Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-30 / 282. szám

FOLYTATJA MUNKÁJÁT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA 3 Németh Ferenc elvtárs, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára: Mindent megteszünk pártunk politikájának megvalósításáért, a szocializmus felépítéséért — Tisztelt kongresszus! Megtiszteltetés számamre hogy a Somogy megyei kom­munisták nevében elv társ tisztelettel köszönthetem pár tunk IX. kongresszusát, amel: igen nagy jelentőségű esemén; pártunk és szocializmust épí­tő népünk életében. Szerte az országban mindenütt, így ná­lunk, Somogybán is nagy ér­deklődés kíséri kongresszusun­kat. A közvélemény fokozott figyelme természetes és ma­gától értetődő, mivel nem ke­vesebbről, mint a szocialista társadalom építésének meg­gyorsításáról, dolgozó népünk jövőjéről van szó. Elmondhatjuk, hogy a VIII. kongresszus óta eltelt négy esztendő alatt nagy eredmé­yek születtek, amelyek or- zág-világ előtt bizonyítják íolgozó népürik alkotóerejét, szocialista- rendünkbe vetett szilárd hitét Előrehaladásunk váratlan fordulatoktól, látvá­nyosságtól mentesen történt, s ez így van jól. Mi, somogyi kommunisták a legteljesebb mértékben egyetértünk Köz­ponti Bizottságunk jelentésé­vel, melyet Kádár János elv­társ terjesztett elő. Megítélé­sünk szerint a beszámoló reá­lisan és valósághűen elemzi fejlődésünket. Megállapításai és következtetésied helytállóak, előremutatóak. Elvtársak! Emelt fővel és jóleső érzéssel tekinthetünk vissza a megtett útra, amely azt bizonyítja, hogy pártunk helyes politikát folytat, és vezetésével dolgozó népűnk jó úton jár. Méltán illeti elismerés pártunk Központi Bizottságát és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mányt, mert élére állít a hala­dás, a szocializmus erőinek, és a legnehezebb időikben is helytállt. Megnyugtató, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt az elmúlt tíz esztendőben mindenkor figyelembe vette a dolgozók észrevételeit, vélemé­nyét, és politikájában helye­sen fejezte ki a munkások, parasztok, értelmiségiek érde­keit, akaratát. Napjainkban joggal, frázis nélkül mondhat­juk, hogy az emberek többsé­ge őszintén bízik a pártban, fölnéz a Központi Bizottságra, tiszteli és támogatja nehéz munkájában. Jó dolog, hogy a párt is bí­zik az emberek őszinteségében, bízik az emberek alkotóerejé­ben. Pártunk és dolgozó né­pünk viszonyát a kölcsönös bizalom és közvetlenség jel­lemzi. Növeli munkánk ered­ményességét, erőt és biztonsá­got nyújt, hogy a párt politi­kája ingadozásmentes, és a Központi Bizottság se jobbról, se balról nem hagyja magát befolyásolni. Ez így van jól, így helyes. Teljes egészében egyetértünk Központi Bizott­ságunknak a nemzetközi mun­kásmozgalom vitás kérdései­ben elfoglalt elvszerű és ha­tározott álláspontjával, s tá­mogatjuk az egység helyreál­lításáért folytatott erőfeszíté­seit. Elítéljük a szektás, dog­matikus és revizionista áram­latokat, amelyék mipden idő­ben ártalmasak, de különösen napjainkban okoznak sok kárt, mert veszélyeztetik a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom cselekvési egységét. Jóleső örömmel és nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy pártunk Központi Bi­zottsága helyes,' marxista—le­ninista forradalmi politikát folytat hazánkban. Jól tudjuk, hogy ennek ellenére számta- len megoldásra váró gondunk van, de ezek elsősorban az egészséges fejlődéssel járó gondok és nem szektás, dog­matikus, irreális politikából származnak. A somogyi tsz-parasztok tettekkel fognak válaszolni a nagy jelentőségű intézkedésekre — Elv társak! Pártunk helyes politikájának nagyszerű ered­ményé a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése is, amely kiállta az élet és a gyakorlat próbáját. Termelőszövetkeze­teink többsége napról napra igazolja pártunk agrárpolitiká­jának helyességét. A termelő- szövetkezetek létrehozása rend­kívül nagy társadalmi és poli­tikai siker volt. Ezáltal tovább emelkedett szocialista rendünk társadalmi alapja, a munkás­paraszt szövetség. Nem arról van szó, hogy most már min­den rendben van a falun és a mezőgazdaságban. Sok még a tennivaló, a javítanivaló; job­ban ki kell használni a nagy­üzemi mezőgazdaság által biz­tosított helyi lehetőségeket, előnyöket a népgazdaság és a tsz-ekben dolgozó parasztok javára. örömmel hallottuk a beszá­molóban, hogy a Központi Bi­zottság igen nagy fontosságú aga-árpolitikai kérdések meg­oldására tett javaslatot a kongresszusnak. Mi támogat­juk és helyesnek tartjuk azo­kat. Biztosak vagyunk abban, hogy a somogyi termelőszövet­kezeti parasztok jobb munká­val, tettekkel fognak válaszol­ni -e nagy jelentőségű intézke­désre. Nem akarom eltúlozni, de nyugodtan állíthatjuk, hogy a javaslatok megvalósítása ré­vén a magyar parasztod? év­százados álma válik valóra töb­bek között azáltal, hogy új tsz-nyugdij rendszert vezetnek be. Mindez nagyobb biztonsá­got és még biztatóbb jövőt je­lent a falusi emberek számá­ra. A párt a jövőben is számíthat a somogyi kommunistákra — Elvtársak! Pártszervezeteink Somogy­bán éppúgy, mint mindenütt az országban, pártunk Közpon­ti Bizottsága irányelveinek megfelelően készültek a IX. kongresszusra. Kimagasló eredményeket nem tudunk ugyan felmutatni, de elmond­hatjuk, hogy terveinket lénye­gében teljesíteni fogjuk- mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban. A kongresszusra va­ló felkészülés során pezsgő és eleven politikai élet bontako­zott ki szerte a megyében. A- irányelveket tárgya'ó és a ve­zetőségválasztó taggyűlések magasfokú aktivitásról tanús­kodnak. Nem igaz az, hogy pártalapszervezeteinkre a kö­zömbösség és a passzivitás jel­lemző. A tények önmagukért beszélnek. Párttagságunk 42 százaléka mondott véleményt a párt politikájáról. Elismerték a jót, és bátran bírálták a fej- 'ődésünket gátló hibákat. Vé­leményünk szerint örvendetes, hogy ma ilyen nyílt, őszinte légkör uralkodik pártszerveze­teinkben. Párttagjaink az sd- dig követett politika tovább­folytatását várják, s pártunk a jövőben is számíthat a somo­gyi kommunisták aktív tevé­kenységére. Jó dolognak tartjuk, hogy a taggyűléseken elhangzott ja­vaslatok, kritikai megjeev ’é ■ sei? visszatükröződnek a Köz­ponti Bizottság kongresszusi jelentésében. Megnyugtató, hogy a Központi Bizottság jói ismeri a tényleges helyzetet, a valóságot. Nyilvánvaló, hogy csak ennek birtokában tud le­vonni megfelelő következteté­seket, és tudja kidolgozni a helyes politikai irányvonalat. Erőt, biztonságot ad minden kommunistának, hogy a meg­oldásra megérett politikai, gazdasági és társadalmi kér­désekkel kapcsolatos elképze­léseket nem kávéháziakból, nem különböző kétes értékű klubokból kényszerítik rank, hanem a párt kezdeményezi, szervezi a feladatok végrehaj­tását. A párt vezetésével sor- ra-rendre meg is oldódnak a felmerülő problémák, ami ál­tal tovább erősödik és. fejlődik pártunk vezető szerepe, nő a tekintélye. Több segítségre van szükség Somogy viszonylagos elmaradásának felszámolására — Tisztelt kongresszus! A továbbiakban néhány gaz­dasági természetű kérdésről szeretnék szólni. Ügy gondo­lom, ezek helyi jellegük elle­nére is szervesen beillenek az országos gazdasági és politikai célkitűzésekbe. A különbség az, hogy néhány gond és prob­léma nálunk kissé speciálisab­ban és sajátosabb módon je­lentkezik Megyénk a felszaba­dulás óta, különösen az elmúlt tíz esztendőben igien nagyot fejlődött, amelynek mi, So­mogybán élő emberek szívből örülünk. Azzal, hogy néhány dolgot szóvá teszek, nem számlát akarunk benyújtani. Csupán arról van szó, hogy egy kissé nyugtalanít bennün­ket, ha összevetjük megyénk helyzetét az ország fejlődésé­vel. Ennek kapcsán úgy látjuk, sok tekintetben nem kielégítő Somogybán a fejlődés üteme, több alapvető kérdésben az or­szágos átlag alatt vagyunk. Is­mert és szembetűnő az elma­radásunk például az iparban. Sajnos megyénk iparilag az or­szág egyik legelmaradottabb területe volt a felszabadulás előtt, és az ma is. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy ipari elmaradottságunk első­sorban a felszabadulás előtti idők bűnös mulasztásaiból adódik. A megye földesurai­nak egyáltalán nem állt érde­kükben az iparosítás. Az 1930-as években több gyárat becsuktak gazdasági és politi­kai okok miatt. Számúm akarták megyénkből a mun­kásosztályt. Azt vallották, »ahol munkások vannak, ott kommunisták is léteznek". Ezért nem akartak ipart. Ma is érezzük ennek a káros po­litikának hátrányát. Meg kell gyorsítani az ipar fejlesztésének ütemét — A felszabadulás óta sok minden történt Somogybán az ipar alapjainak megterem­tése érdekében. Például a munkások száma több mint tízszerese a felszabadulás előttinek. Az országoshoz ké­pest mégis lassú az ipar fejlesztése. A Statisztikai Hivatal adatai szerint válto­zatlanul tart a somogyi em­berek elvándorlása. Az utób­bi öt évben tovább csökkent a megye lélekszáma, és ma már Somogy az ország leg­ritkábban lakott területe. Aki ismeri Somogyot, tudja, hogy nagy kár lenne mellőz­ni és elhanyagolni e téren. Ezen a helyzeten akkor le­het változtatni, ha több tá­mogatást kapunk, az itt élő embereknek munkát és jobb megélhetést tudunk biztosí­tani. Sokan nem jókedvükben költöznek más megyékbe, még Budapestre sem. E folyamattal szemben nem állunk tanácstalanul és tét­lenül. Kongresszusunk fóru­mát is szeretném felhasz­nálni arra, ho°v megköszön­jem pártunk Központi Bi­zottságának, pontosabban a Politikai Bizottságnak, hogy megtárgyalta Somogy megye helyzetét, és határozatot ho­zott a megye fejlesztésének irányáról. Bízunk abban, hogv ennek nyomán erőtel­jesebb és dinamikusabb fej­lődés következik be me­gyénk életében. Jóleső érzés tölt el bennünket, hogy a Politikai Bizottság komolyan vette jelzéseinket, elfogadta javaslatainkat, és elismerte kérésünk jogosságát. A Politikai Bizottság ha­tározata óta csaknem két év telt el. Néhány célkitűz.és a megvalósulás stádiumában van. Épül a Kaposvári Vil­lamossági Gyár, megkezdő­dött a Nagyatádi Konzerv­gyár építése és több üzem rekonstrukciója. Ezenkívül megyénk gazdasági életenek legnagyobb jelentőségű ágá­ban, a mezőgazdaságban is javult az anyagi-technikai ellátottság színvonala. Az elismerés hangján szólhatunk több minisztérium segítő- készségéről. Míg a legutóbbi kongresszuson bírálni kellett a Kohó- és Gépipari Minisz­tériumot, most kijelenthet­jük, támogatja megyénket. Az Országos Tervhivatalban, a Földművelésügyi Miniszté­riumban, az Élelmezésügyi Minisztériumban is vannak törekvések Somogy fejlődésé­nek előmozdítására. Azonban nem mondhatjuk el egyértelműen, hogy most már jól halad a Politikai Bizottság határozatának vég­rehajtása. Nem azért tesz- szük ezt a megállapítást, mert mindent felülről vá­runk. Tisztában vagyunk az­zal, hogy mindenekelőtt a helyi lehetőségeket kell job­ban, gazdaságosabban és ésszerűbben kihasználni. Nem vagyunk megelégedve azonban a Könnyűipari Mi­nisztérium segítségével. Mun­katársaink az, elmúlt két év­ben különböző tárgyalásokat folytattak, és elmondották, sokszor úgy érezték magu­kat, mintha nem is a Köny- nyűipari Minisztériumban, hanem a Nehézipari Minisz­tériumban lettek volna. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy az utóbbi hetek­ben könnyebben meg lehe­tett egyezni a Nehézipari Minisztériummal, mint ve­lük. Tudott dolog, a Könnyű­ipari Minisztériumnak érde­keltségei vannak megyénk­ben. Mi nagyon szeretnénk, és kérjük továbbra is szíves segítségüket. Bízunk abban, hogy elképzeléseink megér­tésre találnak, és megvaló­sulhat a megye könnyűipari üzemeinek gyorsabb ütemű bővítése, fejlesztése is. Biz­tosak vagyunk abban is, hogy e szerény kis megjegy­zés nem árt az ügynek, és nem vált ki újabb ellenál­lást a minisztérium vezetői­ből. Több segítséget várunk az Országos Erdészeti Főigazga­tóságtól is a fafeldolgozó­ipar fejlesztése terén. A Központi Bizottság által elő­terjesztett határozati javas­lat hangsúlyozza a fafeldol­gozó-ipar fejlesztésének szük­ségességét. Körtudott, hogy megyénk ipari nyersanyagban szegény, így tehát az adott, meglevő nyersanyagok ipar­szerű feldolgozására lehet el­sődlegesen gondolni. A me­gye területének kb. 24 szá­zaléka erdő, amely* jóval meghaladja az országos er- dősűrűségi értéket. Több mint 'élmillió köbméter fát ter­melnek nálunk évente, en- -|ek jelentős ré'ze ipari fa. Ebből a naev mennyiségből kész és félkész gyártmány­ként kb. 40 000 köbméter ke­rül feldolgozásra. Mindezek alapján joggal kérjük az Or­szágos Erdészeti Főigazgató­ságot, hogy gyorsabb ütem­ben fejlessze megyénk fafel­dolgozó-iparát. Érdemes föl­figyelni 'arra, amit az erdé­szek egyre sűrűbben hangoz­tatnak: »Erdőben szegény, fá­ban gazdag ország vagyunk.« Biztosan van túlzás ebben a megállapításban. Mégis ér­demes odafigyelni, mert sok fa tönkremegy nálunk fel- dolgozási kapacitás hiánya miatt. Ha a sok kárba ve­szett fa feldolgozásra kerül­ne, 500 millió devizaforintot lehetne megtakarítani, és csökkenthetnénk a külföldről behozott famennyiséget. Ügy gondoljuk, indokolt az a kérésünk, hogy állami szer­veink tegyenek többet a Po­litikai Bizottság határozatá­ban megjelölt célkitűzések megvalósításáért, mivel a fej­lesztési irányelvek a nép­gazdaság és az itt élő erijbe- rek érdekeit szolgálják. A legteljesebb mértékben egyetértünk a gazdasági me­chanizmus reformjáról szóló elvekkel, de egy kicsit at­tól tartunk, hogy a történel­mileg elmaradott, hátrányo­sabb helyzetben levő terüle­tek háttérbe szorulnak. Vé­leményünk szerint az Orszá­gos Tervhivatalnak semmi­képpen . sem szabad megfe­ledkezni e területek további gyorsabb ütemű fejlesztésé­ről. Szinkronba kell hozni az öntözési és a vízrendezési ieladatokat — Az elmondottakon kívül egy mezőgazdasági kérdést szeretnék megemlíteni. E probléma megoldatlansága több helyütt a megye mező- gazdaságának gyorsabb üte­mű fejlődését gátolja. Tud­juk, hogy pártunknak és kormányunknak nagy gondja az öntözött területek növelé­se. Ez helyes és szükséges. Ugyanakkor megyénkben egyre nagyobb gondot okoz a mezőgazdasági művelésre alkalmas szántó-, rét- és le­gelőterületek víztelenítése. Különösen a csapadékos években származik ebből sok kár. Több tízezer katasztrá- lis hold rét és legelő elvize- sedése gátolja a szarvasmar­ha-tenyésztés fejlesztését, emiatt csökken évről évre a szálas takarmány termőterü­lete. A rendelkezésünkre ál­ló anyagi eszközök korláto­zottak. Ennek alapján 25 évre lenne szükség ahhoz, hogy elfogadhatóan megold­juk a vízrendezési feladato­kat. Megítélésünk szerint az ezzel kapcsolatos legszüksé­gesebb munkálatokat leg­alább tfz év alatt el kellene végezni, hogy megelőzzük a •zárható nagyobb károkat. E fontos fe’adat megoldása a termelőszövetkezetek, a ta­nácsok, a Földművelésügyi Minisztérium és a vízügyi hatóságok együttes feladata. Az öntözési és víztelenítési programot jobban szinkron­ba kell hoznia az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Földművelésügyi Miniszté­riumnak. Tisztelt kongresszus! Befejezésül engedjék meg, hogy újból hangsúlyozzuk: egyetértünk a Központi Bi­zottság beszámolójával, a ha­tározati javaslatokkal, azo­kat elfogadjuk. Biztosítjuk a kongresszust, hogy mindent meg fogunk tenni pártunk politikájának eredményesebb, hatékonyabb megvalósításá­ért, a szocializmus felépíté­séért — mondotta befejezé­sül Németh Ferenc elvtárs, a Somogy megyei Pártbizott­ság első titkára. Ezután Földes Ernőné. a Duna Cipőgyár pártbizottsá­gának titkára szólalt fel. — Az irányelvek vitája oá1 nagy érdeklődést váltott ki a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi kommunista mozgalom értékelése — mondotta. — A Szovjetunióhoz való viszonyt alapvetőnek tekint­jük, olyan kritériumnak, amely megihatározója egy-egy ország egész politikai maga­tartásának. Aki a Szovjetunió ellen van, aki az SZKP-ra ke­zet emel, az mindemnek ne­vezheti magát, csal? marxistá­nak nem — mondotta. Méiysé­S gesen elítéljük a kínai veze- ! tós politikai vonalát, s egyet­értünk Központi Bizottságunk határozatával, amely teljes egészében elhatárolja magát ettől a politikától. A továbbiakban a part po­litikai! agilációs munkájával foglalkozott. Hangsúlyozta: az eredményes felvilágosítás, tá­jékoztatás nagyban befolyásol­ja a dolgozók hangulatit, ha­tással van a termelésre, befo­lyásolja a dolgozók érdeklő­dését a politikai események iránt. A szocializmus építésé­nek nehézségeit, szépségeit, a mai kor nagyszerűségét meg­értetni, elfogadtatni nem egy­szerű, mert ma nem látványos rendezvényekre, hanem első­sorban egyszerű, hétköznapi nyelven, mindennapi tettek útján kell elfogadtatni, meg­értetni a munka értelmét, a szocialista jövő távlatait. • * * Földes Emöné felszólalása után Kaput Gyula, a tanács­kozás elnöke ebédszünetet rendelt el. Szünet után Szurdi István­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága titkárának elnökleté­vel folytatta a kongresszus ta­nácskozását. Hosszan tartó, nagy taps közben L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunist : Párt­jának főtitkára, a szovjet de­legáció vezetője lépett a szó­noki emelvényre. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents