Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-10 / 265. szám
CsfltSrtSk, 1966. november 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP Társadat másítunk Társadalmi rendszerünk egyik nagyszerű velejárójáról lesz szó, arról, hogy az élet minden területén bevonjuk az embereket a közügyeik intézésébe. Ily módon nemcsak a választáskor, hanem az úgynevezett apró, mindennapi munkában is hallathatja véleményét minden állampolgár, és közreműködhet az irányításban, a végrehajtásban. A társadalmasítás sok területen követelmény, de hiszen maga a tanácsrendszer is az. Az emberek sokasága dolgozik vagy dolgozhat a választópolgárok bizalmából. Aztán társadalmasítjuk az ellenőrzést, a közbiztonságot, a szakszervezeti munkát, a tűzoltást. A tömegszervezeteknek és mozgalmaknak társadalmi aktíváik vannak, az fi jóságnak társadalmi bizottságai, a gyerekeknek társadalmi szüleik a munkaközösségben, és így tovább. Rossz úton járnék, ha azt mondanám, hogy az alapgondolattal van baj. Nem! De a társadalmasítást is sokszor a statisztikai szemlélet sugallatára, a könnyebb megoldást választva formalista módon igyekszünk végrehajtani, s ebben nem sok a köszönet. Magyarul: azokat vonjuk be, akiknek amúgyis hivatali, hivatásbeli kötelességük ellátni azt a munkát. Több %>áldávál találkozhatunk. Az orvos »társadalma- sitott- ember az egészségügyi propagandában és felvilágosításban; pedig hivatásbeli kötelessége. A kulturális bizottságok tagjai javarészt hivatásos kultúrmunkások, De van egy művelődési állandó bizottság is, csaknem ugyanazoknak az embereknek a részvételével. A szülői munkaközösség elnöke rendszerint »tekintélyes« ember, aki úgymond: közel van a tűzhöz. És általában bevonunk minden embert különböző társadalmi feladatokba és munkakörökbe, akik amúgyis dolgoznak, akik e szervekkel függőségi viszonyban vannak, akik kétszer ismétlik ugyanazt: Vagyis: a társadalmasítás lényegét nem közelítjük meg ezekkel a módszerekkel. Tanácsülésen hallottam, hogy az egyik külterületi tanácstag keményen megbírálta a testületet, mert egy határozatot nem hajtott végre. A többiek böködték egymást: »-Látod, így kell ezt csinálni«. »Igen ám — mondta a másik. Ö teheti, ö nem függ itt senkitől!« Előfordulhat, hogy erős ez a példa, de mondanivalója megfontolandó. A társadalmi ellenőrzés nem érvényesülhet egészen és tisztán, ha azokkal az emberekkel »tár- sadalmasitunk«, akiknek hivatásuk, kötelességük dolgozni az adott munkaterületen. Hiszen társadalmi funkciójukban saját munkájuk fölött intézkednek és ítélkeznek, saját hibájukat palástolhatják; s a függőség is eltaszíthat a realitás talajáról. Azt akarjuk, hogy minél több ember végezzen közéleti tevékenységet. Nem ártana tehát felszámolni azt a nézetet vagy föltételezést, hogy mondjuk pénzügyi vagy községfejlesztési kérdésekben csak az tudhat okosat mondani, javasolni, tenni, aki pénzügyi vagy községfejlesztési ember. A társadalmasítás a tevékenységi terület kiszélesítését is jelenti. Jávori Béla Bővül a Műegyetem Tetőfedő bádogosok rézlemezzel borítják a héjszerkezeteit. Százhúsz éve, 1846. novem- III. félévben kezdődik meg az bér elsején nyílt meg a Jó- I oktatás, zsef Ipartanoda, a Budapesti Műszaki Egyetem elődje. Az A bevétel hetven százalékát az állattenyésztés adja A ZICSI TSZ-BEN (Tudósítónktól.) Az 1959-ben alakult zicsi tsz 1960 óta foglalkozik baromfitenyésztéssel. Eddig 20 000 baromfi elhelyezésére alkalmas ólakat építettek. Márciusban a múlt évhez hasonlóan 15 000 naposcsibével indultak, s ebből ötezret fogtak tenyésztésbe augusztusban. Az idén csaknem 300 000 forintot kaptak vágócsirkéért a tavalyi 221 000 forinttal szemben. Baromfi és tojás eladásából az eddigi bevétellel együtt év végéig tóbb mint 1 800 000 forintra tesznek szert. A baromfitenyésztés mellett a sertéshizlalás is jól jövedelmez. Az idén hízó sertésből már 229-e+ adtak él, és év végéig még további hatvanegyet értékesítenek, noha az egész évre 180 hízó eladását tervezték. A termelő- szövetkezet összies árbevételének eddig mintegy 60 százalékát adta az állattenyésztés Ez az arány ebben az évben már csaknem 70 százalék lesz. A politikai könyvhónap járási megnyitója Barcson A politikai könyvhónap járási megnyitóját kedden tartották meg Barcson. Mintegy hatvan-hetven tsz-elnöik és propagandista gyűlt össze erre az alkalomra a járási párt- bizottságon. Ünnepi beszédet Suri Ká- előadást. hallgatták a jelenlevők Zsar- nóczai Sándornak, az MSZMP Központi Bizottága muinks társának ismertetőjét, aki az Egységes szocialista szövetkezeti paraszti osztály kialakulása című kömwéről tartott roly, a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem igazgatója mondott Nagy érdeklődéssel Az előadások után mintegy negyven kötetet vásároltak meg a jelenlevők. egyetem 1909-ben költözött mai helyére, a budai Duna- partra. A felszabadulás óta hatalmas fejlődés ment végibe az egyetem életében: új és új épületeket emeltek. Jelenleg a 3. sízámú tanulmányi épület munkálatai közelednek a be37 vagon vaj terven felül HÁROMNEGYED ÉV MUNKÁJA A KAPOSVÁRI TEJÜZEMNÉL ŰJ CIKKEK A PIACON — JÓ EREDMÉNYEK A KONGRESSZUSI MUNKA VERSENYBEN fedezéshez. Ebben a szárnyban 1100 személyt befogadó három előadóterem, műhelyek, laboratóriumok kapnak helyeit Az épületet új módszerrel fedik, ezt a tetőfedésit most alkalmazzák először Magyarországon. A vasbeton, gyűrt héj- szerkezetet vörösréz lemezzel borítják, 13—14 tonna vörösréz lemezt használnak fel. Az új épületben előreláthatólag a Október az ipari vállalatoknál a termelési tanácskozások és műszaki konferenciák hónapja volt. Megbeszélték a negyedév eredményeit és előkészítették az utolsó három hónap munkáját. A Kaposvári Tejüzemnél a megbeszélések középpontjában a tervteljesítési mutatók álltak, hiszen a jól szervezett munkának, a nyári balatoni teljesítménynek most kellett jelentkeznie. Demokratikus Köztársaságban is közkedveltek a magyar tejtermékek. A háromnegyed évben 37 vagon vajjal szállítottak ki többet a tervezettnél, és a sajtexport is öt vagonnal meghaladta a tervezettet. Az üzem dolgozói nagy gondot fordítanak a választék bővítésére is. Már ezen a héten kapható lesz az üzletekben a háziasszonyok új »csemegéje«, az ízesített túró, Remélik, hogy érdeklődésre tart majd számot az a sajtféleség, amelyet Túrósajt néven hoznak forgalomba. Ez a »-tiszavirág-életű« készítmény sovány és félkövér állapotban kerül az üzletekbe, és a szavatossága csupán egyetlen nap lesz! Nemcsak a belföldi, hanem az exportcikkek listája is bővült. Már hírül adtuk, hogy a marcali üzemben tíz kitoTsz-problémák Bedegkéren-AHOGYAN A TANÁCSELNÖK LÁTJA CsaUós István bedegkéri tanács elnök a falu kommunistáinak küldötteként vett részt a járási pártértekezleten, s ott arról beszélt, milyen problémák hátráltatták és hátráltatják az eredményes gazdálkodást az Egyetértés Termelőszövetkezetben. A kommunista tanácsi vezető azért tárulkozott ki s mondta el őszinte véleményét a szövetkezetről a pártértekezleten, mert segítséget kért és várt ahhoz a munkához, amelyet most a bedegkéri pártszervezet végez. Így mondta: — Többet akarunk tenni, mint eddig azért, hogy szövetkezetünk kijusson a kátyúból... Miért esteit vissza? A bedegkéri Egyetértés Tsz — és a kátyú. Bizony furcsán hangzik ez így, hiszen néhány évvel ezelőtt a járás legjobbjai között emlegették ezt a közös gazdaságot. Miért estek vissza ennyire? — A VIII. pártkongresszus óta szervezettebbé vált Bedegkéren a politikai élet, a falu becsüli a kommunistákat. Ha rendellenességet tapasztalunk valahol, nyomban szóvá tesszük. Így volt ez akkor is, amikor a gépműhelyben az idősebbek azzal tartották távol a fiatalokat a munkától, hogy nem értenek a szereléshez, még képzetlenek. Az ilyen magatartás, természetesen, nem vonzza a fiatalokat. Biztosítani akarjuk a _ foglalkoztatásukat, de előfordul, hogy hiába teszünk ilyen javaslatokat a szövetkezet vezetőségének, nem találunk kellő megértésre. A pártvezetőség azért is igyekszik megfelelő munkát keresni a fiataloknak, mert gazdaságunkban 56 év a tagság átlagos életkora, tehát nagy szükség van a fiatal erőre. — Az Egyetértés Tsz többre képes, mint amennyit most ad, hiszen korábban igazán szép eredményeket ért el — folytatta Csallós elv-társ. — Az emberek szorgalmával nincs különösebb baj, nagyobb hiba viszont hogy inkább véletlenszerű, mint tervszerű gazdálkodás folyik nálunk, s előfordul, hogy . az eredményekért járó elismerést a vezetők igyekszenek kisajátítani, a kieséseket viszont az időjárás rovására írják. Csoportosulások jöttek létre Véleményem szerint a csoportosulások, az utóbbi időkig tapasztalt széthúzás nem vezethet jóra. Mert mit láttunk? Tábora volt az elnöknek, a főagronómusnak és másoknak. Hozzátartozik ehhez az is, hogy a pártszervezet sokáig tétlenül szemlélte a problémákat s nem találta meg a kivezető utat. Mindenki tudta, hogy nincs összhang a növénytermesztés és az állattenyésztés között, s noha a falut régi állattenyésztő gazdák lakják, most mégis baj van e körül az ágazat körül. Mintegy két éve állandóan a legrosszabb földbe kerül a siló- kukorica, természetesen a hozam is ilyen. Az idén is rossz a siló minősége. Az ag- ronómus szerint azért nem kielégítő a szövetkezetben az állattenyésztés, mert nincs szakképzett állattenyésztő. Tény, hogy amíg ilyen viták vannak és nincs megfelelő és elegendő takamány — most is abrakhiánnyal gazdálkodik a szövetkezet —, addig nem lehet elfogadható eredményt elérni. A járási ellenőrzésnek is alaposabbnak kellett volna lennie, s nem lett volna szabad beérniük a rózsaszínű képpel, amit a tsz vezetői a gazdaságról festettek. És a pártszervezet ? — Hol volt, mit tett ez idő alatt a bedegkéri párt- szervezet? Ezt a kérdést bárki joggal fölteheti, mert valóban nem mindig úgy dolgoztunk, ahogyan kellett volna. Aprófeladatok megoldására apróztuk szét az energiánkat, s a nagyobb tennivalókhoz már nem volt elég erőnk. A tsz-elnök nem kérte a párt- szervezet segítségét, s megmondom őszintén, mint tanácsi vezető én sem sokat tettem a bajok megszüntetéséért. Nem szóltam bele a dolgok folyásába, s ezzel én is hibáztam... A hibák feltárása után úgy | látszik — erről tájékoztatott Csallós elvtárs — megtalálták a kátyúból kivezető utat. A járási pártbizottság hatékonyan segít a problémák rendezésében. — Mi magunk is másként látunk munkához ezután. Harmincegy kommunista tűzte célul maga elé Bedegkéren: azon lesznek, hogy az Egyetértés Tsz-ben javuljon a gazdasági és politikai munka, növekedjenek az eredmények. A cél tehát világos. Magas szintű pártfórumon fogalmazódott meg, s a megvalósítással nem maradhatnak adósak a bedegkériek. H. F. A dolgozók nem is csalódtak hiszen a felvásárlási, termelési és fogyasztói terveket teljesítették, s ez különösen azért jelentős, mert a mezőgazdaságban oly sok kárt okozó száj- és körömfájás ellenére is biztosítani tudták az egész megye tej- és tejtermékellátását. Mint ismeretes, a vállalat sok árut szállít exportra. Belgiumban, Angliában és a Német melyet egyelőre kilós, később pedig kisebb csomagolásban is forgalomba hoznak. Az új termék a palacsinta- és réteskészítést könnyíti meg; málna-, cukrozott vaníliás és mazsolás vaníliás keverékeket hoznak forgalomba. Üjdonság még a 30 százalékos zsírtartalmú tejföl — a mostani poharas készítmények 16 százalékosak — és a kávétejszín. grammos tx-appista sajtot lítanak elő, egyelőre kísérli"“ célokra. Ez a sajtféleség bevált, és az első vagonté ^ Olaszországba küldték. A vőévre 30 vagon exportot terveztek ebből a sajtféleségből. A fenti eredmények a jó munkát, a kiváló kollektívát dicsérik. A kongresszusi munkaverseny, a szocialista brigádok küzdelme is hatékonyan közrejátszott abban, hogy az üzem száz százalékon felül teljesítette tervét. Az üzem a kongresszust vállalását 500 000 forinttal túlteljesítette, és 1,7 millióval nagyobb nyereséget ért el, mint ahogy várták. Nem véletlen, hogy míg 1965- ben csupán öt brigád tűzte ki maga elé a szocialista cím megszerzését, addig 1966-ban már tizenegy kollektíva vesz részt a szocialista munkaversenyben. Mind a vezetés, mind pedig a dolgozók között olyan kapcsolat alakult ki, amely meghozta gyümölcsét. S. G. Tánctanfolyam házaspároknak (Tudósítónktól.) Tánctanfolyamot szervez a Latimka Sándor Megyed Művelődési Ház novemberben es decemberben. Az új tán-oiíai ez alkalommal házaspár .nak és húsz éven felüliekn ív o tátják. A tanfolyam részvevői elsajátíthatják a shake, a soft beat, a hoppéi pop pel, az Ewri Bodi, s slpe, a surf, a jump beat, a cha-oha-cha • ^ a samba táncok lépéseit, kú Ion bozo figuráit Egy hónappal a tűzvész után Nemrég közöltéh a lapok a tragikus hírt, hogy Karrioskúton Nagy Pálék családi háza a tűz martaléka lett. A esalad 10 éves lányának — Ilonkának — bátor magatartásán múlott, hogy a kisebb testvérek nem lettek a tűz áldozatai. A szerencsétlenül lart család tanyáján már csaknem helyreállt a rend. Katónak és a Szöllösi Állami Gazdaság dolgozóinak segítségével rendbehoztak, bevakolták, kifestették a házat, és a szobákban is meszelnek már. Nemsokára a lakást is berendezik az ajándékba kapott és az Állami Biztosító 28 000 forintjából — ennyire becsülték a kárt — vásárolt bútorokkal. Ilonka — aki még sokáig Kardoskut legnépszerűbb »embere« lesz — örömmel segít édesanyjának minden munkában.
