Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
C OfiÁ é WSíAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Aba I 50 Hl LÉR Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Élion az M S/j !Vl i IX. k ongress* u su ! XXIII. évfolyam 281. szám. 1966. november 29., kedd Hétfő délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A kongresszuson meghívottként jelen vannak a kormány tagjai, a miniszterhelyettesek, az országos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a termelőmunkában élenjáró szocialista brigádvezetők, termelőszövetkezeti elnökök, kiváló értelmiségi dolgozók. A Központi Bizottság a munkásmozgalom több veterán harcosát, valamint a tudományos és közélet számos párton kívüli tagját is meghívta a kongresszusra. Ugyancsak meghívottként vettek részt a kongresszuson a baráti szocialista országok nagykövetei. A kongresszusi küldöttek és a meghívottak tapsa közben léptek a terembe a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a testvérpártok jelenlevő küldöttei. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke lépett a mikrofonhoz: — Tisztelt kongreszus! Kedves küldött elvtársak! Kedves vendégeink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében forró, elvtársi szeretettel üdvözlöm a küldött elvtársakat, a testvérpártok küldöttségeit és minden kedves vendégünket. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966. február 24-i határozatának megfelelően a párt- értekezleteken 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöttet választottak a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusára. A szavazati jogú küldött elvtársak közül jelen van 554 elvtárs, nem tudott megjelenni öt elvtárs. Megállapítom, hogy pártunk szervezeti szabályzata értelmében kongresszusunk határozatképes. Központi Bizottságunk megbízásából a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusát megnyitom. (Taps.) Kállai Gyula ezután javaslatot tett a kongresszus elnökségére. Indítványára a kongresszus az elnökség' tagjaivá választotta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Apró Antalt, Biszku Bélát, Fehér Lajost, Fock Jenőt, Gáspár Sándort, Kállai Gyulát, Komócsin Zoltánt^ dr. Münnich Ferencet, Nemes Dezsőt, Somogyi Miklóst és Szirmai Istvánt, a Politikai Bizottság tagjait, Ajtai Miklóst, Bru- tyó Jánost, Czinege Lajost, Cseterki Lajost, Ilku Pált, Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság póttagjait, dr. Korom Mihályt és Szurdi Istvánt, a Központi Bizottság titkárait, továbbá Balatoni Ferencet, a MÁV Északi Járműjavító Üzemi Vállalat szocialista brigádvezetőjét, Blaha Bélát, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét, Dobi Istvánt, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. Erdei Lászlónét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, Hajdú Jánost. Iiajdú-Bihar megye küldöttét, Horváth Andrást, a Központi Revíziós Bizottság elnökét, Kollok Pétert, a Tatai Járási Pártbizottság első titkárát, Méhes Lajost, a KISZ központi bizottságának első titkárát, Molnár Frigyest; a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát, Németh Károlyt, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, Nógrádi Sándort, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, Oszip Istvánt, Borsod megye küldöttét, Ott Józsefet, a Győri Vagon és Gépgyár szocialista brigádvezetőjét, Fach Zsigmond Pált, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorát, Rapai Gyulát, a Baranya megyei pártbizottság első titkárát, Somogyi Sándort, a budapesti I. kerületi Pártbizottság első titkárát és Ujj Antalnét, a keszegi Zöld Mező Termelőszövetkezet párt- titkárát, szocialista brigádvezetőt. Ugyancsak az elnökségbe választották a testvérpártok kongresszuson részt vevő delegációinak vezetőit. Az elnökség tagjai ezután elfoglalták helyüket, majd Kállai Gyula mondott megnyitó beszédet. Forró elvtársi szeretettel köszöntötte testvérpártjaink küldöttségeit, akik jelenlétükkel megtisztelték pártunk IX. kongresszusát, köztük a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Leo- nyid Iljics Brezsnyev elvtárssal, az SZKP főtitkárával (viharos taps), a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttségét, élen Le Dúc Tho elvtárssal, a politikai bizottság tagjával, a központi bizottság titkárával. (Nagy taps.) Kállai Gyula ezután forró szeretettel köszöntötte a többi külföldi testvérpárt küldötteit. Valamennyi név elhangzása után felcsattant a kongresszus részvevőinek tapsa. A kongresszus ezután megválasztotta a kongresszusi munkabizottságokat, és elfogadta a IX. pártkongresszus napirendjét: O A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár János elvtárs. © A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: Biszku Béla elvtárs. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó: Horváth András elvtárs. O A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése: Előadó: Nógrádi Sándor elvtárs. A Fellebbvitcli Bizottság jelentése. Előadó: Nemeslaki Tivadar ''elvtárs. O A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. A kongresszus által jóváhagyott ügyrend szerint az első. második, harmadik és negyedik napirendi pontot együttesen vitatják meg. Az ötödik és a hatodik napirendi pontot a kongresszus zárt ülésen tárgyalja. A kongresszus tanácskozásai reggel 9 órától 13 óráig, majd 15 órától 19 óráig tartanak. A kongresszus ezután rátért az első napirendi pontra. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett nagy taps közben a szónoki emelvényre, s terjesztette elő a Központi Bizottság referátumát. Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE Kádár János elvtárs bevezetőben hangoztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenyekedett, és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő műnkáját. Anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött' a szocalista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. A kongresszusi előkészületekről szólt ezután, s kiemelte, hogy a taggyűléseken és a pártértckezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták, és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több mint 90 százaléka vett részt, és mintegy 160 000 ezer hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával, s annak folytatását, következetesebb megvalósítását igényelte. — A párttagságtól és a társadalmi testületektől nagyszámú javaslat érkezétt a Központi Bizottságlíoz — mondotta. ' — Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelő javaslatokat 8 kongresszusi határozattervezetben és a szervezeti szabályzatra vonatkozó előterjesztésben figyelembe vettük, másokat a napi munkában kell hasznosítanunk. A kongresszus fórumáról meleg szavakkal köszöntötte a szocialista munkaverseny kezdeményezőit és résztvevőit, mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját, majd így folytatta: — A Központi El zottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, Nemzetközi kérdésekről szólva Kádár elvtárs hangsúlyozta: — A világban ma az alapvető ellentét először: a kapitalizmus és a szocializmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály, másodszor: az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, harmadszor: a fegyverkező és A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1950 és 1965 között a Szovjetunió ipari termelése négyszemarxista—leninista elméletünk alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá, fejlessze tovább pártunk munkájában mindazt, ami ' annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az idő, a változó I. háborús terveket kovácsoló monopóltőliés-militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását. Pártunk VIII. kongresszusa óta tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. resére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocalista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, ml közhelyzet új követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk, munkás- osztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az előttünk álló időszakra szocialista építőmunkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. ben az összes nem szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében is állják a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 1950-től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetében tömörült szocialista országok ipari termelése évenként, 10,9 százalékkal növekedett. A világ területének 26 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 1965-ben a világ ipari termelésének már 33 százalékát adták. A szocialista világrendszer '■ országának gazdasági — és te. i nészetesen katonai — ereje nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkésországokhoz viszonyítva is hatalmasabb lett. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedett es legyőzhetetlen erejét megosztja, teljes érvényesülését gátolja az egység hiánya. A kínai vezetők jelenlegi egységbontó politikája — bármi is a szándékuk — gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A szocialista országiak egységének időleges megbomlása az imperialistákat taktikai lehetőséghez juttatta, de nem változtat a tényen, hogy történelmileg korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. A Szovjetunió, majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták. győzelmes szabadság- harcukat imperialista leigá- zói'k ellen. A második világháborút követően, az . egykori gyarmati területek helyén 60 új független állam született, ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 százaléka, ma a föld területének 4 százalékán állnak fenn még -klasszikus« A nemzetközi helyzet Hazánk külpolitikája Megnövekedett a szocialista világrendszer gazdasági és katonai ereje gyarmatok, s lakosságuk a föld lakosságának 1 százaléka. Kádár elvtárs ezután az imperialisták új, leleplezett neokolonialista módszereiről szólt, majd kijelentette: — Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés kérdése, az, hogy a kapitalista vagy a nem kapitalista utat választják-e. A belső feudális, burzsoá és militarista elemek és az imperialisták nem egy helyén szövetkeztek a társadalmi fejlődés megakadályozására, és ott, ahol a haladó erők nem voltak elég szervezettek vagy éberek, nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes felülkerekedését. Ennek szembetűnő példája Indonéziában a múlt év szeptemberében kirobbant válság, a kommunisták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az imperialistákkal szemben korábban egyesült indonéz nép megosztása, a példátlan nemzeti tragédia. Mély fájdalommal tölt el bennünk^ indonéz elvtársaink, a legjobb hazafialt sorsa. Meggyőződé-} síink, hogy az indonéz né?» forradalmi erői újra rendezik soraikat, és ismét fontos téI (Folytatás a 2. oldalon.) ^ 4 \
