Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-02 / 207. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1966. szeptember 2. Pearl arbourtól a Missouriig H uszonegy esztendővel ezelőtt, 1915. szeptember 2-án, a tokiói öbölben horgonyzó Missouri nevű amerikai páncéloshajó fedélzetén aláírták Japán feltétel nélküli kapitulációját. A fegyverletétellel végképp befejeződött a második világháború — Európa után immár Ázsiában is. A végső csapást a Szovjetunió szerződés szerinti hadba lépése mérte Japánra. Mali- novszkij marsall csapatai megkezdték az előrenyomulást Senjang irányában, szétzúzták a Kvantung-had- sereget, néhány nap alatt 600 000 foglyot ejtettek. Ezt a sikert akarta csökkenteni az amerikai vezetés a két atombomba ledobásával, amelyeket a szovjet hadüzenetet megelőző 96 órával zúdítottak rá Hirosimára és Nagaszakira, Ma már politikusok és katonai szakértők egyetértenek abban, hogy az atomfegyverek ilyen jellegű bevetése nemcsak elkerülhető, de szükségtelen volt — tulajdonképpen nem a második világháború befejezésének, hanem a hidegháború megkezdésének jegyében állott. Ez az amerikai törekvés nyomta rá bélyegét Japán későbbi fejlődésére is. Amint Európában újjáélesztették a német imperializmust és militarizmust — a Távol- Keleten Japánt állították terveik szolgálatába. Okinawa szigete még ma is csaknem egyetlen összefüggő amerikai támaszpont. Japán kikötőkbe rendszeresen befutnak amerikai atom-tengeralattjárók. A »felkelő nap országát-« felhasználták a Korea elleni kaland során, most pedig a Vietnam elleni agresszió egyik kiinduló bázisául szolgál. Napjainkban,, amikor az amerikai imperializmus Délkelet-Ázsiában és Távol- Keleten növeli agresszivitását, s ehhez szövetséges társakat keres — Japán számára különösen időszerű az emlékezés. S a tanulság, hogy a nagy ázsiai ország igazi nemzeti érdekeit csak következetes békepolitikával lehet megvalósítani. (réti) Az egyik szovjet pilótaiskolában szovjet kiképzők oktatják a VDK néphadserege repülő-műszaki személyzetének egy csoportját. (MTI külföldi képszolgálat). Diplomaták — hetven országban Bulgária' közvetlenül az ottoman iga alóli felszabadulása után. 1878-ban létesítette első diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal, Nagy-Britan- niával, Olaszországgal, Romániával, Törökországgal, Franciaországgal, majd Belgiummal és Görögországgal, 1894-ben az Egyesült Államokkal, 1897-ben pedig Iránnal vette föl a diplomáciai kapcsolatokat. Századunk első éveiben, 1903-ban Bulgária diplomáciai kapcsolatba lépett Egyiptommal, 1909-ben Hollandia képviselője nyújtotta át megbízólevelét, 1914-ben Svédországgal, egy évvel később pedig Svájccal létesültek diplomáciai kapcsolatok. 1918-ban El ilgáriának már diplomáciai kapcsolata van Finnországgal, 1919-ben Ausztriával és Lengyelországgal, a következő évben pedig Magyarországgal, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. A Szovjetunióval első ízben 1934-ben létesültek diplomáciai kapcsolatok, s ezeket 1945. augusztus 14-én vették föl újból. A második világháború végéig Bulgária 32 országgal tartott fenn diplomáciai kapcsolatokat, 1964-ben pedig számuk már megkétszereződött. 1963-ban például fölvette a diplomáciai kapcsolatokat Kuwaittal, Líbiával és Izlanddal. Bulgáriának jelenleg 64 országgal van diplomáciai képviselete nagykövetségi rangon, követségi rangon pedig az Egyesült Államokkal, Brazíliával, Izraellel, Luxemburggal, Törökországgal és Hollandiával. A Luna 11. útja: FARIZEUSOKHOZ MÉLTÓ FRÁZISOK 37 FORDULAT A HOLD KÖRÜL A Luna 11., amely augusztus 28-a óta a Hold körül kering, folytatja útját. Szeptember elsején, magyar idő szerint 14.00 órakor a 37. fordulatot fejezte be. Az említett időközben az automatikus állomással 29 alkalommal létesítettek rádiókapcsolatot. Megmérték a pálya elemeit, vették a Luna 11- ről érkező tudományos információkat. A távmérés megállapításai szerint a Luna 11. berendezései és tudományos műszerei kifogástalanul működnek. (MTI) Nagygyűlés Pekingben A kínad fővárosban szerdán délután nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen körülbelül félmilliónyian vettek részt — tanítók, diákok és középiskolások, az ország minden részéből, valamint pekingi fiatalok. A gyűlésen Mao Ce-tunggal és Lin Piaóval az élen ott voltak a kínai párt- és állami vezetők. Lin Piao beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a nagy kulturális forradalom már átterjedt politikai és gazdasági térre is, s teljes egészében megváltoztatja Kína társadalmi arculatát. Utána Cső En-laj mondott beszédet. (MTI) Erhard ingerülten válaszol i Ludwig Erhard nyugat német kancellár csütörtökön elutazása előtt sajtóér tekezletet tartott a norvég fővárosbain. Innen Stoc kholmba utazott tovább. A bonni kormányfő »szenvedélyesen eltúlzottnak« minősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint súlyos konfliktus robbant ki a nyugatnémet tábornokok és a politikai vezetés között. A szövetségi kormány — mondotta a kancellár — a Bun- deswehr-vezetés válsága idején egyértelműen bebizonyította, hogy Nyugat-Németor- szágban »nem a katonaság az úr«. Egy kérdésre válaszolva nyomatékosan hangsúlyozta, hogy iviéfg nem ücésS! Szerezzen örömet gyermekének, vásároljon iskolaszereket: Kézi-, hátitáska 105,— Ft-tól Pasztellironók 6-os, 12-es, fél és, egész szálas kivitelben, körzők 11,— Ft-tól Műanyag vonalzók 3,50 Ft-tól Javítja a gyermek írását az ALFA töltőtoll: 17,— Ft. Ezenkívül gazdag választékból vásárolhat a földművesszövetkezeti boltokban. (4lőá) 155,— Ft-ig 491,— Ft-ig 4—, Ft-ig az Egyesült Államok kormánya nem szándékozik csökkenteni Nyugat-Né- metországban állomásozó fegyveres erőinek legénységi állományát. A Frihetennek, a Norvég Kommunista Párt központi lapjának szerkesztője emlékeztette a bonni kormányfőt az éppen csütörtökön közzétett norvég—nyugatnémet közös közleménynek arra a pontjára, amely szerint mindkét ország törekedni fog a kelet—nyugati kapcsolatok megjavítására, s megkérdezte, hogy a szövetségi köztársaság ilyen irányú törekvéseibe bele kívánja-e vonni a Német Demokratikus Köztársaságot. A kancellár — az AP jelentése szerint — ingerülten azt válaszolta, hogy az NSZK »sohasem fogja elismerni a keletnémet rezsimet«. A hírlapírók tudakozódtak a nyugatnémet—szovjet tárgyalások lehetősége iránt is. Erhad szerint Bonn bármikor hajlandó tárgyalásokra. Az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó értekezlet egybehívásáról szólva hangoztatta, hogy mindenekelőtt meg kell állapítani a részvevőket. Mint mondotta, az Egyesült Államok nélkül nem jöhet számításba egy ilyen értekezlet, mivel a »szövetségi kormány nem tekinthet el a német kérdésben vállalt négyhatalmi felelősségtől«. (MTI) A Pravda a Johnson-beszédről A Pravda csütörtöki számában szerkesztőségi cikkben kommentálja az Egyesült Államok elnökének Idaho Fallsban elhangzott beszédét. Az amerikai elnök — írja a lap — fontos kérdéseket érintett. Beszélt egyebek között a nukleáris fegyverkezési verseny veszélyességéről és az amerikai—szovjet kapcsolatok megjavításának fontosságáról. E kijelentéseknek »lehetne bizonyos meghatározott jelentőségük, ha nem lettek volna gondosan beleszőve a soron levő szovjetellenes, Vietnam-ellenes, kommunistaellenes megnyilatkozások, ha nem lett volna bennük az amerikai politikai vezetők beszédeiben hagyományossá vált igény a világ csendőrének szerepére, és ha az Idaho Fallsban elhangzott szavak nem térnének el a tettektől«. Az Egyesült Államok elnöke — folytatja a Pravda — élénk színekkel ecsetelte a nukleáris háború borzalmait. De szükségesnek tartotta rögtön kijelenteni, hogy ez a fegyver állítólag »elhárítja a háborút, segít megakadályozni a kommunizmus elterjedését a világ jelentékeny részében« és »lehetővé tette barátaink számára, hogy hazájukat a szabadság viszonyai között helyreállítsák.« (Talán csak nem e szörnyű fegyver hirosimai és naga- szaki alkalmazására gondolt?) Az Egyesült Államok elnöke szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy az amerikaiakat összekapcsolja az orosz néppel »közös életigenlésük, a dalok és a hagyományok szeretete és az a tudat, hogy országaink — a nagy lehetőségek országai«. De az elnök jobbnak látta, ha hallgat az Egyesült Államokat a Szovjetuniótól elválasztó alapvető és elvi kérdésekről. Egyebek között arra a rendőri doktri- nára gondolunk — írja a Pravda —, amelyet az elnök beszéde előtt 24 órával Rvtsk külügyminiszter reklámozott a szenátusban és amely szerint az Egyesült Államok fegyveresen beavatkozik mindenütt a világon, ha úgy véli, hogy ez a beavatkozás megfelel »nemzeti érdekeinek«. És valóban a farizeusokhoz méltóak voltak a »közös« érdekek állandó növekedéséről elhangzott, cukrozott ostyába csomagolt frázisok, s azok a képmutató és fondorlatos kijelentések, hogy a vietnami konfliktusnak »nem kell megakadályoznia bennünket az egymáshoz fűződő kapcsolatok új útjainak megtalálásában«, mivel az Egyesült Államok céljai — úgymond — »nem fenyegetik a Szovjetunió létérdekeit vagy bármelyik barátjának területét«. Nehéz elképzelni, hogy Washingtonban ilyen rosszul lennének tájékozódva a szovjet politika elvi alapjairól, hogy komolyan ilyen föltételezésekből indulhatnának ki. »A Szovjetunió — hangsúlyozza a cikk —< kész békében élni minden országgal, de nem nyugszik bele a más népekkel szemben alkalmazott imperialista önkénybe. Pártunk, államunk határozottan elveti azt a képtelen álláspontot, amely szerint a nagyhatalmak más országok és népek rovására építhetik ki kapcsolataikat.« Az az igen jelentős körülmény sem kerülte el a figyelmet — folytatja a Pravda —;, hogy az Egyesült Államok elnökének beszédéhez az amerikai légierők vietnami tömeges bombatámadásai szolgáltatták a kísérőzenét. »E nyilvánvaló ■ tények láttán ismét hangsúlyozni kell, hogy a Szovjetunió politikájának lényege: minden imperialista agresszió határozott visszautasítása, a béke és a népek biztonságának megerősítése. Ezt a politikát az a szilárd eltökéltség jellemzi, hogy a Szovjetunió erősíti a szocialista országok egységét és összefogását; támogatja a nemzeti felszabadulásukért küzdő népeket, sokoldalúan fejleszti az együttműködést minden fiatal független állammal; következetesen megvalósítja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elveit, miközben erélyesen visszavág az imperializmus kardcsörtető erőinek, és ezzel, elhárítja az új világháborút.« A Pravda befejezésül azt írja, hogy az Egyesült Államok — amely kiterjeszti vietnami agresszióját és egyre inkább fokozza a nemzetközi feszültséget — felelős a szovjet—amerikai kapcsolatok szemmel látható rosszabbodásáért. A Szovjetunió egyébként úgy vélte és úgy véli, hogy e kapcsolatok az Egyesült Államok magatartása miatt nem lehetnek jobbak. E kapcsolatok megjavításához elengedhetetlenül arra van szükség, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartsa a nemzetközi jog szabályait, és ne avatkozzék más országok és népek ügyeibe. Véget ért a bakui írótalálkozó Bulgáriába érkezett csütörtökön Mohammed Reza Pah- levi iráni sah, kíséretében van Abbasz Aram külügyminiszter is. Maurer román miniszterelnök megkezdte tárgyalásait Sztefanopulosz görög kormányfővel. Franciaország 98 000 000 dollár értékben vásárolt aranyat ez év júliusában az Egyesült Államokban. Így Franciaország az Egyesült Államok legnagyobb aranyvásárlójává vált, miközben az amerikai aranytartalék szakadatlanul csökken. Aden Abdullah Oszmán, a Szomáli Köztársaság elnöke szeptember 20-tól 27-ig hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A Japán Szocialista Párt központi végrehajtó bizottsága jóváhagyott egy nyilatkozatot, amely követeli, hogy a kormány folytasson »pozitív semlegességi« politikát, mondja fel a japán—amerikai biztonsági szerződést, szüntesse meg a Japánban levő amerikai katonai támaszpontokat, tartsa távol magát az Egyesült Államok távol-keleti katonai stratégiájától, amely háborúba sodorhatja az országot. Csütörtökön véget ért az ázsiai és afrikai írókkal való kapcsolatok szovjet bizottságának bővített ülése, amelyet a vietnami nép támogatására hívtak össze. A találkozón több mint ötven szovjet és külföldi író vett részt. A külföldiek 30 ázsiai, afrikai, európai és latin-amerikai országból érkeztek. A találkozón elfogadtak egy nyilatkozatot, amely tiltakozik az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. Megállapítja, hogy ez az agresz- szió a történelem legsúlyosabb gaztettei közé tartozik. A nyilatkozat leszögezi, hogy az értekezlet részvevői egyöntetűen kifejezésre juttatták: mindent megtesznek, hogy kialakuljon a világ íróinak a hős vietnami néppel való szolidaritási, frontja. A találkozón elfogadtak egy felhívást is, amelyben a szovjet írók az ázsiai és afrikai írókhoz fordulnak: bontakoztassák ki az írók szolidaritását az amerikaiak vietnami agressziója elleni harccal. A bakui összejövetelen elfogadták azt a kairói javaslatot is, hogy 1967-ben hívják össze az ázsiai és afrikai írók soron következő értekezletét. (MTI) Johnson levele WilionlioK A Fehér Ház szóvivője csütörtökön megerősítette azt a hírt, hogy Johnson elnök levelet küldött Wilson angol miniszterelnöknek, és ebben háromhatalmi megbeszéléseket javasol Anglia, az NSZK és az Egyesült Államok részvételével »a közép-európai szövetséges védelem kérdései ről«. (MTI) Adam Malik külföldi útja Az Antara hírügynökség jelentése szerint Adam. Malik indonéz külügyminiszter ma külföldre utazik. Először Indiában tesz háromnapos hivatalos látogatást, majd onnan Moszkvába repül. A tervek szerint az indonéz külügyminiszter a továbbiakban ellátogat Varsóba, Prágába, Belgrádba, Kairóba, Algírba és Rawalpindibe. Hamengku Buwono jogja- kartai szultán, pénz- és gazdaságügyi főminiszter ugyancsak ma indul nyugat-európai körútra. Hazatérőben útba ejti New Yorkot, ahol a Nemzetközi Valuta Alap vezetőivel folytat tárgyalásokat arról, hogy milyen föltételek mellett csatlakozhat újból Indonézia az alaphoz. A djakartai katonai hatóságok betiltották a Suluh Marhaen című lapot, az Indonéz Nemzeti Párt hivatalos lapját. (MTD Az angol kormány Harold Wilson elnökletével csütörtökön minisztertanácsot tartott, amelyen Rhodesia kérdésével foglalkozott, különös tekintettel a kedden Londonban megnyíló nemzetkö•7 rvccá.ctA r-c/i /'•c^.r'+olro'zl o+T'O
