Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-18 / 272. szám

Péntek, 1966. november 18.

3

SOMOGYI NÉPLAP

Fellendült az újítómozgalom a Nagyatádi Fenalgyárban

Tavaly rendezték meg először, az idén pedig másodszor az újítási hónapot az Üjpesti Cérnagyár nagyatádi telepén. Győri V. László újítási előadó számokkal bizonyítja, hogy ez milyen serkentően hatott a gyár dolgozóira.

— Ebben az évben ötvennégy újítást adtak be. Huszonnégyet, tehát majd a felét az újítási hónapban juttatták el hozzánk.

A tavalyi jó tapasztalatok serkentették arra a gyár vezetőit, hogy az idén is reflektor- fénybe állítsák az újítómozgal- mat. Általában két-három újítást adtak be havonként ebben az évben. Az újítási hónap olyan lendületet adott a mozgalomnak, hogy azóta öt ész- szerűsítés érkezett be. Növelte a munkások és a műszakiak kedvét, hogy csökkent az újítások átfutási ideje. A törvényes harmincöt helyett 21,2 napra szorították le az adminisztrációt.

S hogy tartalmában mit adott az üzemnek az újítási hónap? Erről így beszélt az újítási előadó:

— Legnagyobb értékük az volt a beadott újításoknak, hogy sokkal magasabb szintűek, jobban alkalmazhatóak

voltak. Másik pozitívuma az i fugák erősebben kilengenek, volt rendezvényünknek, hogy automatil^usan leállítja őket az az újítási feladattervből há- újító berendezése.

rom pontot megoldottak.

S Győri V. László már sorolja is a legjobb újí iásokat Tóth István, a cémázó osztály- vezetője három művezető társával kidolgozta a Cordovett- gyártás új technológiáját. Ezt a feladatot az újítási terv tűzte a fonalgyáriak elé.

Az előzetes számítások szerint évenként százhatvanezer forintot lehet megtakarítani ifj. Horváth István technikus újításával, ö szintén az újítási feladatterv egyik pontját dolgozta ki. A festésnél, a sava- zásnál eddig háztartási sót használtak fel a víz lágyításá- ra. A technikus elgondolása lehetővé teszi, hogy ipari sóval lágyítsák a vizet. Ez lényegesen olcsóbbá teszi ezt a műveletet.

Az újítási előadó összehasonlította a tavalyi és az Idei újítási hónapot. Az icjén tízzel több újítás érkezett be, mint a múlt évben.

— Most kísérletezik ki az egyik munkásvédelmi újítást. Ha a kikészítőben levő cent ríA favágó győzelme

A köd szinte hömpölyög a fák között. Itt a vágat szélén tábortűz parázslik, de ember sehol. Az erdész füttyjeleket ad. Két ujját tette a szájába, úgy fütyül, de a válasz késik. Amíg figyelünk,

az er- kérdedészt zem.

— A központban » azt mondták, hogy ő a legjobb favágó. Igaz ez?

— Igaz.

— Mivel érdemelte ki az elismerést?

— Azzal, hogy nagyon jól dolgozik.

Valahol mögöttünk vonat zakatol. Amikor elmegy, akkora lesz a csönd, hogy még a ködcsep- pek hullását is hallani.

— Régi favágó?

— Mögötte van már néhány év.

Az erdész újra fütyülni kezd.

— Itt kell lennie. Reggel még itt darábolt.

Az erdész minden idegszá- Iával figyel. Aztán felkiált:

— Megvan! Figyeljen csak!

Nem hallok semmit. Azaz

mintha egy darázs zümmögne mérgesen. Az erdész a zümmögés irányába vezet.

— Mondtam, hogy itt van. Persze reggel óta jócskán előrehaladt.

Kidöntött fák között haladunk, a zümmögés egyre hangosabb, aztán dübörgésbecsap íz t. Egyetlen ember dolgozik e dombhajlaton. Annyira belemélyedt munkájába, hogy észre se vesz bennünket.

— Tudja, hány ember munkáját végzi el azzal a kis masinával? Szinte hihetetlen, de így igaz: huszonöt emberét.

A kis gép kezelője a Délsomogyi Állami Erdőgazdaság »hazai« versenyén nyerte el a legjobb favágó címet. Neve: Tarnóczai István. Résztvett a ínagyar és a jugoszláv favágók Visegrádon megrendezett versenyén is.

Leállítja a motort, _ barátságosan nyújtja a kezét.

— Éppen jókor, legalább tartunk egy kis cigarettaszünetet.

Kemény, fekete kéreg borítja a tenyerét A motor fo- gontyúja éppúgy a

kézhez, mint a fejszenyél.

Az újítási hónapot ankét zárta le. Itt értékelték az idei munkát, meg'hányták-vetették. mi hátráltatja az újítómozgalmat. Győri V. László például azt javasolta, hogy alakítsák meg az újítók szocialista bri gádját. Ez a műszakiakból és szakmunkásokból álló közösség nagy segítséget adhatna a gyárnak. Erejének nagy részét az újítási feladatterv megvalósítására fordíthatná.

Az újítási hónap végén az üzem megjutalmazta az újítókat. Szőke István és Novacsek Pál villanyszerelők érdemelték ki az év legjobb újítója címet. Szőke István villanyszerelő, Kertész János esztergályos, Fodor Jenő tmk-vezető adta be a legtöbb újítást. Ezért szintén jutalmat kaptak. Bujtás Ernő, Szabó József lakatosok, Kova- lecz Emil fonalfestő a legjobb munkásvédelmi újításért kapott jutalmat. Id. Horváth István főmeohanikus a legjobb szaKvéleményező, Fodor Jenő tmk-vezeto a legjobb szakszervezeti újítási bizottsági tag címet érdemelte ki jó munkájával.

Az Újpesti Cémagyár nagyatádi telepén fellendült az újítómozgalom. A gyár vezetőinek, szakszervezeti bizottságának most az a feladata, hogy továbbra is ébren tartsa ezt a lelkesedést.

Lajos Géza

KONGRESSZUSI NAPLÓ

Megvalósult

A TAVASSZAL SZŐTT ÁLMOK valóra váltak. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a harmadik negyedévi termelési tanácskozásokon adtak hírt először az álmok valóra váltásáról. A híradás azonban nem szakadt meg. Tibold József szakszervezeti titkár asztalára táviratot tett a postás. Fehér Gyula építésvezető küldte Siófokról. A távirat szövege rövid, de tartalmas: Az építésvezetőség

november 15-én teljesítette éves pénzügyi tervét.

Öt nappal korábban érkezett ez a távirat, mint várták. A harmadik negyedévi termelési tanácskozáson az építésvezetőség dolgozói ugyanis november 20-ra ígérték a pénzügyi terv teljesítését.

— Ezekben a napokban egymás után érkeznek a jelentések. hogy a brigádok, építés- vezetőségek teljesítették a kongresszusi versenyvállalásukat — közli a szakszervezeti titkár. Ganzer Péter, a termelési osztály vezetője még kiegészíti ezt a mondatot.

— Érezni lehet a vállalatnál, hogy az éves tervet teljesíteni tudjuk mindenütt. A mostam híradások azt bizonyítják, hogy a kongresszusi vállalások reálisak, megalapozottak voltak.

A KONGRESSZUSI MUNKAVERSEHY

tömegmozgalommá fejlődött az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Ezt bizonyítja néhány számadat is. A múlt évben mindössze 36 brigád 257 tagja dolgozott munkaversenyben, az idén 151 brigád 1068 tagja tett felajánlást, a vállalat fizikai

dolgozóinak körülbelül nyolcvan százaléka.

Eredményeink számottevőek.

A Nagyatádi Konzervgyár építői például azt vállalták, hogy 12 millió forintos éves termelési tervüket november 7-re teljesítik. Szeptember 20-án jelentette Simon Ferenc brigádvezető, hogy elkészültek a munkával. Ez előnyt jelentett az építőiknek is, s előny ezen a nagy volumenű beruházáson is. Hiszen mostani terveik szerint az év végére körülbelül 3,5—i millió forinttal többet építenek be, mint amennyire számítottak.

Ebből következik, hogy a jövő évre tervezett munkákat már az idén megkezdik.

— Nagyon lelkiismeretes emberek dolgoznak ebben a brigádban — mondják a vállalat központjában. — A nyáron szinte nem is nézték a munkaidőt. Túlóráztak azért, hogy idejében készen legyenek. Természetesen segített ebben a munkában a lakatosüzem is.

Talán a lakatosüzem tűzte maga elé a legnagyobb célt.

Hiszen a szocialista üzem cím megszerzése korántsem köny- nyű dolog. De az öt brigád évben.

tisztában volt a feladattal. Eredményeik igen biztatóak.

Ezek kiragadott példák, a sort lehetne folytatni. A Jutái úti AGROKER-raktár építésénél körülbelül kétmillió fo-» rintos tervtúlteljesítésére számítanak. Balatonszéplakon két üdülőt építenek. Mindegyiken csaknem egymillió forinttal több munkát végeznek el a tervezettnél. A pusztafoerényi' tojóház építésénél körülbelül háromhónapos előnyt szereztek a munkások. Folytathatnánk a felsorolást a taszári lakásépítkezéssel, a fonyódi vagy a siófoki munkával. A sok adatnál azonban többet mond egy mondat, amelyet Nemeth János versenyfelelős így fogalmazott meg:

— A kongresszusi munka- verseny olyan lendületet hozott az építkezéseken, amilyenre nem számítottunk.

EZ A LENDÜLET NEM LANKAD

a vállalások teljesítése után sem. A hideg beállta csak egy pillanatig okozott zavart. Addig, míg átálltak a munkákkal. Ha nehezebb körülmények között is, de éppen olyan lelkiismeretesen dolgoztak a munkások, mint egész Kcrcza Imre

Tájékoztató a zárszámadások előkészítéséről

A megye termelőszövetkezeteinek közelgő zárszámadásával kapcsolatban tegnap előkészítő tanácskozást tartottak a megyei tanács mezőgazdasági osztályán.

Fábri István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, dr. Mohar László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője és Kovács Károly megyei tszrfőkönyvelő a közös gazdaságok zárszámadásának számviteli előkészítéséről és lebonyolításáról tájékoztatta a járási tsz-főköny velőket, a járati bankfiókok illetékes előadóit *s a termelőszövetkezetekkel termeltetési viszonyban álló vállalatok vezetőit.

A tanácskozáson megbeszélték a tsz-ek év végi elszámolását, a dotáció felhasználását illető tapasztalatokat és a legújabb rendelkezéseket is.

A termelőszövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban (2)

A MEZOGAZDASAGI ÁRREFORM

— Hogyan jobb; így vagy fejszével?

Nevet:

— Kinek hogy. Annyi bizonyos, hogy-'én nem cserélnék. Ez a kis motor többet ér mindennél. Nézze meg: egyetlen mozdulattal elindítom, és mire maga sóhajt egyet, már két darabban van a rönk. Hányszor kellett volna muzsikálni a kézifűrésszel, hányszor kellett volna odacsapni a fejszével? ...

Ü jra leállítja a motort, és cigarettára gyújt.

— Higgye el, hogy csodagép ez. Az bizony!

A versenyekről kérdezem. Arra vagyok kíváncsi, hogyan lesz valakiből kiváló favágó.

— Kemény dió ez. Hogyan mondjam el? Annyi bizonyos, hogy a favágáshoz is érteni kell.

— Mi mindent kellett csinálni a versenyen?

— Fejszevágást, választékolást, sarangolást, döntést, motorfűrész-hibajavítást, láncélezést, darabolást és balesetelhárítást. A dél-somogyi versenyben 183,5 ponttal lettem első. Az országos versenyre küldött harminchat favágó közül én lettem a tizenhetedik. Egyetlenegyszer tévedtem, de hát az éppen elég volt. Minden nagyon jól ment, csupán a választékolásnál fogtam mellé.

Folytatja a munkát. A köd változatlanul szitál, a hajlaton túl már csak annyit hallani, mintha egy darázs zümmögne mérgesen.

A MEZŐGAZDASÁGI ÁRREFORM alapvető célja olyan árszínvonal kialakítása,

amely fokozatosan biztosítja a szövetkezetek pénzügyi önállóságát. Közismert, hogy az eddig megvalósított mezőgazdasági felvásárlási áremelést 1968-ban az általános árreform keretében és azután további árrendezés követi. Jelenleg a mezőgazdasági árszínvonal alacsonyabb, mint azt a társadalmilag elismerhető költségek indokolnák, az ipari termékek árszínvonala pedig ennél magasabb. Ennek következtében a mezőgazdasági termelőüzemek többsége számára az árbevételek nem teszik lehetővé a termelés zavartalan fejlesztését, bővítését. Ilyen irányú vizsgálatok például kiderítették, hogy az 1966. január elseje előtti árakat figyelembe véve a tsz-eknek csak egy kisebb hányada képes saját bevételeiből gazdálkodását bővíteni, és nem kevés az olyan tsz-ek száma, ahol az árbevételekben még az azonos szí vonalú termelés költségei sem térülnek meg. De nemcsak a tsz-ek jelenlegi helyzete, hanem a mezőgazdasági termelés növelésének anyagi-műszaki megalapozása, az alapvető termeléspolitikai célok megnyugtató érvényesülése, az élelmiszerfogyasztói árak szilárdságának követelménye is igényli a mezőgazdasági árak rendezését.

MINT A NÉPGAZDASÁG TÖBBI AGÁBAN, úgy a mezőgazdaságban is az egyik legfontosabb követelmény, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala normális gazdálkodás esetén olyan nagyságú bevételt tegyen lehetővé az üzemek túlnyomó részének, amelyből fedezhetik a folyó termelés kiadásait, beleértve ebbe a dolgozóknak biztosított kellő nagyságú személyes jövedelmet is, továbbá amelyből jut elegendő erő

Németh Sándor a társadalomnak is kívánatos termelés bővítésére. Az ennek megfelelően kialakított árszínvonal '■— még a legrosszabb földeken gazdálkodó szövetkezetek esetében is — biztosítja a termelés anyagi föltételeit, tehát lehetővé teszi a termeléshez szükséges műtrágya, vetőmag, növényvédő szer stb. beszerzését, valamint a tsz-tagok személyi jövedelmeinek a társadalom más, hasonló erőkifejtést végző tagjaival azonos vagy megközelítő szintre emelését. A többi szövetkezetben pedig — a gazdálkodás eredményétől függően — lehetőséget teremt a bővített újratermelésre is. A számítások szerint a tsz-ek tíz százalékában még a jelentősen megemelt felvásárlási árak sem biztosítanák a termelés bővítésének költségeit, ezért itt továbbra is fennmaradnak az állami támogatás legcélszerűbb, termelést elősegitő és ösztönző formái.

A mezőgazdasági árreform keretében sok kerül a mezőgazdasági termékeknek egymáshoz és a fogyasztói árakhoz, valamint a külkereskedelmi és az ipari árakhoz viszonyított arányainak változtatására is. Általános tapasztalat, hogy a népgazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakulására az árrendszer elsősorban a megfelelő áraranyokkal gyakorol hatást. Jelenleg az a helyzet, legalábbis néhány fontos mezőgazda- sági terméket tekintve, hogy termelésüket nem a kedvező közgazdasági föltételekkel, hanem egyéb módon biztosítjuk. Ezért az ár arányvált-'zá- soknak szerepük lesz abban, hogy a népgazdasági terv fő termeléspol i ti kai célki tűzéseinek megvalósítását biztonságossá tegyék, és a népeazda sági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakítására ösztönözzenek. A mezőgazdaság fő célkitűzései közé tartozik a kenyérgabona ' hazai termelésből való biztosítása, a hazai takarmánybázis növelése, a zöldségtermelés erőteljes fejlesztése. Fontos feladat a szarvasmarha- teijyésztés és ezzel kapcsolatban a rét- és legel őgzdálko- dás fejlesztése stb. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan árváltozásokat szükséges végrehajtani, amelyek — az anyagi érdekeltség elve alapján — a fő célkitűzések megvalósítására ösztönöznek.

A FELVÁSÁRLÁSI ÉS FOGYASZTÓI Arak arányát nagymértékben befolyásolja az a körülmény, hogy a fogyasztói árak, különösen az alapvető élelmiszerek árának szilárdságát biztosítani kell. Ezért a mezőgazdasági felvásárlási árak emelését nem minden esetben és nem azonos mértékben követik majd a fogyasztói árak. Természetesen abban az esetben, ha az indokolt mezőgazdasági árváltozások tartósak, akkor előbb-utóbb a fogyasztói árak is igazodnak a felvásárlási árakhoz, de ez csak a lakosság életszínvonalának veszélyeztetése nélkül mehet végbe. (Pl. a fogyasztásban azonos szerepet játszó más élelmiszer árának csökkentésével egy időben.)

A mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű termelési eszközök és a mezőgazdasági termékek árának egymáshoz való viszonyát a jövőben az jellemzi, hogy az ipari árak változását követni fogják a mezőgazdasági árak, tehát ha a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek ára valamilyen oknál fogva emelkedik, akkor az tovább gyűrűzik a mezőgazdasági értékesítési árakra. Ez viszont föltételezi: a mezőgaz' dasági eredetű termékek szilárd fogyasztói árát csak akkor lehet biztosítani, ha az ipari árak nem emelkednek, illetve az áremelkedésből származó többletköltségek a mezőgazdaság számára valamilyen formában megtérülnek. A mezőgazdasági és a külkereskedelmi árak kapcsolatát a népgazdaság más ter- rületeihez hasonlóan az jellemzi majd, hogy a külföldi piaci hatások az árakon keresztül az eddiginél jobban érvényesülnek a mezőgazda- sági termelőüzemeim li is.

ÖSSZHANGBAN A NÉPGAZDASÁG MÁS TERÜLETEIVEL és az általános árreform irányelveivel, megváltozik a mezőgazdasági ár- szabályozás rendszere is. A változás lényege az, hogy szűkül a központi árhatóság által megállapított, rögzített árak köre, és bővül a piaci viszonyok alapján történő szabad megegyezés tárgyát képező áraik, illetve a hatóságilag tágabb keretek között szabályozott árak köre. Továbbra is központilag meghatározott fix ára lesz az alapvető élelmiszereknek és azoknak a termékeknek, amelyeknek felvásárlására — pl. . kenyérgabona, dohány, szarvasmarha stb. — kizárólag állami vagy más felvásárló szervek jogosultak. E termékeknél az árat hosz- szabb időre állapítják meg. A mezőgazdasági termékek egy másik csoportjánál, amelyek fontos közélelmezési cikkek, de jelentős a szabadpiaci forgalmuk is — mint pl. a zöldség-, gyümölcsfélék nagyobb része, a baromfi, a tojás, a bor stb. —, a központi árhatóság csupán tájékoztató árakat állapít meg. És végű) a termékek egy harmadik csoportjánál, ahol nem jelentős a központi felvásárlás, az árak a kereslet—kínálattól függően sza- bedo" változnak.

A mezőgazdasági árreform tehá+ valóban az új gazdaság' mechanizmus egyik köz- po-f bérdése, hiszen az árak emel'?’ az árarányok változása, ez árképzés módosulása megteremtik a szövetkezeti gazdsspefoií pénzügvi önálló- sár 'v-'~ iobb föltételeit, és Fed-- - ú'ányban befolyásoltál- f mezőgazdasági termelést.

Dr. Dankovits Lászíé