Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt

Somogy megyei Bizottságának jelentése az 1962. évi pártértekezlet óta végzett munkájáról és a további feladatokról

Pártunk VIII. kongresszusa és a legutóbbi megyei pártértekezlet óta négy év telt el. Ez alatt az idő alatt nagy jelentőségű események zajlottak le a világban, az országban és megyénk életében.

Visszatekintve a kongresszus óta eltelt évekre, levonhatjuk azt a következtetést, hogy pártunk egyértelműen halad a VIII. kongresszuson megjelölt úton, politikánk eredményesnek bizonyult. Megyénk párttagsága egyetért a kongresszusi irányelvek megállapításával: »A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irányító tevékenysége, a kommunisták és a pártonkívüliek összefogása, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek hazaszeretete, küzdelmes munkája, tudása és lelkesedése, szorgalma és alkotó energiája nagy eredményeket hozott.«

A Magyar Szocialista Munkáspárt — társadalmunk vezető ereje — az elmúlt négy évben eszmeileg, politikailag, szervezetileg egészségesen fejlődött, s ma erősebb és egységesebb, mint az előző időszakban volt A politikai hatalom erősítésében és további fejlesztésében, az országépítő munkában, a gazdasági és a kulturális feladatok megvalósításában pártunk szorosan összeforrt dolgozó népünkkel. Tömegkapcsolataink bensőségesebbé váltak, politikánkat az emberek döntő többségének rokonszenve, cselekvő egyetértése kíséri.

Tovább fejlődött pártunk egész munkája. Pártéletünk erőssége a lenini normák érvényesülése. A kétfrontos harc elvét érvényesítve tovább kovácsolódott és erősödött pártunk eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége.

Erősödtek internacionalista kapcsolataink a szocialista világrendszer országaival. Ezek a kapcsolatok még bensőségesebbé és barátibbá váltak a Szovjetunióval. Országaink és pártjaink azonos nézetet vallanak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom megítélésében. Párttagságunk magáénak vallja pártunk elvi álláspontját: »Az internacionalizmusnak napjainkban is próbaköve a világ első és leghatalmasabb szocialista országához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony.*'

Javult és szorosabbra fűződött népköztársaságunk kapcsolata a harmadik világ országaival is.

Tovább erősödött népköztársaságunk, még jobban megszilárdult az ország belső helyzete, erőteljesen fejlődött gazdasági életünk A nagyarányú beruházások, hadseregünk fegyverzetének korszerűsítése, védelmi képességünk növelése mellett tovább emelkedett népünk életszínvonala. Ojabb eredményeket hozott szocialista kulturális forradalmunk

A párt VIII. kongresszusa megállapította: » ... befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, a magyar nép új, történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett.-« A VIII. kongresszus a párt, a nép harcos történelmi múltjának egy fontos szakaszát zárta le, melyben megteremtettük a munkásosztály vezette szocialista állam egységes gazdasági alapjait. A kongresszus megállapította, hogy ez a forradalmi átalakulás az előző időszakban végbement politikai, gazdasági és ideológiai folyamatoknak az eredménye. Valójában egy majd fél évszázada tartó harc érte el célját. Megteremtettük annak a szocialista társadalomnak az alapját, amelyért a Magyar Tanácsköztársaság ideje alatt a somogyi kommunisták és agrárproletárok is harcoltak Latinka Sándorral az élen; amelyért a Horthy- fasizmus elleni harc legjobbjai gyakran életüket adták; s amelyért hazánk felszabadulása óta pártunk vezetésével népünk milliói küzdenek.

A legközelebbi években is a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc marad pártunk és népünk történelmi feladata.

I.

Társadalmunk vezetője: a párt

Az 1962. évi megyei pártértekezlet megszabta

feladatok

Négy évvel ezelőtt a megyei pértértekez- let megállapította, hogy a szocialista termelési és társadalmi viszonyok érvényesülnek a megye iparában és alapvetően a mezőgazdaságban is. Ez elősegíti, hogy megyénk iparában és mezőgazdaságában gyorsabb ütemben növeljük a termelést, a munka termelékenységét, gazdagítsuk a dolgozók életét. Most arra törekszünk, hogy fölmérve megyénk négyéves fejlődését, megvizsgáljuk, hogyan használtuk ki a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket, hol tartunk az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális és a szociális feladatok megvalósításában; hogyan alakultak a lakosság életkörülményei; milyen eredményeket értünk el a szocialista embertípus kialakításában; elemezzük párttagságunk és a dolgozó tömegek munkában szerzett tapasztalatait. A helyzet reális elemzése a föltétele annak, hogy pártértekezletünk helyesen határozza meg a következő évek legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi és ideológiai feladatait.

Az elmúlt négy évben a megyei pártbizottság fő törekvése az volt, hogy a Vili. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai alapján olyan politikát folytasson, amely összhangban van az országos elképzelésekkel, töretlen fejlődést eredményez, s biztosítja Somogy lakossága életkörülményeinek folyamatos és rendszeres javulását; munkánkban ne látszateredményekre, hanem a gazdaságilag, társadalmilag megérett feladatok megoldására törekedjünk.

Az a tény, hogy hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, s a szocializmus teljes felépítését tűztük ki célul, lehetővé tette, hogy az 1962. évi megyei pártértekezletünkön helyes koncepció alakuljon ki az ipar, a mezőgazdaság, a kommunális, a szociális és a kulturális kérdésekben egyaránt. A megyei pártértekezlet viszonylag nehéz körülmények között tanácskozott Nehézségeket okozott a feszült nemzetközi helyzet, melyet az Egyesült Államok Kuba elleni agressziója teremtett. A megyei pártértekezlet időszakában több akut személyi kérdést, kellett megoldani, s nagy gondot okozott a megyei tanács vezetésének válsága. A megyei pártbizottság elvi következetességgel teljesítette kötelességét, a megyei pártértekezleten tárgyilagosan elemezte a helyzetet, megmutatta a kivezető utat, s megszabta a következő időszak feladatait.

Melyek voltak ezek?

— Eredményesebben és hatékonyabban vég- rejhajtani megyénkben a párt politikáját.

— A pártértekezlet fontos feladatnak jelölte meg a párt- és az állami vezetés munkájának javítását, tekintélyének helyreállítását, növelését, mert ez volt az egyik legfontosabb föltétele megyénk politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének, a párt és a tömegek közötti kapcsolat szorosabbra fűzésének.

— Következetes harcot indított a közélet tisztaságáért az állami és a gazdasági apparátusban s az élet minden területén.

— Szívós harcot kezdeményezett az ipar és a mezőgazdaság fejlesztéséért, viszonylagos elmaradottságának megszüntetéséért. Célul tűzte ki, hogy e területeken megközelítsük, majd elérjük az országos átlagot

— Feladatul szabta meg az újonnan létrejött szocialista termelési viszonyok megszilárdítását és tökéletesítését, a létrejött szocialista keretek megtöltését szocialista tartalommal.

— Előtérbe helyezte a dolgozók szocialista tudatának, erkölcsének formálását, az emberek szocialista nevelését.

Az eltelt négy esztendőben az élet igazolta a megyei pártértekezlet megállapításainak és következtetéseinek helyességét. A pártértekezleten kialakított koncepció kifejezte megyénk kommunistáinak és összes dolgozóinak akaratát. A megyei pártbizottság vállalta a kezdeményező szerepet az e koncepcióban foglaltak megvalósításában, s következetesen képviselte azt az országos szervek előtt. Ez a pártértekezlet újabb ösztönzést adott annak a munkának és harcnak, amelyet a megye viszonylagos elmaradottságának megszüntetéséért folytatunk.

Joggal vetődött fel az a kérdés: Hogyan fogjuk a pártértekezlet megszabta nagy jelentőségű feladatokat megvalósítani? Megvannak-e azok a politikai és társadalmi föltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy még jobban fejlesszük megyénk egész lakosságának alkotó tevékenységét? Erre a kérdésre igennel feleltünk. Bíztunk a megye kommunistáiban, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek alkotó munkájában és a Központi Bizottság támogatásában. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a politikai,

a gazdasági, a kulturális — de minden más — feladatok a párt vezetésével, a kommunisták példamutató, áldozatkész tevékenységével, a lakosság cselekvő részvételével megvalósíthatók.

Pártunk VIII. kongresszusa teljes joggal állapította meg, hogy a szocializmus alapjainak lerakása dolgozó népünk történelmi jelentőségű győzelme volt, amely meghatározta egész politikai, gazdasági és társadalmi életünk fejlődését. Azok a mélyreható változások, amelyek társadalmunk osztály- szerkezetében a szocializmus alapjainak lerakása során végbementek, valamint a dolgozó osztályok politikai és erkölcsi magatartásának szocialista fejlődése kedvezőbb föltételeket teremtett munkánkhoz. Pártbizottságunk reálisan számolt ezekkel a változásokkal. és megfelelő következtetéseket vont ic be! '

A pártbizottságok és pártszervezetek helyzete, munkája, munkamódszere

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikájának végrehajtása közben jelentősen fejlődtek megyénk pártszervei, pártszervezetei. Jelentősen emelkedett párttagságunk általános és politikai műveltségének színvonala. Az érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező párttagok aránya az 1962. évi 15,9 százalékról 23 százalékra emelkedett. Számottevően nőtt a pártiskolát és az esti egyetemet végzettek száma.

Pártunk belső életének javulását mutatja a tartalmasabb szervezeti élet, a lenini normák határozottabb érvényesülése;

A megyei pártbizottság irányító munkája

A megyei pártbizottság az elmúlt négy évben a megyei pártértekezlet bizalmából vezette és szervezte megyénkben a szocializmus építésének nagy munkáját Töretlenül érvényesítette a Központi Efczottság politikai irányvonalát, amely az ellenforradalom óta a revizionizmus és a dogmatizmus, a azekta- rianizmus elleni kétfrontos harcban kovácsolódott ki. A megyei pártbizottság és párt- végrehajtóbizottság munkáját a fejlődés jellemzi. Sikerült mindvégig az elvi politika talaján állva irányítania, szerveznie és ellenőriznie a munkát. A megyei pártértekezleten kialakított politikai irányvonal megvalósításában egyértelműen érvényesítette a kollektív vezetés elvét Tovább fejlődött, tartalmában erősödött a kollektív vezetés, amely alapja és biztosítéka volt az elért eredményeknek. A kollektív munka óvta meg párt- bizottságunkat és a végrehajtó bizottságot gyakorlati tevékenységében — a gazdasági, a kulturális és a káderkérdések eldöntésében — a szubjektivizmustól. Mindez növelte a párt tekintélyéit.

A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában a gazdasági építés és a kulturális nevelőmunka bonyolult feladatait azért tudtuk eredményesen megoldani megyénkben, mert tovább növeltük a pártmunkában a tudatosságot, a következetességet, a szervezettséget, az igényességet — a párt vezető szerepét. A párt vezető szerepének növekedése a tervszerűbb mun Icában, a párthatározatok eredményesebb megvalósításában, a céltudatosabb és következetesebb ellenőrzésben nyilvánul meg. Megyénkben az élet minden területén érvényesül pártunknak a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikája.

A beszámolási időszakban a megyei párt- bizottság tervszerűen, rendszeresen ülésezett, a párt politikájának megfelelően, tényleges eszmei, politikai irányítója volt a megye életének. Mint a megye vezető politikai testületé rendszeresen vizsgálta és tárgyalta a megye gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai helyzetét. A megyei párt-végrehajtóbizottság kezdeményezője, érdemi előkészítője volt a megye politikai, gazdasági és kulturális fejlesztését szolgáló határozatok végrehajtásának. Megtárgyalta a pártapparátus szervezeti fölépítését, munkamódszerét, munkarendjét; a falusi pártszervezetek munkáját; Somogy megye iparának és építőiparának fejlesztését; a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét és feladatait; a szocialista termelési viszonyok megszilárditását és továbbfejlesztését a megye termelőszövetkezeti mozgalmában; a termelőszövetkezetek vezetését, a tsz-demokrácia helyzetét; a megye párt- és állami vezetésének helyzetét a megyei pártértekezlet határozatai alapján; az oktatási reform végrehajtását és további feladatait; a népművelés irányelveit. Előkészítette és a megyei tanáccsal közösen kidolgozta Somogy megye általános helyzetéről, fejlődésének irányáról szóló javaslatát. Ezt a Politikai Bizottság 1965. január 12-én megtárgyalta és határozattá emelte. Ezeken kívül elkészítette és megtárgyalta a talajvédelem és a talajerő-visszapótlás, a talajjavítás, a Zselicség, a Balaton-part fejlesztési tervét, a rét- és legelőgazdálkodás megjavításának tennivalóit stb. Mindezzel érvényre juttatta azt a törekvést, hogy munkájában hosszabb időre szóló érdemi döntések szülessenek.

Pártszervei n k mind határozottabban szakítanak azzal a gyakorlattal, hogy azonos gazdasági és kulturális kérdésekkel párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkozzanak, mint az állami szakigazgatási szervek. A feladatok konkrétabb elhatárolása, a jobb munkamegosztás megyénkben is hatékonyabbá tette a párt irányító és ellenőrző tevékenységét

A megyei pártbizottság és a párt-végrehajtóbizottság munkáját az elmúlt négy évben a fokozottabb igényesség jellemezte. Ezzel ösztönzést adott a járási pártbizottságok és végrehajtó bizottságok, az állami és a gazdasági szervek, valamint a tömegszervezetek munkájának javításához.

A pártértekezlet határozatainak végrehajtását, a pártmunka színvonalának emelését elősegítette a megyei pártbizottságon és a járási bizottságokon meglévő nyílt, elvtársi, őszinte légkör, az az elvi politika, amelyet pártbizottságaink megvalósítottak. A világos, egyértelmű politika kedvezően hatott e jó közszellem és légkör kialakítására, az intrika visszaszorítására. Ez a hatás jól lemérhető a megyében elért politikai, gazdasági és kulturális eredményeken, amelyeket a pártszervek, -szervezetek és a kommunisták tevékeny közreműködésével értünk el. A megyei pártbizottság — a járási bizottságokkal és a pártszervezetekkel együtt — ezzel megteremtette és biztosította az alkotó munka föltételeit.

A párt politikája a határozatok végrehajtása révén valósul meg. Ezért a beszámolási időszakban többször elemeztük határozataink hatékonyságát, az alsóbb szerveknek és párttagságunknak a határozatokhoz való viszonyát. Megvizsgáltuk, hogy a párthatározatok hogyan jutnak el azokhoz, akik végrehajtják őket, hogyan szervezik meg a végrehajtást és a célkitűzések gyakorlati megvalósításának ellenőrzését

Egyre inkább gyakorlattá vált megyénkben, hogy a fontosabb központi és megyei határozatok meghozatala előtt kikértük a párttagság véleményét. A határozatok meghozatalát gondos elemzés, mélyreható vita és alapos mérlegeié- előzte meg Ez elősegítette a határozatok egységes értelmezését, egyértelmű végrehajtását, erősítette a cselekvési egységet. A helyzet fölmérésébe, elemzésébe bevontunk társadalmi aktívákat, köztük számos párton kívüli szakembert is. Kértük véleményüket, hallgattunk tanácsaikra, helyes észrevételeiket, javaslataikat felhasználtuk határozataink meghozatalakor. A megyei és az alsóbb szervek pártbizottsági ülésein gyakran vettek részt párttag és párton kívüli szakemberek.

A határozatok meghozatalában a szakszerűségre, az igényességre és a megalapozottságra való törekvés vezetett bennünket. Mindenkor figyelembe vettük pártunk országos érvényű irányelveit, határozatait, s azok szellemében, velük összhangban jelöltük meg a megyei feladatokat. Különös gondot fordítottunk a {jártszervezetek erősítésére vonatkozó és gazdasági jellegű határozatainkra, melyeknek helyességét, realitását a megyében elért eredmények bizonyítják.

Csökkenti munkánk hatékonyságát és eredményességét az, hogy egyik-másik párthatározat nincs kellően végrehajtva, mert roncs jól megszervezve a határozat végrehajtása. A fő figyelmet elsősorban a határozatok kidolgozására fordítottuk, nemegyszer megfeledkeztünk azok további sorsáról. Többször előfordul, hogy egy és ugyanazon témáról több, szinte majdnem azonos szövegű határozatot hoztunk. (Pl. a gyenge termelőszövetkezetekről.) A jövőben kevesebb, de konkrétabb határozatra van szükség. Magasabb színvonalon kell a párthatározatokat végrehajtani és az ezzel kapcsolatos koordináló; szervező tevékenységet végezni. Meg kell szüntetni a végrehajtó bizottság és a megyei pártbizottság osztályai, valamint a járási pártbizottságok munkájában az e téren még meglévő tervszerűtlenséget. Sok esetben nem kielégítő az állami, a gazdasági szervekben és a tömegszervezetekben dolgozó kommunista vezetők tájékozta tása, több fontos párt- határozatot hiányosan ismernek, s ez megnehezíti munkájukat és a pártellenőrzést! Vannak olyan vezető beosztású dolgozók»