Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-12 / 241. szám
Szerda, 1966. október 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP HADÜZENET l'lili'iliHHi'iUH« í/ M ** »» § | #í „ho&zono emberek Nem szokásom régi közmondásokat idézgetni, most mégis ez a legcélszerűbb. Azt mondja ugyanis a közmondás: »-Amit nyer a réven, elveszti a vámon«. S ha meggondolom, ez nem valami jó üzlet. Hát még akkor, ha az ember jóval többet veszít a vámon, mint amit nyerhet a réven. Itt most erről lesz szó. \ Egy járási értekezleten ugyanis igen jó érzéssel állapította meg az előadó, hogy a takarékossági szempontokat messzemenően figyelembe vették az intézménynél. A határozatot sikerült végrehajtani, s egy fillérrel sem lépték túl a telefon-költségkeretet. Mondanom sem kell, hogy a felületes hallgató erre a bejelentésre hátradőlt a székében, kezét karba fonta, s arcán az elégedettség vonásai rajzolódtak ki. Aztán valaki mégis megkockáztatott egy- kérdést: Bizonyosak önök afelől, hogy ez eredmény...? Mindenki kérdően nézeti rá, hitetlenkedve, ezért hát nem hallgathatta el tapasztalaton alapuló véleményét. Azzal kezdte, hogy mióta takarékoskodunk a telefon- költséggel, azóta kialakult az úgynevezett »köszönő emberek« csoportja. Ök pótolják manapság azt, amire a telefonköltség nem elegendő. Figyeljük csak, miről van szói Egy járási tanácson csaknem mindennapi dolog az adatgyűjtés, adatszolgáltatás. Ne vitassuk most azt, szem azt, érdekli a járás ve- vetőit, hogy hogyan haladnak a mezőgazdasági munkák, hogyan indult az iskolaév, készülnek-e a művelődési tervek, és ezer más részletkérdés. Azelőtt, na agy jelentést kértek a megyéről, a járás fölhívta a községeket' hogy friss adatokat tudjon adni. Most nem. Most takarékoskodunk, és mi sem természetesebb, mint hogy felülnek az emberek a vonatra, kiutaznák a községekbe, köszönnek és megkérdezik: hány holdon végezték el az őszi mélyszántást, és így tovább. Előfordul persze az is, hogy kocsiba ülnek, s egy napon öt-hat községen futnak át, mindenütt csak köszönésre, és egyetlen kérdésre van idejük: hogy áll ez vagy az a dolog. Följegyzik, és rohannak tovább. Ök a >>köszönő emberek«, akik hazatérve, természetesen, elszámolják az útiköltséget (a kilométerpénz még több), a napidijat, és hát azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy arra a napra is fizetést kaptak. De mindez ma már nem, számít. A fő dolog: takarékoskodtunk, s tíz vagy húsz forintot megspóroltunk a telefonköltségből ... Egy szó mint száz: furcsa kévét kapnánk, ha valaki kiszámítaná, hogy a takarékosság rossz értelmezéséből mennyit veszítünk a vámon. Hadd tegyem hozzá: nem a takarékossági intézkedésekkel van baj, nem. A törek- _ vés látszólagos végrehajtása von maga után formalista hogy a töméntelen adatgyűj- gyakorlatot, s ez ellen érdé tés közül mi a célszerű és meg föllépni... mi a fölösleges, ez amúgyis külön téma. De ősszel, te- . Jávori Béla Társadalmi tevékenység — PÁRTMUNKA »Zoli bácsi, magának nincs semmiféle pártmunkája.« Kicsit szemrehányó hangsúllyal mondta ezt a párttitkár. A megszólított pedig némileg zavartan magyarázkodott. Vállalna ő szívesen valamit — mondta —, de rengeteg idejét leköti az üzemi kézilabda szakosztály vezetése. Nem tehet róla, de neki szívügye ez a sportág — ifjabb korában maga is művelte —, s ezért fordít most is szabad óráiból nem keveset arra, hogy együtt legyen a csapat tagjaival, intézze az együttes ügyes-bajos dolgait. Ügy beszélt erről, mint valami hobbyról, s a párttitkár is így hallgatta, megjegyezve, hogy szép, szép, de azért valami pártmunkát sem ártana végezni. Egyikük sem gondolt arra, hogy amit Zoli bácsi tesz, az voltaképpen nagyon is társadalmi tevékenység — pártmúnka. A kézilabdacsapat tagjaival, tehát számos fiatallal foglalkozik, neveli őket, segít kialakítani és megszilárdítani bennük különféle hasznos, pozitív tulajdonságokat. Egyszóval: aktív társadalmi munkásként fáradozik az ifjúság nevelésén. Jó néhány pártszervezetben még mindig meglehetősen leszűkítik a pártmegbízatás, a társadalmi tevékenység fogalmát. Addig már talán mindenütt — vagy csaknem mindenütt — eljutottak, hogy a szakszervezetben, a KISZ-ben, a tanácsban folytatott tevékenységet egyenrangú pártmunkaként kezelik. De a közéleti cselekvés skálája ennél jóval szélesebb — s ezt nem minden alapszervezetben ismerik föl. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik szakosztályának vezetője panaszolta a minap, hogy alapszervezetében ezt a feladatot nem tekintik pártmunkának. Holott — kell-e bizonygatni? — az ismeretterjesztés nagyon is fontos szerepet játszik a tudatformálásban, az emberek világnézetének alakításában; ezért ez az ideológiai munka és küzdelem egyik elsődleges színtere és eszköze. Érdemes fölfigyelni a szervezeti szabályzat új tervezetének a párttagok kötelességeit megfogalmazó egyik pontjára, amely a társadalmi életben való cselekvő részvétel kötelezettségét mondja ki. Márpedig a társadalmi életben igen sokféle módon lehet részt venni, hiszen területe rendkívül széles. Az a kommunista tsz-tag például, aki társai bizalmából a szövetkezet vezetőségének soraiba került, elsőrendűen fontos társadalmi feladalot lát el, nagyon is jelentős tisztségben képviseli pártszervezetét, a kommunista elveket. A kommunista népművelő, aki társadalmi munkásként szakkört, klubot, irodalmi színpadot vagy könyvtárt vezet a falu, az üzem művelődési otthonában, ugyancsak cselekvő részese a társadalmi-politikai életnek. S folytathatnánk a sort: ahol emberekkel lehet foglalkozni, ahol politikánkat lehet és kell képviselni, ott mindenütt mód nyílik a társadalmi tevékenységre, a párt- munkára. Az újjáválasztott vezetőségek most általában sort kerítenek arra, hogy ismételten megvizsgálják a párttagság aktivitását, részvételét a politikai életben. Akkor lesz jó ez az értékelés, akkor tudják a párttagság minél nagyobb hányadát a közéleti cselekvés részesévé termi, ha figyelembe veszik ennek sokféle lehetőségét, formáját. Ralatonendréd is csatlakozott Tegnap délután kaptunk értesítést a balatonendrédi Zöldmező Tsz-ből: a szövetkezet csatlakozik a mosdósiak felhívásához. Vállalták, hogy október 24-ig földbe teszik a kenyérgabona magját mind a 660 holdon. A vetési munkák felénél tartanak a kaposvári Latinka Tsz-ben. Vetéstervük 475 hold, s már csak a terület húsz százalékát kell előkészíteni vetésre. Szántótraktoraik a vörös- here-földön dolgoznak, szálli- •tójárműveik a cukorrépát hordják. A hónap második felében befejezik a vetést. Jolán segítsék az ellátást a háztáji gazdasagok három iárás NŐKÜLDÖTTEINZK TANÁCSKOZÁSA TABON Évente hétmillió tv-készülék A jelenlegi ötéves tervben 120 újabb televíziós központ létc- $81. 1065-ben a Szovjetunióban 3,7 millió televíziós készülékét hoz- tak forgalomba, s ez a szám 1970-re megkétszereződik. A képén, írj típusú tv-készülékek a gyári futószalagon. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya és a megyei nő- tanács hétfőn nőtalálkozót rendezett Tabon. A siófoki, a kaposvári és a tabi járás közös gazdaságainak legjobb növénytermesztőd, kertészei, a szocialista brigádok tagjai és a háztáji árutermelésben legjobb eredményt elért asszonyok találkoztak a tabi Egyetértés Tsz kultúrtermében. A tanácskozást Horváth Sándor- né, a megyei nőtanács titkára nyitotta meg, majd Kővágó Gyula, a Tabi Járási Tanács V. B. elnöke tartott előadást a közö6 és a háztáji zöldség- gyümölcstermesztés fontosságáról. A szövetkezetek árutermelése kétirányú: hozzájárulnak az ország ellátásához, s él kell látniuk saját falujukat is. Nagy könnyítést jelent, ha a háztájiból több és jobb minőségű termelvény kerül ki. Vannak áruk, amelyekből a háztáji máris többet értékesít, mint a közös, azonban az adottságok még nincsenek kihasználva. Csak A község általános rendezési terve 1962-ben készült el. Két évvel később befejezték a részletes rendezési tervet, az úgynevezett belső magas építésű övezetre, s készen van az ipartelepítési terv is. Most ezeket rakja az asztalira Pohl István, a községi tanács elnöke. 4 jövő kovácsai (2) szorgalmas emberek Az Alkotmány utca mostani új házadnak helyén tavaly ilyenkor még az alapokat rakták a kőművesek. Most családok laknak benne. Igaz, hogy a villannyal még nem készültek el, de lakásproblémákat már oldottak meg. Készen áll az új művelődési ház terve is. A mostanit átadták a földművesszövetkezetnek, mert egyre kevésbé tudta kielégíteni azokat az igényeket, amelyek egy járási művelődési házra hárulnak. Az új helyen valóságos művelődési komlexum lesz. Itt mindig az ésszerűségre törekszenek. A régi művelődési ház jó szolgálatot tesz mennénk. Ezért hoztunk létre az fmsz-nek, hiszen olcsóbforintot ajánlottak fel. Volt, — Nagyatád lakossága élér- aki eljött dolgozni, akadt te a tizenegyezret. A múlt olyan is, aki megváltotta a évben például 280 ember felajánlott társadalmi mun- költözött be a községbe. Etikát. hez jön még a természetes — Ügy tudom, emelkedett szaporulat: 56 lélek. Ez bizoaz egy lakosra jutó társadal- nyos mértékig jelzi a járási mi munka értéke. székhely népesedését, s mu— A korábbi hét forint tatja a problémákat is. Sok helyett 35,70 forintra. Külö- gondot okozott a vízellátás, nősen a jubileumi park fel- ezt most megoldottuk az ú, töltésénél segítettek sokat az vízmű fölépítésével. A tele- emberek. A Hazafias Nép- pülés fejlesztésénél igien szo— A jóváhagyott tervekhez front megszervezte több utca rít bennünket a szennyvíz el- sincs meg a megfelelő anya- fásítását. A lakók végeztek vezetése, gi fedezet. A községfejlesztési el itt minden munkát, mi alapból ebben az évben csupán a csemetéket szállí800 000 forintot használha- tottuk ki. tunk fel. Ez elmegy járda- _ Ez azt jelenti, hogy az építésre meg a park rendbe- emberek szívükön viselik a hozására. Ha ezt úgy hasz- község fejlődését? — Igen. Itt székel az Erdészeti Tudományos Intézet. A nyát csak úgy lehetett le bontani, hogy helyet adtak az ottani raktáraknak, másutt. A községi tanács elnöke ezzel kezdi: > — Az új ipartelepen egyetlen vállalat sem törekszik arra, hogy rendezze területét. Azt mondják, nekik jó helyük van ott, ahol vannak. Ez az érvelés rengeteg időnket veszi el, hiszen mindenki a főhatóságokra hivatkozik. nálnánk fel, hogy a kivitelezéssel megbízunk egy vállábám tudják átalakítani, mintha újat építenének. Hasznosítják a légi általános iskolát is. A posta megvette ötvenezer forintért. Ezt a pénzt az új iskolához adták, több tantermet építettek belőle. Elmondani egyszerű ezt. Megcsinálni bonyolult. A megoldandó feladatok úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a fogaskerekek. A művelődési házat csak úgy tudták átadni, hogy lakást biztosítottak az cmeletet bérlő családoknak. A régi laktalatot, akkor semmire sem munkatársai _ társadalmi mennénk Ezért hoztunk letre munkában készllették el az egy sajat rezsis epitobnga- ^gész község fásítási tervét. dot. Velük építtettünk fel például hét új pedagóguslakást két év alatt. Ők csinálták az egészségházat Üj lakásokat építettek, s rájuk vár évente a körülbelül kétszáz lakás tatarozása, felújítása is. Emellett még ők láttak hozzá a laktanya bontásához. — A község lakói hogyan segítik ezt a munkát? — Legutóbb — az új iskola elkészülte után — a területrendezésre szerveztünk társadalmi munkát. A szüNagyrészt társadalmi munkával bontottuk le a gázcseretelepet. Ilyen munkákban aztán éppen úgy részt vesznek a járás vezetői, mint a konzervgyár időszaki munkásai. S ha lenne a tanácsnak egy műszaki embere, aki ráérne ezzel foglalkozni, még szebb eredményeket érnénk el. — Milyen túlterhelést jelent mindez a tanács appa- lők harminc-negyven-hetven rátusának? Az építőipari részlegnek mindössze egy raktárosa, egy bérszámfejtője és egy építés- vezetője van. Ez a tény a tanácsi apparátustól fokozottabb ellenőrzést követel. Megnőtt az ügyiratforgalmunk is. A múlt évben körülbelül kilencezer üggyel foglalkoztunk. Nagy lekötöttséget jelent, sok tárgyalást igényel a vállalatok elhelyezése, s még többet a kisajátításokkal járó huzavona. Ezeknek a munkáknak az elvégzésére nincs létszámunk. 1960-ban, amikor az éves beruházás, felújítás és belső költségvetés mindössze 1 800 000 forintot tett ki, huszonegyen dolgoztak a tanácson. Most a hét-nyolemilliós költségvetésre tizennégyen vagyunk. A szennyvízhálózat megépítése Nagyatádon huszonötmillió forintba kerül. A terv készen áll. Érdemei megemlíteni létrejöttének körülményeit. Először a konzervgyár rekonstrukciója kapcsán került szóba. A gyárnak kellett volna a szennyvíztelep. Akkor azt mondták: a község problémája nincs megoldva. Hangolják össze a kettőt. Az eredmény: kevesebb költséggel készül el a szennyvíztelep. — Az ilyen tervösszehangolások persze sok energiát kötnek le — mondta beszélgetésünkkor Gajdos László, a járási pártbizottság első titkára — de megéri, mert az emberek látják, hogy milyenek a közös gondjaink, törődnek vele, s szívesen megtesznek mindent megoldásukért. Sokat jelent ez nekünk. A fejlődés lemérhető, de nem elég gyors. Többet is lehetne tenni. Ezután, éppen a nagy feladatok miatt, még jobban kell párosítani az állami erőt és a helyi forrásokat. Valaha rengeteget ígértek itt, de kevés valósult meg belőlük, s ez rontotta a szavak hitelét, ma már látják az emberek, hogy a tervek valóra válnak. Egy példa erre: a művelődési ház átvételének gondolata egy földművesszövetkezeti gyűlésen vetődött fel először. Mi láttuk, hogy jó kezdeményezés, felkaroltuk, s most már biztos, hogy végre is hajtjuk. A járási székhely példát mutat. Milyen hatása van ennek a járásra? Kercza Imre (Folytatjuk; körül kell nézni a falvakban, mennyi istálló, ól áll üresen. A tabi járásban tavaly a 16 000 hízott sertésből 4277 darabot a háztájiból értékesítettek, s ezen felül tízezernél is többet levágtak saját szükségletre. Sok vágómarhát, tejet s több millió tojást adtak közfogyasztásra, s az átvett baromfinak is több mint a fele a háztájiból került ki. Mégis sok még a kihasználatlan lehetőség. Ha ezekké! élnének, a járás lakossága a jelenleginél mintegy 40 százalékkal magasabb jövedelemre tehetne szert. A háztáji árutermelés föllendítésében különösen az asszonyok tehetnek sokat. Most alakítanak ki a- járásban egységes baromfifajtat, s ha az állománycserét kellő gondossággal végzik, szép tenyésztési eredményeket érheíne.k el a szakcsoportok. Egv sor kedvezmény, hitel-' és kölcsonak- ció segíti a háztáji gazdaságokat nemcsak a nagy- és kisállattenyésztésben, hanem a zöldség-gyümölcstermesztés fokozásában is. A földműves- szövetkezetek is sokat tesznek saiátos lehetőségeiken belül e cél megvalósításáért. A járás közös gazdaságainak zöldségtermesztését előmozdítják azok a kertészeti brigádok, amelyek már elnyerték a szocialista címet, vagy most munkálkodnak az elérésén. A íárásban jelenleg huszonnyolc brigád küzd e címért, tíz pedig már elnyerte, s köztük legtöbb a kertészeti és növénytermesztő brigád. Sokat tehet “gy ilyen termelőegység —■ erről beszélt előadásában Baráth Györgyné, a tabi Egyetértés Tsz kertészeti agronówvusa. Kitért arra. hogy szövetkezetük kertészetében a szocialista címért küzdő brigád látja el a tennivalókat, s évről évre dicséretes eredményeket érnek el. 1964-ben 130 000, tavaly 94 000 forint tervtúltelie- sítést értek el. és az idén is mintegy 100 000 forinttal több bevételre számítanak, mint amennyit előirányoztak. A két előadást számos hozzászólás követte. A Magyar Nők Országos Tanácsának képviselője az iskolák, az fmsz-ek és a helyi társadalmi szervek segítő szerepéről beszélt; az OTP megyei igazgatóságának küldötte a falusi lakosságnak adható kölcsönöket, hiteleket ismertette; a járási tanács előadója az asszonyok kezdeményező szerepéről beszélt, a szövetkezetek küldöttei zöldség- termesztési tapasztalataikat, értékesítési problémáikat mondták el. A tanácskozás Horváth Sán- domé zárszavával ért véget, a részvevők ezután megtekintették a zalai Zichy emlékmúzeumot. h. r. i
