Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-17 / 271. szám
I'sflt3rt5k, 1966. november 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megkezdődött a fakitermelés a kaposvári járás tsz-eiben Közeleg a tél, s a közös gazdaságokban maholnap teljes lendületet vesz a fatótermelés. Szeiler Imre, a Kaposvári Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának erdészeti előadója elmondta, hogy a megye legnagyobb járásában, a kaposváriban 18 000 hold erdő van, ebből mintegy ötezer hold a Zse- licségben. 30 275 köbméter fát termelnek ki a télen véghasználat, tisztítás, illetve gyérítés során a közös gazdaságok. A simonfaiak jól haladnak A simomfai József Attila Temelőszövefkezetben már tébb mint kétszáz köbméter fát vágtak ki, a tervezettnek felét. Győrmárton Istvánnak, a gazdaság erdőőrénak vezetésével külön gépesített brigádra van bízva — a tisztítás kivételével — az egész kitermelés. Druzsbával dolgoznak, s a fát döntés után azonnal feldarabolják és szállítják. A kaposvári járásban húsz motoros fűrészt üzemeltetnek a közös gazdaságok. Ez kevés. Beszerzési problémák akadályozzák, hogy több motoros fűrészhez jussanak a tsz-ek. Pedig a gépi kitermelés kevesebb kézi erőt és rövidebb időt venEgy munkaügyi vifa margójára Berta István gép-csoportvezetőt, aki már régebb óita dolgozott a kéthelyi termelő- szövetkezetben, a múlt év egyik napján behívatták az irodába, és közölték vele — munkájának elismerése mellett —, hogy leváltják tisztségéből, mivel a munkakört takarékossági okok miatt meg- szü 'tetik. A fiatalember, akit korábban az első traktorosok között emlegették a Marcali Gépállomáson sértődöttség nélkül ült ismét gépre. A dicséretet azonban még »ki sem heverte« , előző munkakörét új emberrel, Tüske Sándorral töltötte be a tsz elnöke. A traktaros-brigádvezetői képesítéssel rendelkező Berta István a helyi szakmaközi bizottsághoz fordult jogos panaszával. A munkaügyi döntőbizottság nyomban vissza is helyezte a fiatal szakembert gépcsoport-vezetői munkakörébe. Az elnök azonban fellebbezett, és így Berta ügye a Megyei Munkaügyi Döntőbizottsághoz került. Itt helybenhagyták a kéthelyi szakmaközi bizottság határozatát. Ami ezután történt, arról mindenki tud Kéthelyen. Berta Istvánt még ekkor sem helyezték vissza eredeti beosztásába, azazhogy... A megyei döntés után az elnök a következőket mondta Bertáinak: — Visszateszlek a régi helyedre, de rövidesen úgyis megszüntetem azt a munkakört. Ezek után már nem kell magyarázni, hogy a volt gépesoportvöeető most is gépen ül, és nean vállalta ismét a kockázatot. Az elnökkel kevesen értenek egyet a szövetkezetben. Szína Jenő vezetőségi tag _ szerint Berta István nem végezte rendesen csoportvezetői munkáját, azért váltották le. Varsányi László főkönyvelő viszont elmondta, hogy kezdettől fogva nem értett egyet az elnöknek ezzel a döntésével, mivel Bertát még sohasem figyelmeztették hanyagsága, nemtörődömsége miatt. Legalábbis sehol sem találni ennek Írásos nyomait. — Segítettem Berta igazát kiharcolni — mondja a főkönyvelő —, mert kitűnő gyakorlati szakember. Panaszkodott a megyei döntés után, nekem is beszélt arról, hogy az elnök mivel »biztatta«. Hiába mondtam neki, hogy a gépcsoport-vezetőd állást nem lehet megszüntetni, arra továbbra is szükség lesz, bátran álljon ki igaza mellett. A jó munkaerőnek számító fiatalember azonban elállt a további szélmalomharctól, már csak azért is, mert továbbra is a tsz-ben szeretne dolgozni, és fél az ellentétek kiéleződésétől. Az elnök, aki dicséretek közepette váltotta le Berta Istvánt gépcsoport-vezetői munkaköréből, presatízsféltésiből is ragaszkodik előző álláspontjához. A szövetkezet tagsága nem helyesli ezt a magatartást. A tévedés elismerése szerintünk is célravezetőbb volna. N. J. Egyesül a gamási és a Balatonboglár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Január 1-töl a . Balatonboglár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet lesz a ío- nyódi járás legnagyobb gazdálkodási szerve, ugyanis a közelmúltban küldöttgyűlés határozott Gamáson és Balaton- bogláron a két földművesszövetkezet egyesüléséről. A ba- latonboglári földművesszövetkezet tevékenysége így —mint arról Csondor Vince igazgató- sági elnökhelyettes tájékoztatta szerkesztőségünket — újabb liat kiskereskedelmi üzletre, négy italboltra és egy eszpresszóra, öt felvásárlóhelyre, egy szikvízüzemre és egy szeszfőzdére terjed majd ki. Fekete József, a gamási fmsz elnöke az egyesülést kimondó küldöttgyűlésen közölte, hogy a falu lakossága igen sóikat vár az új központtól — a két szövetkezet BalatonibagLári Földművesszövetkezet elnevezéssel balatonboglár! székhellyel működik majd —, hiszen Gamás áruellátása igen elhanyagolt volt, és hálózatfejlesztésük is elmaradt a kívánalmaktól. HASZNOS, TANULSÁGOS. ÉRDEKES RESZTVENNI DECEMBER 15 az „Úttörők a biztonságos otthonért” gyermekbalesetvédelmi pályázaton. Értékes jutalomtárgyak: kerékpár, zsebrádió, karóra, fényképezőgép, társasjáték stb. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (4291) ne igénybe, s kisebb balesetveszéllyel járna, mint a hagyományos módszer. A járási tanács javaslatára a ra^gyei tanács mezőgazdasági osztálya gondoskodott a motoros fűrészek központi Javításáról. A megyei igazgatóság a Csokonyavisontai Gépállomást bízta meg ezzel, ide szállítják javításra meghibásodott fűrészgépeiket a termelőszövetkezetek. Feldolgozás a tsz-ekben Több gazdaság maga dolgozza fel a kitermelt fát. Ez a melléküzemág számottevő bevételhez juttatja a közöst. Ez ideig a visnyeá, a zsellckisfaludj, a kadarkúti, a zselickisia- ki és a rinyakovácsi — tehát zömmel zselicsógi — termelő- szövetkezet foglalkozott feldolgozással is. Előkészületek — épületeket alakítanak át, vagy újakat emelnek, és gépeket szereznek be — másutt is folynak, így a nagybajomi Zöldmező, a bárdudvarnok!, a kőkúti, a kaposkerésztúri, a cse- rénfai és a kaposfői tsz készül e melléküzemág megindítására. Segítenek az erdészetek A gépesített fakitermelés az állami üzemekben jóval nagyobb múltra tekinthet vissza, mint a szövetkezetekben. Ezért az erdészetek szakemberei tanácsadást tartanak a kitermelés módszereiről, s oktatják ki a favágókat a balesetelhárítás tudnivalóiról. A kaposvári járás közös gazdaságaiban a téli fakitermelést harmincöt vizsgázott szövetkezeti erdőőr irányítja, ezenkívül huszomketten még ebben a nőnapban vizsgáznak a feladat sikeres megoldásához szükséges tudnivalókból. Hemesz Ferenc Három megye szakszervezeti Skodájában Üzemi könyvtárosok tanfolyama Balatoubogláron A Szakszervezetek Somogy, Zala és Tolna megyei Tanácsa kéthetes továbbképző tanfolya- mcí szervezett a hárem megye üzemi könyvtárosai számára Balatonbagláron, a Fémmunkás Üdülőben. A vizsgáikat szombaton tartották meg. Délelőtt tíz óra tájban kisebb-na- gyobb csoportok lepték el a folyosókat, s egymást kérdezgetve készültek beszámolóikra a hallgatók. Sietve átfutották jegyzeteiket is. A háromtagú bizottság art tapasztalta, bogy többségük jól felkészült. A tanfolyma részvevői Czine Mihály előadására emlékeztek legszívesebben, amelyet a mai magyar irodalomról tartott. A függöny mögött, a színpadon Varga Éva kaposvári rendelőintézeti könyvtáros után Horváth Etelka, a Kaposvári Patyolat üzemi könyvtárosa foglalt helyet szemben a bizottsággal. Az üzemi könyvtárosok feladatairól kérdezték. — A könyvtárlátogatók műveltségének emelése mellett legfontosabb célunk a vállalat dolgozói szakmai ismereteinek bővítése. Ahhoz, hogy az üzemekben mindig hozzáférhesse- nék a legfrissebb szakiroda- lomhoz, a könyvtáraik állandó fejlesztésére van szükség — válaszolta a Patyolat könyv cáIiorváth Etelka, a Patyolat üzemi könyvtárosa vizsgázik. rosa. A másik tétel, a kateló- gusszerkesztés, szintén könnyű kérdés,nek látszott. Akik túljutottak a vizsgán, segítették, bátorították a többieket. Somogybái kilenc új könyvtáros vett részt a tanfolyamon, és ez az eredményekben is megmutatkozott. A »régi«, tapasztaltabb könyvtárosok csaknem minden tárgyból jobban vizsgáztak. Hegyi Zoltán, a TRANSZ- VILL 2-es telepének üzemi könyvtárosa elmondta, hogy az Vizsga után. elméleti és a gyakorlati foglalkozások mellett a tanfolyam azzal a haszonnal is járt, hogy a három megye különböző üzenteiben dolgozó szakszervezeti könyvtárosok személyes tapasztalataikat is kicserélhették a két hét alatt. Takács Rózsa, a zamárdi erdőgazdaság pénztárosa például tizenkét napig tiszteletbeli Tolna megyeinek számított. Tolna megyei lányokkal lakott együtt egy szobában, és az olvasótoborzás sok új módszerét ismerte meg szekszárdi, bonyhádi kolléganőitől. A vizsgák szombaton délelőtt befejeződtek. Az eredmények összesítése után Cseh János, az iskola igazgatója elmondta, hogy az évről évre gazdálkodó üzemi könyvtí rak vezetőire egyre nagyobb feladat hárul. Ahhoz, hogy munkájukat jól elláthassák, meg kell ismerkedniük a legalapvetőbb könyvtárosi teendőkkel. Azzal búcsúztatta el a tanfolyam hallgatóit, hogy hasznosítsak az elsajátított anyagot, és szolgálják becsülettel az üzemi, szakszervezeti könyvtárak ügyét. Nagy József A termelőszövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban AZ ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS LEGFONTOSABB FÖLTÉTELEI A GAZDASÁGI mechanizmus reformjának egyik legjellemzőbb vonása, hogy a központi tervezés és irányítás mellett, sőt azt erősítve fokozódik a termelőszövetkezetek önállósága, és ezzel együtt változik helyzetük, szerepük a társadalmi, gazdasági kapcsolatok rendszerében. A szövetkezeti önállóság növelése annak az alapelvnek gyakorlati érvényesítését jelenti, hogy az állam közvetlenül nem avatkozik a szövetkezetek gazdálkodásába, hanem a gazdasági ösztönzők tervszerű alkalmazásával befolyásolja tevékenységüket A szövetkezeti önállóság növelése azonban nem csupán az irányítás módszereinek fejlesztését, tökéletesítését jelenti, mert ez mit sem ér, ha a szövetkezet nem - rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel ahhoz, hogy önállóan hozott döntéseit megvalósíthassa. A szövetkezeti önállóság növelésének tehát együtt kell járnia a tsz-ek gazdasági fejlődését elősegítő, a vállalkozásaikhoz és termelésük bővítéséhez szükséges pénzügyi eszközök megszerzésének lehetőségével. A mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal emelése, valamint a gazdasági mechanizmus reformjának keretében végrehajtásra kerülő egyéb intézkedések a tsz-ék túlnyomó többsége számára megteremtik a pénzügyi önállóság föltételeit. Ahhoz azonban, hogy a tsz-ek ezzel élni is tudjanak, az észszerű gazdálkodás mellett arra is szükség van, hogy az árbevételeikből, a hatékonyabb gazdálkodásból és más forrásokból származó jövedelem- többlet nagyabb résziét saját termelési alapjaik megteremtésére, majd bővítésére fordítsák, vagyis az iparvállalatokra jellemző pénzügyi gazdálkodást és alapképzést meghonosítsák. A vállalati gazdálkodás jellemzőinek érvényesítése azzal, hogy lehetővé teszi a tsz-tag- ság döntéseinek megvalósítását, egyben személyes közelségbe. hozza a döntéseikért vállalt kockázatot, tovább erősíti a közös gazdaságok szövetkezeti jellegét, biztosítja a demokratizmus tényleges érvényesülését. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK, hogy elhasználódott állóeszközeiket saját erejükből pótolni tudják, amortizációs alapot képeznek. Az 1968 januárja utáni felvásárlási árrendezések lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek ne csak gépparkjuk, hanem teljes állóeszköz-állományuk után képezhessenek amortizációs alapot. Ebbe az alapba a termelésbe elhasznált állóeszközöknek — gépek, épületek, stb. — a bevételekben megtérülő értékét fizetik be, és az így összegyűjtött összegből folyamatosan pótolhatják ezeket az eszközöket. A tsz-tagok jövedelmét teszi biztonságossá, rendszeressé a részesedési alap, amely tét részre oszlik: a munkadíjra — I vagyis az év közben folyamatosan kifizetett, a termelőszövetkezet által garantált részesedésre —, illetve az év végi, kiegészítő részesedésre. A termelés megalapozását biztosítja, hogy a tartósan lekötött saját forgóalapok — mint pl. a műtrágya, növényvédő szer, takarmány stb. — a jövőben általában nem csökkenthetők, a termelés zavartalansága érdekében még bevételi hiány esetén sem lehet ezeket az értékeket a személyi jövedelmek növelésére felhasználni. Mivél a termelésingadozás és ennek következtében a jövedelemingadozás a mező- gazdaságban meglehetősen gyakori, ezért hasznos, ha a termelőszövetkezetek a jó esztendőkben — gondolva a szűkebb napokra is — tartalékot képeznek. Ezt a célt a jövedelembdztansági alap létrehozásával érhetik el. A szövetkezetek gazdálkodásának fejlesztésében jelentős szerepet játszik a felhalmozási alap, amelyet a tsz-ek saját erejükből, bevételeikből teremtenék meg. A felhalmozási alapból bővíthetik termelésüket, ami fontos érdeke minden tsz-nek, hiszen a jövedelem későbbi növelését ezzel alapozhatják meg. Minthogy a mező- gazdaság fejlődése is sokban függ az egyes tsz-ek felhalmozásától, ezért az állam sokol dalúan ösztönöz m,ajd a felhalmozási alap gyarapítására. Mindez azt jelenti, hogy a tsz-ek a jövőben saját' bevételeikből fedezni tudják az ún folyó termelés költségeit, megfelelő személyi jövedelmet biztosíthatnak tagjaiknak, és módjuk lesz a termelés bővítésére is. A vállalati gazdálkodás elemeinek bevezetésével létrejönnek az ehhez szükséges alapok. A GAZDALKODASI ÖNÁLLÓSÁG NÖVELÉSE együtt jár azzal, hogy a jövőben a tsz-ek teljesen önállóan döntenek — ideiglenesen a kenyérgabonát kivéve — termelési feladataikról. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatainak fő formája a kölcsönös érdekeken és megegyezésen alapuló termelési és értékesítési szerződés lesz. A szerződéskötések jelentős szerepét töltenek be abban is, hogy állandóan jelzik majd áz ütémi és a népgazdasági érdekek találkozását, illetve azok eltérését. Az új tervezési rendszer elősegíti a tsz-ek gazdálkodásának eredményesebb kibontakozását, hatékonyabbá válását, de hasznos lesz az egész népgazdaság számára is, mert a szövetkezetek termelése jobban, rugalmasabban alkalmazkodhat a szükségletekhez. Mindez azonban nagyobb követelményeket támaszt a tsz- vezetőkkel szemben is, mert a tervek összeállításakor a tsz- gazdákkal együtt nékik kéül gondoskodni, messzemenően figyelembe venni az igények változását, a piac alakulását, és eszerint elhatározni termelési, gazdálkodási célkitűzéseiket. Ezek az új föltételek a szövetkezetek vezetőitől a mélyebb közgazdasági ismereteket, a piac, a szükségletek és lehetőségek ismeretét igénylik s ezek birtokában a rugalmasságot és a gyors cselekvőkész- séget. Dr. Dankov its LásaM
