Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

Szombat, 1966. október 29. 7 SOMOT. TI VfiPLAP FRISS SZEMMEL Az új titkár korábban is tagja volt a párt vezetőségé­nek. Most mégis — mondja — új szemszögből vizsgálja feladatát. A taggyűlésen el­hangzott észrevételeket is felhasználják, és máris több olyan terület van, ahol — úgy látja — másként kell dolgoznia a vezetőségnek, mint eddig. Jóval több törő­dést kívánnak például a szo­cialista brigádok. firősíteni kell a pártépítő tevékenysé­get, észrevenni azokat a fia­tal munkásokat, akik kom­munista módon dolgoznak vélekednek, s egyengetni számukra az utat a ■ párthoz. Egy átfogó feladatra is most ébredt igazán rá: céltudato­sabban kell munkálkodniuk a kollektíva egybeforrottsá- gának erősítésén, az elvtár­si, közösségi szellem fejlesz­tésén. A másik alapszervezetben a vezetőség új tagjának volt néhány jó ötlete, el is mond­ta azokat a vezetőségi ülé­sen. A többieknek is tetszet­tek a gondolatok, s úgy dön­töttek, megvalósítják. Friss szemmel mérik föl most feladataikat az újjává­lasztott vezetőségek. Elsősor­ban azért, mert új emberek is soraikba kerültek, akik új ötleteket, elképzeléseket, gon­dolatokat hoztak magukkal. Ez természetes is, hiszen ép­pen ezért tisztelte meg őket a tagság bizalmával: mozgé­kony, kezdeményezésre kész, vezetésre termett emberek­nek mutatkoztak. Az összeté­tel fölfrissítése tehát új szí­neket, elképzeléseket hoz a pártmunkába. Nemcsak az új tagok néz­nek körül most friss szem­mel. Akiket megújítottak tisztségükben, azok zöme is azzal a szándékkal folytatja Korszerűsítik a (Tudósítónktól,) A Somogy megyei Moziüze- irri Vállalat arra törekszik, hogy minél több község kap­jon úgynevezett kesikeny-szé- lesvásznú vetítőgépet, amely- lyel a normál-szélesvásznúnál ugyan kisebb, de a keskeny- filmnél nagyobb filmet lehet vetíteni. A MOKÉP is felké­szült: huszonnégy filmet már keskeny-szélesvásznú méret­ben vett föl. Jövőre hatvan község kap ilyen vetítőgépet. a munkát, hogy az eddigiek­nél is jobban, okosabban dolgozzék. És ez nagyon fon­tos, hiszen a régi vezetőségi tagok többségét újjáválasz­tották, a zöm tehát koráb­ban is ott állt posztján. A tisztújítás nemcsak erkölcsi megerősödést és megnyugta­tó érzést jelentett nekik (alapjában elégedettek velük a párttagok, továbbra is bíz­nak bennük), hanem serken­tést, ösztönzést is. Hiszen a taggyűlést megelőző fölmé­rések, beszélgetések, a tag­gyűlési felszólalások fényt derítettek munkájuk gyenge pontjaira, elhanyagolt terü­leteire is. Most mindezek következményeként — mond­ta egy párttitkár, aki egyéb­ként már hét éve látja el tisztét — másként látnak egyet s mást. Olyasmit, ami­be már belenyugodtak, amit tudomásul vettek, most a megvizsgálandó, megváltoz­tatandó, megoldandó kérdé­sek listájára vesznek föl. Korszerűbb, rugalmasabb munkamódszereket keresnek, az eddigieknél is többet kí­vánnak foglalkozni az egyes embereknek gondjaival, prob­lémáival. Nem arról van természe­tesen szó, hogy ezután min­dent másként kell látni, csi­nálni. Alapjában, lényegében eddig sem volt baj a szem­lélettel. Egyes dolgokat, mód­szereket azonban — mert a társadalom élete, az emberek gondolkodása folyton válto­zik — hasznos új módon vizsgálni. És ezt teszik most a legtöbb pártszervezetben — friss szemmel mérik fel teendőiket, még elmélyül­tebbé, hatékonyabbá teszik a munkát. Gy. L __________J falusi mozikat Görgetegen folyik a legna­gyobb méretű moziátalakítási munka. A községi tanács és a Moziüzemi Vállalat közös be­ruházásból — több mint há­romszázezer forintért — kor­szerűsíti a filmszínházat. Szán­tó József, a Moziüzemi Válla­lat igazgatója elmondta, hogy jövőre csehszlovák gyártmá­nyú, szélesvásznú film vetíté­sére is alkalmas gépeket vá­sárolnak. Kertészeti levelező oktatás indul Keszthelyen A felnőttek levelezőakta tás. új lehetőséggel bővült: a Keszthelyi Mezőgazdaság: Technikum eddig csak általá­nos mezőgazdasági szakra adott technikusi képesítést, 1967 januárjától viszont Veszp­rém, Somogy és Zala me­gyeiek részére általános kerté­szeti szakosításé levelező okta­tást indítanak. Elsősorban azokat a 17 éves­nél nem fiatalabb, általános is­kolai vtnrv ezre’ e~ — ” végzettséggel rendelkezőket veszik föl, akik tsz-ben, állami gazdaságban, erdőgazdasógban ép állomáson, pár tszervez at nél, tanácsnál, vagy olyan munka­körben dolgoznak, ahol ez a ’-épesítés szükséges. Köztudomású, hogy a zöld­ség-, a szőlő- és a gyümölcs- félék iránt bel- és külföldön fokozódik az igény. Ezt csak akkor elégíthetjük ki, ha szak­emberek irányítják a terme­lést. Képesített kertész szak­emberből kevés van, s a képe­sítés nélküli gyakorlati szak­emberek is bizonyára még jobb munkát végezhetnek, ha bővítik elméleti ismereteiket. Az iskola négyéves. Ha a községi, a járási vagy a me­gyéi tanácsnál elfogyott a je­lentkezési lap, az iskolától (Keszthelyi Mezőgazdasági Technikum levelező tagozata, telefon 22-70) beszerezhető. Szükséges hozzá 30 forintos il­letékbélyeg, az iskolai végzett­séget igazoló bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat és rövid önéletrajz. A jelent­kezőknek magyar írásbelit és a nyolcadik osztály matemati­ka anyagából kell fölvételi vizsgát tenniük. A fölvételi de­cember elején lesz. Érettségi­zetteknek és azoknak, akiknek jó rendű szakmunkás-bizonyít­ványuk van, nem kell fölvételi vizsgát tenniük. Egy-egy félév januártól júniusig, illetve szeptembertől januárig tart A tanítás elméleti és gyakorlati órákból áll, tandíjat nem kell fizetni. JOBB, MINT OTTHON... Ragyogó tisztaság van, rend és meghitt hangulat. A tarka abroszokon nylonborító, rajtuk újságok, folyóiratok. Frissen festett a fal, vadonatúj a kony- hafelszerelés. Ezt a házat itt Lábodon az egész falu közössége tette ba­rátságos otthonná. Két hét óta tizenkilenc idős ember biro­dalma ez, számukra rendezték be az öregek napközi otthonát. Az otthon vezetője Bíró La- josné, a községi nőtanács he­lyettes elnöke. Egy, a technika összes csodájával fölszerelt hi­permodern villát nem mutat­hatna be büszkébben, mint ezt az épületet. Körülöttünk sü- rög-forog Tóth Istvánná, ebéd­re teríti meg az asztalokat. — A nőtanács klubja volt ez azelőtt — mondja Bíróné. — Itt hagytuk a berendezést a napközinek, a klub kapott má­sik helyiséget. Nagyon sokan közreműködtek, hogy öregjeink kellemesen tölthessék itt nap­jaikat. Termelőszövetkeze- zeteink összesen több mint tíz­ezer forintot adtak. Ezenkívül a járás 12 000, a megye pedig 11 000 forinttal segített az in­dulásunknál. A Lenin Tsz tele­víziót is ígért. Tüzelőt a Kos­suth Termelőszövetkezettől kapunk. Hamvas elvtárs, a já­rási tanács elnökhelyettese olaj kályhát ígért. Társadalmi munkában is sokat segítettek a napközinek. Prokli János kő­műves a falakat meszelte be, Jámbor László pedig henge­relt. Az állami gazdaság kony­hájáról hozzák az ételt; hét napközisnek a lakására szállít­ják betegségük miatt. Az udvaron, a nagy fa alatti kispadon négy fekete ruhás né­ni beszélget. A hetedik X kö­rül járhatnak valamennyien. Csöndesen folyik a diskurzus. — Az az igazság, hogy ha megöregszik az ember, nem bír már dolgozni, csak teher otthon — mondja Slepp Mi- hályné. — Itt meg jól eltelik a nap. Nagyon jól érzem magam. Papp Vilma néni azt hajto­gatja, hogy az otthon két dol­gozója milyen szépen beszél az öregekkel. — Nincs egy rossz szavuk; türelmesek, kedvesek hoz­zánk ... Elmondják, hogy az avatás óta állandó téma a faluban a napközi. Este hol egyiküket, hol másikukat állítja meg va­laki, mi volt az ebéd, hogy érezték magukat, szeretnek-e »•napközisek« lenni. — Mi volt Kadarkúton? — fordul Bírónéhoz Katona néni. — Hát... Nagyon szép ott is minden — válaszol —, ae azért nálunk sokkal jobb. Bíróné ugyanis a napokban Várvízi János doktorral, a já­rási főorvossal meglátogatta a kadarkút! napközit egy kis ta­pasztalatcserére. — Ellentétben a közmon­dással — mondja Nemes Ist­vánná —, csak azt tudom mon­dani, hogy itt jobb, mint ott­hon ... Azonnali belépésre felveszünk KUBIKOSOKAT, féríl segédmunkásokat Bérezés a teljesítmény alapján. Munkásszál­lást, étkezést biztosítunk. Napi háromszori étkezés 9,20 Ft tér lés ellenében. A jogosul­tak részére az épít »iparra meghatározott föl­emelt különélés! p tlékot és 24 munkanap le­dolgozása után a haza- és visszautazás költ­ségét megtérítjük. Ha a jelentkezőnek egy évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentkezés az ÉM Iejér megyei Állami Épí­tőipari Vállalat mu ikaügyi osztályán. Székes- fehérvár, Ady Endre u. 13. (4253) |! KONGRESSZUSI NAPLÓ l Huszonhárom szerszám története E1 gy- és kétajtós lemezszekrényeket Agyart a Vas- és Fémipari Vállalat . - illának. A szekrények előállításúhoz huszonhárom speciális szerszámra volt szük­ség. Elkészítése a XXIII. kongresszus szer­számkészítő brigád nevéhez fűződik. — Nagyszerű munkát végeztek — dicsér- te őket Berek János igazgató. Garami Béla szb-titkár azt emelte ki, hogy sokat dolgoztak társadalmi munkában. — Az fűtötte őket, hogy minél elóbb át­adhassák a szerszámokat. Király János brigád verető, Baráturi Lász­ló gyártóeszköz-gazdálk-ttó és Molnár Fe­renc főmérnök kísér el bennünket a szer­számkészítő műhelybe. — Ugye, szép? kérdik szinte egyszerre, amikor benyitunk a vp'óban barátságos, ész­szerűen berendezett műhelybe A briyádvezető tái*!"vf ‘ isából és a nap­ló tömör mondataiból megtudom, milyen nagy munkát végzett a brigld, hogy ilyen 'tthona legyen. — Azt nem is tudja elképzelni, milyen volt ez az épületrész... Pelatetős. Azt mond­ták a vállalat vezetői, megkapjátok, csak rendezzétek be mondta Király János. A szerszámkészítők műhelyt építettek maguknak. Hajtotta Őket, hogy minél előbb szerettek volna kikerülhi a háromszor két­méteres kócerájból. Tíz munkás ötszázhar- mlnchat órát dolgozott április 15-től má­jus 10-ig. Fölhegesztették a tartó gerendá­kat, a keresztléceket, berakták a préselt farostlemezeket, majd lefestették dukkófes- tékkel. Május húszadikán vették át ünne­pélyesen a műhelyt. Mind a négy fal más színűre volt festve, a mennyezeten fénycsö­vek világítottak. Később lefestették a gé­neket, majd virágokat helyeztek el cserép­ben a falra, hogy még otthonosabban érez­zék magukat. A szocialista címért küzdő brigád lpl- kesedéséről ez is képet ad. A leg­hívebben azonban a K 166—K 266 típusú lemezszekrények gyártásához szükséges szer­számok története bizonyítja. Nagyon kellet­tek ezek a szerszámok, hiszen nélkülük nem Indulhatott az export. A brigád au­gusztus 13-áin felajánlotta, hogy személyen­ként nyolc órát dolgoznak havonta társa­dalmi munkában. Szeptember 6-án a kong­resszus tiszteletére még felajánlottal: nyolc órát A brigádnapló bejegyzése szerint ösz- szesen nyolcszáznegyvennégy órát dolgoztak társadalmi munkában a szerszámokon. Sok függött Itt mindenkitől. Ha Kifuth Károly szerszámtervező nem adja kellő időben a rajzokat, megáll a munka. Ha a marós, az edzős, a sfkköszörűs nem hajtott volna rá, nem megy úgy a munka, mint a karika- csapás. — A szerszámok egy része olyan, amilyet itt a vállalatnál még nem készítettünk! — A marós. mondta a brigádvezető. A szerszámkészítő. Lapozom a díszes brigádnaplót. Kifuth Károly gondos munkáját dicséri. Október 18-án ezt jegyezte be: »A brigád délután fehér asztal mellett együtt szépen elbe­szélgetett. Megbeszélte a K 166—265 új típusú szekrény teljes fölszerszámozásának átütő sikerét, a huszonhárom szerszám si­keres átadását a meónak.« A szerszámokkal azóta termelnek. Az egyiket sajnos rosszul fogták be, s megre­pedt. A brigád huszonöt órás munkával megmentett százhetven órás erőfeszítést. Melegen kalodába tették a szerszámot, s izóta dolgoznak vele. — Büszkék vagyunk rá, hogy régi gé­pekkel, öreg esztergapadokkal, jobbára kézzel elkészítettük ezeket a szerszámokat — mondta Kifuth Károly. A brigádvezető bemutatott két lelkes tagot. Somogyvárí János fél éve került ide marósnak. Csepelen tanulta a szakmát a asműben. Előbb szabadult, mint a »Szak­ra kiváló tanulója«-verseny helyezettje, ■live! somogyjádi, jobbnak látta, ha a szülőfalujához közelebb keres munkát. így került a szerszámkészítőbe. A pattanásos arcú, szőke fiatalember szerényen csak nnyit mondott: — Minden igyekezetemmel azon voltam, hogy a lehető legjobb munkát adjam. Balogh József szerszámkészítő öt éve van a vállalatnál. Itt tanulta a szakmát, őhozzá kerülnek a rajzok, ő irányítja a munkát, állítja össze és próbálja ki a szer­számokat. Nem túlzás, ha ideírom, ember- ölötti munkát végzett, hogy határidő előtt elkészüljenek. A brigádtagok újítanak, ésszerűsítenek. A naplóban szöveg és ábra mutatja be az újításokat. Hasznos órákat takarítanak meg, fölösleges rrf' t ” l tnak ki. A bri­ad nevéhez fűződik a Budapesti Műszaki jii,/;u5mtdl beszerzett szovjet síkköszörűgép átalakítása. Majd 18 órát dolgoztak rajta Wertenbach Gyula vil­lanyszerelő szakmai útmuta­tásával, de megoldották a keresztirányú adagoló előto­lást. Azelőtt állandóan a gép mellett állt egy ember. Az átalakítás után már nem volt rá szükség. S, a legújabb hír: az egész brigád jelentkezett a »Szak­ma ifjú mestere«-mozga- lomb A u&pló első oldalán egy versidézet József Attilától: »Dolgozni — csak po.tosaa, szépen / Ahogy a csil’ag megy az égen — úgy érdemes.« A szerszámkészítő brigád valóban e mottó szellemében alkot. Munkában a brigád. & M. Lajos Géz»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents