Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-16 / 270. szám

Srcrda, 1966. november 16. 3 SOMOGYI NSP&AP B HADÜZENET EMillHffllHJMR ttaiá&k&r Most arról a speciális esetről lesz szó, amikor a hatáskör már eleve halálra ítéltetett. Ennek soha nincs mélyről fakadó oka: egysze­rűen szervezésen vagy agyomszervezésen múlik. Te­hát könnyű volna segíteni rajta... Hadd kezdjem egy na­gyon egyszerű példával. Az üzletek nyitva tartási ide­jét — jogszabály szerint — a város kereskedelmi fel­ügyelője szabja meg. Ha úgy látja, hogy az igények meg­követelik, akkor elrendeli, hogy mondjak a Dimitrov utcai bolt 10 óráig tartson nyitva. Ez kizárólag az ő joga. Igen ám, de a rendel­kezés béralapproblémát vet föl, a, béralappal pedig a megyei tanács kereskedelmi osztálya rendelkezik. A vá­rosi felügyelő tehát hiába intézkedett, a vállalat igaz­gatója közli: béralap nincs, nem kap, tehát nem hajtja végre az utasítást. Akkor meg mire való a jogkör? ... Kulturális, oktatási intéz­ményeinknél is egy csomó hasonló — és elrettentő — gonddal találkozunk. A kö­zépiskolák szakmai felügye­letét a megyei művelődés­ügyi osztály látja eh Gaz­daság szempontból pedig a városi művelődésügyi osz­tályhoz tartoznak. Mi követ­kezik ebből? Nem kell tu­dósnak, filozófusnak, köz­gazdásznak lenni ahhoz, hogy eldöntsük: az oktató- nevelő munka elválasztha­tatlan a gazdasági irányí­tástól. a működési fedezet biztosításától. Minthogy ki­váló műsorpolitika révén sem lehet mozit játszani, ha a gazdasági föltételeket nem teremtik meg. Persze itt nem arról van szó, hogy nincs pénz az iskolák mű­ködéséhez. De a szellemi és a gazdasági irányítás két vágányon fut, s ezt nem is olyan könnyű összehangolni. Ugyanezt tapasztalhatjuk a színháznál is, ahol a gaz­dasági irányítás vár a me­gyére. De akkor — gazda­ságilag is — miért nem tar­tozhatnak oda a középisko­lák? Vagy egy még nyilvánva­lóbb abszurdumot A zene­iskolának három irányítója is van. Szakmailag a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola látja el a felügyeletet; pe­dagógiai, iskolapolitikai szempontból jut valami fel­adat a megyei művelődés- ügyi osztálynak is, de gaz­daságilag a városi művelő­désügyi osztály hatásköre. Próbáljon meg itt valaki igazságot tenni. A pécsi szakfelügyelet mondjuk azt javasolja, hogy fúvós hangszereket kell be­szerezni, és ezen a tansza­kon erősíteni a zenei okta­tást, nevelést A megye egyetért ezzel, mert — te­szem azt — kulturális hely­zetünk valóban megkövete­li, hogy a fúvós tanszakot erősítsük. S a város is egyet­ért — nem lehet nem egyet­érteni! —, csak éppen fede­zetet nem tud biztosítani hozzá Arról mér nem is beszé­lek, hogy hogyan elemezheti például a városi vezető tes­tület a középiskolák gazda­sági helyzetét az oktató-ne­velő munka ismerete nél­kül. A szétaprózottság — azt hiszem, nem kétséges — a hatáskör formalizmusa egy­ben. A megoldás kulcsa adva van. Csupán elhatáro­zás dolga, hogy az irányí­tást egy (a zeneiskola ese­tében két) kézbe összponto­sítsuk, s ha úgy tetszik, lét­szám-átcsoportosítással biz­tosítsuk az oktató-nevelő munka és a gazdasági irá­nyítás egységét, a kettő kö­zötti összefüggés érvényesí­tését.^. Jávori Béla Szakszervezeti nap Marcaliban tervük végrehajtásáról, újabb Emberek, akik többet akarnak tenni A Barátság-kőolajvezeték építése határkő volt a Siófoki (Tudósitónktól.) Szombaton Marcaliban a já­rása tanács dolgozóinak rész­vételével szakszervezeti napot tartottak. Dr. Mátyás József, a járási tanács vb-elnöke ele­feladataikról. A gyűlésen felszólalt Ar. Kovács István, a Közalkalma­zottak Szakszervezete közpon­ti vezetőségének titkára, dr. Fonni János, az SZMT titkára Kőolajvezeték Vállalat életé­ben. A sok műszaki probléma közül kiemelkedik egy: a Du­nán kellett átvinni a vezeté­ket. De hogyan? Ezen törte a fejét mindenki. A határidő megtartása nem csupán gaz­dasági, hanem politikai kér­dést is jelentett, hiszen sok minden függött ettől a mun­kától. Akkor jöttek az újítók, és Százhalombatta meg Ercsi között átkígyózott a Dunán a Barátság-kőolajvezeték. Amel­lett, hogy határidőre végeztek, egymillió forintot takarítottak meg. Ez három éve történt. Most körülbelül félszáz em­ber ül a vállalat új irodahá­zának egyik termében. A be­szélgetésből — mert inkább beszélgetés, mint értekezlet.— egy mondat üti meg a füle­met. Hegyi Károly, a Kőolaj­ipari Tröszt újítási előadója ezeket mondja: "Úgy tetszik, mintha ennél a vállalatnál Csipkerózsika-álmát aludna az újítási mozgalom.« Ennek a megállapításnak látszólag el­lentmond Dohány Imre igaz­gató következő megjegyzése: »Ebben az évben 39 újítást adtak be. Ebből kilencet be­vezettek, hattal pedig kísérle­teznek. A népgazdasági meg­takarítás 3 254 000 forint.« Az ellentmondás azonban — mint említettem — csak lát­szólagos, hiszen ezzel koránt­sem merítették ki a lehetősé­geket. S az sem mellékes, hogy ezt a viszonylag számot­tevő megtakarítást majdnem egy újításnak köszönhetik. Pe­dig elég nagy területen dol­goznak a vállalat munkásai, műszakijai ahhoz, hogy ennél sokkal több ésszerűsítéssel, ja­vaslattal állhatnának elő. Hi­szen például akkora szállítási részlegük van, mint egy ki­sebb AKÖV. A híradástechni­kai részleg megfelel egy posta műszaki osztályának. Az újító ember munkáját látszólag semmi sem akadá­lyozza. Néha azonban a bü­rokrácia és a közömbösség út­vesztőjébe kerül egy-egy ja­vaslat. Az építőrészleg például javasolta, hogy gyártsák előre a vezetékek alátétét A véle­ményező jónak tartotta az újí­tást, s ha idejében elfogadják, akkor nem kellett volna most Nyíregyházán a gázvezeték alatt hagyni az ideiglenes' alátéteket is. Egyes részlegek­nél húzódoznak az újítások bevezetésétől. Vagy ha beve­zetik, nem tulajdonítanak ne­ki különösebb jelentőséget A kábelfektetők adták be ebben az évben a legna­gyobb horderejű újítást Az­óta úgy látszik, mintha ülné­nek babérjaikon. Pedig nem. A traktorosok, a segédmunká­sok éppen úgy törik a fejü­ket mint a képzettebb mű­szakiak. Nagyon sok hasznos, a munkát könnyítő vagy gyor­sító javaslattal állnak elő. De ezek a javaslatok elszürkül­nek. S itt a legnagyobb baj. A szakmunkások, a fizikai lolgozók nem tudják önállóan megoldani a bonyolult mű­szaki problémákat. De isme­rik a munkát, látják a ne­hézségeket, s nem nélkülözik az ötleteket sem. Gyakran azonban nincs, aki felkarolja a javaslatokat. Ha összefog­nának a műszakiak r— mér­nökök, technikusok —, sokkal töibbet tudnának ten-ni. Az kellene, hogy mindenki szív­ügyének tekintse az újításokat. Gyorsok János mondta erről: -Az új gazdasági mechaniz­musban még inkább segíteni kell azokat, akiknek nincs képzettségük, de törik a fe­jüket, s megfelelő ötletekkel állnak elő. Sok újítást véle­ményeztem már. Láttam né­hány olyan állapotban levő műszaki leírást, amiből nem lehetett kiolvasni, jó lesz-e vagy rossz. Alaposabb mun­kát kell végezni főleg azok­nak, akiknek a képzettségük is megvan ehhez.« Nehezíti a munkát, hogy a különböző munkahelyeken ál­talában azokat az újításokat részesítik előnyben, amelye­ket a műhelyben dolgozók ad­tak be. Ha valakit nem is­mernek, nem törődnek úgy a munkájával, újításával sem. De maga az újító sem min­dig törődik azzal, amin eset­leg hetekig dolgozott. Pedig sokkal több eredménye lenne, ha figyelemmel kísérné újítása A napokban közöltük a Köz­ponti Statisztikai Hivatal So­mogy megyei Igazgatóságának tájékoztatóját a Balaton-part nyári idegenforgalmáról, és néhány érdekes számadat tük­rében ismertettük a legfonto­sabb tudnivalókat. Tegnap újabb tájékoztatót kaptunk a KSH-tól: összeállították az utószezon statisztikáját is. A magyar tenger déli part­ján szeptemberben 23 696 ven­dég fordult meg, közülük 12 934 külföldi volt. Az oiktó- berhan üdülő vendégek száma 3141, közülük külföldi 1191. Az utóbbi két hónapban a bal­sorsát. Ezért hasznos az, amit az igazgató javasolt. Koráb­ban véleményező brigádra bízták az újításokat. A bri­gád körülbelül egy évig jól dolgozott, aztán lassan ella­posodott a munkája. Föl kel­lene újítani. Ez törődhetne a bevezetett javaslatok továbbá sorsával is. összességében sóik' újat adott ez az értekezlet. Reflektor- fénybe állította az újítók munkáját, gondjait, örömeit. Hasznos kezdeményezés volt. Reméljük, a folytatás és az eredmény sem marad el. és a külföldi üdülök 146197 ven elégnapot töltöttek a Bala­ton déli partján. A külföldiek vendégnapjainak száma szep­temberben és okttöberban 66 976. Noha a múlt év azonos idő­szakához képest az utószezon forgalom összességében 7,8 százalékkal kisebb volt, a Kül­földi vendégek — főleg az északi szocialista országokból érkező turisták — jóval töb­ben keresték föl a Balatont, mint tavaly. Á lengyel és a német vendégek vidáman £ü- rödtek a magyar tenger 17—13 fokos vizében. A LEGJOBB ÉPÍTÉSVEZETŐ Kercza Imre Újabb adat a balatoni idegenforgalomról mezte a múlt év munkáját, a szakosztályok és a községi ta­nácsok tevékenységét, majd Gombai Gyula, a szakszerve­zeti bizottság titkára tájékoz­tatta. az értekezletet munka­és Király Ferenc, a járási pártbizottság első titkára. Befejező mozzanatként ju­talmakat osztottak ki a járási tanács és a községi tanácsok dolgozóinak. A FŐMÉRNÖK azt mond­ta róla, hogy öreg róka az építőiparban. Az igazgató ezzel toldotta meg: — Azt is jegyezze föl ró­la, hogy megtanítja szintez­ni, kitűzni a munkatársait... Egy se tud úgy beszélni az emberekkel, mint ő. Pojtli Lajossal, a Somogy megyei Űtépítő Vállalat ka­posvári építésvezetőjével a Gilice utcai kis irodahelyi­ségben beszélgetek. Rögtön kiderül, hogy az »öreg róka« kifejezés csak szakmai múlt­jára vonatkozik, hiszen jó erőben és egészségben levő, harmincnyolc éves férfi. Nem a legjobbkor zavarom, hi­szen most van a műszaki át­adások ideje. A beszélgetést gyakran félbeszakítják: hol a telefon, hol az aláírásért, tanácsért, tájékoztatásért jö­vők. Megadőan mutatja a kezével, hogy ez már náluk így van. — Tudja, ebben a hónap­ban szeretnénk befejezni minden munkát — mondja csöndesen. Csak az tudja, milyen so­kat jelent ez a közlés, aki ismeri a kaposvári építésve­zetőség idei tervét. Ha min­dennel készen lesz, elmond­hatja, hogy majd huszonkét- millió forint értékű munkát végzett el. Ez éppen a fele a vállalat tervének. S ha még hozzátesszük, hogy a kaposváric kívül még három AZ ÖNÉ LEHET.. Trabant 601 Limousine Vásárlási utalvány (Corvin Földközi-tengeri út (1 személy 14 nap, I. oszt.) Vásárlási utalvány (Corvin Áruház) Vásárlási utalvány Olaszországi körút Sygma televízió Sygma televízió Párizs (1 személy, Vásárlási utalvány Vásárlási utalvány Ausztriai körűt (1 IBUSZ utazási IBUSZ utazási kb. 46 000 Ft Áruház) 20 000 Ft kb. (Corvin Áruház) (1 személy, 12 nap) 8 nap) (Corvin Áruház) (Corvin Áruház) személy, 8 nap) utalvány utalvány IBUSZ utazási utalvány 10 db 1000 Ft-os könyvutalvány 20 db 500 Ft-os könyvutalvány 10 000 Ft 10 000 Ft 10 000 Ft kb. 8000 Ft 7830 Ft 7830 Ft 7000 Ft 5000 Ft 5000 Ft 4000 Ft 4000 Ft 4000 Ft 4000 Ft 10 000 Ft 10 000 Ft kb. ...HA KÖNYVSORSJEGYET VÁSÁROL! A ki nem húzott sorsjegyeket névértékben bevált­ják az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjai! HŰZÁS DECEMBER U-ÉN (5553) építésvezetőség tartozik az útépítőkhöz, mindjárt na­gyobb súlyt kap ez az adat. POJTLI LAJOS elém teszi a vállalat háromnegyed évi adatait. A kaposvári építés- vezetőség szerepel benne a legmagásabb számokkal. Pél­dául az egy főre jutó terme­lési érték a tervezett 194 907 forinttal szemben 223 088 fo­rint volt. — Gépesítettük a földmun­ka kilencven százalékát. Ha a harmincötezer köbméter földet kézzel termeljük ki, negyvennégy munkásra lett volna szükség, s az egy főre jutó termelés nem haladta volna meg a hatvanezer fo­rintot. Sőt még a tervet se teljesítettük volna. A gépe­sítés révén csak tizenhat munkást kötött le a földmuiv ka. — Tudja, hogy azt mond­ják: a kaposvári építésveze­tőség előnyben van? — Ez csak mese, nem él­vezünk mi semmit se a hely­zeti előnyökből. Dolgoztunk Lengyeltótiban, Szóládon, in­nen megyünk Gadányba, Há­romfára, Mikére. Nagy a kör­zet ... S a talajviszonyok az idén a legrosszabbak. Hallgat egy darabig, majd azt mondja: — Mindenki úgy gépesít, ahogy tud. Mi sem a válla­lattól szerezzük a gépeket Minden lehetőséget mesraffa­dunk, ha szükségünk van valamire. Fojtli Lajos három éve építésvezető az Útépítő Vál­lalatnál. Jó iskolát járt ki előtte a betonútépítőknél, majd a Hídépítő Vállalatnál. — Negyvenkilenc óta va­gyok a szakmában. Normás­ként kezdtem, majd központi normakalkulátor lettem. So­kat foglalkoztunk szervezés­sel, elemzéssel. Nagy hasznát veszem itt. A hídépítőknél normásként, majd technikus­ként dolgoztam. Itt tanultam meg a munka adminisztratív részét. — Elismerik a munkáját? — Megbecsülnek... Ta­valy novemberben kiválódol- goző-jelvényt kaptam a me­gyei tanácstól. Pojtli Lajos tanul is. Most jár harmadikba Pécsen, az építőipari technikumban. — Ragyogó munkavezetőink vannak. Bosnyák József. Föl­des Mihály, Béres Tibor és Varga Ferenc minden mun­kát szívvel-lélekkel végez. Nálunk nem zúgolódnak az emberek, ha átadás előtt ki kell vágni a hajrát Megvan velük a közvetlen kapcsola­tom. Paipírt tesz elém. A múlt héten adták át a Vas- és Fémipari Vállalatnak épített utat. Nagyon jólesett nekik, hogy elismerték igyekezetü­ket. Az iratokban ez áll:-A kivitelező kifogástalan jó munkát végzett, az utat a tér vezetinél korábban fejezte te. A munka elvégzése el­len semmiféle kifogás nem merült fel, külön elismeré­sünket fejezzük ki a kivitele­zőnek a jó munkáért.« — Jó törzsgárdánk van. Hat-hét éve dolgoznak ná­lunk, mindent megtanultak. Mi tényleg hajtunk, amit le­het, segítünk a vállalatnak. Most majd átadunk két jó brigádot á marcali építésveze­tőségnek, hogy hamarabb vé­gezhessen Zamárdiban, . A kaposvári építésvezető­ség jobb minőségű utakat épí­tett az idén. Először érték el, hogy a burkolatot jó idő­ben építették meg. — Inkább elhagytunk más munkákat. A tereprendezést az átadás előtt végeztük. el. Ezért sikerül olyan jól ez az évünk. NEM LEHET ELVÁLASZ­TANI az építésvezető mun­káját az építésvezető-í ?x ó . Ezért volt szó ebben az írás­ban mind a kettőről. Sokáig visszhangzott bennem Pojtli Lajos megjegyzése: — Itt is ugyanaz a csákány és a la­pét. Lehet, hogy ugyanaz. Csak ésszerűbben forgatják. Ezért a legjobb építésvezető Poj.tl; Lajos. Lajos Gém

Next

/
Thumbnails
Contents