Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

Jelenet az Ajkai tükörből. rakozásá és vendéglátói pari hiányosságokról stb. (Tévedés ne essék, Ajkáról van szó...) Csupán egy észrevételt még: Ennyi szeretettel és tehetség­gel csipkelődni csak a lokál­patriotizmus magasabb osztá­lyában lehet... A találkozó bemutatói teg­nap folytatódtak, és ma dél­után fejeződnek be. Wallinger Endre Készülődnek a csurgói öregdiákok Májusban jubileumi ünnepség ■MSZMP MEGVCt ÖimTTrAC/A ÉF> mCgY£' TANACS LAPJA ÍGÉRETES KEZDET A MŰVÉSZETI CSOPORTOK TAÜLKOZÖJÁ* este a Latinka Művelődési Ház színháztermében, dr. Vár- , j . hőnyi Imrének, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettesének meleg hangú köszöntő szagai­val kezdődött meg. Az utána következő két műsor pedig ígéretes kezdete volt ennek a művészeti találkozónak. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának együtte­se Klujber László és Csikvár József közös rendezésében szép gondolattal és időszerű politikai mondandóval jelent­kezett. A vüáigdfjúsé^ talál­kozók történetét elevenítették föl zenés, táncos, énekes Iro­dalmi összeállítással. Jó arány­érzékkel, hozzáértő és elmé­lyült szerkesztéssel, a komp­lex pódiumeszkö"ök: a dia, a film, a fényhatások, a zene- és tánoelemek tudatos és ta­lán egy kicsit túlságosam is bőkezű alkalmazásával. Iro­dalmi srfnoadi formán vei ven szólni a közöns^eherr: elsősor­ban ezt az igénvt érezhettük és értékelheriűk ebben a pro­dukcióban. Jóllehet a rrA-o el­képzelés neun áHt teljesen arányban a megvalósítással. A műsor nngvobb törés nélkül jó ritmusban oervett. azorbar a történeti kénekre utaló for­mai e'emek gyakori éles babá­ra még nem szoléi Ha tökéle­tesen a ororbfoem egvségát Hatlotbrnk néhány szén vers- mondást: itt-ott még eeveoe+- lenfll. de általában tél érvé- nve«mt a tóoook i*>l7pt é* b»TV- gulattestő funkciója: a Mteris- sinni-dal viszont elms>imdb"- tott, volna. TVnarntkájával. k>­feiező elökórvdvel a belelnie leóo lofemeik-odnff a műso-ból JéiaarfAen (bddros re méltó fóndkaaSasol találkoz­tunk ebben az ö°csoáli(tásbao ■ árdemes évarevennPník. A második részben az ahra- jrodalmi sainnad és ezfniáta-ó eso-wt mu+atkozott, be. A ’é és bátor humor Wm-íNm fo gant Aikni titkör című ös<veál litásuk mefférdemei+en há1á- fogsd+o+ásra talált. Méltán di­csérhettük * szövegíró-rend ezó Lázár Lászlót: Rénes Györ­gyöt, a díszletek és ielmezek tervezőiét, valamint Fatter At­tila zenei vezetőt a műsor ki­tűnő hangulatú egységéért, 5t- letsorozatáért s azért a ked­ves és közvetlen öniróniáért amely az egész »görbe mesét« igen színvonalasan dalban versben, rigmusban átszövi Ebben rejlik az Ajkai tükör varázsa, jóllehet semmi rend­kívüli nincs az aktualizál meseszövésben. Egyszerűen leszedik a keresztvizet a vá­rosrendezés fonákságairól, a gödrös, árkos utakról, egyhely- Wn topogó csapatukról, a szó­A TÁRGYALÓTERÉMBŐL BŰNSZÖVETSÉG A TAB#ÁRUHÁZBAN A közelmúltban találkozóra gyűltek össze a budapesti Kárpáttá Étteremben a csur­gói öregdiákok, és arról tár­gyaltak, hogyan készülhetnek fel méltó módon egykori is­kolájuk megalapításának 175. évfordulójára, illetve a ju­bileum alkalmából rendezen­dő ünnepségre. A tervek szerint a Csurgói Főgimná­zium megalapításának jubi­leumi ünnepségét 1967. má­jus 1—7. között rendezik meg. Mivel csak Budapesten mintegy 200 csurgói öregdiák él, az ünnepség szervező bi­zottsága felhívást juttatott el hozzájuk az iskola vezetősé­gének kérésével. Arra kérik az egykori csur­gói gimnazistákat, hogy va­lamennyien készítsenek rö­vid életrajzot, ismertessék el­ért eredményeiket, s emlé­kezzenek meg arról, mát kap­tak az alma matertől, mit köszönhetnek az ott uralkodó szellemnek. Mindazok, akik­nek valamilyen munkája nyilvánosan is megjelent — nyomtatásban, kiállításon, építészetben stb. —, annak egy példányát — másolatát, fényképét — küldjék meg az iskolának. Akinek tulajdoná­ban Csurgóval vagy az is­kolával kapcsolatos emlék — fénykép, vers, újságcikk, szakirodalom, megemlékezés, nekrológ, régi emlék stb. — van, szintén keresse föl vele egykori iskoláját. A felaján­lott emlékeket az iskola le­véltárában muzeálisán meg­őrzik. A felhívás szól arról is, hogy akiknek egykori csur­gói diákokkal kapcsolatos történelmi jellegű emlékük, megemlékezésük van — első és második világháború, 1919, 1944 —, küldjék meg vagy írják le. Ide tartoznak az iskola életéből, tanulókról vagy tanárokról szóló vidám történetek is. Egyetlen kívá­nalom. hogy a megemlékezés valóságos eseményről szóljon. A felajánlásokat Pókos Fe­renc tanár címére kell eljut­tatni a csurgói Csokonai Gimnáziumba. A budapesti öregdiák-ta­lálkozó egyik részvevőjétől. Fagayas Sándortól, a Magyar Rádió aktuális főosztályának helyettes főszerkesztőjétől megtudtuk, hogy a csurgói öregdiákok a jubileum al­kalmából szeretnének egy számottevő alapítványt ten­ni, s azt az ünnepségen ki­hirdetni. Természetesen te­kintettel vannak mindenki anyagi helyzetére, ezért a legkisebb összeget is hálá­san fogadják. A központi szervezés és rendezés céljából a budapesti találkozó részvevői arra ké­rik a csurgói öregdiákokat, hogy a jubileumi ünnepségen ! való részvételről és az a!a-j pítványhoz felajánlandó ősz-' szegről Héjjas Sándor, Bu­dapest, XI., Villányi út 105/a (telefon 258—779) cím­re küldjenek értesítést Kevesen gondoltak a vá­sárlók közül arra, amikor be­léptek a tabi földművesszö- vetkezet impozáns áruházába, s a műszaki osztályon néze­lődtek, hogy — néhány ki­vétellel — egy jól szervezett bűnszövetség tagjaival áll­nak szemben, akik amikor kiszolgálnak, közben egyre csak arra gondolnak: kit ho­gyan csaphatnának be. „A hasznon osztozunk, rendben?" Az ötlet Meggyest Lajostól, a szövetkezet karbantartó villanyszeretőjétől száimazott 1963 őszén ezzel állított be a műszaki osztályra Györke György vezetőhöz: — Kellene néhány apróság: itt a vásárlási utalvány. De egy kis zsebpénz is nagyon elkelne. Tudja, mit? Szám. lázzák le nekem a legdrágáb­bat, és adják ki a legolcsób­bat. A hasznon aztán majd osztozunk. Rendben van az üzlet? Györke hamar beleegyezett az ajánlatba. Egyedül azon­ban kockázatos lett volna a dolog, ezért bevonta a csa­lásba előbb Vörös Sándort, Szabó Pál, később pedig Szá­lai János eladót is Ment is szépen az üzlet 1965 végéig. Piros blokk, magánkassza Először csak Meg gyesi vá­sárlásainál jártak el a meg­egyezés értelmében. Arra nem is gondoltak, hogy a szövetkezet és dolgozótársaik megkárosításával jutnak jog­talan haszonhoz. Az osztály fiatal pénztárosát gyakran el­küldték valahova, hogy ne lássa manipulációikat. A legtöbb közületi vásárlót be­csapták. Kihasználták, hogy az osztály nem rendelkezett Készül a tokaji aszú Tokaj hegy alján a szüret be­fejeztével megkezdődött az aszúborok készítése. Az Idén a világhírű szőlővidéken mint­egy 2500 mázsa aszúszemet gyűjtöttek össze. A több mint négyszáz éves gyakorlat sze­rint az aszúszemeket feldolgo­zásig dupla fenekű kádakban tárolták. Az aszútésztát aztán jó minőségű musttal öntik fel. A must mennyiségénél most is a mértékegységet veszik alapul: ahány puttony aszú­szemet adnak 136 liter must­hoz, annyi puttonyos aszú lesz belőle. Az aszúborokat három­négy évig iskolázzák«; ennyi idő alatt fejlődik ki utolér hetetlen illatuk és zamatuk. (MTI) HÍDRONCSKIEMELÉS A DRÁVA MÉLYÉRŐL A második világháborúban elpusztított drávaszabolcsi “S salátái hidak nagy tömegű roncsainak kiemelését az idén kezdte meg a Hídépítő Vállalat mcsemelő csoportja. Képünkön: Kiss Gyula búvá ester lemerül a folyóba, hogy robbanóanyagot helyezz-n cl a hídroncsok között. megfelelő árjegyzékkel, és a vevők többsége nemigen ér­tett a műszaki dolgokhoz, így aztán zavartalanul üzle­telhettek, A pénztárosnő tá­vollétében Györke kezelte a pénzt, s piros blokkon fizet tettek a vevőkkeL Ez jelezte ugyanis, hogy drágább árért olcsóbb árut adtak. Ráütöt­ték a »Fizetve« bélyegzőt, s a blokkot megsemmisítették, a pénzt pedig egy magán­kasszában gyűjtötték össze. Györke feladata volt ki számítani, hogy egy-egy eset­ben mennyi haszonra tettek szert, s ő osztotta el a pénzt a bűnszövetség tagjai között. Rendszerint hetenként osz­tozkodtak: Györke és Megy- gyesi kapta a legtöbbet, de azért jutott néhány száz £o rint a többieknek is. Minden cserélhető, leértékelhető Az áruház műszaki osztá­lyát lassan úgy kezdték ismerni a megyében, hogy ott minden másutt vásárolt áru kicserélhető, és a jó is­merős kedvéért mindent le is értékelnek. Volt valakinek egy jó állapotban levő mo­torblokkja? Kapott érte te­levíziót vagy más árucikket Persze olyan föltétellel, hogy ők is megtalálják számításu­kat. Kihasználták a kedvez­ményes kiárusítást is. Isme­rőseik — de ők maguk is — bármilyen árut megkaphat­tak, még ha nem volt is le­értékelve. Ezt a következő módon csinálták: a • számlán leértékelt árut tüntettek fel. de mást szolgáltak ki he­lyette. így fordulhatott elő, hogy néhány áruiból a dup­láját adták el, mint ameny- nyi készlettel rendelkeztek. A szakértők véleménye sze­rint feltételezhető, hogy le­értékelés előtt néhány ezer forintot áruba fektettek, azt hagyták a műszaki osztályon, majd teljes áron eladták, a hasznot pedig zsebre vágták. Ezt azonban nem tudták bi - zonyítani. De olyan árut is feltüntettek a számlákon — hogy visszaéléseiket elkövet­hessék —, ami nem is volt az osztályon. Hol voltak az ellenőrök?! A szakértői vizsgálat és a bíróság megáll api tóttá, hogy a bűnszövetség visszaéléseit az ellenőrzés hiánya könnyí­tette meg. Periig tudták, hogy Györke italozó, megbíz­hatatlan ember. Tudniuk kel­lett azt is, hogy Meggyesit korábban a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett csalás miatt 13 hónapi sza­badságvesztésre ítélte a bí­róság. ő végezte később a bűnszövetség elszámolását. A műszaki osztály munkáját mégsem ellenőrizték eléggé. Ez tette lehetővé, hogy az egyik dolgozó hazavigyen az áruházból egy rádiót, s egy hónapig használja. Az ellen­őrzés hiánya okozta, hogy a bűnszövetség 56 000 forintot sikkaszthatott. De hogy va­lójában mennyi kárt tettek, azt nem lehet biztosan tud­ni, mert leleplezésük előtt egy csomó okmányt megsem­misítettek. A Tabi Járásbíróság bün­tetőtanácsa sikkasztás, ár­drágítás, hűtlen kezelés miatt vonta felelősségre a bűnszövetséget. Györke Györ­gyöt 2 év 6 hónapi szabad­ság és 5 évi jogvesztéssel, Meggyesi Lajost 3 évi sza­badság- és 5 évi jogvesztéssel sújtották. A többi vádlottéit X—i évi szabadságvesztésre ítélték, büntetésüket azonban 3 évi próbaidőre fclfüggesz- itték. Az ítélet nem jogerős. Szalai László A kotnyeles kis Katóhoz így szól apukája: — Egyszerűen kibírha­tatlan vagy! — Tudom, hogy ideális kislány nem létezik, egyet­len esetet kivéve. — Melyik az? — Anyuka volt az én koromban. * » * Egy hosszú hajú ifjú az utcán nekimegy egy idős hölgynek. Az felháborod­va ezeket mondja: —■ Nem szégyellj magát, maga huligán?! A fiatalember dühbe gu­ru, de mielőtt még bármit szólhatna, az idős hölgy közbevág: — Ne vesztegesse az idejét, kár a szóért, süket vagyok. • • • TEENAGEREK . — Ki az az ár abban a sötétszürke öltönyben? — Az egyik lap főszer­kesztője. — S a mellette Slő hölgy? — A vasárnapi mellék­let • • • — No, Péteri», nőt szólsz az új testvérkéhez? — Azt hiszem, sok minden másra lett volna előbb szükségünk. • • • Az ökölvívó megkérdezi a sportláp szerkesztőjétől: — Mi a véleménye a mai teljesítményemről? A szerkesztő elgondolko­dik, és ezt mondja: — Nem közölhetném ezt önnel telefonon? • « • A mama a csecsemőjé­vel utazik a vonaton. A kicsi vigasztalhatatlanul sir. A szembenülő férfi türelmetlenül szólal meg: — Ha nem hagyod abba a sírást, akkor megeszlek! a mama mosolyogva megszólal: — Most éppen nem vol­na ízletes falat Somoffví Né&lo* % > tiTC'7'nTT’ ínmoi? nipffv^: Bizottsága *• » "»"»ts megye' Tan*«-« lant*. Főszerkesztő: WTRTH LAJOS. kaposvári Latinka Sánőor n 8. Telefon 15-1®. 15-11. Kiadta n ««mnev megvet L^k^dő Vágtat. Lelinka S v 2. Telefon IS-il? Felelős kiadó: Szabó Gábor "*.»» rttifififf irÓTlrstnl nem ór"«V'; meg és nem adunk vissza trieszti: a Maervar Posta. 'Izethetö a helyi nosfnhivataloke és postiskézbesftőknél. Előfizetést df1 eev hónapra 12 * index: 25067. készült a Som<-tív megyei Nvom na rí Vállalat kaposvári üz«méb< Kaposvár, Latinka Sándor »tea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents