Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-20 / 248. szám

7 SomogyiNéplap MSZMP MCGVúf RttOTTSÁffA EÍ>A MEGVE! TANACS LAPJ A ÉVADNYITÓ KONCERT Beethoven és az új közönség HOSSZÚ Evek OTA nem volt ilyen kellemes helyzet­ben a krónikás, mint most, a népművelési év első zenei eseménye után. Mert nemcsak hangverseny-élményről, nem­csak Beethoven művei­nek hatásáról, varázslatá­ról festhet képet, hanem egy nagy-nagy fordulat­ról, aminek kezdeti meg­nyilvánulása láttán csak lel­kesedni lehet. Ha hirteleiné- ben kellene felsorolni azokat a mozzanatokat, amelyek ün­nepivé tették ezt az estét, ez egyszerű szavakkal talán így hangzana: FORDULAT A NÉPMŰ­VELÉSI SZEMLÉLETBEN. Hangverseny zsúfolt ház előtt Űj közönség, új arcok, új ér­deklődők, akik évekkel ez­előtt Js jöttek volna, ha a népművelés emebrei eljutot­tak volna hozzájuk. Most nemcsak hangversenyt ren­deztünk, hanem számba vet­tük azt is, hogy miért és lei­éit? Vonzott a pécsi zenekar, a külföldi karmester, a zongo­raművész, de az igazi siker — amely a továbbiak biztosí­téka — a közönséghez fordu­lás nemes gesztusában rejlik. Korántsem nosztalgikusan, de megjegyzem: így kellett vol­na máskor is... Ünnepi hangulat volt való­ban: sok fiatal ült a nézőté­ren, a zene új közönsége. Üj zongorát — végre hang­versenyzongorát — avatott a művész. Beethoven, a legna­gyobb szólt a nyitóhangver­senyen, s ez a közönség* amelyben együtt láttam a beat-zene, a színpadi drámai irodalom rajongóit, a csak pesti kultúrára áhítozó, az operettkedvelő, a közömbös s a futballpályákról ismert em­bereket — vastapssal ünne­pelt, sokszor lelkesebben is, mint ahogy a produkció meg­érdemelte. S ez igen jó jel, biztató... KÖZÖNSÉG ÉS ZENE — nagyrészt első — találkozása volt ez az est, méltó műsor­ral, méltó közreműködőkkel. A Latdnka Művelődési Ház, az Országos Filharmónia és a Liszt Ferenc Zeneiskola iránytmutató összefogásából élménydús hangversenyévad csalogatja az embereket A városunkban már is­mert Pécsi Filmharmonikus Zenekar a román Nicolae Bo- boc vezetésével először Beet­hoven Egmomt-nyitányát, a legszebbek egyikét szólaltatta meg E pátosszal teli, hatal­mas »hősi ének«-ben Beetho­ven Egmont jellemét bonta­koztatja ki, s ez a kibontako­zás, a fokozás nem érvénye­sült maradéktalanul Nicolae Boboc feldolgozásában. A kez­deti fojtott hangulat tovább élt a zenekar túlzott vissza­fogása miatt, nyilván azzal a szándékkal, hogy mélyről, belső átérzéssel próbáljon áb- bárolni a művész. S ha vitat­kozhatunk is a karmester fel­fogásával, ez a mű az est egyik kiemelkedő élménye volt, új oldalról közelítve meg Beethoven alkotását. A zene­kar — kiváltképp a fúvósok — erőtlenségét a fergeteges erejű kódéban sikerült felol­dani. ezzel végül is ragyogó­an kifejezni a mű mondani­valóját a szabadságeszmény­ről. A hangverseny másik ki­emelkedő száma Beethoven talán legnépszerűbb, közis­mert V, szimfóniája volt, amelyből kiváltképp az első és a negyedik tételre emlé­kezünk szívesen. A másik két tételben fedezhettük fel a zenekar gyengéit, azt ugyanis, hogy a halk részeknél (egyéb­ként csodálatos plánoknál) nincs ' tartása a hangoknak, nem visszafogottá, hanem erőtlenné válik az együttes. Az első tétel elszánt indula­tainak visszaadása, kiíejező­ereje, sodró lendülete ragadott meg,^ s a negyedik diadalt zengő áradása, a sorsa fölött győzedelmeskedő ember bol­dogságéneke. Az érző, és szenvedélyesen muzsikáló kar­mester, Nicolae Ebboc, s a vendégzenekar igazi értékeit csillogtatta meg e műben. Beethoven egyik legnagyobb és legnehezebb zongorakon­certjét játszotta kiváló ven­dégművészünk, Antal István. Briliáns technikája, fölényes biztonsága mindvégig érvé­nyesült, a mű zenei értékeit azonban csak néhol — így például az első tétel variáció­sorozatában — sikerült eljut­tatni a hallgatósághoz. Érzé­sünk szerint azért, mert eb­ben a műben nem volt teljes a zenekar, a karmester s a szólista művész találkozása. A ZONGORAVERSENY­BEN is a hős jellemábrázo­lása áll a középpontban. S ha most visszapillantunk Beetho­ven e három alkotására, melynek mindegyikéből az ember, küzdelme és győze­delmeskedése csendül ki, ak­kor e meggondolt műsorvá­lasztásnak valami jelképes érteimét is fölfedezhetjük. Mert íme, ez a. gondolatkör, ez a zenei mondandó találko­zott az első hangversenyen a bevezetőben jelzett ünnepi motívumokkal. Valami új kezdődik itt, s az első jelek feletti lelkesedéshez a legha­talmasabb zenei géniusz, Beethoven adott méltó kere­tet... Jávori Béla Motorbajnokság, járőrözés Eredményesen dolgoztak a nagyatádi járás MHS alapszervezetei (Tudósítónktól.) A közelmúltban értékelte az MHS nagyatádi járási el­nöksége az 1965/66-os munka­terv végrehajtását, s egyúttal meghatározta az 1966/67, óv főbb tennivalóit. Az elnökség megállapitotta, hogy a szervezeti, politikai és kiképzési feladatok végre­hajtása eredményes volt az alapszervezetekben. A különböző műszaki körökben, mo­torkerékpár- és gépkocsi- vezetői tanfolyamokon összesen mintegy 400 fia­tal vett részt. Sikereseik voltak a gyalogos- és motoros összetett honvé­delmi versenyek is. Az új intézkedési terv az MHS-munka valamennyi te­rületét figyelembe véve ha­tározza meg a feladatokat. Az elnökség a különféle szakkö­rök, tanfolyamok szervezése mellett nagyobb gondot for­dít a jövőben az alapszerve­zetekben folyó politikai-neve­lő miunka szervezésére és irá­nyítására. Ezért az alapszervezetek propa­gandistáinak módszertani napokat rendeznek a járási székhelyen. A gim­náziumban és az általános iskolákban is javítani akar­ják a honvédelmi nevelőmun­kát. ^ Különböző, honvédelmi tárgyú filmvetítéseket, baráti napokat, harcászati kirándu­lásokat és járőrversenyt ren­deznek a tanulók részére. Minden alapszervezetben meg­rendezik a jövő év tavaszán az összetett honvédelmi ver­senyt, kilenc szervezetben pe­dig motoros bajnokságot szerveznek. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL VÖRÖS CSILLAG q péRPi eGészen más (Magyar film) Érdekes, noha nem új, de mindig aktuális erkölcsi prob­lémát vet föl filmjében Fe­hér Tamás rendező. A vidé­ket járó férfi forró csókkal búcsúzik feleségétől, majd vonatra száll, s más nők ba­rátságát keresi. A kiküldetés első estéjén levelet küld a SZABAD IFJÚSÁG feleségének, a másodikat pe­dig egy nő lakásán tölti. Amikor feleségéről, egy bal­eset következtében megtudja a férj, hegy van egy ismerő­se, kikel magából, válni akar. A férfinak egyetlenegy érve van feleségével szemben: a férfi egészen más ... perben önmnGRmmnL (Magyarul beszélő szovjet film) A gondolat és a tett oly­kor nem áll összhangban egyes embereknél, ez a mon­danivalója Genrih Gabaj fia­tal szovjet rendező filmjének. Oleg Lebenyev fizikai kutató alakján keresztül néha mu­latságosan, néha pedig na­gyon komolyan bebizonyoso­dik, hogy tenni valamit csak erős elszántsággal, akarattal lehet. Minden ember kerül­het olyan helyzetbe, amikor így is, úgy is cselekedhet, de erősnek, magabiztosnak kell lennünk ahhoz, hogy helye­sen cselekedhessünk. Mindkét filmet mától játsszák filmszínházaink. A falvakat járva ismerőst, ismeretlent megkérdezek, tud-e élő nép­művészről. Bi­zonyos tapasz­talatból azt is hozzá szoktam tenni, ismer-e olyan embert, aki valami »különös dol­got művel«? ... Fúr, farag, vagy mit tu­dom én... így bukkantam legutóbb egy fiatalemberre, akit fafaragó­nak mondanak. Drávaszentesen él, szívességből maradt otthon, hogy találkoz­hassunk, mert egyébként szo­bafestő a szak­mája. Urmös Istvánnak hívják. kezem. De komolyan csak ha­Az első tekintetre az rag'id rom-negy éve dolgozom, meg, hogy meglepően fiatal. — Hogyan kezdődött? Hellyel kínál, majd pedig c>- _ Amióta emlékezem, szö­garettával. Egy elmés cigaret- gCin^ járni, faragni meg min­tatartóval csodálkoztál el. Ba- dent szerettem. De gyerekko- golynak és fatörzsnek látszik, romban nem láttam senkitől amelyből kinyitáskor a ciga- se> hogyan kell, mint kell. Az- retták maguktól kibújnak, ián ahogy felnőttem, újra ke- Alig, hogy körülnézek, rájö- zembe vettem a bicskát, és fa­vök, találkoztunk már. Azaz rágni kezdtem. Elsőnek egy faragásain keresztül ismerem, futballistát csináltam. Anató- Tavaly egy kiállításon láttam miailag nem volt a legjobb, de az Űtfejtő című faszobrát ßz gondoltam, faragok majd job- Ifjúsági Házban, Kaposváron, bat is. — Mikor kezdett el faragni? a vitrinekből, a falakról elö- „ örök életemben rájárt a kerülnek munkái. Először egy figurális darab kerül a kezem­be. — Ezt 1965-ben, felszabadu­lásunk 20 éves évfordulójára készítettem. Szovjet katonát ábrázol, aki egy elesett ma­gyar parasztot emel föl a föld­ről. A falról egy csikósfejet vesz le. Taplóból mintázta. — A feleségem hozta haza az erdőből. Mondtam neki, ha va­lami érdekeset lát, hozza ha­za. Szinte alig kellett valamit faragni rajta, magától adódott minden. A csikós kalapja már készen volt. Így nőtt. Azt lát­tam meg a taplóban először. A legsikerültebb munkája a Favágó. Mind anatómiailag, mind pedig mozdulatban hite­les, igaz. Ürmös István valójá­ban fa szobrászként indult — a futballista... —, majd a nép­művészet felé fordult — fara­gott botokat, kupát, dobozokat, aztán újra visszakanyarodott a faszobrászathoz. — Min dolgozik most? — Ilyenkor szobafestő va­gyok. Nem faragok. Egész nap dolgozom, estére már fáradt vagyok. Amikor a festési sze­zon befejeződik, kezdek el új­ra faragni. Ez jó is. Télen nem zavar senki és semmi sem. A szezon után két hétig még nem tudok dolgozni. Akkor csak pihenek. Közben fantá- ziálok, csavargók. Egyszer az­tán kezembe veszem a kést. Korábban kelek télen, mint nyáron. Annyi tervem van.. Az udvaron már faragásra várnak a gömbölyű fatestek, Ki tudja, mi lesz belőlük? Mit lát meg bennük a faragó em­ber ... Korányi Barna Kollégiumigazgatók tanácskoztak Marcaliban Tapasztalatcserével egybe­kötött tanácskozást tartottak kedden Marcaliban megyénk középiskolás kollégiumainak igazgatói és főhivatású neve­lői. Délelőtt előadást hallot­tak a hazafias nevelés fel­adatairól, módszereiről, majd Szoliva János, a marcali Ladi János Szakközépiskola és Gimnázium diákotthoná­nak igazgatója számolt be az új intézmény szervezési és pedagógiai tapasztalatairól. Elmondotta, hogy rövid más­fél hónap alatt sikerült elér­nie az otthonias légkör, vala­mint a megfelelő rend, fe­gyelem kialakítását. A jelen­levők ezután Cselők László megyei szakfelügyelő vezeté­sével megvitatták a hallotta­kat, -majd megtekintették a diákotthon lakóinak elhelye­zését. Ittasan vezetett, felborult Körültékintés nélkül lépett az úttestre Bajzik Jwnosné jutái lakos, és Horváth Jó­zsef kaposvári lakos motor- kerékpárjával ) féktávolságon belül elütötte. Bajzikné sú­lyos, életveszélyes sérülések­kel a kaposvári kórházba ke­rült. Ugyancsak súlyos sérü­lésekkel került a kórházba Gálos József balatonszabadi lakos, aki motorkerékpárjá­val gyorshajtás és ittas veze­tés közben felborult az úttes­ten. MOttZSÁK BÍRÓSÁGON ha­— Miért adott be mis nevet? — Nem akartam szé­gyent hozni a sajátomra. ÉRDEKLŐDÉS — Hogy van kisasszony? — kezdi a beszélgetést a fiatalember. — Köszönöm, jól. — S hogy van a kedves mamája? , — Köszönöm. —• S hogy van a bátyja és a nővére? — Köszönöm, jól. A fiatalember nem tud­ja, hogyan folytassa to­vább a beszélgetést. Csend. Néhány pillanat után a kisasszony így segít neki: — Van még nagyapám is, Skrobik úr. A PERSPEKTÍVA A nyugat-németorszagi Pen Klub egyik ülésén Wild Bre- delnek egy különösen magasra nőtt írót mutattak De, akinek az volt egyik szenvedélye, hogy mások kárán szeretett szóra­kozni. Az ismeretlen írónak a jóval alacsonyabb Bredel éppen ka­póra jött. Amikor Bredelt be­mutatták neki, úgy tett, mint­ha látcsővel keresné maga alatt. Végre sajnálkozó han­gon így szólt: -Már nagyon so­kat hallottam önről, de fölfe­dezni sajnos, nem tudom!- —ä Bredel nem vesztette el nyu­galmát, és így felelt: -Én önt jól látom, de még^ semmlt sem hallottam önről!« MEGOLDÁS — Hiányzik egy gomb az ingemen! — Vegyél fel pulóvertí* oz majd eltakarja. — Arról szintén hiánya zik egy gomb. — Gombold be a zakó­dat. —. a zakómról is hiány­zik a gomb. — Talán csak nem aka­rod azt mondani, hogy ilyen hidegben nagykabát nélkül akarsz menni? VÄLAJSZ — Miért váltál el a fele­ségedtől? — Túlságosan aprólékos volt — Nem értem. — Mindjárt megmagya­rázom. Amikor például társaságban azt mondta_ valaki, hogy -addig még sok víz folyik le, amíg...«, azonnal megkérdezte, hogy -melyik folyóban?!« A SZNOB Egy társaságban Bich Käst­ner egy fiatal sznobbal kevere­dett beszélgetésbe és megkér­dezte, hogy az illető tulajdon­képpen mivel foglalkozik. A sznob a naplopók hanyagságá­val így felelt:-privatizálok.«-Ezt teszi a daxlim is« -a válaszolta Kästner, és fakép­nél hagyta. OPTIMIZMUS A fiatal házaspár kilé­pett a házasságteremből. A fiatal férj így szól: — Egész évre szót! — Óh, drága, nem kell mindjárt mindent olyan sötéten látni. Somogyi Nétolap A7 MS'Zivrp «Sfjmop’v mceve: Bizottsága és a Somogy megyet Tanáes lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kt*d1a a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő» fizethető a helvi oosta hl rátátoknál és postiskézbesftőknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 FL Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe®* Kaposváré Latinka Sándor utc® 4

Next

/
Thumbnails
Contents