Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
FOLYTATJA MUNKÁJÁT A MAGYA" SOCIALIST A MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) amely kötelezővé tette az egy házban vagy háztömbbén lakó párttagok lakóterületi pártcsoportba szervezését. A lakóterület kommunistáit, amikor erre szükség van, az illetékes párt- szervezet bármikor összehívhatja, és különböző feladatokkal megbízhatja. A Központi Bizottság a felsoroltakon túl ' több kisebb módosítást is javasol a szervezeti szabályzatba, ezeket azonban nem tartjuk szükségesnek külön indokolni. Javítsuk a pártmunka hatékonyságát — Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs kifejezte azt a meggyőződésünket, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata a munkásosztály és a párt vezető szerepének további fejlesztése. Valamennyi javasolt módosítás célja, hogy a párt még jobban megfeleljen hivatásának, vezető szerepének; még sikeresebben tudja irányítani a szocializmus építését és a proletárdiktatúra szerveinek, szervezeteinek erre irányuló tevékenységét. Ennek realizálását szolgálja az a javaslat Is, hogy — a fegyveres testületeket és már említett munkaterületeket kivéve — minden pártalapszer- vezet joga és kötelessége legyen a területén folyó rmlnka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Mindez elő fogja segíteni, hogy ne csak' országoisan, hanem helyileg is tovább növekedjék a párt vezető, ellenőrző szerepe. Nagy jelentőségű és1 minőségileg új feladatokat jelent ez a hivatali pártszervezeteknéi a bürokrácia, a lazaságok elleni harcban, az ott dolgozó kommunistáknak a köz szolgálatára való nevelésében. A kővetkező időszakban a pártszervezetek fontos feladata lesz, hogy ismertessék a gazdaságirányítás reformjának lényeges vonásait. Elméleti oldalról megközelítve a párttagoknak a szocializmus politikai gazdaságtana újabb következtetéseit kell elsajátatniuk, s a pártban magas színvonalú gazdaságpolitikai, közgazdasági propagandát kell folytatni. Területi páHszerveZeteink a párt és !ö‘''áilam Visktmyáröí a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett következtetéseket jól megértve, fejlesszék munkastílusukat. Politikailag irányítsák a hatáskörükbe tartozó állami szerveket, szüntessék meg a párhuzamosságokat, a párt és állami munka elvileg is hibás összefonódotiságát. Hasonló módon dolgozzanak a tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányításában. Száműzzék a munkából a szűklátókörű, prakticista vonásokat. Nem szabad azonban szembeállítani az elvi, politikai irányítást a gyakorlatiassággal, a pártmunka operativitásával. A gazdasági mechanizmus reformja önmagában is megköveteli, hogy a pártszervek minden lényeges mozzanaton rajta tartsák kezüket, s gondoskodjanak a párthatározat maradéktalan végrehajtásáról. A reform, mint nagy társadalompolitikai kérdés, minden dolgozó embert érint, ezért a Központi I| zottságtól az alapszervezetekig biztosítani kell az ösz- társadalmi, helyi és egyéni érdek összhangját. A gazdaságirányítás új rendszere minden vezető számára nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget. biztosít. Minden vezető — párttag vagy párton kívüli — alapvető kötelessége, hogy a párt és a kormány politikájának szellemében tevékenykedjen. Nem kétséges, hogy ez a törekvés vezérli őket, mégis szükséges hangsúlyozni; az alapszervezetek; megnövekedett jogai jelentik majd az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a megnövekedett önállóság a szocializmus érdekeit szolgálja, hogy a párt politikájával összhangban álló helyi döntések szülessenek és hogy megvalósuljon e politika végrehajtásának hatékony, közvetlen, a dolgozók véleményét is figyelembe vevő ellenőrzése. A helyenként ma még jelentkező . hibás gyakorlattal ellentétben a pártszervezetek munkájában el kell kerülni a gazdaságvezetés feladatainak ismétlését, esetenkénti átvállalását, az aprólékos beavatkozást a gazdaság operatív irányításába. Mindez csökkenti a gazdasági vezetés felelősségét, pedig éppen a párt- szervezetek kötelessége az egyszemélyi felelősség elvének érvényesítése és erősítése. A pártszervezeteknek az a hivatása, hogy a gazdaságpolitika tudatosításával, végrehajtásával és megvalósításának ellenőrzésével foglalkozzanak, s ne a technikai jellegű részletfeladatokat oldják meg. Azt szeretnénk, hogy a pártvezetőségek és a -titkárok mégirtkább a politika végrehajtásának irányítói,1 segítői és biztosítói legyenek, s ne diszpécseri munkát végezzenek. A párt gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellentétben, erősíteni és fejleszteni kell. A pártszervezeteknek rendelkezniük kell azzal a politikái ítélőképességgel, hogy el' tudják dönteni: a helyi állami, gazdasági szerv a párt politikájának szellemében határozott-e vagy sem. Ha a gazdasági szervek hibás döntést hoztak, kötelességük bírálni és helyesbítetni azokat. A pártszervezetek ellenőrző tevékenysége legyen tehát következetes és folyamatos, rendszeresen számoltassák be a vezetőket, kutassák az esetleges hibák okait, és figyelmüket ne a jelentéktelen részletekre, hanem a végrehajtás jobb föltételeinek megteremtésére összpontosítsák. A pártmunka minden területéről, így az alapszervezetek munkájából is száműzni kell a formális vonásokat, meg kell akadályozni a bürokratikus megnyilvánulások elburjánzását. Az utóbbi időben megint találkozni ilyen jelenségekkel. Üjra szaporodott a fölösleges értekezletek száma, növekedett a jelentések mennyisége. Ennek hatására megint sok a fölösleges munka, és kevesebb idő-jut a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat ápolására. Küzdeni kell az ilyen formális és bürokratikus megnyilvánulások léte és újjáéledése ellen. A pártmunka eredményességét nem az értekezletek, jelentések számán, hanem a dolgozók politikai hangulatán, cselekvő készségén és a párt politikájának végrehajtásán kell mérA demokratikus centralizmus fejlesztése és a pártegység Tisztelt kongresszus! A kommunista párt sikeres munkájának nélkülözhetetlen föltétele, hogy szervezeti fölépítésében, gyakorlati tevékenységében helyesen alkalmazza a demokratikus centralizmus lenini elvét. Csakis a párton belüli demokrácia bontakoztathatja ki a párttagok, a pártszervezetek aktivitását, kezdeményező készségét. Pártszerű légkörben, a jogok szabad gyakorlásának birtokában várhatjuk el párttagjátoktól, hogy tudatosan és cselekvőén vegyenek részt a pártéletben. Emellett m»m szabad egy pillanatig irányvonalát, és tevékenyen részt vesz annak megvalósításában. Pártunk marxista— leninista egysége volt és marad sikereink legfőbb forrása. A pártegységet nem szabad sablonosán értelmezni. Az elmúlt években előfordultak esetek, amikor bizonyos politikai kérdésekben egyes párttagok körében véleményeltérések mutatkoztak. Véleményeltérések természetesen adódhatnak; ezek azonnali nem a pártegység hiányát, hanem helyzetünk, fejlődésünk bonyolultságát tükrözik. A szocializmus alapjainak lerakása után sok új. jelentős feladatot most kell elméletileg kidolgozni és a gyakorlatba ' átültetni. Ép pen ezért a marxizmus—leni- nizmus telvét képviselve Is lehetnek a pártszervezetekben részkérdésekben eltérő vélemények. Nagyrészt ebből fakad, hogy a párttagság körében nincs mindig teljes egyöntetűség fejlődésünk egyes problémáinak és megoldásuk módjának megítélésében. Tükrözték ezt a kongresszusi irányelveket tárgyaló párttaggyűlések is. A felszólalók kifejezték egyetértésüket a fő politikai irányvonallal, emellett vitatkoztak a végrehajtásról, bíráltak, sok javaslatot térték. A pártegység védelmének, állandó erősítésének legfontosabb eszköze .a meggyőzés, a helytelen nézeteknek politikai érvekkel való cáfolata, és a keletkezett ellentmondások megoldása a páft, a munkásosztály érdekében. A vita nem az egység ellentéte. A döntés előtti pártszerű eszmecsere erősíti az egységet, hozzájárul a helyes álláspont kialakításához, elfogadásához. ‘Más a megítélése azonban azoknak a vitáknak, amelyeket az érvényben levő párthatározatokról kezdeményeznek, és amelyekkel a demokratikus döntések helyességét vitatva, a végrehajtást akadályozzák. Az ilyen jellegű vita nem engedhető meg a kommunista pártban, mert a többség által hozott határozatok a kisebbségre, a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre kötelezőek. A párthatározatokhoz való helyes kommunista viszony nem passzív lojalitás, hanem aktív kiállás, konkrét cselekvés. A kommunisták a íöntás után tehát képei: ik, védelmezik és végrehajtják a párt politikáját. Akik tudatosan szemibeszállnak a párt irányvonalával, határozataival, azokkal szemben a türelemnek megvan a határa, amelyen túl indokolt a szervezeti intézkedés. — Kedves elvtársak! A párt feladatainak vizsgálatánál számba vettük azokat a lehetőségeket, amelyeket a munka megjavításához a pártszervezetek, valamint a kommunisták felkészültsége, gyakorlati tanasztalatai biztosítanak. Felmértük- a növekvő követelményeket is, figyelembe véve, hogy a szocializmus építése közben — ugyanúgy, mint a múltban — a jövőben is keletkezhetnek előre . nem várt nehézségek. Az új társadalom létrehozása nem ellentmondás nélküli folyamat, és ezt. mindenekelőtt. a kommunistáknak kell világosan látniuk. A párt erejét a szocialista eszme, a helyes politika, a magas fokú szervezettség és a néppel való szoros kapcsolat biztosítja. A r zeteknek és a kommunistáknak rendelkezniük kell olyan adottságokkal, mint a meggyőző készség, következetes- ■:ég, állhatatos:-. • kell, hogy a nehézségek átmenetiek, és az ügy, amelyet szolgádnak nemcsak igaz, hanem legyőzhetetlen is. \ Az új szervezeti szabáiv- zat jelentős . hozzájárulás lesz a párt tevékenységének megjavításához, _ történelmi hivatásának teljesítéséhez. A Központi Bizottság megbízásából javaslom, hogy a kong- "resszus a szervezeti . szabályzat tervezetét az ismertetett módosításokkal fogadja el. Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszus rátért a harmadik napirendi pont, a Magyar Szocialista Munkáspár' Központi Revíziós Bizottsága jelentésének megtárgyalására. A jelentés — amelyet a küldöttek írásban kézhez kaptak — egyebek közt hangoztatja: A Központi Revíziós Bizottság jelentése sem vita tárgyává tenni a központi irányítás szükségességét. A demokrácia és a centralizmus a párt fölépítésében, irányításában, mindennapi tevékenységében szerves egységet alkot. A demokratikus centralizmus fejlesztése nem öncélú, jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy erősíti a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét; Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve, megállapíthatjuk, hogy pártunk egysége minden téren tovább erősödött. A párttagság helyesli a Központi Bizottság politikai A Központi Revíziós Bizottság megállapította, hogy a központi szervek munkarendje és ügyvitele megfelelt a szervezeti szabályzat követelményeinek, a Politikai Bizottság és Titkárság e tárgyban hozott határozatainak. A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása nyomán jelentősen javult a vezető pártszervek elé kerülő előterjesztések és tájékoztatók előkészítése, • a Központi Bizottság osztályainak ilyen irányú munkája. Ennek ellenére — állapítja meg a jelentés — a politikai bizottsági határozat ellenére a pártapparátus iratforgalma nem csökkent, hanem bizonyos mértékben emelkedett. A tagsági díj fizetésével kapcsolatos ügyvitel vizsgálata azt mutatta, hogy a vonatkozó párthatározatot az alsóbb pártszervek nem egyformán értelmezték. A Központi Revíziós Bizottság észrevétele alapján a Központi Bizottság illetékes osztályai megtették a szükséges intézkedéseket. A tag- és tagjelölt-nyilvántartás, -átjelentés rendjének vizsgálatánál a Központi Revíziós Bizottságnak az a tapasztalata, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva jelentős a fejlődés, amelynek következtében lényegesen csökkenti az átjelentések során mutatkozó nyilvántartási hibák száma. A pártnak a tömegekkel való kapcsolatában jelentős szerepe van a bejelentések és a panaszlevelek kielégítő és gyors élintézésének. A dolgozók levelei, melyeket a párthoz, illetve a párt sajtójához intéznek, a párt iránti bizalmat tükrözik, és egyben tájékoztatnak az emberek gondjairól, bajairól, amelyekre elsősorban a párttól várnak segítséget, megoldást. A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több ezer levél el intézésének módját az iratok alapján, több száz ügy elintézését pedig a panaszos megkérdezése, illetve személyes ellenőrzés útján vizsgálta meg A párt szerveinél és a pártsajtónál tartott ellenőrzéseink azt mutatják, hogy az ügyviteli munka e tekintetben is javult. A párt- határozatokban és a tö nyékben előírt határidőket általában megtartják, azokat a leveleket, amelyek elintétárhatáridőn belül továbbítják; pártszervezet élnie és a s_,::- kesztőségek ilyen irányú tevékenységében jelentős hibák nem voltak. A központi pártszervekhez beérkező panaszok jelentős része az állami szervek intézkedését vagy annak elmaradását kifogásolja. A párt- szervek , ezeket az ügyeket elintézésre a kifogásolt intézkedést tevő szerv íölöttesé- hez küldik. Előfordul, hogy a panaszok egy része a felettes szervtől visszakerül ahhoz a szervhez, amelynek intézkedése ellen a panasz szólt. Más esetekben a felettes szerv a bepanaszolt szerv véleménye alapján ( egyoldalúan, kivizsgálás né. • kül dönt az ügyben. Ha a panaszos nem nyugszik bele a döntésbe, újból a n t ' 'Z fordul, s ilyenkor sok esetben kiderül, hogy lelkiismeretes vizsgálat ..^lapján az ügy érdemben elintézhető lett volna. A Központi Revíziós Bizottság a párt központi szervei gazdálkodásának vizsgálatáról szólva megállapította, hogy az a takarékosság jegyében folyik. A párt bevételei évről évre nőttek, a beszámolási időszakban ösz- szesen csaknem 35 százalékkal, ugyanakkor a kiadások csak 8 százalékkal emelkedtek. A Hírlapkiadó Vállalat eredményes munkáját elsősorban nem az bizonyítja, hogy nye- reségbeíizetésének összege az 19G2; évit 100 'százaléknak véve 18'05-re 125,8 százalékra emelkedett, hanem az, hogy a két kongresszus közötti időszakban a Népszabads .g pél- iányszáma miniig/ új ezerrel, a meg>ai parii. _ p.idány- ozáma utoa.így .j ezerrel emerkeueít. Ez:. ..ál az elő- í ize to: száma 67, illetve 116 czerrei nőit. Különösön jelentős politikai eredmény, begy a p^rtlapck falusi civesotis.ga a „aszámo- lásii időszakban Si,ö százalékkal növekedőit, lapjaink 124 ezerrel több családhoz jutnak el. A vállalat befejezte a megyei lapok napilappá történő átszervezés et, s ma mfr minden megyében naposat je.e.aik meg »a párt helyi lapja is. A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több vizsgálatot folytatott a Kossuth Könyvkiadó Vállalatnál. A kiadott könyvek száma 1962-höz viszonyítva 20 százalékkal nőtt, az évi átlagos példányszám csaknem 7 millió az 19G2-es év 5,4 milliójával szemben. Ami a pJrtfoly óiratokat ü- leti, a Társadalmi Szemle - és a Pártélet példányszáma 10— 10 százalékkal nőtt 4 év alatt, a Béke és Szocializmus .viszont több mint 15 százalékkal csökkent. Nagyon népszerű falun és a városokban a Világesemények dióhéjban (havi 87 ezer példány) és az Univerzum (havi 50 000 példány). A párt kiadásai 8 százalékkal emelkedtek, lényegesen •kisebb mértékben, mint az előző beszámolási időszakban. A kiadások kedvezőbb alaku- -lásához hozzájárult a takarékosságra való állandó törekvés mellett a Központi Bizottság 19G4. december 10-i határozata. A Központi Revíziós Bizottság írásos jelentéséhez Horváth András, a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése Ezután a kongresszus rátért a 4. napirendi pontnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének tárgyalására. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója — amelyet a küldöttek írásban előre megkaptak — többek között megállapítja, hogy a VIII. kongresszus óta a párt, a mozgalmi élet általános fejlődésével összefüggésben erősödött a pártfegyelem is. A kommunisták tudatos építői, tevékeny harcosai a szocializmusnak; a pártban mind határozottabban érvényesülnek a pártélet lenini normái. A két kongresszus között eltelt időben a különböző pártszervek 26 227 párttagot részesítettek pártbüntetésben, közülük 6605-öt kizártak. Az adatok bizonyítják, hogy a párttagságnak mintegy 4,5 százaléka, tehát csupán kis része vétett súlyosan a kommunista erkölcs normái ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság 1755 fegyelmi üggyel foglalkozott. Az elmúlt négy év alatt pártellenes nézetek és tevékenység miatt mintegy 200 párttagot vontak felelősségre. A KEB tapasztalata, a fegyelmi munka elemzése is alátámasztja, hogy a nemzetközi kommunista -és munkásmozgalom problémái, gazdasági életünk egyes nehézségei a párt politikájának végrehajtásában helyenként mutatkozó torzítások, ideológiai és propaganda- munkánk fogyatékosságai is tápot adtak a különféle helytelen, káros pártellenes nézeteknek. Korrupció, gazdasági kár-- '.ozás miatt a négy év alatt ségre vonni. Ezekben az esetekben kiderült, hogy az illetékes pártszervek gyakran nem vették figyelembe a párttagok és becsületes pártonkí- vüli dolgozók jelzéseit, bírálatait. A VIII. kongresszus óta a Központi Ellenőrző Bizottság 23 9(>6 párttag pártbüntetését vizsgálta felül, és 21 699 párttag pártbüntetését munkája és magatartása alapján eltörölte. A Központi Ellenőrző Bizottság írásban kiadott jelentéséhez a szóbeli kiegészítést — tekintettel Nógrádi Sándor egészségi állapotára — Barin- kai Oszkár, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára mondta el. Az elnök azután bejelentette, hogy megkezdődik az együttes vita a kongresszus első négy napirendi pontjárók Elsőnek Németh Károly, a Budapesli Pártbizottság első titkára szólalt fel. Utána szünet következett, majd a kongresszus Rapai Gyulának, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárának elnökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, bogy a tanácskozás megnyitása óta 390 távirat és levél érkezett a kongresszus titkárságára. Ezután a következők szólaltak fel: Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnöke, Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megye Bizottságának első titkára, Zimmermann József, az Inotai Alumíniumkohó szocialista brigád vezetője. Ezután Németh Ferenc, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon) zése állami vagy más — . , „ ,. . ... sadalmi szervekre tartozik, 4961 párttagot kellett felelosTárgyal a kongresszus.
