Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

Vasárnap, 1966. október 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Lezárult a kongresszusi előkészületek első szakasza A KÖZPONTI BIZOTTSÁG a korábbi gyakorlattól eltérő­en nem hozta nyilvánosságra a kongresszusi irányelveket, hanem azokat a legilletéke­sebbekkel, a párt tagjaival vitatta meg. Az alapszervezeti tisztségviselők megválasztásá­ra tehát jó időben készülhe­tett a tagság. Az előkészületek első sza­kaszának mérlege minden ed­diginél kedvezőbb. A párttag­ság felelősségteljesen vett részt a taggyűlések munkájában. Elismeréssel szóltak a Köz­ponti Bizottság azon elhatá­rozásáról, hogy a kongresszus téziseinek vitáját a párt ke­retén belül bonyolította le. Kommunistáink érezték és helyeselték a Központi Bi­zottság törekvését, azt ugyan­is, hogy az egész párttagság véleményét figyelembe vegye a kongresszuson. Az alapszer­vezetekben elhangzott észre­vételek, javaslatok eljutottak a Központi Bizottsághoz, s erre azért volt szükség hogy a kongresszust előkészítő szakbizottságok ismerjék a párttagság véleményét. Ez a módszer a központi szervek számára természete­sen y munkát jelentett, hiszen több tízezer javaslatot kellett feldolgozni, rendsze­rezni. Csak az augusztusi tag­gyűlési ciklusban több mint százezer kommunista mondta el véleményét a párt politi­kájáról, a végzett munkáról és a tézisekről. Az elhangzott észrevételek egy részét a kongresszusi beszámolónál és a határozatoknál használják fel, másrészüket megkapják ez illetékes szervek, hogy in­tézkedjenek a jelzett hibák kijavításáról. Ügy gondolom, megyei, városi, járási és üzemi szerveinknek is fel­adatuk, hogy saját munkate­rületükön feldolgozzák az észrevételeket, és intézkedje­nek. Az elhangzottak között számos olyan kritikai észre­vétel van, amit viszonylag korlátozott erőforrásaink miatt nem tudunk figyelembe venni, s ezt is meg kell mondani. Az észrevételek egy része indoko­latlan vagy vélt személyes sé­relemből fakad, ezt is meg kell beszélnünk az illető elv­társakkal. Nagyon fontos, hogy a vezetők nagy gonddal és alapossággal tanulmányoz­zák a taggyűlések észrevéte­leit, és a hatáskörükben a legjobb lelkiismeretük szerint, a *párt politikájának megfele­lően intézkedjenek. A SZEPTEMIÜ3RI VEZETÖ- SÉGVÁLASZTÖ TAGGYŰLÉ­SEK tapasztalatainak birtoká­ban örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jelölő bizottságok egy hónappal korábbi megvá­lasztásáról hozott Központi Bizottsági határozat jónak bi­zonyul. A jelölő bizottságok elnöke, tagjai lelkiismeretes munkát végeztek. Párttagsá­gunk 85—90 százalékával ta­nácskoztak arról, hogy kiket szeretnének titkárnak, vezető­ségi tagnak megválasztani. A beszélgetések alapján összeál­lított jelölőlisták a párttagság többségének véleményét tük­rözték. Nem tekinthetjük hi­bának, hogy a jelöléskor a listára való felvételnél élénk viták alakultak ki. Ez párt­tagságunk magasfokú politikai érettségéről tanúskodik Nem elégedtek meg azzal, hogy a jelölő bizottságnak elmondták a véleményüket, hanem állás­pontjukat a taggyűléseken is szenvedélyesen védelmezték. És nem eredménytelenül. Az elfogadott jelölőlista számos esetben nem egyezett a jelölő bizottság előterjesztésével. Ezt azért tartom fontosnak, mert a párttagság a vitában elhang­zottak alapján több oldalról tárgyalta az egyes elvtársak eddigi munkáját, magatartá­sát, és így a vita alapján a megítélések is változtak. A tapasztalatok alapján megálla­píthatjuk, hogy a választások­HADÜZENET iiiiiwMna Ki az illetékes ? Gyűjtő koraiamon négyen- öten is panaszkodtak egy fejtetőre állított intézkedés miatt Mert nálunk ugyebár nem könnyű hozzájutni a kedvezményhez... A gloez- szának egyébként azt a cí­met is adhattam volna, hogy: Szövetkezeti lakás — ked­vezménnyel. Mert emfl lesz szó. A 20/1959. (IV. 16.) Komi. sz. rendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy a nagy- családos szövetkezeti lakás- tulajdonosok személyenkint 2000 forint kedvezményt kapjanak. Mi sem természe­tesebb, mint hogy az állam­polgárok élnek e lehetőség­gel. De igazolniuk kell, hogy mennyi az eltartott családta­gok száma. És ez már nem is olyan egyszerű. Igaz, hogy a munkahely, az üzemi kifi­zetőhely jól ismeri dolgozóit — ez utóbbinál számfejtik többek között a családi pót­lékot is. — Igazolásra még­sem illetékesek... A panaszosok így fogal­mazták meg keservüket: — Ha már túl vagyunk a nehezén, és kaptunk szövet­kezeti lakást, akkor az OTP- hez kell mennünk igazolás­sal. Az OTP azonban csak az SZTK-tól fogadja el ezt a papírt, az üzemi kifizető- helytől nem. Viszont az SZTK sem ad igazolást, csak akkor, ha szereztünk egyet s tanács igazgatási osztályá­tól. Amit a tanács ad, azt vi­szont nem fogadja el az OTP. (Kicsit bonyolult, ugye­bár?) Szóval: viszek két ta­nút a tanácsra, meg tizenkét forintot. Kapok egy hatósá­gi bizonyítványt arról, hogy hány eltartott családtagom van. Átviszem az igazolást az SZTK-hoz. Ott a tanácsi igazolás alapján kiállítanak egy másikat 50 filléres nyomtatványra, az eredetit meg letétbe helyezik (!). Most már mehetek az OTP- hez az SZTK igazolásával— Mi sem természetesebb, mint hogy ezekután én is mentem az SZTK-hoz megtudakolni, hogy mire jó ez a túlbürok- ratizálás. Megdöbbenésem határtalan volt, amikor kö­szönés után a vezetők sze­gezték nekem ugyanezt a kérdést. S abban a pillanat­ban tudtam, hogy egyetér­tünk. De akkor mi a magya­rázata e bonyolult intézke­désnek? Ennyire ésszerűtlen a rendelet? Föllapoztuk ott, az igazga­tói irodában, s alighanem ki is derült valami. A 20/1959. (IV. 16.) Korai. sz. rendelet végrehajtási utasítása ugyan­is ezt írja szó szerint: “•Az eltartott családtago­kat az SZTK illetékes szer­vének kell igazolni.« Hát itt a nagy kérdés: Ki az SZTK illetékes szerve? Szerintem az üzemi kifizető­hely is az. S a rendelet nem szól SZTK-alközpontrólü! Lehetséges, hogy mióta szö­vetkezeti lakás létezik a vi- ágon, azóta egy rosszul ér- elmezett rendelet miatt bosszantjuk embertársain­kat? Jávori Béla ból a korábbi években általá­nos formalitást sikerült fel­számolni. Válóban a legmé­lyebb demokratizmus érvé­nyesült. A vezetőségválasztás tapasz­talatai felhívják a figyelmün­ket arra, hogy a gazdasági élet különböző területein ve­zető beosztásban dolgozó elv­társak egy része — annak el­lenére, hogy párttag — elsze- kadt a pártszervezettől. A taggyűlések egész sorában bí­rálták azokat a vezetőket, akik munkájukban nem tá­maszkodnak a kommunisták­ra, nem kérik a párttagság és a dolgozók véleményét, dur- váskodnak a dolgozókkal. El­mondták, hogy o vezető sok helyen nem tud másképpen beszélni, csak úgy »-kirúgom-», »elzavarom», »maga ehhez nem ért« stb. Sok a nagyképűség és gőg. A pártszervezetet és a kommunistákat csak akkor találják meg, ha valami baj van vagy elrontottak valamit. Ügy gondolom, hogy a ta­pasztalatokat le kell szűrni. A határozottság nem jelenthet durvaságot, az egyszemélyi fe­lelős vezetés nem zárja ki, ha­nem feltételezi a dolgozók ész­revételeinek, véleményének fi­gyelembe vételét. Hogy a párttagság ilyen helyeken is levonta a következtetést, és véleményt nyilvánított, az többek között megmutatkozik abban is, hogy jónéhány he­lyen nem választatták meg vezetőségi tagnak vagy kül­döttnek az ilyen magatartásé vezetőket, annak ellenére, hogy jelölték őket. PÁRTSZERVEZETEINK ÉS PÁRTVEZETÖSÉGEINK FEL­ADATAI a vezetőségválasztás után megsokasodtak. A veze­tőségek tagjainak egy jelentős része új. Fontos, hogy a járá­si pártszervek, a vezetés mun­kájában jártas elvtársak segít­senek az új vezetőségeknek abban, hogy munkájukat za­vartalanul végezhessék és a taggyűlések határozatait ma­radéktalanul meg tudják va­lósítani. A kongresszus előkészületei-, nek második szakaszában a pártbizottságok adnak számot a VIII. kongresszus óta vég­zett munkájukról. A pártérte­kezletek munkája tartalma­sabb lesz azáltal, hogy a kül­döttek írásban kapják meg a pártbizottságok beszámolóit. Ez lehetővé teszi, hogy ne hallás után mondjanak véle­ményt, hanem módjuk legyen arra, hogy előzőleg alaposan tanulmányozzák a pártbizott­ság beszámolóját. A küldött elvtársak akkor végeznek jó munkát, ha tartalmas felké­szüléssel, bátran, őszintén mondanak véleményt a párt­bizottságok munkájáról. A küldöttek felelőssége nagy, egyrészt abban, hogy elbírál­ják az eddig végzett munkát. Határozatot hoznak a követ­kező négy év feladataira, s ezzel lényegében megszabják, hogy a terület pártszervei mi­lyen irányban és hogyan fejt­sék ki tevékenységüket. Más­részt megválasztják a terület vezető testületét, a pártbizott­ságot és a felsőbb pártszerv küldötteit Arra kérjük a küldött eiv- ‘ársakat, hogy kommunista 'lelkiismeretük szerint dolgoz­zanak. Dr. Orsai János Őszi képek — törekvő emberek ITT IS, OTT IS ÜDE ZÖLD SZŐNYEGKÉNT borítja a táblát a nemrég kikelt vetés. Szinte szemlátomást, óráról órára sárgul, fonnyad, érik a kukorica, — Nem emlékszem, mikor volt ilyen meleg októberben... Megfeszül az eke, nehezen hasítja a földet. A felszálló por beburkolja a traktort. — Egy kis eső már el is kel­ne. .. — Csak attól fél az ember, ha nekiered, akkor meg majd nem tudja abbahagyni. És az nem volna jó. — Az ember nem tudja ilyenkor, hogy mit kívánjon. Tenni meg csak egyet tehet: igyekszik dolgozni... Itt is, ott is hozzáfogtak, a jövő héten már teljes kapaci­tással törik a kukoricát. Szin­te várják az emberek, hogy hozzáláthassanak ehhez a munkához — és érthető is ez. A sok abrakhiányos esztendő után, szép termést Ígér ez a növény, és várhatóan az idén megszűnik ez a hosszú időn át nyomasztó gond. A szent- györgyi üzemegységben példá­ul egy 21 holdas tábla 44,5 mázsás csöves termést adott. — Persze a kukoricatörés csak egy része ennek a mun­kafolyamatnak. A gazdaság érdeke azt kívánja, hogy tö­réssel egyidőben megoldjuk a szár letakarttását is... A fő gond most ez: kukori­catörés, talaj előkészítés és ve­tés. Jó végig nézni, hogy szemre is tetszetős a megmun­kált föld, azt is jelenti, hogy jó minőségű talajba került a mag. — Igen, egy kis eső már nagyon kellene... A szürke por csak sejteti, hogy Simon György munkaru­hája kék. — Nem tudnám pontosan megmondani, hogy hányadik holdat vetjük együtt. Fejével a traktoron ülő Gáspár Imre felé mutat. — Sok volt már. Aztán én nem is mindennap vagyok itt... — Miért? A vetést nyomon kőveti a Kisebb gazdaságban is ezek a mostaniak a legnehezebb napok, s hatványozottan így van ez egy akkora szövetke­zetben, mint a balatonszent­györgyi Dél-Balaton Tsz, ahol minden üzemegység akkora, mint egy kisebb szövetkezet m magtakarítás. MINDEN ÜZEMEGYSÉG­BEN EGYFORMÁN megálla­podtak a gazdákkal. A szár egyharmad részét köteles le­takarítani a szövetkezet tagja, egyharmadából silót készíte­nek, egyharmadát pedig leor- kánozzák és leszántják. A nö­— Nem vagyok én a szö­vetkezet tagja. Postai szakke­zelő vagyok. A feleségen tar­tozik ide. Én meg a szabad­napjaimban dolgozom itt Tegnap a silónál dolgozott. Az éjszaka szolgálatban volt Ma a vetőgépen áll Egyre nő a silókazal. Minden szelettel silót készítenek. 'é J. *5 Mi • : w: . ■ üzemegységben a kukoricaszár egyharmadából répa­— Nemcsak azzal tér el az az ősz a tavalyitól, hogy két- három hétel előrébb állunk a betakarítással, módosítottunk a vetés szerkezetén is. Az idén először a szövetke­zet összes takarmánykeveréke a balatonszentgyörgyi üzem­egységben kerül földbe. Több­féle szempontból is előnyös ez; egyöntetűbb a munka, egysze­rűbb a szervezés, áttekinthe­tőbb a gazdálkodás... Szervezett verseny nincs, in­kább olyan természetes, belül­ről fakadó igyekezet, hogy szemmel tartják egymás mun­káját az üzemegységek. vekvő silókazal, a szaporodó, halomba rakott csutaszár bi­zonyítja: tartják a megállapo­dást. A zökkenőmentes mun­kavégzés elképzelhetetlen a gondos szervezés nélkül. — Naponta hatvan hold ku­koricát kell letakarítani. A kézi munkaerő többre is képes lenne, de a szállítás miatt ezt így kell rendezni. Ezek sze­rint — beleszámítva a ter­mészet szerint várható esős na­pokat — november 10 körül végeznénk ezzél a munkával. Természetesein az a 214 hold, ami után vetés kerül az első... — Nézze, megszoktam már. Amióta- megalakult' a közös gazdaság, így csinálom. Ne­künk is jó, meg a közösnek is. Nem bővelkedünk férfierővej. Elindult a gép, beburkolja őket a por. Igyekeznek, mert ki tudja, meddig tart ez a jó idő... TÖREKVŐ EMBEREK, GONDOS SZERVEZETTSÉG. Minden egyes nap feszült szorgalmas munkával, telik a megye egyik legnagyobb gaz­daságában a Dél-Balaton Ter­melőszövetkezetben. Vörös Márta Az őszi könyvhetekre és a politikai könyvhónapra készülnek a nagyatádi járásban (Tudósitónktól.) A napokban összeállították Nagyatádon az őszi megyei könyvhetek és a politikai könyvhónap járási programját. Az őszi könyvhetek alatt a járás kilenc községében tarta­nak könyvismertetőt és elő­adást. A nagyatádi Ady Endre Ifjúsági Klubban Szentiványi Kálmán író találkozik olvasói­val. A politikai könyvhónap járási megnyitóját az idén a segesdi körzeti művelődési ott­honban rendezik meg. Nyárá- di <”ábor Búcsúsok című könyvét ismertetik. Ezenkívül Nagyatádon, Kutason, Miké­ben, Nagykorpádon, Lábodon, Háromfán és Csökölyban lesz­nek még községi rendezvé­nyek. A járási és a községi könyvtárak könyvkiállítást rendeznek, a könyvbizományo­sok árusítanak majd az elő­adások színhelyén. A műsor­ban az irodalmi színpadok is közreműködnek. Új üzem nyílik Marcaliban A marcali fmsz feladata, hogy az egész járás területén ellássa az fmsz-i boltokat. Elő­reláthatólag október második felében megkezdheti a munkát Marcali új üzeme. Az fmsz eddig ugyanis nem tudta zökkenőmentesen ellát­ni süteménnyel a környéket, mert a cukrászüzem korsze­rűtlen, kicsi volt és az egész­ségügyi követelményeknek sem felelt meg. A múlt évben határozat született teljesen új cukrászüzem építésére. A Marcali Építőipari Ktsz befe­jezte a munkát. Az új üzemben minden kor­szerűségről árulkodik. A régi gépeket felújították és újakat vásároltak. 35 000 forintért fagylaltgépet vettek, 17 000 forintba került a gőzfőző üst, czenkivül új sütő és gázboj­lerek könnyítik a munkát. Ez­zel megnövekedett az üzem termelési kapacitása. A járás igényeit teljes egészében ki tudják elégíteni, sőt a nyári szezon ideje alatt képesek lesznek nagyobb mennyisége? küldeni a Balaton-part ellá­tására is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents