Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-02 / 207. szám
Péatók, 196«. szeptember 2. 3 SOMÖGT! NÉPLAP Jfiérle^en a műszaki fejlesztés Az üzemekben a műszaki fejlesztés az előrehaladás egyik fontos fölétele: előmozdítja a gyártmányok korszerűsítését, az anyag- és az energiatakarékosságot. A VBKM 8-as számú Világítás- technikai Gyárának Kaposvári Gyáregységében azt vizsgáltuk, hogyan szolgálja a fenti célt a műszaki fejlesztési terv, mit váltottak belőle valóra. Felülről diktált terv A gyár műszaki fejlesztési terve mintegy nyolcmillió forint megtakarítást irányhoz elő. Ebből 1 500 000 forint jut a kaposvári gyáregységre. Ez úgy értendő, hogy mintegy félmillió forintot kel' az üzemnek befizetnie az idén. Ugyanis a műszaki fejlesztési terv áthúzódik egyik évről a másikra. Egy részének végrehajtása már 1965-ben megkezdődött. A megtakarítás bizonyos hányadát tavaly befizették. A terv egyes részeit csak 1967- ben váltják valóra. Eddig mintegy 200 000 forintot takarítottak meg. Az erre az évre előirányzott 500 000 forint több mint felének befizetése tehát még hátravan. Veményi Rezső műszaki osztályvezető szerint az év végére a hátralevő összeget is előteremtik. Jelentősebb műszaki fejlesztésre ugyanis a negyedik negyedévben kerül sor. (NNGF-biztosítók átvétele, új olvadószál-rendszer kialakítása, a galvánüzem teljes felújítása és korszerűsítése.) A tervhez, sajnos, nem sok közük van a kaposváriaknak. Azt ugyanis E| idapesten, az anyagyárban készítették. A kaposvári gyár vezetőit, műszakijait, dolgozóit utasították, hogy hajtsák végre. Nem kíván nagy erőfeszítést Mivel -.aki fejlesztési terv e ;en nem vettek rési . aposvári gyár- fgység dolgozói, műszakijai, nem is érezték magukénak. Már a kezdet kezdetén úgy vélekedtek; hogy a terv készítői nem azokat a feladatokat vették elsősorban figyelembe, amelyeket ők tartottak fontosnak. (Egy-két esetben persze — véletlenül is — találkozott a központi gyár és a kaposvári gyáregység vezetőinek, műszakijainak véleménye, elképzelése.) Egy terv közelebb kerülhet az emberekhez, ha végrehajtása sok leleményességet, áldozatkész munkát kíván. Hiszen ilyenkor a műszaki, a munkás úgy érzi, hogy adott valami pluszt a terv megvalósításához, sok munkája fekszik benne, s örömmel tölti el a siker. Sajnos, az említett műszaki fejlesztési tervhez még ilyen módon sem kerültek közel a kaposvári gyáregység dolgozói. Ugyanis végrehajtása nem kíván leleményességet, áldozatot. A feladat nagy része mechanikus munkát igényel. Csupán egy kis rutinra van szükség valóra váltásához. Egy példa: A műszaki fejlesztési terv előírja, hogy az egyik gyártól át kell venni a próbalámpák gyártását Kaposváron is Rét- és legelőgazdálkodási tapasztalatcsere Kaposfőn A Hazafias Népfront járási bizottsága és a Kaposvári Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya rét- és legelőgazdálkodási tapasztalat- cserét rendezett tegnap Kaposfőn. A környező községek termelőszövetkezeteinek képviselőit Bicző Mihály. a járási tanács vb-titkára köszöntötte, és megnyitotta a ta- meg. nácskozasi. A tapasztalatcsere résztvevői ma nézték a szakaszos legeltetést, majd a baromfitenyésztő szakcsoport istállókból átalakított baraműóljadt 'tekintették ugyanolyan lámpákat kell készíteni, mint az előző gyárban. Mennyivel érdekesebb, izgalmasabb lenne a profilátvétel, ha a meglehetősen ormótlan lámpák helyett kecsesebbet kellene Kaposváron előállítani. Sajnos, a központban nem tervezték meg a gyártmány módosítását. Harc a fásultság ellen • Az önálló gyár műszaki fejlesztési terve már jobban megfelel az üzem érdekeinek. Az 1967. év (az önálló gyár) műszaki fejlesztési tervének elkészítésekor már valamelyest érvényesült a kaposvári gyáregység dolgozóinak véleménye. Ezzel azonban korántsem lehet megelégedni. Az idén is próbálnak egyet- mást tenni. Mentik, ami menthető. Jelenleg például egy szerelőszalag elkészítésén fáradoznak. Ezt ahelyett csinálják, amelyet a központi gyár korábban küldött, de nem vált be; szakaszosan működött, munkaerőt alig takarított meg. Tulajdonképpen csak a szállítást gyorsította. Ki kellett selejtezni. Lajtos László műszaki fejlesztési előadó elhatározta, hogy megvalósítja azt, amit mások nem tudtak, azaz olyan szalagot fabrikál, amely a létszám 50 százalékát megtakarítja, s jól működik. A szalag egyes műveleteket végző részeit külön megcsinálták, s kipróbálták. Az eredménnyel elégedettek. Most már a szalag összesz.. elésén fáradoznak. Előreláthatólag az év végén már működik. — Küzdeni akarunk — mondta — az ellen a fásultság ellen, amely a túlzott központi szemlélet érvényesülése következtében a gyárban kezdett kialakulni. Bízunk abban, hogy a harc sikeres lesz. Addig is, amíg az üzem önállóvá válik, szeretnénk megőrizni az alkotókedvet. Szegedi Nándor Legszebb emlékem: Harcolhattam a párt ügyéért... B eárad a forróság a kéthe.íyi téglagyár emeleti — a kemencék fölötti — ikis irodájába. A félhomályba burkclódzó szobában Sle- zák Ferenc telepvezetővel beszélgetünk. Illetve jobbára ő beszél, én meg hallgatom emlékezéseit. Egy egyszerű ember őszinte vallomását... Még nem mondta, de már kezének szorításából, lassú, a nehéz munkát végző emberekre jellemző beszédéből érzem, hogy sokáig volt ő is fizikai munkás, emelgetett súlyos terheket, —* A kemencék mellett nőttem fel. Szüleim, meg nyolc testvéremmel együtt jómagam is Ba- latonbogláron a Frank Miksa és Társai téglagyárában dolgoztunk. Ott ismertem és szerettem meg ezt a nehéz, de igen szép szakmát Dolgoztam később, a felszabadulás után falusi téglaége- tőkkel is. ötvennégy esztendős, de nem látszik többnek negyvenöt évesnél. Érett férfi volt, amikor hazánk felszabadult. A felszabadulás első napjaiban fölvételét kérte — feleségével együtt — a Magyar Kommunista Pártba. Amikor e két évtized legszebb emlékeiről érdeklődöm, így válaszól: — Legszebb emlékem? Az, hogy harcolhattam a párt ügyéért... Szavad nyomán megelevenedik az 1945-beli Balaton- bogilár. Megismerem Payer Ferencet, a község akkori párttitkárát, s szinte ott érzem magam azon a taggyűlésen, ahol Slezák elvtársat előbb vezetőségi tagnak, majd később párttitkárnak választották meg. Vele együtt teszem meg szakadj esőben, térdig érő hóban az utat Lengyeltótiig, a fonyódi járás akkori székhelyéig. A téglásoktól később a párt javaslatára meg kellett válnia. A bogiári FÜ3ZÉRT- telepre helyezték. Előbb pénztáros vodt, azután telepveze- tő. Majd a háromhónapos pártiskola elvégzése után a fonyódi pártbizottságra került szervező titkárnak, s hat hónapig az első titkári teendőket is ellátta. — Szívem azonban visszahúzott a téglásokhoz. Szerettem a pártmunkát — ma sem tudok nélküle létezni — de akkor azt kértem: engedjenek vissza a kemencék mellé... A rét- és legelőgazdálkodás helyi tapasztalatairól Kadarkúti Sándor, a termelőszövetkezet főagronómusa tartott előadást. Elmondta, hogy 284 hold rétjük és 176 hold legelőjük van Éveken át problémájuk volt a legeltetéssel. A gondozatlan legelőkön silány fű termett, a szakszerűtlen legeltetés következtében a fű jelentős része kárba veszett A múlt év őszén kezdték meg a legelők karbantartását. ápolását. Mintegy het- veriholdnyi területet gyomtala- nítottak, kiirtották a bókrokat. Ezt a hetven holdat még az ősszel megtrágyázták. Az állami támogatásból 83 247 forintot költöttek a legelők gondozására A befe 'totós b > ég sen kamatozott: tavasztól őszig kiváló minőségű legelő áll az állatállomány rendelkezésére. Ezenkívül — ami még sohasem fordult elő — mintegy 5 vagon szénát tudtak betakarítani a legelőkről. — Tavaly 1668 liter tejet adott egy-egy tehenünk — folytatta a főagronómus. — Az idei első félévben 1202 liter volt a fejési átlag. Az eredmények minden szővetke- i&ti gazdát meggyőztek arról, hogy a jó legelő az állattartás aranytartaléka — mondta befejezésül az előadó. A környező községek termelőszövetkezeteinek képviselői részletes felvilágosítást kérték a legelő-karbantartás gyakorlati lebonyolításáról, a szerves- trágyázásról és a szükséges műtrágya mennyiségéről. Felszólalt a tanácskozáson Pfeiffer Elemér, a járási tanács elnökhelyettese is. Hangsúlyozta, hogy érdemes követni a ka- posfőiek példáját. A járási tanács mezőgazda-sági osztályának főállattenvésztőie szakmai tanácsokat adott a legelők karbantartásához, gondozásához. Ezután Nacty József tanár ismertette a kaposfői baromfi- tenyésztő szakcsoport munkája A tervnek megfelelően A nagyatádi zöldövezeti program megvalósításának eddigi tapasztalatai A Nagyatádi Konzervgyár rekonstrukciója, melyet a harmadik ötéves terv időszakában hajtanak végre, szorosan összefügg a körzet zöldség- és gyümölcstermelésével. A mezőgazdaságra vár a feladat, hogy biztosítsa az ötezer vagon készáru termeléséhez szükséges nyersanyagot Már a múlt esztendőben elkészült az a program, amely részletesen elemzi, hogy a tervidőszakban rhilyen feladatokat kell elvégezni, milyen beruházásokat kell megvalósítani, hogy a célnak megfelelően fejlődjön a körzet zöldségtermelése. A terv készítése közben figyelembe vették, hogy a körzetben a termelési eszközök tekintetében jóval kedvezőtlenebb a helyzet mint a megye más zöldségtermelő vidékein. A nagyatádi járáson kívül a marcali, a csurgói, a barcsi és a kaposvári járás egy része tartozik a konzervgyár zöldövezetéhez. Mintegy 1500 holdon termelnek zöldségfélét A cél az, hogy ennek a területnek a nagysága a tervidőszak végére ötezer hold fölé emelkedjék. A tennivaló tehát kettős: egyrészt meg kell javítani az anyagi-műszaki ellátottságot a termelés korszerűsítése érdekében, másrészt számottevően növelni kell a kertészetek területét. A konzervgyár termelése 1969—1970-ben emelkedik ugrásszerűen. Ezért a terület növelésének föltételeit a most következő években kell megteremteni. Először a termelési módon változtatnak, korszerű termelési eszközökkel látják el a körzet termelőszövetkezeteit. A tervidőszak első esztendejének utolsó harmadához értünk. Mit tettek ebben az évben, hányadán állnak ennek a népgazdaság számára jelentős programnak a végrehajtásával? Erre az évre a négy érintett járásban összesen negyven hollandi ágy megépítését tervezték. Természetesen ezzel együtt kétezerrel emelkedik a melegágyi ablakok száma is. Bár a kaposvári, a marcali és a barcsi járásnak még nem szállították le a hollandi ágyakat — az év hátralevő részében kapják meg őket —, a nagyatádi járás szövetkezeted máris többet kaptak az erre az évre tervezett huszonöt darabnál. A palántázógépeket, a táp- kockapréseket ugyancsak ezután szállítják a gazdaságoknak. összességében tehát az ez évre előirányzott beruházások megvalósulnak, s az elképzelések szellemében, a tervnek megfelelően gyarapodnak a körzet kertészetei. Természetesen ezek az új létesítmények az idén csak részben segítették elő a termelést. Tekintettel arra, hogy a hiányos fölszerelés miatt a palántanevelés a legnagyobb gond a zöldövezetben, a konzervgyár a korábbinál hathatósabb támogatást igyekezett nyújtani a gazdaságoknak. A tavasszal mintegy háromezer négyzetméter üvegfelület alatt nevelt palántát juttattak a termelőszövetkezeteknek. Most, a betakarítás idejére pedig öt félautomata szedőgépet biztosítottak nekik. Érdemes szólni a konzervgyár és a termelőszövetkezetek együttműködéséről is. Az eredményes munkához feltétlenül többre van szükség a jogszabályokon nyugvó kereskedelmi kapcsolatnál. Régebben elég gyakoriak voltak a viták az átadáskor, átvételkor, s néhány szövetkezetben bizony latolgatták, hogy érdemes-e zöldségféléket termelni. Ez az év bizonyos mértékig a változás éve. Lényegesen kevesebb a vitás ügy, s ez egyrészt annak köszönhető, hogy állandósult a gyár átvevőgárdája, másrészt fokozatosan kialakult a szaktanácsadásnak, a munkakapcsolatnak az a formája, amely megkönnyíti a termelést, az értékesítést. összegezve: a nagyszabású program a tervidőszak első évében az elképzeléseknek megfelelően valósul' meg. Egy dologra azonban érdemes nagyobb figyelmet fordítani. A korszerű termelési eszközökkel, a több milliós beruházásokkal nagy értékek kerülnek a termelőszövetkezetekhez. Nem mindegy, hogy ezekkel az adottságokkal hogyan él, gazdálkodik a nagyüzem. Az új termelési módszerek alkalmazása elképzelhetetlen megfelelő szakirányítók, jól begyakorlott szakmunkásgárda nélkül. Ahogy a korábbi években, az idén is szerveznek szakmunkás-tanfolyamokat, továbbképzéseket. A beiskolázásra, a tanulásra most kell figyelmet fordítaniuk gazdaságainknak! Ez is szükséges ahhoz, hogy a körzet zöldségtermelése a harmadik ötéves terv időszakában a várt mértékben emelkedjék. Vörös Márta Bensőséges ünnepségen adta át tegnap délután Gerle im- re, a KISOSZ elnöke a Belkereskedelmi Minis itéiium és a KIgOSZ elismerő okleveleit hét magán-kiskerekefiőnek, akik bárom vagy annál több évtizede dolgoznak a szakmában. Beszedőben hangsúlyozta a magáJikb kereskedelem népgazdasági jelentőségét, majd átnyújtotta az oklevelet Német Katalin kaposvári dohány- kiskereskedőnek 55 éve«, Vértes Jenő lengyeltóti vegyeskereskedőnek 50 éves, Bognár István siófoki zöldség- és gyümölcs-k skereske- dönek 45 éves, Gazdig Károly zöldség- és gyümölcs-kiskereskedőnek 45 éves, Morvay György siófoki papír- és írószer-kiskereskedőnek 40 éves, Szulner A1 d írné s'ófoki bazár- és divatäru-ki^keveskedönek 35 éves, Oelik Jáno né k posvári rövid- és divatáru-kiskereskedőnek 30 éves szakmai munkájáért. S ha nem a kemencék mellé került is, de teljesítették kívánságát, és 1953-ban a kéthelyi téglagyárba tették telepvezetőnek, s ezt a feladatot látja el ma is. — Jó itt dolgozni. Az emberek többségével valamikor együtt tanultam a . szakmát, jól ismerem valameny- nyiüket. Kiss János gépész, Kovács Jenő és Végh János kemencemunkások, Zöld József égető meg még jónéhá- nyan csaknem tizenöt esztendeje vannak itt velem együtt. A gyár tizenöt tagú pártszervezete a munkának, a szocialista munkaversenynek a motorja. Sorolja, milyen eredményeket értek el az utóbbi években. Amikor idekerült, kétmillió téglát gyártottak egy évben, most pedig hétmilliót. Tavalyi tervüket 110 százalékra teljesítették. Az idén a rendkívüli időjárás ellenére 102 százalékra teljesítették az első félévi tervet. Dicséri a szocialista címért küzdő brigádokat, köztük Draskovics József brigádját, amely minden hónapban 40—50 000 téglával többet ad a tervezettnél. Több mint tíz esztendeje tagja a Marcali Járási Párt- bizottságnak. Egy évvel ezelőtt a kéthelyi pártszervezetek csúcsvezetőségének titkárává választották. — Rengeteg a feladatom, de szívesen végzem. Sokan jönnek hozzám kéréssel, panasszal. Berta István, a termelőszövetkezet leváltott brigádvezetője is hozzám jött sérelmével, hogy alapos indok nélkül mást tettek a helyére. Igazat adtam neki, és velünk értett egyet a járási és a megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság is. Sajnos, a visszahelyező határozatnak — pedig ennek már jó két hónapja — a mai napig sem szereztek érvényt. Rengeteg elfoglaltsága mellett arra is volt ideje, hogy kezdettől tagja legyen a munkásőrségnek. Szép emlékként említi azt is, amikor a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatával tüntették ki, meg amikor megkapta a kiválódolgozó- jelvényt. Családjáról beszélt búcsúzóul: idős szüleiről, feleségéről, két leányáról, két unokájáról meg az útban levő harmadikról. — Néhány év és nyugdíjba megyek. Kis családi házunk van Balatonbogláron, ott fogok letelepedni, ahol egykor a szakmát, a pártmunkát is elkezdtem. Egyszerű ember Siezák Ferenc. Életét, sorsát elválaszthatatlanul összefűzte a párt ügyével . . . Szalai László Termelőszövetkezetek! Egyéni állattartók! Exportra alkalmas lovakat kedvező föltételek mellett értékesíthetnek az állatforgaimi vállalatoknál A lovak átvételére az állatforgalmi vállalatok megállapodást kötnek az alábbi föltételek mellett: 1. Használati célra alkalmas, 10 évesnél nem idősebb, jól fejlett csontozató és izomzatú lovakért, melyek a magyar szabvány szerinti extrém minőségnek megfelelnek, kg-ként 12,— Ft-ot, 2. használati célra alkalmas, 10 évesnél idősebb, kisebb küllemi hibával rendelkező, az extrém minőségnek megfelelő kondícióban lévő lovakért kg-onként 10,— Ft-ot fizetünk. Részletes felvilágosítást a Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei és körzeti megbízottjai adnak. Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat (4112)
