Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
Vasárnap, 1966. október 16. 3 SOMOGYIWEPtAF HADÜZENET MIÉRT A VB? A Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, hogy — többek között — a pénzügyi o-ztály egyik dolgozója szerezze meg a munkaköréhez szükséges végzettséget. A jó szándékú és célravezető intézkedésben mindenki csak az előremutatót láthatja. És mégis, fölmerül egy rövidke kérdés az emberben: miért a vb? Pedig a választott testület törvényszerűen járt el, határozatot hajtott végre. Az 1021/1960/IX. 4. Korm. sz. határozat — amit köznyelven képesítési rendeletnek hívunk — előírja, hogy melyik munkakör ellátásához milyen végzettségre van szükség. Nem vitás egy percig sem, hogy a határozat a nagy közösség, a kisebb, s az egyén érdekét egyaránt szolgálja; haszna azóta már ragyogóan igazolódott. De ha van egy ilyen fontos rendelet, miért kell a tanács választott testületének külön foglalkozni ezzel? A kérdést illetékeseknek tettem föl, reagáltak is rá nyomban. A városi tanácson mintegy hatvan ügyintéző dolgozik, s ezek hatvan százalékát érinti a képesítési rendelet. Érthető, hogy nem kezdhet hozzá mindenki egyszerre a tanuláshoz; az is természetes, hogy egyénenként meg kell határozni: ki mikor, milyen szakon kezdje és fejezze be tanulmányait. Mégis, azt hiszem, nem kellene ehhez végrehajtó bizottsági határozat. Miért? A tanácstörvény alapján a szakigazgatási szerv vezetője, vagyis a különböző osztályok vezetői veszik föl a dolgozókat, ök a felelősek azért is, hogy munkatársaik milyen felkészültségűek, hogyan és milyen színvonalon látják el feladatukat. A tanulással együttjáró szabadságsorozat is őket érinti, hisz nekik kell megszervezni a helyettesítést, ők tudják számba venni, hogy egyszerre hány embert tudnak nélkülözni, s a tanulásban mi a fontossági sorrend. Van tehát kormányhatározat, kötelező érvénnyel. Miért nem intézkedhet mondjuk a pénzügyi osztály vezetője felelősséggel abban, hogy dolgozói megszerezzék a szükséges képesítést? Miért •nem utasíthatja a dolgozót? Miért kell a választott testület döntése? Nem csorbítja ez a szakosztályvezető felelősségét? De ennél fontosabb dolog is vast. A végrehajtó bizottság sokkal mélyrehatóbb, magas szintűbb, értékesebb munkával foglalkozhatna, ha ilyen fölösleges apróságokra nem kellene pazarolnia idejét, energiáját. A formalizmus elleni hadakozás tehát mindenekelőtt a vb érdeke, a testület munkáját könnyíti meg ... Igen ámt csakhogy az említett rendelet C pontja úgy rendelkezik, hogy a vb a felettes szakigazgatási szerv vezetőjével egyetértésben közli a dolgozóval... stb. Nos, hát az ésszerűség, az egyszerűsítés nevében ezt a pontot kellene módosítani... Jávori Béla Járási pártértekezlet Barcson »Nem minden területen egyformán, de a járás társadalmi, azdasági és kulturális életében jelentős pozitív változások következtek be a legutóbbi négy év alatt.-« így összegezte a VIII. kongresszus óta eltelt időt a Barcsi Járási Pártbizottság beszámolója. A pénteki pártértekezleten 141 küldött képviselte a járás ötvenegy alapszervezetét. Jelein volt a pártértekezleten dr. Nagy Lajos, a megyei párt-vb tagja, a Kaposvári Pártiskola igazgatója és dr. Be- rend Ernő, a megyei pártbizottság tagja is. A beszámoló — melyet Maradik Béla, a járási pártbizottság első titkára terjesztett a küldöttértekezlet elé — számba vette a barcsi járás eredményeit, s kritikusan elemezte a hibákat. A tömegszervezetek munkája A VIII. kongresszus óta a járási pártbizottság nagy figyelmet fordított a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdítására, a kis létszámú alapszervezetek munkájának hatékonyabbá tételére. A végrehajtó bizottsági ülések napirendjén több alkalommal szerepelt egy-egy tsz-pártszer- vezet munkája. Ilyenkor rendszerint a helyszínen tartották a vb-ülést. Tevékenységük eredményét tükrözi az ilyen községek gazdasági, politikai és kulturális fejlődése. Pezsgőbb lett az élet a pártszervezetekben. Számszerűleg is emelkedett a párttagság száma, s javult az összetétele is. A nők aránya pl. 1,2 százalékkal jobb, mint négy évvel ezelőtt. Három százalékkal több a munkás-, és 11 százalékkal több a termelőszövetkezeti párttag, mint a legutóbbi párt- értekezlet idején. Hiányosságként említi a beszámoló, hogy néhány helyen még formálisak a taggyűlések, gyenge a párttagság aktivitása. Ennek oka, hogy a beszámoló nem eléggé elemző; a vezetőség és a párttagság között nem egyformán oszlik meg a munka: egyesekre sok hárul, másokra pedig nagyon kevés. A legtöbb gond a kis létszámú alapszervezeteknél van. Ismerik ugyan a felsőbb párt- szervezetek határozatait, de az ezekből következő saját feladataikat már nemigen dolgozzák ki. A járásban a pártmunka szerves részének tekintették az ifjúsággal való foglalkozást. «■Az ifjúság helyes megítélése azt követeli — hangsúlyozza a beszámoló —, hogy ne a kisebbségről, hanem a többségről alkossunk véleményt.« A többséget pedig az jellemzi, hogy szereti a munkáját, Képezi magát. Bizonyítja azt, hogy a KISZ-oktatásban csaknem 1100 fiatal vett részt Nőtt az Ifjúság a szocializmű- sért-mozgalomban részt vevő fiatalok száma is. A járásban folyó politikai nevelőmunkát a különböző társadalmi szervek is aktívan segítik. A következő években tovább kell növelni a tömegszervezetek önállóságát. Ez szüntetheti csak meg a még meglevő párhuzamossá, got 4 PÁRTSZERVEZET SEGÍTSÉGE A társadalmi tulajdon védelmében irányelveiben. A járási pártbizottság véleménye szerint még tovább növelhető az önállóság a pénzügyi gazdálkodásban, a kulturális és szociálpolitikai igények kielégítésében. Az önállóság növelése Igényli a párt- irányítás fejlesztését is. Ahhoz, hogy a tanácsok még jobban betölthessék államhatalmi és államigazgatási feladataikat, a járási pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak, valamint a pártvezetőségeknek nagy ubo segítséget kell ehhez nyújtaniuk. A tanácsok párt- irányítása elsősorban politikai, elvi iránymutatásban nyilvánul meg. A megfelelő munkakapcsolatok további javítása végett világosan el kell határolni a pártszervezetek és a tanácsok feladatait, hiszen, ha jól oldják meg a tanácsok tevékenységének további önállósítását, hatékonyabbá válik munkájuk. Fejlődő ipar és mezőgazdaság ÉVEK ÓTA szinte állandó »vendégei-« voltak a Csurgói Járásbíróságnak a Curgó és Vidéke Körzeti Fmsz dolgozod; a társadalmi tulajdont kásorító sikkasztásokkal és csalásokkal kerültek bíróság »jé, A múlt évben például a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeknek mintegy 35 százalékát a csurgói fmsz sérelmére követték eL A Csurgói Járási Pártbizottság ez év áprilisi ülésén foglalkozott a társadalmi tulajdon helyzetével és megállapította: »A csurgói járásban a bűnügyileg legfertőzöttebben gazdálkodó egység a csörgői fmsz. Ebben Igen nagy szerepe van annak, hogy az fmsz belső ellenőrző tevékenysége nem megfelelő. Szinte valamennyi bűnügyben kimutatható, hogy jóval a bűncselekmény leleplezése előtt az fmsz központi dolgozói észleltek vagy észlelniük kellett volna olyan jelenségeket, amelyekből bűncselekmény elkövetésére kellett volna következtetni.-« Ellenőrzési hiányosságok miatt indult eljárás a legutóbbi, nagy port fölvert Gaál-ügyben két vezető beosztású központi dolgozó ellen is. Az ellenőrzési , hibákon kívül a pártszervezet felelősségét is hangsúlyozni kell. A FÖLDMŰ VESS Zö VETKEZET PÁRTSZERVEZETÉNEK szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlésén szó esett a többi között a társadalmi tulajdon védelméről. Elmondták, hogy az új vezetőség a jövőben egyik fontos feladatának érzi a bűn- cselekmények megelőzését Erről beszélgetünk Huszics Sándor párttitkárral, az fmsz vendéglátóipari osztályának vezetőjével. — Régóta gondot okoznak a vezetésnek és a pártszervezetnek egyaránt a bűncselekmények. Az a tapasztalatunk, hogy az esetek egy részében nem szándékosan követték el ezeket, hanem a dolgozók tapasztalatlansága is nagy szerepet játszott a bűn- cselekmények elkövetésében. A hálózati boltoknál több szakképzetlen dolgozónk van. Nagyobb gondot kellene fordítani a szakmai képzésükre. A pártszervezet munkáját nehezíti az a tény, hogy a md 19 tagú alapszervezetünk csak Csurgóra korlátozódik. A községekben lakó fmsz- dolgozók közül a párttagok a helyi alapszervezethez tartoznak. AZ CJ VEZETŐSÉG a vállalattal és a szakszervezettel közösen elhatározta, hogy többet foglalkozik a területen dolgozó emberekkel, főként az italboltok vezetőivel. Az idén a vállalat negyedévenként összehívta a leltár- hiányos boltok vezetőit, s közösen megbeszéltük, miből eredhetett a hiány, mit lehetne tenni a hiány elkerülésére. Elmondhatom, hogy a korábbi nagy hiányokhoz képest most »tűzszünet« van. A pártszervezet minden hónap végén megtudja, melyik egységnél van hiány* A pártszervezetek helye a gazdasági életben A pártszervezetek gazdaság-1 irányításban, az erők összefo- szervező munkája a politikai | gásáham és mozgósításában,-................. valamint az ellenőrzésben nyilvánul meg. Néhány termelőszövetkezetben azonban rosszul értelmezik a párt vezető szerepét. A párttitkár olyan ügyekbe is bele akar szólni, amelyik a szakvezetőkre tartozik. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az ellenőrzés elsősorban a gazdaság összmunkájára irányuljon. A kicsinyes, aprólékos beavatkozás az új gazdasági mechanizmusban kárt olcozhat, hiszen a vállalatok és tsz-ek önállóságával együtt a felelősségük is tovább növekszik. De kedvező feltételeket teremt az új gazdasági mechanizmus a szocialista demokrácia fokozottabb érvényesüléséhez, s ezzel együtt a pártszervezetek politikai tevékenységéhez. ' A járás lakóinak politikai képzettségét mi sem bizonyltja jobban, mint hogy egyre többen sajátítják el a marxizmus—leninizmus világnézetét. Nőtt a pártfolyóiratok előfizetőinek száma, egyre jobb a könyvtárak olvasottsága. Műveli magát a párttagság is. Döntő részük valamelyik pártoktatási formáiban vesz részt. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen hetvenen tanulnak. Hiba viszont, hogy a pedagógusok marxista felkészültsége viszonylag alacsony. Ezért tartja a beszámoló az egyik legnagyobb feladatnak a nevelőtestületek ideológiai képzését. Hiszen a pedagógusoknak nemcsak a fiatalok között kell kifejteni aktív nevelőmunkát, hanem a felnőttek körében is. »Ez az új típusú iskola — mondta hozzászólásában Kápics János vízvári iskolaigazgató — hat a gyermekre, de hat a szülőre is. Az intellektuális iskolatípus »kivette« a munkáscsaládiból a gyereket, hiszen csak olyan tárgyiakat tanult, amelyeknek egy részét a szülő nem értette meg. A gyakorlati oktatás révén ismét helyreáll az iskola és a szülő kapcsolata.« A VIII. pártkongresszus után növekedett a tanácsok önállósága. Ennek további fokozása jut kifejezésre a Központi Bizottság kongresszusi hol volt áruromlás. Az érintett dolgozókat a következő havi vezetőségi ülésre meghívják, s beszélgetnek velük. Ez több haszonnal jár: segítséget adnak a vezetésnek, s a megelőzéssel elejét veszik annak, hogy a megtévedt dolgozók rombolják a párt tekintélyét. Ezenkívül a dolgozók érdekében is cselekednek, hisz három leltárhiány állásvesztést von maga után. — Ez csak az egyik része az új vezetőség feladatának — folytatja Huszics Sándor —, mert még ezenkívül sok tennivalónk van. A másik nehéz területünk az fmsz-en belül a KISZ- élet megindítása. Van ugyan KISZ-szervezetünk, de csak papíron. Eddig nem sokat tettek a fiatalok. Alkalmas KISZ-vezető híján ránk vár ez a feladat is. HUSZICS SÁNDOR fiatal párttitkár, júniusban választották meg, s a szeptemberi taggyűlésen szavaztak neki másodszor bizalmat. Nem könnyű megbízatást vállalt, de ereje és lendülete van. És nem marad egyedül. Segít neki a vezetőség, a tagság ás az fmsz-vezetés. Támogatást ígért a járási pártbizottság is. A párttitkár összegező véleménye: — Szeretnénk végre helyreállítani az fmsz tekintélyét a járás lakói előtt. Bízunk benne, hogy sikerülni fog. & M. A járás politikai életében bekövetkezett változások tükröződnek a gazdasági életben is. Az ipar a legutóbbi ötéves tervben jelentősen fejlődött. Üj vasszerkezeti üzem létesült Barcson. Befejeződött a Délmagyarországi Fűrészek rekonstrukciója, s ezzel növekedett a kapacitása is. Fejlődtek a tsz-ek. A járás iparában jelenleg mintegy 2500 ember dolgozik. Az üzemek minden évben teljesítik a tervüket. Némi javulás van a gazdaságosságban is. Sajnálatos azonban, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével nem foglalkoznak megfelelően az üzemek. Ebben hibásak az üzemek felsőbb irányító szervei is: nem ösztönzik a vállalatokat önállóbb tevékenységre. Az üzemek azonban a lehetőségek határain belül sem keresik megfelelően a megoldást; azt várják, hogy felülről intézkedjenek. A járásnak munkaerőfölöslege van. A foglalkoztatottság kiterjesztésének egyik módját a beszámoló a két műszak bevezetésében látja. A vasgyár ilyen módon százzal növelhetné a dolgozók számát. A heresznyei konfekcióüzembe negyven embert vehetnének fel. A szentborbási kosárfonó- üzem hatvan emberrel alkalmazhatna többet. A másik út új, főként nőket foglalkoztató üzemek telepítése lenne. Az elmúlt négy évben jelentősen megerősödtek a termelőszövetkezetek is. Javult a vezetés színvonala, s az új termelési viszonyok hatására megváltozott a falu arculata, az emberek egymáshoz való viszonya. A megszilárdításra tett intézkedések helyesek voltak. Ennek hatása megmutatkozott a munkafegyelem megszilárdulásában, gyarapodott a tagság jövedelme és a közös vagyon. Javult a szakember-ellátottság, bár — különösen az állattenyésztésben — ez még nem kielégítő. A fiatal szakemberek munkáiba állításának gondjaival foglalkozott felszólalásában Rózso István kálmáncsai tsz- elnök. »Amíg nem volt állattenyésztési szakemberünk, hétszáz liter volt a tehenészet tejhozama. Most elkerültük a háromezer litert is. A párt- szervezeteknek segíteniük kell a gazdasági vezetőket abban, hogy megértessék a falu lakóival a szakemberek beállításának fontosságát.« Barsi Sarolta Kossuth-díjas kutató többek között így vélekedett: «A főiskolákon is múlik, hogyan tudják megkedveltetni a falut a fiatal agrárszakemberekkel. Természetesen sok függ a községek lakóitól is. Ha vezetőt, képzett szákembert látnak benne, akkor megtalálja helyét a faluban. A legtöbbet maguk a tsz-ta- gok tehetnek azért, hogy a szakemberek megkedveljék az új környezetet■« A beszámolási időszakban javult a közös állatállomány. Gyorsítani kellett ezt azért is, mert korábban visszaesett a háztáji állomány áruértékesítése. A pártértekezlet feladatként jelölte meg. hogy a közös mellett növelni kell a háztáji állományt is. Különösen a tehénállományra érvényes ez. Választás A járási pártbizottság beszámolója fölötti vitában húszán vettek részit. A küldött- értekezlet ezután megválasiz- totta a negyvenegy tagú párt- bizottságot és a megyei küldöttértekezlet részvevőit A pártbizottság megválasztotta az új végrehajtó bizottságot Első titkárnak egyhangúlag Süveges Sándort választották. A küldöttértekezlet érdemeinek messzemenő elismerése mellett, melegen búcsúzott Mandik El-Iától, a járási párt- bizottság volt első titkárától, aki egészségi állapota miatt nem vállalhatta tovább a beosztásával járó munkát,. K- L FÉMZAROLAS Fémzárolják a vetőburgonyát a balatonszentgyörgyi Délbalaton Termelőszövetkezetben. Negyvenöt holdon termelték a kisvárda' rátáit, s nyolcvankét mázsás holdanként! átlagot takarítottak bat
