Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA (Folytatás a 2. oldalról.) vekedett a munkások politikai, társadalmi szerepe, javul, anyagi és kulturális helyzete. A beszámolási időszakban a K'A'.ponti I I zottság ellenőriz ennek a ma is érvényes határozatnak végrehajtását, és a gyakorlatot — ahol erre szükség volt! — kijavította és tovább fejlesztette. A párt — -lemcsaii a nem az egész társadalom érdekében— mindenkor elsőrangú feladatának tekinti a mun kások helyzetének, életkörülményeinek a lehetőségek szerinti rendszeres javítását. Tovább erősödött államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség Tiszteit elvtársak! Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, azzal, hogy a magyar parasztság a szocializmus útjára lépett, céljaiban, tartalmában, tehát minőségileg erősödött a munkás-paraszt szövetség, következésképp az utóbbi években tovább erősödött államunk politikai alapja. A munkás-paraszt szövetség állandó erősítése pártunk mindenkori feladata, Ehhez most új, minden eddiginél kedvezőbb föltételekkel rendelkezünk. Tudni nk kell azúrban, hogy a munkás—paraszt szövetség erősiése nemes.-k a számié kon és a politikai kijelentéseken múlik, inert mindenekelőtt nőpgazda .-águnk arányos fejlesztésének megfelelő gazdaságipolrékát is kivéti és a két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehangolását követeli meg. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a dolgozó osztály, a munkások és parasztok közös érdekeinek megfelelően s a kettős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyidejű emelésinek sikeres megoldásával ment végbe. A legmesszebbmenőkig igyekeztünk parasztságunknak megkönnyíteni az elhatározó lépést: demokratikus megoldást biztosítottunk a termelőszövetkezetek vezetésében, bevezettük a földjáradékot, az öregségi járulekot, a társadalombiztosítást, elterjesztettük azt a részesedési rendszert, amely a tudást és a szorgalmat díjazza; mindezek eredményeként megszilárdultak a szocializmus alapjai a magyar falun. Parasztságunk megtalálta a helyét a közös gazdaságban, becsülettel dolgozik, és jobban él, mint korábban. Mivel a munka falun is új, minden másnál előbbre való becsületül nyert, megkezd ődöbt az a folyamat, amely az egységes, szocialista termelőszövetkezeti parasztság kialakulásához vezet. A szocialista viszonyok között parasztságunk is munkája révén boldogul. Ezért pártunk, népi államunk eddig is mindent megtett, hogy a meőgazdaságot megfeledő számú géppel, gazdasági épülettel, a szükséges kémiai anyagokkal, más termelőeszközökkel erősítse, s ezután is így lesz. Ugyanezen okokból mindent meg kell tennünk, hogy a termelés és a munka termelékenysége a mezőgazdaságban tovább növekedjék, és csökkenjen a termékek önköltsége. A tsz-ek további megszilárdításának módjairól A jövőben az ipari és a mezőgazdasági termelői árrendszert úgy kell alakítanunk és összehangolnunk, hogy’ fejlődjék a szocialista mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége, ezen kívül bizonyos feldolgozó ipari tevékenységet is létre kell hozni a termelőszövetkezetekben. Tovább kell emelni a következő években a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát is, részben a nyugdíj és a társadalombiztosítási ellátás további fejlesztésével. A gazdaság irányítási rendszer reformjának keretében erősítenünk és fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a szervezettséget és a szerződések rendszerét. Javasoljuk, hogy a jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek országos kongresz- szusa, amely megtárgyalja a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelőszövetkezetek kongresszusa válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának kérdésében. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megalakulása után az állami szervek a termelőszövetkezetek összességét érintő alapvető gazdaságpolitikai kérdések és jogszabályok kidolgozásával kapcsolatos álláspontjukat egyeztessék a Tanáccsal. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek további megszilárdításának, gazdálkodási biztonságának, a parasztság és a társadalom érdekeiből kiindulva javasoljuk: megfelelő jogszabállyal meg kell teremteni a termelőszövetkezetek földtulajdonának törvényes alapjait. A termelőszövetkezetek birtokában lévő mező- gazdasági rendeltetésű földek közül sok ma nem a falun élő emberek tulajdonában van, más földek öröklés révén folyamatosan városban lakók tulajdonába kerülnek, és jogbizonytalanság van a termelőszövetkezetek által ma használt más földek birtoklásában is. Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elvileg lehetővé teszi, hogy a tsz-ek birtokéban lévő föld megfelelő megváltási ár ellenében a termelőszövetkezetek tulajdonába menjen át. Az elgondolás szerint a jelenleg városiban élő földtulajdonosnak kellő időt biztosítva, magának slicn.3 elhatároznia, hegy a sz-be megy dolgozni, vagy megváltási ár ellenében fel- --1 ;3 í 3 jót Ugyanezt a jo- ot b ..a..tani kell a nem tsz- rg örökös szármára is. A föld- ilajdominal rendelkező tarme- őszövetkezeü tag számára bdz- '■ tölteni kell azt a jogot, hogy iőbatar nélkül, bármikor nu-g-a válasszon, földjáradékot ’’ve-: élete végéig, vagy megállási ár el enében a tsz tu- ajd mába adja a földet. Ezenkívül lehetővé kell tenni a isz-nak, hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban lévő földet — ha Igényli — saját tulajdonába vegye át. A rendezést a termelőszövetkezetek és a föld nív szerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megállapodására és elhatározására bízzuk. Ápoljuk a szövetséget más dolgozó osztályokkal és rétegekkel is — Tiszteit elvtársak! Társadalmunkban mint szövetségeseink más dolgozó osztályok és rétegek — így a kispolgárság, illetve az értelmiség is — részt vesznek a szocialista társadalom építésében. A párt kellő figyelmet fordít a szövetség ápolásara és sajátos kérdéseire — hangsúlyozta Kádár elvtárs, majd megállapította, hogy a tudományok, a technika, valamint a kultúra szerepének növekedésével együtt növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősége is. A magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért. A politikailag leghaladóbb értelmiségiek nagy számban a párt tagjaiként dolgoznak, harcolnak céljainkiért. A párt és a kormány politikájával, a szocializmus magyar gyakorlatával az értelmiség túlnyomó többsége egyetért, ezt munkájával igazolja. A pártnak azonban figyelembe kell vennie, hogy az értelmiség egyes rétegei érzékenyebben reagálnak a felmerült nehézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatásaira, ezért soraikban fáradhatatlanul terjeszteni kell a marxista—leninista elméletet, meghonosítani, erősíteni a közösségi gondolkodást, a forradalmi állhatatosság és helytállás szellemét. Társadalmunk megbecsült tagjai azok a kisemberek, városi kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik tevékenységüket. Nem szüntetve meg a harcot a jelentkező élősdiség szelleme és esetei ellen, mindenkinek meg kell értenie, hogy a szocializmus építése és társadalmi viszonyaink között hasznos az adott számú önálló kisiparos és kiskereskedő munkája. Társadalmi Szükségletet elégítenek ki, ezért tevékenységük társadalmi la g hasznos, munkájukra ezután is szükség lesz. Az utóbbi évek , gyakorlati tapasztalatai igazolták a volt uralkodó osztályok tagjaival szemben alkalmazott 'politikánkat is. Mindazok, akik leszámoltak a múlttal, és becsületesen dolgoznak, megtalálják helyüket a társadalomban. Népünk sízocialista összefogását az utóbbi években is jól szolgálta pártunk belpolitikája, amely hirdeti és megvalósítja a dolgozó osztályok szövetségét, a kommunisták és pártowkívüliek összefogását és együttműködését, államunk, társadalmunk szocialista jellegének és demokratizmusának erősítését, fejlesztését. A *razafias Népfront sikerrel valósítja meg a kommunisták és a pártonkívüliek együttműködését — Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvőén részt vett és ÜNNEPÉLYESEN BÚCSÚZTATTAK MEGYÉNK KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEIT, Vasárnap délután a Kaposvári bizottság titkára vasútállomáson ünnepélyesen bu- »•—a™..«■»«« m”nk csúztatták Somogy megye pártkongresszusra utazó küldötteit. A megyei pártbizottság nevében Balogh István nyugdíjas, a munkás- mozgalom veteránja köszöntötte, őket. — Vigyék hírül — mondta a többi között —, hogy Somogy dolgozó népe pártunk vezetésével mindenkor a szocializmus és a béke ügyét fogja szolgálni. Kaposvár fiataljainak üdvözlett!. Csapó Margit, a városi KISZtolmácsolta. Eredményes munkát, erőt, egész séget kívánt a küldötteknek. Az üdvözlő szavakra a megyei pártbizottság első titkára, Németh Ferenc válaszolt. — Biztosak lehetnek az elvtár«ak. hogv a kongresszuson helytállunk, kifejezésre juttatjuk megyénk kommunistáinak véleményét, és a párt eddigi politikájára fogunk szavazni — mondotta. A néhány perc múlva begördülő nemzetközi gyorsvonattal a következők utaztak el Budapest re: Németh Ferenc, Böhm József, Szigeti István, Kálmán Sándorné, Dombóvári László, Somogyi József, Soós Árpád. Gyutai Istvánná, Szincsák Istvánné, Nemes János, dr. Gelencsér István, Bér ki József, Bogó László és Srakta Sándor szavazati jogú kül'ö.ték Bertalan József és Tóth Lajos tanácskozási jogú küldöttek* A pártkongresszusnak megyénkb több meghívott részvevője is lesz. Kádár János mondja. elvtárs a Központi Bizottság beszámolóját részt vesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja meg a kommunisták és pártonkivü- iek politikai együttműködését, és tömöríti mindazokat a hazafiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus fölépítésének nagy nemzeti célját. Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egy párt, a munkásosztály forradalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt felelősségét a tekintetben, hogy a tömegekkel összeforrva dolgozzék, és megnyerje közérdekű céljainak megvalósításához a társa dalom különböző osztályainak és rétegeinek képviselőit, azokat is, akiknek egy vagy más politikai kérdésben még fenntartásaik vannak, s akik világ nézetünket nem fogadják meg el egészében. A párt a Hazafias Népfront vezető erejeként, e mozgalom keretében va’ósít ja meg a különböző foglalkozású és hiva tásbeli emberek, a nem hívők és különböző felekezetekhez tartozó hívők, mindazok összefogását, akik fölismerve társadalmunk alapvető és közös ér dekeit, ma készek együttműködni a haza felvirágoztatásában. A fontos közjogi funk- ■v.ókka! is felruházott Haza- , íias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, amíg különböző társadalmi osztályok lesznek, ameddig társadalmunk egésze politikailag és világnézetileg teljesen egységes nem lesz. Fokozni kell az állam és különböző szerveinek erősítését, demokratikus továbbfejlesztését A Magyar Népköztársaság jogrendje biztosítja az állampolgárok teljes egyenjogúságát, államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja. Saját történelmünk és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkásosztály hatalmát megvalósító állam funkciójára a kapitalizmusból a kommunizmusba való hosszú történelmi átmenet egiéfez időszakában szükség van. Ebben az időszakban, ha a helyzet valameűy oknál fogva nem éleződik, az állam működésében az elnyomó funkciók mindinkább csökkennek. és nagyobb, szerepet kap ■az egyszerű dologi igazgatás, a gazdasági és kulturális szervezés alkotó munkája, az emberek mindennapi gondjaival való foglalkozás. A párt, az állam szerepének ebből a felfogásából kiindulva szükségesnek tartja az állam és az állam különböző szerveinek erősítését, demokratikus továbbfejlesztését. Tovább kell fejleszteni a legfőbb törvényhozó szerv, az ország- gyűlés szerefiét. Fokozni kell törvényalkotó tevékenységét, az alapvető társadalmi kérdésekben szélesíteni kell hatáskörét, ellenőrző szerepét. Az országgyűlés munkájával összefüggésben fontosnak tartjuk az új választójogi törvényt, amely az egyéni képviselői választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és választói között, s ez is kedvezően hat m.ajd az országgyűlési munkára. Egész népi államunk, kormányszerveink, az állami, gazdasági és kulturális irányító szervek, valamint a helyi nén- hatalmi és igazgatási szervek, a tanácsok működése is eredményes, és mivel a nép alapvető érdekeit szolgálja, demokratikus. Az alapvető jó mellett állami munkánkban nemkívánatos bürokratikus vonások is vannak, s részben ennek folyamá- nyaként »kiiárás«, úgynevezett »szocialista összeköttetés« és más egészségtelen befolyások is hatnak, sőt megvesztegetés és" korrupció . is előfordul. A párt feladata az állami szervekben, a tanácsokban d-dg-ozó elvtársak, a Hazaftós Népfront, a szakszervezetek éc más tömegszervezetek, az egész társadalom segítségével erősíteni és fejleszteni állami tanácsi szerveink munkájának demokratizmusát, hatékonyságát, és támogatni, ami abban ió, s leküzdeni a bürokratizmust, a m éten gadbe-tet1 «rt b»- Sp1 '’áso'-"'t-íi yrd.r>dart. ami rocc r, g-va’Vnp! atban. AU árnála+ü-nk dem-dkraHz -ourá-na1-,, 37 állam! és tanács* -nvnka b-+áVnnVságária1< to i vább* erősítése, a munka ross-' vonásainak és gyengeségeinek megszüntetése mindenekelőtt irányítási rendszerünk és vezetési módszereink megjavítását és fejlesztését, a szorosan vett hatósági munkában pedig igazgatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja meg. Rendszerünk őszinte híveinek magatartásában tömegesen tapasztaljuk azt a téves szemléletet, mintha társadalmi töreikvéseiink teljes érvényesítése, törvényeink betartása és betartatása, a visszásságok leküzdése, az igazságtalanságok megszüntetése kizárólag a vezetés feladata lenne. A Központi Bizottságnak és a kormánynak természetesen megvan a maga feladata e tekintetben, azonban e kérdésben a vezetés és a tömegeik csak egyidejűleg és együtt tudnak hatékonyan föllépni. Szocialista törekvéseink, rendszerünk demokratizmusa, csak ak-- kor érvényesülhet teljes mértékben, az előforduló visszásságok és s.2f.ík lehetősége csak akkor irtható ki gyökeresen, ha a szocializmus és a demokrácia központi és helyi erői ogya-ránt megalkuvás nélkül é» határozottan lépnek föl. Intézményeink, vezetési módszereink fejlesztése, hatáskörök jobb rendezése mellett ez a kulcsa az igazi mego’dósnak. A népesedésről Társadalmi kérdéseink közül meg kívánom még említeni a népesedés alakulását ís. Mint ismeretes, az utóbbi években hazánkban különböző okok következtében erősen csökkent a születési arányszám. Sok túlzó megállapítás is elhangzik erről. Mintegy két éve a'csök- cnés is megái!-., es nagyon kis mértékű javulás mutatkozik, mégis úgy tartjuk, hogy államunknak és társadalmunknak is jelentős kérdéséről van szó, amellyel foglalkozni kell. Sokan a születési arányszám növekedését leszűkítik a kérdés anyagi (bölcsődei, óvodai férőhelyek, lakáshiány, családi oótlék) oldalára. Kétségtelen, •hogy itt többről: társadalmi, szemléleti, egészségügyi és anyagi vonatkozású dologról van szó. A Központi Bizottság azt tartja, hogy nagyon sokrétű, a társadalom, az emberek életének sok vonatkozását komo- 'yan érintő kérdésről lévén 'szó, csak rendkívül körültekintő vizsgálatok, az érdekeltekkel való beható tanácskozás alapján lehet olvan intéz- ’'edéseVet kidolgozni amelyek szerűik a születé0”. arany- növekedésén ev ' "e^í’keiéhez. S^'k-é^snek látszik, bogjy az illetékes kormányzat! "-f rvjlalkozzanak a né- -><*3^(54*5 alakulásával. éc atár'Folytatás a 4. oldc mi' i
