Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
6 MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR SZOCIÁLIS 3 \ MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA (Folytatás az S. oldalról) sül, ahol megvalósul politikája. A párt határozatai esetenként és helyenként nem valósulnak meg elég következetesen, sőt néha el is torzítják azokat. Ahol nem a párt politikáját valósítják meg, ott nem lehet a párt vezető szerepéről beszélni. Ebben az értelemben és helyileg előfordul — és nem is egy-két esetben —, hogy a párt vezető szerepe nem érvényesül. Mégis egyes kivételes esetekből általánosítani hiba, a helyi problémákon lehet és kell is változtatni, de a problémákat nem lehet ösz- szetéveszteni az alapkérdéssel, azzal, hogy az országban a pártvezetés meg is valósítja politikáját. A dolgozó népnek, a munkásosztálynak a szocialista építés egész időszakában szüksége van a pártra, annak vezető és szervező tevékenységére. Minden olyan nézet, amely a párt vezető szerepét korlátozza, az irányító erejétől fosztja meg a munkásosztályt, a dolgozó népet. Minket, magyar kommunistákat nehéz, sokszor jelentős áldozatokkal járó harcunk tanulságai arra tanítanak, hogy a párt vezető szerepével és belső életével kapcsolatos lenini elvek következetes érvényesítése szent kötelességünk. (Taps) Előrehaladásunk kulcskérdése a párt vesető szerepének további fejlesztése — Elvtársak! A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének érvényesítése és további fejlesztése. A jövő nagy feladatai megkövetelik a párt vezető szerepének fejlesztését, a pártvezetés módszereinek, formáinak, a szervező munkának a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítését. Általában a párt felelős a szocialista építésért, társadalmunk állapotáért a munkásosztály és egész népünk előtt. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy minden részkérdésben a pártnak kell döntenie. Továbbfejlődésünk határozott igénye, hogy növekedjék az állami és tömegszervezeti szervek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azok végrehajtásában. _ A politikai gazdasági és kulturális élet fő tennivalóit a párttagsággal tanácskozva, a párt vezető szervei dolgozzák ki. A pártnak kell feltárnia a társadalmi, gazdasági élet ellentmondásait és kidolgozni megoldásuk módját. A párt figyelmét a tudományos elemzés, az el’vi- pojjtikai irányítás és ellenőrzi erősítésére kell fordítani. A pártnak minden fokon a fő feladatokkal kell foglalkoznia. A párt munkájában minden szinten erőteljes szerepet kell biztosítani a végrehajtás ellenőrzésének. Ez párttagságunk leghatározottabb kívánsága. Minden párttagnak — bármilyen területen vagy beosztásban dolgozik is •— legfőbb kötelessége, hogy teljes odaadással küzdjön a párt' politikájának elfogadtatásáért, megvalósításáért. A kommunisták álljanak ki minden fórumon a Párt politikája, a rendszer védelmében. A pártnak joga és kötelessége bírálni mindazon szerveket és személyeket, akik nem a párt politikájának szellemében dolgoznak. Erre annál is inkább szükség van, mert tapasztalható helyenként és esetenként bátortalanság, elbizonytalan- kodás egyes párttagoknál, hú- zódozás a párt politikája melletti határozott kiállástól. Növelni kell a pártszerveik, a pártszervezetek szerepét, felelősségét a vezető káderek kiválasztásában és nevelésében. Különös nyomatékot kap ez a gazdaságirányítás új rendszerében. A tömegszervezetek szerepéről — Tisztelt elvtánsak! A párt vezető szerepe érvényesülésének fontos láncszemei a dolgozók tömegszervezetei és tömegmozgalmai. A bennük rejlő erőt a párt az ott dolgozó kommunisták segítségével mozgósítja népünk, a szocializmus érdekében. Ezt a megtisztelő kötelességet és felelősséget a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak mindig érezniük kell. Kötelesek a párt politikáját ismertetni, megmagyarázni. Felelősiek azért, hogy működési területükön a meggyőző munka eredményeként a párt politikája megvalósuljon, hogy a dolgozók körében szerzett tapasztalatokat közvetítsék és képviseljék a párt szervei előtt. Ez a pártmunka szerves része, más pártmunkával egyenlő értékű tevékenység Legfontosabb tömegszervezeteink a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők döntő többségét átfogó szak- szervezetek. Szükségessé vált jogkörük rendezése és kiterjesztése és felelősségük növelése is. Növeltszik a szak- szervezetek felelőssége és szerepe a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetét érintő határozatok meghozatalában és ellenőrzésében. Közrerpűködnek abban, hogy az állam- igazgatási, gazdasági és szak- szervezeti szervek között a közös célért folyó munkában jelentkező ellentmondások, nézeteltérések megoldódjanak. A szakszervezetek segítségével kell biztosítani a dolgozók bevonását a vállalatok egész tevékenységébe és irányításába, hogy felelősnek érezzék magukat a vállalat eredményes munkájáért. A dolgozók képviseletében szerepet kapnak az üzemi vezetők megítélésében, megerősítésükben vagy felmentésükben. A Központi Bizottság megkülönböztetett figyelmet fordít a párt ifjúsági szervezetére, a mintegy 750 ezer tagot számláló Kommunista Ifjúsági Szövetségre és a csaknem l millió 200 ezer tagú úttörőmozgalomra. Munkájuk jelentőségét meghatározza, hogy azt a nemzedéket képviselik és nevelik, amely az idősebbek nyomdokába lép. A KISZ — tömegszervezeti jellegének erősítése mellett — energikusabban dolgozzon az ifjúság eszmeipolitikai nevelésén, forradalmi megedzésén, kommunista jellemvonásainak fejlesztésén. Hatékonyabbá válik munkája, * ha törekvéseit összhangba hozza az ifjúság életkori és réteg-sajátosságaival. A KISZ befolyásának, eszmei-politikai tevékenységének fejlesztése nem nélkülözheti az ifjúság érdekeinek fokozottabb védelmét. Az elméleti munkával a pártpropaganda eredményeivel és feladataival foglalkozott a továbbiakban a referátum. Egyebek közt megállapította, hogy 1962 óta 600 ezerről csaknem1 800 ezerre nőtt ‘ a pártoktatásban részt vevők száma. Különösen örvendetes, hogy magasabb fokon, a marxista—leninista esti egyetemeken több mint 27 ezren és a két évvel ezelőtt létrehozott és bevált marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolán pedig 17 és fél ezren tanulmányozzák a marxizmus alapvető tanításait. Az agitáció régi és új formáinak alkalmazásával az utóbbi időben eredményeket értünk el. A párttagság jó tájékoztatása elengedhetetlen föltétele a pártszervezetek eredményes munkájának — a párttagság jogos igénye az eddiginél gyorsabb 'és szélesebb körű tájékoztatás. A sajtó, a rádió és a televízió munkája is fejlődött a két kongresszus között. A napilapok példányszáma jóval több mint negyedmillióval emelkedett. Négy hetilap négy- százezernél, további hat hetilap százezernél nagyobb példányszámban jelenik meg. A lapoknak és a folyóiratoknak több mint ötmillió előfizetője van, majdnem egymillióval -öbb, mint a VIII. kongresszus idején. A példányszám emelésének egyetlen korlátja a papírhiány. A rádió előfi- zetiőnek száma megközelíti a 2,5 milliót. A televízió előfizetőinek száma négy év alatt háromszorosára, egymillióra emelkedett. Az újságírók munkáját mind inkább a szocializmus ügye iránti közéleti felelősségtudat hatja át; a sajtó, a rádió és a televízió tevékenysége világnézetileg és politikailag tisztultabb és egyértelműbb lett. Napirenden tartja és magyarázza a szocialista építés és a nemzetközi élet legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseit, mozgósít és tájékoztat, művel és nevel. Vitatkozik és állást foglal. Az alapvetően pozitív fejlődés ellenére dónként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, ízlésnek; erkölcsnek 'ett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szem- oeni kritikátlansággal is. A párt továbbra is számii i sajtó munkásaira, elvárja rogy ne tegyenek engedményt a polgári és kispolgári életfelfogásnak, - ízlésnek, legyenek az imperialisták, a kapitalista társadalom határozott bírálói, szenvedélyesen védjék a szocializmus igazságát, és mozgósítsák a lakosságot nagy ügyünk, a szocializmus építésére. A káderkiválasztás alapelve A párt káderpolitikájáról szólva Kádár János megállaA szervezeti szabályzat javasolt módosításával kapcsolatban a Központi Bizottság első titkára kiemelte; pította: a VIII. kongresszus által elfogadott elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. A VIII. kongresszus irányelvei a kádermunkában mégsem valósultak meg elég következetesen; számos hibával és félreértéssel találkoztunk. % A VIII. kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a feladatokra való alkalmasság. Ezt félreértelmezve, némely helyeken állami és gazdasági veze- tqtisztségek betöltésénél egyoldalúan előtérbe helyezik a szakmai felkészültséget az eszmei szilárdság és a vezetőkészség rovására. A párt ezt a szemléletet és gyakorlatot nem fogadhatja el. A társadalomnak nem apolitikus »szakemberekre« és nem szakmailag hozzá nem értő »politikusokra-«, hanem megfelelő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együttesen követeli A káderek kiválasztásának alapelve marad, hogy vezető tisztségekbe a népi demokráciához hű, kellő politikai és szakmai felkészültségű, szervezőképes és irányítani tudó embereket kell helyezni. A legnagyobb horderejű változás a tagjelöltség megszüntetése. A javaslatnál a Központi Bizottságot az vezeti, hogy felszabadulásunk után több mint 21 évvel a pártba felvételre jelentkező em’oei- nem ismeretlen a párt előtt, hiszen hosszú ideje itt él a párt szeme előtt, dolgozik a szocializmus építésén, s a párthoz, rendszerünkhöz való viszonyát felelősen el lehet bírálni. Amit az eddigi gyakorlat szerint kétszer — a tagjelölt- és tagfelvételnél — kellett végigcsinálni a pártnak is, a felvételre jelentkezettnek is, rnost a kellő alapossággal, de egyszerre végezzük el. A javaslatok között szerepel, hogy a kongresszus ne válasszon revíziós bizottságot. A föltételezés szerint a Köz ponti Ellenőrző Bizottság feladatkörét bővítve, eddig: munkája mellett biztosítani tudja a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését is. A pártszervek és pártszervezetek ügykezelési rendjének megtartását pedig ellenőrizhetik a munka menetében a felsőbb pártszervek, végső fokon a Központi Bizottság, vagyis azok a szervek, amelyek a munka általános felügyeletét egyébként is végzik, és azért felelnek. A párt irányító és ellenőrző szerepének erősítését célozza az a javaslat, amely valamennyi hivatali pártszervezetnek megadja azt a jogot, hogy a vezetőt beszámoltathassa és a hivatali munkát ellenőrizhesse azzal a céllal, hogy az eddiginél hatékonyabban segíthessék a hivatal, az állami szerv, az intézmény rendeltetésszerű munkájának eredményes elvégzését. igazolta. Az e nyilatkozatokban foglaltakat ma is magunkénak tekintjük és követjük. Elítélünk minden olyan fellépést, amely a forradalmi munkásmozgalom sorainak egységét rombolja. Jelenleg a kínai vezetők hegemén törekvései, szovjetellenessége és szakadártevékenysége okozza a legnagyobb kárt. A legutóbbi hónapokban helytelen nézeteik ellenzékének letörésére megindították az úgynevezett »proletár kulturális forradalmat", s e mozgalom rohamcsapataként létrehoztak tanulókból szervezett »vörösgárdista" osztagokat. Nem lehet mindezt egyszerűen a kínai párt, illetve a központi bizottság belső ügyének tekinteni. Lin Piao, az államtanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter maga jelentette ki a katonai akadémia hallgatói előtt, hogy »Mao elnök sokkal magasabban áll Marxnál, En- gelsnél, Leninnél, Sztálinnál.« A kínai vezetők maguk hangoztatják, hogy a »proletár kulturális forradalom" nemcsak belső használatra szól, hanem »példamutatás minden ország számára." S valamelyik pekingi utcában már tábla hirdeti, hogy ott működik a »vörös gárda világbizottsága«. Mindez ilyen formán ránk is tartozik. Mi elutasítjuk ezeket a marxizmus—leninizmustól idegen nézeteket, elhatároljuk magunkat tőlük. Mi mint internacionalisták a leghatározottabban elutasítjuk a szovjetellenességet, ezt az antikommunista eszmét, a nacionalizmust, annak minden szocialistaellenes megnyilvánulását. A nacionalizmus és sovinizmus nem ismeretlen Magyarországon. Hazánk és népünk századokon át idegenek elnyomottja, a magyar uralkodó osztály pedig az ország területén élő nemzetiségek elnyomója volt Az első világháború utáni imperialista trianoni diktátum ürügyül szolgált arra, hogy az uralkodó osztályok a végletekig csigázzák a nacionalista, soviniszta szenvedélyeket, a szomszéd népek elleni gyűlölködést. Ma szocialista országok élnek egymás mellett a föld jelentékeny területén. A szocialista társadalmi rend létrejöttével megteremtődött a lehetősége annak, hogy végérvényesen kiküszöböljük a népek kapcsolatából a nemzeti gyűlölködést, ami hosszú századokon át oly mérhetetlen kárt okozott minden ország elnyomott és kizsákmányolt dolgozóinak. A kommunista pártok ki kell, hogy tépjék a nacionalizmus gyökereit is. Csak a szocializmus képes megoldani a múlt kérdéseit, mert olyan rendet teremt, amelyben kialakul a népek, a nemzetek egyenlőségén és közös érdekein nyugvó együttműködés, testvériség. VI. A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései Ezután a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről szólt a referátum. — A kommunista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjainak^: száma ma megközelíti a ki- lencvenet. Kommunista pártok tevékenykednek a Föld országainak majd mindegyikében, a marxizmus—lenln-z- mus eszméi pedig mindenütt éreztetik hatásukat. Erősödött a szocialista országok kommunista pártjainak vezető szerepe. Tovább nőtt a tőkés országokban a kommunista ' pártok tekintélye és tömegbefolyása. A történelem feltartóztathatatlanul halad előre A szervezeti szabályzat módosításáról Érlelődnek a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozásának feltételei Sok országban élesedik az csztályharc. A burzsoázia e harcban a munkásosztályt, anrtak marxista—leninista pártját tekinti legfőbb ellenfelének, attól fél a legjobba«!, s ahol .teheti, arra méri a legkegyetlenebb Csapásokat. A történelem azonban feltartóztathatatlanul halad előre, a kommunizmus eszméje hódít, s ma már a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom ereje gátat vet az imperializmusnak, szembe száll az agresszióval. A kommunista világmozgajom erejét meghatványozza, hogy egységes világnézet, a marxizmus—leninizmus vezérli és az, hogy fáradhatatlanul küzd minden haladó erő tömörítéséért. Rendkívül jelentős, hogy a kommunista és munkáspártok között eleven kapcsolatok legyenek, hogy a testvérpártok kicseréljék tapasztalatukat, s egyeztessék fellépésüket nemzetközi síkon a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban. E megfontolás vezette pártunkat, amikor a beszámolási időszakban találkozott és tárgyalásokat folytatott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos pártjával. Ismételten találkoztunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és csaknem minden szocialista ország kommunista pártjának képviselőivel, a legtöbb nyugat-európai kommunista párttal és más A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista országok és kommunista pártok elvi alapon nyugvó szoros együttműködésének tántoríthatatlan híve. Az a nézevilágrészek kommunista pártjainak egész sorával. E tárgyalások mindegyike eredményes és hasznos volt. Hasonló tárgyalásokat kívánunk folytatni a jövőben is, szorgalmazzuk a testvérpártól; két vagy többoldalú találko zóit, tanácskozásait. A nemzetközi munkásmozgalomban minden álbaloldali és jobboldali elhajlás közös ismertetőjele volt mindenkor és az ma is, a szovjetelle- nesség. A nemzetközi imperializmus, a burzsoázia mindig a Szovjetuniót tekintette és ma is azt tekinti legfőbb ellenségének. A jobb- és »baloldali« elhajlók, legyen, szándékuk bármi, szovjetelle- nességükkel akarva, akaratlanul egyenest az imperialisták kezére játszanak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és tagságát erősen foglalkoztatják mindazok a kérdések, amelyek körül ma a viták és nézeteltéréseik vannak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Azt tartjuk, hogy államok közötti viszonyban egy adott kérdésben lehetséges semlegesnek maradni, de a marxizmus—leninizmus, a nemzetközi kommunista mozgalom legfontosabb kérdéseiben állást kell foglalni. Fártunk képviselői minden adandó alkalommal világosan kifej tét tés álláspontunkat a vitás kérdésekről, ezt tesszük most, saját kongresszusunkon is. tünk, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok helyesen foglalták állást korunk legfontosabb kérdéseiben, és megállapításaikat az élet azóta minden tekintetben Pártunk önálló politikájának kidolgozásában népünk, országunk történelmi, társadalmi és gazdasági adottságaiból indul ki, de mint internacionalista párt, mindig figyelembe veszd a proletárforrada- lom és a szocialista építés nemzetközi tapasztalatait. A nemzetközi kommunista mozgalomban az utóbbi két esztendőben nagymértékben fokozódott a szakadárok elszigetelődése, és megerősödtek az egységtörekvések. Érlelődnek a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozásának feltételei is. A Magyar Szocialista Munkáspárt híve a nagy tanácskozás eszméjének, nem a tanácskozásért önmagáért, hanem azért, hogy erősödjön, szélesedjen egységűink, összefogásunk. Akcióegységet kívánunk elsősorban és azonnal, most Vietnam megsegítésében, általában közös ellenségünk, az imperializmus elleni harcban. Semmiféle kiátkozásra nincs szükség, mi tanácskozni és az imperializmus elleni harcban egyesülni akarunk kivétel nélkül minden forradalmi párttal, minden haladó erővel, így természetesen a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal is. De ha az ő vezetőik ez elől ma mindenképpen elzárkóznak, a nemzetközi munkásmozgalom emiatt nem rekedhet meg, s :gy szélesebb tanácskozással em várhatunk az idők végezetéig. A nemzetközi kommunista mozgalom és az emberiség érdeke mindennél előbbre való. Dolgozni kell azért, hogy a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom mindazon pártjának képviselőd találkozzanak és tanácskozzanak, amely pártok időszerűnek tartják, hogy elvtársi módon, együtt, marxista—leninista elemzés alá vegyük a kialakult helyzetet és egyetértésben megállapítsuk, az adott helyzetben mi a közös tennivalónk. A marxista—leninista elmélet s az azzal felfegyverzett nemzetközi kommunista mozgalom, a kommunizmus eszméje feltartóztathatatlan, halad előre a maga történelmi útján. A nemzetközi munkás- osztályt, a szocialista világ- rendszert, a világ kommunista és munkáspártjainak hatalmas mozgalmát az internacionalizmus tette mindenkor legyőz- hetetlenné és teszi ma is a-zá. A magyar munkásosztály forradalmi pártja, hiven a marxizmus2—leninizmus tanítás i- hoz, mindenkor hű volt az internacionalizmus eszméjéhez, az egység gondolatához, s ez így lesz a jövőben is. Kérem a tisztelt kongresszust, hogy a Központi Bizottság beszámolóját és a benyújtott határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el — mondotta ‘ referátuma végén Kádár János, majd a párt, a magyar munkásosztály, dolgozó népünk, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság, a proletár nemzetköziség, a népek szabadsága, a kommunizmus és a béke éltetésével zárta szavait. (Nagy taps.) A kongresszus ma folytatja munkáját. Hűek vagyunk az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatokhoz
