Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

IMS. október ZS. 8 iOMOGTI NÉPLAP — Visszakanyarodva az eredeti kérdésünkhöz, mi­ben látja a tanácsi ügyin­tézés vagy talán fogalmaz­zuk úgy: ügyintézők fo­gyatékosságait, munkáink gyenge oldalát? — E kérdés tárgyilagos vizsgálatánál azért arról sem ■»abad megfeledkezni, hogy a A francia gyártmányú UIvlerro Casalis négysoros kuko­I rica-csőtörő adapter a szovj ‘t SZK—3, SZK—4 komtnjr vágószerkezete helyére szere'hető. A kukoricacsöveket le­töri, a kombájn lemorzsolja, a szárat a tarlón hagyja. ' T>T—75-ös szovjet nagy te"iesítményű lánctalpas trak- • nehéz és könnyű tatajm nkára, valamint tereprende- ésl munkák elvégzésére egy uánt alkalmas. A termelő- szövetkezeti gazdaságok bizonyára szívesen fogadják majd. ßpkv’döt» atot nem brvfento meg é« nem adunk vissza. "rpriA^rtlr a Posta. FIŐ­f ize the tő a heivf nncf%h*o9tiil<)knál és posM<5kő7be«;ftőknél. Előfizetési dil eg' •* tnnra 12 Ft* Index* 8w Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, tatinka Sándor utca 8 Kevesebb igazolást kérnek a hatóságok Intézkedések a tanácsi ügyintézés javítására BESZÉLGETÉS DR. KOVÁCS TIBORRAL, A MINISZTERTANÁCS TANÁCSSZERVEK OSZTÁLYA HELYETTES VEZETŐJÉVEL Gazdasági vezetők művelődési feladatokról (Tudósítónktól.) A napokban megbeszélésre hívta össze az üzemek, válla­latok gazdasági vezetőit a Nagyatádi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Horváth István művelődés- ügyi osztályvezető A gazdasá­gi vezetők feladatai az 1966— 67-es évi művelődési tervek végrehajtásában címmel tar­tott vitaindítót. Elmondotta, gazdaságvezetőink egy részére még mindig jellemző, hogy nem törődnek kellően dolgo­zóik művelődésével, s csak a gazdasági feladatok végrehaj­tását tartják fontosnak. Azt mondják: a kulturális felada­tokkal foglalkozzanak a kui- túrfelelősök. E helytelen néze­ten változtatniuk kell, mert a gazdasági feladatok és a Kul­turális nevelőimunka egyen­rangúak. Ezután Horváth elv. társ a legfontosabb népműve­lési feladatokat ismertette. A vitában felszólaló vezetők elismerték az elhangzott bírá­lat jogosságát. Dr. Páll László, a Lábodi Állami Gazdaság iagzgatóhelyetrtese a gazdaság kulturális helyzetével foglal­kozott. Véleménye szerint sok. kai többet kell tennie a dolgo­zók művelődéséért valamennyi gazdasági vezetőnek. Jámbor László, a Komfort Ktsz párt­titkára elmondotta, hogy a ktsz-ben negyedévenként meg. tárgyalják a művelődési terv teljesítését, tapasztalatait. Munkásakadémiát, ismeretter­jesztő előadássorozatot indíta­nak, és 12 000 forintért szak­könyveket vásároltak. A jövő­ben a klubban szeretnék meg­honosítani a kötött foglalkozá­sokat is. Koleszár Sándor, az Állami Biztosító járási fiókjá­nak vezetője hozzászólásában az öntevékeny művészeti moz­galommal foglalkozott, és arra kérte az üzemek vezetőit, hogy a központi csoportokba szer­vezzék dolgozóikat Csiker La­jos, az Építőipari Vállalat nagyatádi kirendeltségének ve­zetője a bejáró munkások mű­velődésének problémáival fog­lalkozott Hamvas János elnökhelyet­tes összefoglalójában a társa­dalmi és egyéni érdek helyes értelmezéséről szólt Egymillió téglát gyárt a kadarkúti fmsz (Tudósítónktól.) A kadarkút! földművesszö­vetkezet igazgatósága bérbe vette a tanácstól a Kadarkút peremén levő téglagyárat, amelyet a téglagyári egyesü­lés részben leszerelt, üzemen kívül helyezett, majd a kö­vetkező üzemeltető, a tsz is elhagyott. Az fimsz rendbe­hozatta, üzembe helyezte a gyárat Aztán megindult a munka, gépek hiányában kézzel termelték ki a földet, vetették a téglát. Több mint egymillió nyerstégla készült el és áll a színek alatt ége­tésre várva. Október közepén gyújtották be a megjavított, rendbe tett nagy kemencét. Már kezdet­ben első osztályú téglát égettek. Az fmsz ötvenezer forintot költ a gyár óriás kéményé­nek javítására A vidéki építkezők hálásak lesznek a földművesszövetkezetnek, mert a téglát az fmsz épí­tőanyag-telepein hozzák for­galomba. A szövetkezet a jö­vő évben tovább növeli a termelést. A Központi Sajtószolgálat munkatársa fölkereste dr. Kovács Tibor elvtársat, a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztálya helyettes vezetőjét, és kérdéseket intézett hozzá a tanácsi szervek ügyintézé­sével kapcsolatban. — Miben látja elaŐMrtma a tanácsi szervek ügyin­téző munkájának javulását, fejlődését? — A tanácsok ügyintéző te­vékenysége az ötvenes évek elején, a tanácsok létrejötte után bizony jó darabig el­hanyagolt terület volt Lénye­gében mintegy tíz esztendeje következett be változás; en­nek egyik első jele az eljá­rási törvény 1957-ee megalko­tása volt — Azt tószem, nemcsak a nd fölméréseink, vizsgálataink* hanem a lakosság tapasztala­ta is bizonyítja, hogy <tz ügy­intézés általában emberséges, m/ors és törvényes. A tanácsi apparátusban mindinkább ér­vényesül az a fölismerés, hogy az emberek ügyes-bajos dol­gaihoz tisztelettel kell nyúl­ni. A helyzet javulása a ta­nácsok irányításának fejlődé­sével is összefügg; a végre­hajtó bizottságok sokkal ala­posabban foglalkoznak az ügy­intézéssel, mint korábban, s az érdekelt minisztériumok szervei is színvonalasabban látják ei a hatóság tevékeny­ség ellenőrzését Végül az ügyintézés fejlődését segítet­ték egyes fontos új jogszabá­lyok is: a már említett eljá­rási törvény, a polgári tör­vénykönyv, az új építési tör­vény, a kisajátítási törvény; továbbá az a körülmény, hogy a tanácsok, az ügyészségek és a bíróságok a szocialista tör­vényesség szellemében, egy­mással elvi összhangban te­vékenykednek. — Idánként msért tinin­tünk, olvashatunk tanácsi szervnek hibás, nemegyszer törvénysértő Intézkedései­ről is. Ml ezekről Kováé* elvtárs véleménye? — Vizsgálataink azt mutat­ták, hogy a tudatos törvény­sértés rendkívül ritka. Ha tör­vénysértő intézkedés szüle­tik, ez többnyire két okra ve­zethető vissza: az ügyintéző vagy nem ismeri jól a megfe­lelő jogszabályt, vagy pedig éppen a rendelkezéseknek for­mális, bürokratikus alkalma­zásával sérti meg a törvényt. — Természetesen elismerem, hogy a rengeteg ügy között vannak olyanok, amelyeket az illetékesek rosszul intéznek el, s azt is megértem, hogy a sajtóban is elsősorban ezek kapnak nagyobb nyilvánossá­got Ha ez a kérdés már szó­ba került, utalnék arra is, hogy néhány ilyen esetből helytelen lenne általánosítani; távolról sem ezek a jellem­zők a tanácsi apparátusban dolgozók munkájára. Túlnyo­mó részük tisztességesen, oko­san és hozzáértően dolgosak. tanácsi dolgozóknak sok olyan ügyben kell dönteniük, ame­lyekben ellenérdekű ügyfelek állnak egymással szemben; olyan ügyekben tehát, ame­lyekben — a dolog természe­téből adódóan — csak az egyik félnek lehet igazat adni. Ilyen esetekben azután sok elfogult, szubjektív vélemény hangzik el gyakran a »meg nem hall­gatott-« fél részéről... — Sajnos, az ilyen eseteket leszámítva is adódnak még problémák. Elég gyakori a sablonos intézkedés — pél­dául szabálysértési ügyekben —, amikor az akta mögött egy kicsit szem elől tévesztik az embert. Többfelé tapasztalható még mindig a döntéstől való húzód ozás. Egyes esetekben a tényállás nem kielégítő fel­derítésével, felületességgel ta­lálkozunk, és gyakran — ez­zel összefüggésben — azzal is, hogy bizonyos helytelen -presztizsféltésből« egyes ta­nácsi dolgozók húzódoznak korábbi hibás intézkedésük megváltoztatásától, S végül utalok arra, hogy bizonyos jogszabályi hiányosságok is gátolják sok esetben a taná­csi munka hatékonyságát; vagy talán arról van szó ilyenkor, hogy nincs megfelelő jogi rendezés egy-egy terüle­ten, vagy pedig arról, hogy az élet az érvényben levő jog­szabályokat már túlhaladta. — Ha már Itt tartunk, meg­kérdezzük : Mivel magya­rázható, hogy némely szer­vek — a törvényes előírás ellenére — nem tartják meg a harmincnapos el­intézési határidőt? — Valóban: viszonylag elég nagyszámú a határidőn túli ügyintézés. Gyakran persze, előre látható, hogy egy hónap alatt nem lehet érdemben dönteni valamely kérdésben; ilyenkor az lenne a helyes és a kívánatos, ha az ügyintézők ezt rögtön közölnék is a felek­kel. Sajnos, ez — hanyagság­ból vagy nemtörődömségből — nem történik meg. A tör­vényes rendelkezések pedig lehetőséget adnak a hatósági szerveknek, hogy harminc nap­pal megtoldják az ügyintézés idejét, hiszen gyakran több szerv együttműködése, bonyo­lult körülmények alapos vizs­gálata stb. szükséges az ér­demi intézkedéshez. Ezen a téren jobb munkaszervezéssel s a felügyelet és az ellenőrzés javításával lehet és kell elő­relépni. — Mint legutóbb a Mi­niszter tanács is megállapí­totta, sok bosszúságot okoz a lakosságnak, hogy az üzemek, intézmények, hi­vatalok a legkülönbözőbb ügyekben kérnek hatósági igazolásokat a hozzájuk fordulóktól. Ez egyébként nyilván a tanácsi appará­tus munkáját is hátráltat­ja. Milyen elképzelések vannak az effajta bürok- ratizmjis megszüntetésére? — Évente több millió em­ber fordul meg a tanácsok­nál; egy hozzávetőleges felmé­rés szerint minden felnőtt öt alkalommal keresi föl szemé­lyesen egy-egy esztendőben a tanácsot, a hatóságot Az em­berek általában elégedettek a tanácsi ügyintézéssel, a szemé­lyi érintkezés formáival, mód­szereivel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a ta­nácsi dolgozók is elégedettek lehetnek; nekik hivatali kö­telességük is munkájuk szín­vonalának emelése. — Ami a sok, túl sok ható­sági bizonyítványt, igazolást illeti, azt hiszem, ezeknek két »szülőanyjuk-« Is van: egyrészt a bizalmatlanság, másrészt az a körülmény, hogy a külön­böző szervek »fedezni akar­ják magukat«. Ezt a helytelen gyakorlatot — most már a Minisztertanács figyelmezteté­se alapján is — fokozatosan fel kell számolni. Ennek pe­dig az lehet a módja, hogy o személyi igazolványt min­den olyan üpyben el kell fo­gadni, amelyben az igazol­vány adatai irányadóak; a munkahely igazolásait is hi­vatalosaknak kell tekinteni; végül pedig egy sor esetben el kell fogadni az ügyfélnek büntetőjogi felelőssége tuda­tában tett nyilatkozatát. — Ml s helyzet a lakos­ság panaszai, bejelentései intézésénél? — Ezt a már említett 1957. évi eljárási törvény szabá­| lyozza. A határozatok ellen benyújtott úgynevezett állam- igazgatási panaszok intézésére lényegében ez marad érvényes továbbra is. Az egyéb beje­lentések, panaszok intézésére viszont — hogy ennek még na­gyobb nyomatékot adjunk — egy készülő törvény fog új szabályozást adni. A törvény- tervezet alapgondolata; min­den állampolgárnak jogában van javaslatokat tennie a kü­lönböző állami tevékenység megjavítására, s joga az is, hogy feltárjon bizonyos, a köz­érdeket sértő jelenségeket, pa­naszt emeljen egyes, nem ha­tározati jellegű intézkedések ellen. — Végül hadd kérdezzük meg Kovács elvtársat: Mi­lyen egyéb konkrét intéz­kedéseket terveznek a ta­nácsi ügyintézés egyszerű­sítésére, a bürokrácia csök­kentésére? — A jövőben az eddiginél jobban szeretnénk bevonni a munka vizsgálatába azokat a minisztériumokat, amelyek irányítása alá többféle ható­sági tevékenység tartozik. Az ilyen együttes vizsgálódások s az azokból levont tanulságok jelentősen javíthatják a taná­csok irányításának módsze­reit Ugyancsak a tanácsi ügy­intézés, tehát tulajdonképpen a lakosság látja majd hasz­nát annak, hogy igyekszünk egységes állásfoglalást kiala­kítani az eljárási törvény vég­rehajtására. A hatósági bizo­nyítványok ügyének rendezé­séről már szóltam. — Befejezésül talán a Mi­nisztertanácsnak azt a határo­zatát említeném, amely előír­ja: tájékoztatni kell az állam­polgárokat jogaikról és köte­lességeikről. Ügy érzem, ez a beszélgetésünk — ha szerény mértékben is — szintén ezt a célt szolgálta. D. L MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK BEMUTATÓJA Világszínvonalú mezőgazdasági gépek munkáját tekintették meg a szakemberek a Komáromi Állami Gazda­ságban. A cukorrépa, kukorica betakarítását, a talajművelést, talaj-előkészítést, vetést, növényápolást bemu­tató gépek a jelenlevő szakemberek nagy elismerését váltották ki. — Hadd kérdezzük meg közbevetőleg: Hogyan ala­kul a tanácsi apparátus dolgozóinak képzettsége? Annál is inkább, mert hi­szen ez szorosan össze­függ a színvonalasabb ügy­intézés követelményeivel? — Az elmúlt években itt is sokat léptünk előre. A ta- iiácsi apparátusban ma már képesítéshez kötöttek az állá­sok, s ezeket a képesítési elő­írásokat négy év óta az új (alkalmazásoknál szigorúan meg kell tartani. Efizonyos ál­lásoknál szakmai gyakorlatot, vizsgát írnak elő. A tanácsok­nál ma már sok ezer egye­temi, illetve főiskolai képe­sítéssel rendelkező dolgozó te­vékenykedik. Teljesítik kongresszusi vállalásaikat a csurgói fmsz dolgozói 1% , vw.o­BhnttsSffa » Bnmo«v •'***''" e| Tanáf« lapja. WTRTH LA.70« Szerkesztősé«»’ Kaposvár, Latínka Sónőor o. 2. Telető* 15-13. 15-U. Kiadja » Somosrv megyei Lav'ki^dó vállalat Ki^nsviSv Latínka S. n 2. Telefon 15-16 Felefős kladőí Szabó Cábor A Csurgó és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet vezet® és dolgozói a közel­múltban értékelték a IX. pártkongresszusra tett válla­lások és felajánlások teljesí­tését. A földművesszövetke­zet éves eredménytervét már a harmadik negyedév végéig 237 000 forinttal túlteljesítet­te, a kereskedelem pedig 102,4 százaléknál tartott idő­arányos tervével október kö­zepén. A vendéglátóipar terv­teljesítéséből csupán egymil­lió forint hiányzott. A kongresszusi vállalások teljesítésében az fmsz doí- gozói. vezet® becsülettel helytálltak. A pártszervezet s a szakszervezeti bizottság segítségével teljesítik egyéni vállalásaikat is a dolgozók. Az fmsz felügyelőbizottsága a vagyonvédelem javítását tűzte ki célul, s ezért a já­rás valamennvi egységében rendtevésért ellenőrzést tar­tanak. s segítséget nyújtaretr a dolgozóknak. Az fmsz igazgatóságé sokat tesz azért, hpev az évülő új ruházati áruházát még az idén a lakosság szolgálatéiba állíthassák. SomeMóálato #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents