Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA 5 (Folytatás a 4. oldalról) nül a kispolgári gondolkodás, az önző anvagiasság szemléletének bizonyos fokú megerősödéséhez vezetett. A kispolgári gondolkozás a többi között a kispolgárság létéből is fakad. De mai viszonyaink között lehetővé kell tenni mindazt a magánkezdeményezést, ami segíti a szocialista célok megvalósítását, a torzulásokat pedig, amelyek ezt hátráltatják, le kell küzdeni. Ez lenini politika. Az eredmény a szocialista állam és rendszer megerősödése, a szocialista forradalom továbbfejlődése. Más kérdés a kispolgári gondolkodás, a haszonlesés, az önző anyagiasság szelleme, ez idegen a szocializmustól, ez allen megalkuvás nélküli elvi harcot kell folytatni. Megint maás kérdés a dől gozók anyagi érdekeltsége a szocializmus építésében, amely a szocialista eszmével, gyakorlattal teljes összhangban van, ezért erősíteni kívánjuk. Valljuk és hirdetjük, hogy a szocialista társadalom építése a tömegek tudatos cselekvését, áldozatkészségét, önzetlenségét, közösségi szellemének erősítését kívánja meg. A kettő azonban nincs ellentétben egymással, hanem kiegészíti egymást. A párt a szocialista eszme terjesztésén és elmélyítésén munkálkodik, és egyidejűleg hirdeti, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Sőt jelenleg a szocialista bé- ezási e'v hatékonyabb é~ vényesítése a feladatunk, más szóval növelni akarjuk a dolgozók anyagi érdekeltségét, azt, hogy aki munkájával többet ad a társadalomnak, az a javakból is jobban részesedjék. Internacionalista szellemben neveljük népünket ‘— Tisztelt elvtársak! Ideológiai munkánkban kiemelkedő fontosságú a szocialista hazafiság elmélyítése, a nacionalizmus ellem harc, az internacionalizmus erősítése. Népünkben erős a hazaszeretet érzése, történelmi múltunk, nemzeti kultúráik értékes hagyományainak őrzése, ápolása. A múltban az uralkodó osztályok, a nemesség és példájukat követve a burzsoázia az alkotmányon kívül helyezte, jogtalanná tette a dolgozó népet. De még akkor is a mostoha sorsra kárhoztatott dolgozó nép voll a haza igazi védelmezője, a nemzet fenntartó ereje. A nép akkor is szerette a szülőföldet, a hazát. Százszor inkább szereti ma, amikor a szülőföld, a nép saját, igazi édes hazájává vált, amikor a haza és a magyarság fogalma azonos a független országban szabadon élő néppel, és a társadalmi haladással, az emberiség jövőjét jelentő, szocialista társadalom emelkedő, hatalmas művével. A nacionalizmus polgári eszme, amely ma még pozitív szerepet tölt be a világnak azokon a helyein, ahol a népek még az önálló nemzet megteremtéséért és a függetlenségükért harcolnak az imperializmussal, a reakciós feudális vagy törzsi erők ellen. Európában azonban a nacionalizmus már betöltötte pozitív szerepét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Még ma is léteznek olyan polgári erők nyugateurópai országokban, amelyek nemzeti érdekek védelméhez csatlakozva szembekerülnek amerikai imperialista, nyu gatnémet revansista törekvésekkel. Az ilyen erőkkel lehetséges és szükséges is együttműködni, azonban a nemzeti érdekeket Európa országaiban következetesen már régen a munkásosztály képviseli, a reakriós burzsoá zia pedig az osztátyharcban a nacionalizmust, a modern ipari proletariátus megjelenése óta az osztályellentétek ködösítésére, más népek elleni uszításra használja fel. Ezért pártunk, mint minden forradalmi párt, következetesen hgrcol a burzsoá nacionalizmus ellen. Üjabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeretnék felszítani a nacionalizmus eszméjét a szocialista országokban, éppen azzal a céllal, hogy a régi recept szerint megosszák és kijátsszák egymás ellen e népeket. Szocialista ' országokban is akadnak egyes emberek, akik rövidlátó módon kacérkodnak a nacionalizmussal, és ezzel — bár azt szolgálni vélik — ártanak a szocialista ügynek. Az imperialisták azonban hiába reménykednek, a szocialista országokat vezető marxista—leninista pártok nagy forradalmi tapasztalatokkal rendelkeznek, népeik között szocialista, testvéri barátság épül, alapvető érdekeink közösek, és a burzsoá nacionalizmus nem fog ékét verni közénk. Pártunk a szocialista hazafiság lényeges elemének tekinti a munkás nemzetköziséget. Ezért ideológiai munkájában az internacionalizmus, a nás népek iránti barátság szellemében neveli a magyar népet. A proletár internacionalizmus eszméjében egyesül a szocialista haza, a nemzetközi munkásosztály, a szocialista , világrendszer érdekeinek azonossága és az ezekhez va- ó hűség. Pártunk a leniniz- ;nus tanításaihoz híven hű a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Fő feladatunk a szocialista társadalom fölépítése hazánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntéseinket, de azok nem lehetnek ellentétesek a szocialista világrendszer országainak, a nemzetközi munkásosztálynak közös érdekeivel. Közös frontban, egységesen kell harcolnunk közös ellenségünk, az imperializmus ellen. Ezért mi elítéljük a kínai vezetők jelenlegi irányvonalát, amely a világfartada- lomról sűrűn hangoztatott szavak ellenére mindinkább áthatóan nacionalista, nagyhatalmi, hegemón törekvéseket mutat. Ax egyházak és ax állam viszonyáról — Elvtársak! Az ideológiai kérdések közül érinteni szeretném még a vallásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházakhoz való viszonyunkat. Pártunk álláspontja e kérdésekben alapjában mindvégig helyes volt. Pártunk világnézete szemben áll minden idealista világnézettel, így a vallásos világnézettel is. Ez eszmei harcot jelent. Hazánkban vallás- szabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit sértené, de nem mond le arról, hogy küzdjön a felvilágosodottságért, a tudományos világnézet elterjesztéséért. Az osztályharc frontja szerintünk nem a hivők és nem hivők között húzódott meg, és nem ott húzódik meg ma sem. Bármely felekezethez tartozó hivők szabadon g> a- korolhatják vallásukat, hátrányos megkülönböztetésben nincs részük, egyenjogú állampolgárai a hazának. Jelenleg a Magyarországon működő egyházak és az állam viszonyát mindkét fél számára elfogadható egyezmények kielégítően szabályozzák. Amióta az egyházak vezetői a szocialista társadalmi rend megszületését és fennállását tudomásul vették, és a helyzetet e reális valóság alapján ítélik meg, nem egy társadalmi kérdésben is közelNcni tudtuk álláspontunkat. Az állam, az egyház szántára elfogadható, és a nép érdekednek, szocialista építő- munkájának megfelelő helyzet kialakításában a párt, az ál- ’am helyes politikája mellett szerepe van a hivő tömegek demokratikus állásifoglalásának. Szerepük van az egyházak vezető testületéiben reá- 1 isa n gondolkodó embereknek és a különböző egyházak, gyarapodó számú haladó papjainak is, akikkel a Hazafias ■lépfront keretéiben a kölcsönös tisztelet alapján, egyetértésben dolgozunk népünk javára. A származási kategóriák eltörlésének helyességét az élet igazolta — Kedves elvtársak! Az dtöbbi négy évben ménünk műveltsége tovább gya- apodott. Minden általános iskolát végzett 100 tanuló közül 12 középiskolában, 41 pedig •zakmunkástahuló intézetben lolytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsátanak ki egyetemeink, főiskoláink, mint az egyetemi, főiskolai hallgatók száma 1937—38-ban összesen volt. A tízezer tikosra juhi nappali tagozatos egyetemi ás főiskolai hallgatók számaránya tekintetében olyan fejlett európai kapitalista országokat előztüni? meg, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Svédország. S tények szocialista építésünk legszebb eredményed közé sorolhatók. A VIII. kongresszus egyik jelentős döntése a származási kategóriák eltörlése és az új egyetemi-főiskolai felvétel i rendszer bevezetése volt. A döntés helyességét a gyakorlat ; gazolta. A felvételi rendszer követelményei: a felkészültség, a tehetség, rátermettség és a magatartás fokozottabb helytállásra serkent és jobb tanulásra, a képességek fejlesztésére ösztönöz. Az ez évi egyetemi felvételi vizsgákon a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosítottunk a felkészültség mellet a tehetség, a rátermettség és a magatartás figyelembe vételére. Nem számolva a más műnk a körben dolgozó munkások és parasztok gyermekeit, a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya országosan nem csökkent, a hallgatók 44—45 százaléka közülük való. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy egyes — különösen budapesti — egye- cmeken arányuk alacsony. 1961 óta közoktatásunk egészét átfogó reform megvalósí- ásán dolgozunk. Az oktatási L-eform eddigi tapasztalatai .gazolták a lefektetett alapélnek helyességét. Az iskolareformmal a Központi Bizottság behatóan foglalkozott. A gyakorlati végrehajtás néhány Torzulását és hibás értelmezését kijavítottuk. Folytatnánk kell azonban erőfeszítéseinket, hogy az eredeti célnak megfelelően csökkentsük a tanulók megterhelését, ugyanakkor minden iskolatípusban korszerű műveltséget nyújtsunk, tegyük hatékonyabbá a tudományos, szocialista világnézeti nevelést, s készítsük fel tanulóinkat a tudatos szakmaválasztásra és választott élethivatásukra. A mi társadalmunkban a műveltség, a szakmai ismeretek, a tudás megszerzésének különböző útjai vannak. Vannak, akik iskolai keretben sajátítják el, mások pedig egyénileg képezik magukat. Olyan gyakorlatot javasolunk — és elkezdtük ennek bevezetését —, mely mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely oktatási intézményben vizsgázhasson, és megfelelő tudás esetén erről bizonyítványt is kaphasson. Az ifjúság nevelésében, oktatásában alapvető szerepük van a pedagógusoknak. Nevelőink többsége hivatását átérezve, munkájával, magatartásával igazolja, hogy a párt, rendszerünk hűséges szövetségese. Most is azt kérjük tőlük: soha el ne "elejtsék, hogy népünk legféltettebb kincsét, a jövő nemzedéket bízza rájuk. Szocializmust építő népünknek szocialista kultúra keli Tisztelt elvtársak! 'Kulturális politikánk ered- nényességét bizonyítja, hogy a szocialista közművelődés az utóbbi négy esztendőben népünk újabb, még' szélesebb tömegeit fogta át. A könyvforgalom az utóbbi öt évben 554 millió forintról 778 millióra, a tanácsi és üzemi közművelődési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma több mint 2 millióra, a kölcsönzött kötetek száma pe dig 30 millióról 49,5 millióra emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy a .múzeum- és tárlatlátogatók száma az utóbbi években kétmillióval nőtt, hogy a múlt év hangversenyeinek és esztrádműsorainak *1,2 milliós közönsége felerészben komoly, zenét hallgatott, hogy a mozilátogatók 65—70 százaléka szocialista filmeket tekintett meg. Talán még fontosabb, hogy a közvélemény az utóbbi időben az alkotásokat, a kulturális és művészeti élet jelenségeit, eseményeit mint közéleti kérdéseket, érthetően, kritikusan és széles körben vitatja. Kultúrforradalmunk legjelentősebb új eredménye, hogy a közvélemény nemcsak passzív befogadója, hanem mindinkább aktív részese is a kulturális életnek De a nagyarányú fejlődés felszínié hozott új problémákat is. Az életszínvonal emelkedése, a mezőgazdaság szocialista átalakulása, a technika fejlődése új rétegek bekapcsolódását tette lehetővé a kulturális életbe. Társadalmunk különböző rétegeiben azonban még jelentős bázisa van a kispolgári ízlésnek. Az alkotói légkör jelentős javulásához vezetett az, hogy a kulturális, életet elsősorban eszmei eszközökkel irányítjuk, hogy stíluskérdi * ben hatalmi szóval nem szomnk bele, s a kísérletezés szabadágát biztosítjuk. Jórészt ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben eszmeileg, művészileg magas színvohalú művek születtek, amelyek nagy része szocialista művészetünk nemzetközi tekintélyét is erőltette. A legjelentősebb szocialista és humanista elkötelezettségű alkotások politikai és világnézeti hitelét az adta meg, hogy a valóságot összetetten és mélyen átérzett társadalmi felelősséggel ábrázolták. Irodalmunk közvetlenül is hozzájárult a szocialista tudat, erkölcs, életforma kialakításához: a nemzeti—történelmi inimeret elmélyítéséhez. A paraszti világban végbement átalakulás a szociográfiai irodalom újjászületésével járt -egénybeli ábrázolása pedig történelmi értékű áttekinté- ekhez vezetett. A beszámoló feltárta a kul iurális életben tapasztalható negatív jelenségeket, s rámutatott: Kulturális politikánknak elvileg és gyakorlatilag egyaránt világosabbá kell tennie hogy mi amellett állunk ki, hogy szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell. Továbbra is mindin nrőnkkel támogatjuk a széle? ömegekhez szóló, szocialista szellemű, humanista alkotásokat. A televízió, a rádió, a sajtó, az ismeretterjesztés és népművelés munkájában ezek terjesztésének és propagálásának kell az eddigieknél határozottabban érvényt «szerezni. Támogatjuk azokat az útke .eséseket, kísérletezéseket is, amelyek a szocializmus esz- mekörén belül keresik az újat. Kiinduló szempontún!-: ebben az esetben is elsősorban a modaiiivaló, az eszmeiség és nefn a megszokott formákhoz való ragaszkodás lesz Az eddigieknél határozottabban kell visszautasítani a politikailag ellenséges, antihu- manista és a közerkölcsöt sér tő alkotásokat. A párt feladata, hogy eszmei irányítással erősítse kultúránk szocialista vonásait biztosítsa további fejlődését. A pártélet kérdéseiről — Az utóbbi négy évben a párt .egészségesen fejlődött, a taglétszám évenként 3,5 százalékkal, a négy év alatt 73 ezer fővel növekedett, és jelenleg a párttagok és tagjelöltek száma 584 849. A párttagság összetétele alapjában meg- ’elelő. A tagság 42,5 százaléka fizikai dolgozó, 37,3 százaléka szellemi dolgozó, 7,9 százaléka a fegyveres erőknél teljesít szolgálatot, egyéb foglalkozású és tanuló 3 százalék, 9,3 százalék nyugdíjas. A párttagság 22,9 százalékra nő. A párt ereje nemcsak/ létszámban, hanem elsősorban tagjainak öntudatában, felkészültségében, aktív munkájában, a párt egységében és összeforrottságában van. Ezért továbbra sem célunk a tag- étszám nagyarányú növelése. Arra kell törekednünk, hogy új tagokat elsősorban a termelő- és társadalmi munká-* ban kitűnt munkások, termelőszövetkezeti tagok, a nők és a fiatalok soraiból vegyünk fel. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak hogy pártunkban a lenini Tormák a pártélet meghatározói, a kollektív vezetés elve érvényesül. A pártmunkában azonban az utóbbi években bizonyos mértékig elhalványult a személyes felelősség. Kívánatos, hogy az elhatározások és döntések meghozatalánál továbbra is szigorúan megtartsuk a kollektív vezetés elvét, de a határozatok végrehajtásában jobban érvényesítsük az egyszemélyi felelősség elvét. Pártunk a demokratikus centralizmus elvei alapján működik: a felső pártszervek ténylegesen irányítanak, az alsóbb pártszervek megfelelő önállósággal, hatáskörrel dől goznak, a pártélet demokratikus légkörben és keretek között folyik. A pártdemokrácia továbL fejlődött és erősödött kong resszusunk előkészítő munká ja során. A jelölő bizottságok előzetes megválasztása bevált, a párttagság hatékonyan közreműködött a jelöltek kiválasztásában. A választás titkosságának kiterjesztése a pártbizottság tisztségviselői aek, az alapszervezetek titkárainak megválasztására topább erősítette a pártélet de mokratizmusát. A pártdemok áciának ezeket az új vonása it a jövőben is tovább kel’ erősíteni és fejleszteni. Pártunk a hatalommal jól él, nem uralkodik, hanem vezet és a népet szolgálja A következő időszakban a demokratikus centralizmus elvének mindkét oldalát tovább kell erősítenünk. Erősíteni kell a centralizmust is. Ha szórványosan is, de előfordul, hogy egyes tagok ugyan élnek a bírálat jogával, de nem veszik ki részüket a ha tározatok megvalósításából, feladatok megoldásából. A gyakorlatban kell biztosítani és minden párttagnál érvényesíteni igazságos rendünket, azt, hogy pártunkban nem választhatók el egymástól a jogok és a kötelességek. Pártunkban élénk a kritl kai szellem. Az élénk kritika szabad légkörében még jobban szembetűnik, hogy vannak, akik önmaguktól eltelve, mindennel elégedettek. Még mindig elég sok olyan funkcionáriusunk van, ak mindent meg tud magyará: ”.' aki a kritikát megköszöni ■ de nem felejti el. Pártunknak becsületet szerez hogy a hatalommal jól él, nem uralkodik, hanem vezet, és a népet szolgálja. Ez a magatartás kötelező a párt minden funkcionáriusára és tagjára. Az egyszerű emberek véleménye a pártról nem kis részben azoknak a kommunistáknak munkájától és magatar- .úsától függ, akiket személyesen ismernek. Funkcionáriusaink. párttagjaink zöme kommunistához méltóan él és dolgozik. A leghatározottabban felléptünk azokban a szórványos esetekben, amikor valaki a rábízott hatalommal visszaélt, és így járunk el a jövőben is. Azt is tapasztaljuk, hogy a kispolgári életmód és erkölcs — az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, szerénytelenség, erkölcstelen életmód — hatást gyakorol egyes párttagokra is. Első- endű pártérdek, hogy pártás közéletünket erélyes és hatékony fellépéssel óvjuk minden olyan jelenséggel szemben, ami sérti pártunk tisztaságát, becsületét Pártunk eszmeileg, politikailag egységes: a párt tagsága helyesli és követi a Központi Bizottság politikai irányvonalát. Az egységet pártunk hűsége a marxizmus —leninizmushoz az a harc formálta, amelyet a jobb- és baloldali nézetek ellen folytatott. Ez pártunk nagy ereje, sikereinek forrása. A pártdemokrácia lehetővé teszi a vitákat, és ennek során elkerülhetetlenül he'vielen nézetek is felszínre kerülnek. Ez nem csórbítia a pártegységet az alapvető kérdésekben, sőt’ lehetővé teszi a helytelen nézetek le!,,ü dé- sét és ezzel a pártegyséa még további erősítését. A viták és a nézeteltérések különböző okokra vezethetők vissza. Az élesebb nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a fejlődés ellentmondásai nem maradnak hatástalanok pártunk ‘"gságára sem. Az utóbbi dőkben megelevenedtek kü- önböző balos, szektás és iobboldali, revizionista nézetek is, és ezek is hatnak bizonyos körökben. A pártirányítás helyes módszerei Meg nem értés mutatkozott párttagjaink egy részénél egyes kér. fejlődésnek, mai viszonyainknak megfelelő új megoldását illetően. így a származás szerinti kategorizálás megszüntetése, az állampolgári egyenjogúság, egyházpolitikánk értelmezése, más vonatkozásban a gazdasági helyzet, az életszínvonal fejlődésének megítélésében jelentkeztek véleményeltérések. Az egyes részkérdések különböző megítélése alapjában korszakunk bonyolultságából, társadalmunk, gazdaságunk jelenlegi állapotából fakad, összefűz gyakran azzal, hogy sók párttag is illúziókat táplál, és a szocializmusba való átmenet korszakát r"m ' konfliktus nélkülinek véli. Eziért értetlenül állnak életünk sok — gyakran ellentmondásos — jelenségével szemben. Kádár János ezután arról beszélt, hogy felmerülnek a Pártéletben a párt vezető szerepének gyengüléséről szóló vélemények is. Az e kérdésben folytatott, viták részben a párt vezető szerepének különböző megítéléséből fakadnak. Vannak, akik a vezető szerepet úgy értelmezik, hogy a legapróbb részletkérdésekben is a pártszerveknek kell dönteniük, és az állami, társadalmi szervek szerepe csupán a végrehajtás. Ez helytelen nézet. A párt vezető szerepének ez a felfogása oda vezetne, hogy elsorvadna az állami- és tömegszervezetek önállósága, felelőssége. Mások a vezető szerepeit azonosítják az erőszak, a hatalmi eszközök alkalmazásával. Ez — különösen a szocializmus építésének mostani időszakában — ellentmond a pártvezetés lenini alapelveinek. Nem kevés párttag a párt vezető szerepét egyes pártszervezetek szeredével és hatáskörével azonosítja, mások abban látják a párt vezető szerepének föltételét, hogj? minden vezető. beosztást párttagok foglaljanak el. A párt vezető szerep* mindenütt érvény«1 (Folytatás a 6. oldalon.)
