnak a felvásárlási árakhoz, de ez csak a lakos­ság életszínvonalának veszé­lyeztetése nélkül mehet vég­be. (Pl. a fogyasztásban azo­nos szerepet játszó más élel­miszer árának csökkentésével egy időben.) A mezőgazdasági termelés­ben felhasznált ipari eredetű termelési eszközök és a me­zőgazdasági termékek árának egymáshoz való viszonyát a jövőben az jellemzi, hogy az ipari árak változását követni fogják a mezőgazdasági árak, tehát ha a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek ára valamilyen oknál fogva emelkedik, akkor az tovább gyűrűzik a mezőgazdasági értékesítési árakra. Ez vi­szont föltételezi: a mezőgaz' dasági eredetű termékek szi­lárd fogyasztói árát csak ak­kor lehet biztosítani, ha az ipari árak nem emelkednek, illetve az áremelkedésből származó többletköltségek a mezőgazdaság számára vala­milyen formában megtérül­nek. A mezőgazdasági és a külkereskedelmi árak kapcso­latát a népgazdaság más ter- rületeihez hasonlóan az jel­lemzi majd, hogy a külföldi piaci hatások az árakon ke­resztül az eddiginél jobban érvényesülnek a mezőgazda- sági termelőüzemeim li is. ÖSSZHANGBAN A NÉP­GAZDASÁG MÁS TERÜLE­TEIVEL és az általános ár­reform irányelveivel, megvál­tozik a mezőgazdasági ár- szabályozás rendszere is. A változás lényege az, hogy szűkül a központi árhatóság által megállapított, rögzített árak köre, és bővül a piaci viszonyok alapján történő szabad megegyezés tárgyát képező áraik, illetve a ható­ságilag tágabb keretek között szabályozott árak köre. To­vábbra is központilag meg­határozott fix ára lesz az alapvető élelmiszereknek és azoknak a termékeknek, amelyeknek felvásárlására — pl. . kenyérgabona, dohány, szarvasmarha stb. — kizáró­lag állami vagy más felvá­sárló szervek jogosultak. E termékeknél az árat hosz- szabb időre állapítják meg. A mezőgazdasági termékek egy másik csoportjánál, ame­lyek fontos közélelmezési cikkek, de jelentős a szabad­piaci forgalmuk is — mint pl. a zöldség-, gyümölcsfé­lék nagyobb része, a barom­fi, a tojás, a bor stb. —, a központi árhatóság csupán tájékoztató árakat állapít meg. És végű) a termékek egy harmadik csoportjánál, ahol nem jelentős a központi felvásárlás, az árak a keres­let—kínálattól függően sza- bedo" változnak. A mezőgazdasági árreform tehá+ valóban az új gazda­ság' mechanizmus egyik köz- po-f bérdése, hiszen az árak emel'?’ az árarányok válto­zása, ez árképzés módosulása megteremtik a szövetkezeti gazdsspefoií pénzügvi önálló- sár 'v-'~ iobb föltételeit, és Fed-- - ú'ányban befolyásol­tál- f mezőgazdasági terme­lést. Dr. Dankovits Lászíé

Next

/
Thumbnails
Contents