Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA munkásosztály ügyéért vívott imperialista-ellenes küzdelem­nek. Tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága népeink ja- agresszióinak visszaverésé­ért, most mindenekelőtt az agresszió ellen hősiesen küzdő (Folytatás az 1. oldalról) nyezői lesznek a nemzeti föl­emelkedésért és a nemzetközi — Tisztelt Elvtársak! A tőkésvilágon belül jelen­tős Változások mennek vég­be. Bár a vezető tőkésországok gazdasági és katonai ereje nö­vekedett, tovább mélyül a ka­pitalizmus általános válsága. Az egyes tőkésországok egyen­lőtlen fejlődése következtében gyengül az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe az im­perialista táborban. Éleződnek az egyes tőkésországok egy­más közötti ellentétei, és mélyreható politikai válságba kerültek az amerikai vezetés alatt álló katonai és politikai szövetségek. Széthullott a Bagdadi Pak­tum, meggyengült a távol­keleti imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO. A cip­rusi válság kapcsán a görög­török ellentéteik feltárták az imperialisták Földközi-tenger menti katonai, rendszerének gyengeségéit Megbomlott a NATO katonai szérveziete és általában az amerikaiak által az európai szocialista országok ellen szervezett hidegháborús imperialista front Egyes euró­pai kapitalista államok, közöt­tük NATO-államok, kezdik az amerikai háborús tervek szol­gálatánál és kockázatánál hasznosabbnak találni a nor­mális kapcsolatokat a békés egymás mellett élést a szoci­alista országokkal. A vezető tőkés államokban is növekednek a gazdasági ne­hézségek. Az Egyesült Álla­mok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik föl a fegyverkezési kiadások. Nö­vekszik az államadósság. Csök­kennek az aranykészletek és a dollártartalékok. Az egész gaz­dasági életre inflációs nyomás nehezedik. Komoly valutáris és gazdasági válsággal küzd Anglia, megtorpant a kon­junktúra a nyugat-európai or­szágokban'. Növekszik a mun­kanélküliség az Egyesült Álla­mokban, Angliában, Olaszor­szágban, Franciaországban. Ál­talános jelenség a tőkésorszá­gokban, hogy a növekvő ter­heket teljes mértékben áthá­rítják a munkásaié, általában a dolgozók vállára, ennek nyomán élesedik az osztály­harc ezekben az országokban, fokozódik a sztrájkmozga­lom. Tavaly csupán az Egyesült Államokban mintegy négyezer sztrájk volt, amely­ben másfél millió ember vett részt. Ezek a megmozdulások egyre gyakrabban párosulnak a monopóliumok hatalma el­leni politikai föllépéssel, és je­lentős hatást gyakorolnak a tőkésállamok belpolitikai éle­tére. A vietnami föld és a vietnami nép szabad lesz Az imperializmus lehetősé­geinek korlátozódása és mé­lyülő válsága egyrészt kapcso­latok keresésére, az úgyneve­zett »fellazítása« taktika kí­sérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a legag- resszívebb monopoltőkés kö­röket. A vezető tőkéshatalom, az Egyesült Államok kormá­nya militarizálja az országot, lábbal tiporja a nemzetközi kapcsolatok törvényeit, nyílt agressziókat követ el. Ennek legsúlyosabb formája a Dél- Vietnam népe elleni háború és a Vietnami. Demokratikus Köztársaság elleni agressziók sorozata. Az amerikaiak viet­nami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja, amellyel az amerikai konfiány a népirtás nemzetközi bűntet­tét 'követi el. Az amerikaiak — saját bevallásuk szerint — csupán az idén több bambát dobtak Vietnamra, mint a má­sodik világháború alatt a2 egész csendes-óceáni hadszín­térre. Népünk a szolidaritás érzé­sétől áthatva egységesen áll megtámadott, hősiesen harco­ló vietnami testvéreink olda­lán. Támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a DéJ-Vietnanji Nemzeti Fel- ■sabadítási Front igazságos követeléseit és harcát. Poll Il­kái, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agresszió ellen küzdő viet­nami népet. Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi kö­telessége Vietnam megsegíté­se, és mi^dazoiknak, akik fe­lelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniuk az amerikai agresszorek meg­fékezésére, a háború tüzének eloltására. A szocialista országok élen járnak az amerikaiak vietna­mi agressziója elleni harcban, segítik és segítem fogják Vi­etnam népét. De ez még nem minden, amit megtehetünk. A kínai vezetők ellenzik, mi azt valljuk, hogy feltétlen szükség van Vietnamnak nyújtott kö­zös segítségre, a szocialista országók összehangolt fellépé­sére, az amerikai agresszió el­leni akcióegység létrehozásá­ra. (Taps.) Az USA kormányának szó­vivői azzal kérkednek, hogy Vietnam nem tudja legyőzni az Egyesült Államokat. A vi­etnami hazafiak kemény csa­pásokat mérnek az ellenség­re, és megmondották, hogy sohasöm adják meg magukat a hódítóknak, az amerikai im­perialisták sohasem fogják le­győzni őket. Ki fogják űzni a betolakodóikat, megvédik nem­zeti függetlenségüket, kivív­ják jogukat, hogy Dél-Viet­nam népe szabadon és maga rendelkezzék sorsáról. Az amerikaiak minden 'haditech­nikai fölényük ellenére eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabadságszerető hős viet­nami népet, erre ezután sem lesznek képesek. A vietnami föld és a vietnami nép sza­bad lesz, mert igazságos és hősi harcában támogatja őt minden szocialista ország, és a haladás minden ereje, min­den tisztességes és békesze­rető ember az egész világon. Az amerikai kormány, mi­közben folytatja és fokozza vi­etnami agresszióját, képmu­tatóan gyakran beszél a bé­kéről és a háború politika megoldásáról. Ennek az útja azonban csak egy lehet: az 1954-es genfi egyezmény tisz­teletben tartása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának föltétel nélküli megszüntetése, az amerikai csapatok kivonása Dél-Viet- namból, a dél-vietnami nép ama jogának biztosítása, hogy maga döntsön sorsáról. Az USA kormánya csak ennek a nemzetközi egyezményeken alapuló, a nemzetközi jog tiszte­letben tartását jelentő rende­zésének az elfogadásával bizo­nyíthatja, hogy valóban bé­két akar, s minél előbb teszi ezt, annál jobb az Egyesült Államoknak is. Jogos a bizalmatlanság Nyugat­Némctországgal szemben Elvtársak! Az európai békét súlyos. in veszélyezteti az Atlanti-óceán két partján elhelyezkedő két legagresszívebb monopoltőkés csoport, az észak-amerikai és a nyugatnémet politikai, gaz­dasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az európai szocialista országok, de vala­mennyi európai ország bizton­ságát fenyegeti. A béke és az európai biz­tonság jelentős tényezője az erős német munkás-paraszt állam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztár­saság, amelynek eredményei s aktív békepolitikája nagy nemzetközi elismerést váltott ki. Bonnból újabban olyan nyi­latkozatok hangzanak el, hogy rendezni óhajtják kapcsolatai­kat, diplomáciai kapcsolatokat is, az európai szocialista or­szágokkal Ezt a törekvést értékeljük. A szocialista országokban azonban jelenleg jogos bizal­matlanság él Nyugat-Né- metországgal szemben. A bi­zalmatlanság eloszlatásának föltétele, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya ismerje el a második világhá­ború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakro­nisztikus tagadásával. A Német Szövetségi Köztár­saságban ma üldözik a haladó erőket, viszont szabadon mű­ködnek a revansista és új­fasiszta erők, amelyek a' leg­utóbbi tartományi választá­sokon már képviselethez is jutottak. A szocialista orszá­gok elleni diverzáns, kém- és terrorista szervezetek, emig - ráns ügynökségek, uszító rá­dióállomások működnek az NSZK-ban, és mérgezik az európai légkört, zavarják az országok normális kapcsolata­it. E jelenségek felszámolása nélkül a bonni politika fele­lősei nem várhatok. hogv a szocialista országok őszintének tekintsék a kapcsolatok nor­malizálására és fejlesztésére vonatkozó kijelentéseiket. A bonni kormánynak el kell döntenie, hogy tovább foly­tat ja-e veszélyes, a német ér­dekeket is sértő, zsákutcába A párt első titkára ezután hazánk külpolitikájáról, nép- köztársaságunk növekvő nem­zetközi tekintélyéről szólt' Kiemelte: külpolitikai kap­csolataink közül különösen je­lentős számunkra a Szovjet­unióhoz, valamint a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista orszá­gokkal, közvetlen szövetsége­seinkkel való legszorosabb együttműködés ápolása és fej­lesztése. (Hosszan tartó taps.) A magyar nép a szocialista társadalmat építi, békét kíván. Ez népünk boldogulásának egyetlen és biztos útja. Ezen az úton járva a legjobb se­gítőként és önzetlen barát­ként mindig maga* mellett tudja a hatalmas Szovjet­uniót. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kap­csolatai bensőségesek és va­lóban testvériesek. Világnéze­tünkből következik, interna­cionalista elveinknek és nem­zeti érdekeinknek egyaránt megfelel, ezért ápoljuk és erősítjük szüntelen tovább a magyar—szovjet barátságot és együttműködést az élet min­den területén. Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a továbbiakban is, hogy erősítsük a szocialis­ta országokkal közös politikai, gazdasági és katonai szerveze­teinket. A Varsói Szerződés jelentősége a nemzetközi béke és biztonság szempontjából felbecsülhetetlen. Mindaddig, amíg az imperialisták folytat­ják a fegyverkezési hajszát, fenntartják agresszív katonai blokkjaikat, a világ békéjének biztosítéka az az erő, amelyet a Varsói Szerződés képvisel. A nemzetközi feszültség, az imperialista hatalmak nyílt agressziós politikája arra kényszerít bennünket, hogy fokozott figyelmet fordítsunk országunk védelmi képessé­gére. A Varsói Szerződés ke­retében hazánk védelmi ereje szüntelen fejlődik, s hozzájá­rul a szocialista világ közös védelméhez. A Központi Bizottság, kor­mányunk eddig is arra töre­kedett, hogy hozzájáruljon a KGST munkájának fejleszté­séhez. Az eredmények ismer­tek; a szocialista országok hosszú lejáratú szerződéseken alapuló, biztonságot adó és növekvő áruforgalma népgaz­daságunk fejlődésének nélkü­lözhetetlen eleme, ezenkívül van közös olajvezetékünk, energiarendszerünk, vagonpar­kunk, működik a közös bank. Mi — figyelembe véve gaz dasági kapcsolataink politikai jelentőségét és szocialista jel­legét — támogattuk, rész­ben kezdeményeztük az érde­keltséget bejelentő tagállamok két- és többoldalú közös vál­lalkozásainak, mint például az eredményesen működő Inter - metallnak a létrehozását is Szocialista együttműködésünk fejlesztéséért a azért, mert vezető politikáját, amely el­szigeteli nemcsak a szocialista Európától, hanem az euiopax országok többségétől, vagy hajlandó konstruktív módon hozzájárulni az európai béke biztosításához. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bu­karesti értekezletén közös ál­láspontot alakítottunk ki, s azt nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy vé­li, hogy fokozni keli erőfeszí­téseinket a bukaresti nyilat­kozatban megfogalmazott prog­ram, az európai béke és biz­tonság megvalósításáért A Magyar Népköztársaság a be­számolási idő alatt is tettek­kel bizonyította Sok államközi tárgyaláson és találkozón, hogy kész előmozdítani az európai államok közötti meg­értést, a gazdasági és kultu­rális együttműködést mind a kétoldalú kapcsolatok, mind az államcsoportok kapcsolatai­nak vonalán. Valljuk, hogy noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, a béke megszilárdítása érdeké­ben lehetséges és szükséges lépéseket tenni Európa népei­nek, országainak kollektív biz­tonságáért. közösen sok feladatot oldha­tunk meg kevesebb ráfordí­tással, a Magyar Népköztársa­ság a jövőben is támogatja a KGST-ben való együttműkö­dést, annak továbbfejlesztését. A Szovjetunióhoz, a Varsói Szerződés és a KGST tagor­szágaihoz fűződő szorosabb kapcsolatainkon túl politikai, gazdasági és kulturális kap­csolataink szüntelen fejleszté­sére törekedtünk valamennyi szocialista országgal. E törek­vésünk eredményeként az utóbbi években szorosabbá vált politikai együttműködé­sünk, szélesedtek és növeked­tek gazdasági és kulturális kapcsolataink csaknem min­den szocialista országgal. A szocialista országokkal fenn­álló és fejlődő kapcsolataink és testvéri együttműködésünk segítettek berniünket külpoli­tikai törekvéseinkben és hazai feladataink megoldásában. A jövőben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy tovább erősödjenek hazánk ég vala­mennyi szocialista ország kap­csolatai, ideértve Kínát és Albániát is, amely országokkal kapcsolataink ma nem kielé- gítőek. kapcsolataink szo­cialista elveink és céljaink azonosságára, az önállóság é szuverenitás tiszteletben tartá­sára, a kölcsönös előny biztosí­tására és a kölcsönös 'elvtársi segítség elvére épülnek, ezek — Tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársak! Áttérek társadalmi fejlődé­sünk és az osztályviszo-nyok alakulásának tárgyalására, a belpolitikában elért eredmé­nyeink ismertetésére. A társadalmunk osztályszer­kezetében végbement mélyi-e- ható változás számszerűen mérhető. Az 1949-es állapot­hoz képest 1966-ig a követke­zőképpen alakult a helyzet: A szocialista iparban dol­gozók száma 521 ezerről, 1480 ezerre, csa' -.am a h romszorosára növekedett. A A munkások és alkalmazottak összlétszáma 1 630 ezerről ke­reken 3 400 ezerre, több mint kétszeresére nőtt. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek tagjainak száma 10 ezerről 1 millió 50 ezerre növekedett. A kisipari termelőszövetkezetek taglétszáma !! ezerből 192 ezer­re emelkedett. A kisáruterme- lők száma viszont 2 millió 322 ezerről 142 .ezerre csök­kent. Az ország gyorsüterríű és nagyarányú iparosodásának megfelelően 1949 óta az ösz­alapján fejlődnek /ára. Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett harmadik világ országaival is. A szocialista., országok politikájának elvi alapja a nemzeti független­ségért és önálló fejlődésért küzdő népek és országok kapcsolatában az a lenini taní­tás, amely a társadalmi fel- szabadulásért küzdő nemzet­közi munkásosztály és a oem- zeti függetlenségért küzdő gyarmati népek egymásra utaltságát és szövetségét hir­deti. Ez az ely ma a szocialis­ta országok által a gyarmati rendszer, az imperializmus el­len küzdő népeknek, az újon­nan felszabadult országoknak nyújtott önzetlen segítségben ss az irántuk tanúsított igaz barátságban realizálódik, ny.l- vánul meg gyakorlatilag. Pár­tunk ezen elvek alapján fej­leszti kapcsolatait Ázsia, Af­rika, Latin-Amerika halad erőivel. Az utóbbi négy évben kor­mányunk nagy számban bo­nyolított le tőkésországok kép­viselőivel ' hivatalos, diplomá­ciai látogatásokat, tárgyaláso­kat. Kölcsönös előnyökkel já­ró gazdasági, továbbá kultu­rális megállapodásokat kötöt­tünk és hajtottunk végre. Fejlesztettük idegenforgal­munkat, és jelentős személy- forgalmat valósítottunk meg nyugati tőkésországokkal is, hogy ily módon előmozdítsuk a népek kölcsönös jobb meg­ismerését, barátságát, a béke ügyét.­A különböző társadalmi rendszerű országokkal fenn­álló kapcsolatainkban töre­kedtünk a nemzetközi kommu­nista mozgalom nagy moszk­vai tanácskozásain közösen kialakított elveknek megfele­lően — a VIII. kongresszus határozatait követve — a bé­kés egymás mellett élés elvét megvalósítani. A jelenlegi vi­lághelyzetben a forradalmi marxista—leninista elmélet és gyakorlat megköveteli az im­perialista agressziók, az akna­munka és a »fellazításig tevé­kenység, a szocialista orszá­gok megosztására irányuló minden kísérlet határozott visszautasítását. Pártunk, kor­mányunk ezt teszi, de ugyan­ilyen forradalmi álláspont küz­deni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének meg­valósulásáért. A Központi Bi­zottság a kormány ennek megfelelően és eredménnyel dolgozott. A kongresszus erő­sítse meg ezt a teljességében marxista, szocialista külpoli­tikai irányzatót és gyakorla­tot. Megbízható iránytű mutatja a jó utat — Tisztelt elvtársak! A haladás erőivel együtt küzdünk az imperialisták I szes dolgozók számán belül a mezőgazdaságban dolgozók részaránya 52 százalékról 32 1 százalékra csökkent. Adatok bizonyítják, hogy nálunk a földbirtok :so.. pitalisták kisajátításával a ki­zsákmányolás megszűnt, tár­sadalmunkban csak dolgozó osztályok vannak. Majd ké­sőbb, a mezőgazdasági terme­Munkásosztályunk az utóbbi négy évben odaadó munkájá­val nagymértékben hozzájá­rult a népgazdaság fejleszté­séhez, a döntő folyamat, a tár­sadalom szocialista átalakítá­sának élén haladt, helytállt mint társadalmunk vaeető -ztálya. A munkásosztály vezető szé­pé mind hatékonyabb mó- i érvényesül, mégpedig el- isorban abban, hogy a párt ttján a munkásosztály !:or- .ányoz, gyakorolja a hatal­mat; másodszor, hogy ma már a társadalom nagy többsége Vietnam testvéri népének ha­tékony megsegítéséért. Küz­dünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés agymás méllett élésének, a népek barátságának megváló-’ sulásáért, a tartós és egyete­mes békéért. Támogatunk minden kezdeményezést, amely ezeket szolgálja: az általános leszerelésre, az atommentes övezetek megteremtésére, az atomfegyver elterjedésének megakadályozására, az atom­fegyverek betiltására és meg­semmisítésére irányuló javas­latokat. •» Mindezt bonyolult helyzet­ben tesszük. De a, legbonyo­lultabb' külpolitikai helyzetben is van megbízható iránytűnk, amely a jó utat mutatja: az összehangolt magyar nemzeti £s osztályérdekek, a marxista— leninista elmélet, a proletár Internacionalizmus, melyek alapján kidolgoztuk külpoliti­kánkat. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának céljai válto­zatlanok, e tevékenység alap­jául szolgáló elvek: 1. Minden imperialista tö­rekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket, a Magyar Népköztársaság szu­verenitását; 2. Küzdünk a szocialista or­szágok egységének és össze- forrottságának erősítéséért, po­litikai, gazdasági és katejpai súlyának növeléséért; 3. Szolidárisak vagyunk a tőkésországokban élő munkás­testvéreinknek a demokrati­kus szabadságjogokért, a bé­kéért és a társadalmi haladá­sért vívott küzdelmeivel; 4.. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak har­cait a régi és új gyarmatosí­tás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen; 5. Fejlesztjük az együttmű­ködést Ázsia, Afrika, Latin- Amerika független országai­val; 6. Küzdünk a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek megvalósításáért; 7. Egész nemzetközi tevé­kenységünk középpontjában változatlanul a világháború kirobbantásának elhárítása áll az egész békeszerető em­beriség erejének összefogásá­val. Bármennyire bonyolult és veszélyekkel terhes is a nem­zetközi helyzet, harcunk re­ményteljes, mert végsői óráit éli a gyarmati rendszer, vál­ságban van a kapitalista vi­lág, van erős szocialista vi­lágrendszer, és a leghaladóbb erők között ott van függet­len, szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. lőszövetkezetek létrehozásá­val a szocialista átalakulás a népgazdaság minden terüle­tén végbement. Az osztályvi­szonyokban beállott jelentős változások a társadalom fejlő­désének eredményei, egyben a további átalakulásnak, , a szocialista társadalom teljes fölépítésének új alapjai és föltételei. taly forradalmi célját, a szo- ializmust, s ennek fölép (lé­én dolgozik; végül harmad­szor, hogy az állami és a tár­sadalmi élet területén mint- 7 negyadm'.'.Jió <• . munkásosztály közvetlenül ölti be a vezető funkciókat. A párt ’958-ba: tízezrek "/or 'áv í átvo >'-' o megvizs­gálta a műnk’s s it'hely­zetét. és megfelelő hat' rozato- at hozott. A határozat végre- j'ásának eredményeként nö­(Folytatás a 3. oldalon) Külpolitikánk alapja: az összehangolt magyar nemzeti és osztályérdekek, a marxista—leninista elmélet, a proletár internacionalizmus II. Társadalmi fejlődésünk és az osztály viszonyok alakú Sása, a belpolitikában elért eredményeink Mind hatékonyukban érvényesül a munkásosztály vezető szerepe magáévá tette a munkásosz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents