Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

V Csütörtök, 1966. szeptember 1. SOMOGYI NÉPLAP Az új mechanizmus propagandistáinak Miben lesznek önállóak a vállalatok? A gazdasági mechanizmus reformja lényegesen megvál­toztatja a vállalatok helyze­tét, működésük föltételeit. Az új gazdasági viszonyok szük­ségessé és lehetővé teszik a vállalatok önállóságának, dön­tési hatáskörének és felelős­ségének növelését. Itt azon­ban nem a jelenlegi önállóság és hatáskör egyszerű mennyi­ségi fokozásáról van szó, hanem arról, hogy a vállala­tok önállósága és felelőssége új tartalommal telítődik. A vállalatok tulajdonosa a szocialista állam, vezetőit — az igazgatókat — az állam ne­vezi ki. A vállalatok önálló­sága az új mechanizmusban sem abszolút, korlátok nél­küli önállóság, hanem olyan cselekvési szabadság, amely­nek kereteit és alapvető irány­zatait az állam szabja meg, összhangban a népgazdasági terv célkitűzéseivel. A válla­lati önállóság éppen olyan irányítási eszköz a gazdasági hatékonyság, a racionális gaz­dálkodás és ennek révén a társadalmi méretű gyarapodás szolgálatában, mint a gazda­sági mechanizmus más eleme Ezért az állam meghatározza — a közvetlen tulajdonosi jo­gokból fakadó ténykedésén túl (vállalatok alapítása, meg­szüntetése, összevonása stb.) azokat a szabályokat is, ame­lyeknek alapján (és ame­lyeknek megfelelően) az ál­lam és a vállalat »osztozko­dik« a tiszta jövedelmen, to­vábbá, azokat az elveket, ame­lyeknek alapján a vállalatok a maguk részét felhasznál­hatják. Szóim kell arról is, hogy a vállalatok önállósága, dön­tési hatásköre nem egyszer s mindenkorra adott. A kör az általános gazdasági hely­zet, a piaci viszonyok és fel­tehetően az ágazati sajátos­ságoktól függően is változik. A reformot követő időszakban az önálló döntések (és az ezekhez szükséges eszközök) köre, a vállalatok választási szabadsága valószínűleg kor­látozottabb lesz, mint ké­sőbb, amikor a piac — éppen a refßrm hatására — mentes lesz a nagyobb feszültségek­től. Az önállóság határait, il­letve korlátáit tehát minden esetben a népgazdaság hely­zetének komplex megítélése alapján vonhatjuk meg. Ebben a szabályozott kö­zegben a vállalat önállóan dönt az álló- és forgóeszkö­zök, továbbá a szellemi ka­pacitások felhasználásáról. A vállalat — ennek megfele­lően — a jövőben maga ala­kítja ki terveit, főleg a folyó termeléssel kapcsolatban, de fokozatosan mód nyílik arra is, hogy a központilag szabá­lyozott határok között a fej­lesztés és a bővítés terveit is maga alakítsa ki. Mindenekelőtt tehát a he­lyi termelési és üzletpolitika kialakítására vonatkozik a vállalati önállóság. Ennek kapcsán érdemibbé válik a tervezés, hiszen a vállalatok­nak érdekük lesz reálisan szá­mításba venni a meglévő és az időközben gyarapodó erő­forrásokat. Lényeges, hogy a vállalatok olyan informá­ciós rendszert teremtsenek, amely a népgazdasági szintű jelzésekkel együtt elégséges tényanyagot biztosít az éssze­rű döntés és az optimális terv kialakításához. Ennek kapcsán a vállalatok a jövő­Leányok, figyelem! 16. életévüket betöltött, ál­talános iskolát végzett lá­nyokat 3 hónap alatt szövőnek képezünk ki. A tanítási időre havonta 850 Ft-ot fizetünk, utána pedig igen jó kereseti lehetőséget nyújtunk. Vidékieknek bizonyos hozzá­járulással lakást biztosítunk. Érdeklődni lehet: Jacquard Szövőgyár, munkaerő-gazdál­kodás, Bp.. xm., Szekszárdi utca 19—25. Telefon 204-173. (25Gő) ben önállóan alakítják ki szervezeteiket, ügyviteli rend­szerüket stb. Végeredményben tehát a vállalatok maguk döntik el, hogy tevékenységi körükben milyen választékot biztosíta­nak és mennyit kínálnak el­adásra, illetve a folyó terme­lés megvalósítása érdekében mikor és milyen vállalattal lé­tesítenek! kooperációs vagy üzleti kapcsolatot. Az eladók és a vevők szabadon állapod­hatnak meg a szállítás fölté­teleiben. Meg kell jegyezni, hogy a vállalat maga határoz­hat arról is, hogy közvetlen eladásra, tehát rendelésre ter­mel-e, vagy egy későbbi, ked­vező piaci lehetőséget remél­ve rendelés nélkül, raktárra. A vállalat fejlesztési alap­jából (és amortizációiból) ki­cserélheti elavult állóeszkö­zeit, s fejlesztheti, bővítheti álló- és forgóalapjait. A vál­lalat maga dönti el, hogy avult berendezéseit felújítja-e, vagy inkább újakat vásárol. Ugyancsak a vállalat hatá­roz arról, hogy a részesedési alapból kifizetésre kerülő bér- kiegészítéseket milyen arány­ban osztja szét a dolgozók között a vállalat össztevé- kenységére gyakorolt befolyá­suk mértékétől függően. A fentiekben vázolt önálló­ság csak akkor érvényesülhet a népgazdasági érdekekkel összhangban, ha a vállalat részben maga viseli a gazdál­kodással járó kockázatok anyagi következményeit is. Ennek forrása a vállalatnál maradó nyereségből képzett tartalékalap. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak az ésszerű koc­kázatok vállalására szolgál, és nem lehet fedezete a rossz vezetésből származó veszte­ségnek. Dr. Varga György Rajtuk nem múlik Bár hivatalosan még három hét hátra van a nyárból, a mezőgazdaságban már a közel­gő újabb feladatok megoldá­sát készítik elő, és a mintegy kéthetes »nyert időt« — ennyi­vel korábban takarították be a gabonát — arra használják fel, hogy az őszi munkákat minél előbb elkezdhessék. — Milyen segítséget nyújt ehhez az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek az AGROKER? — tettük fel a kérdést a Mezőgazdasági El­látó Vállalat illetékeseinek: Bence József igazgatónak, Hi­deg Pál főosztályvezetőnek és Klaus Róbert osztályvezetőnek. Elsősorban az erő- és munka­gépekkel való ellátásról és az első félévi eredményeiről ér­deklődtünk. — Ebben a negyedben 90 darab MTZ típusú traktort rendeltünk — kezdte Hideg Pál —, de csak harminchatot kaptunk, holott értesülésünk szerint például Szolnok me­gyében több traktor áll rak­táron. A DT—54 típusúból húsz darabot rendeltünk, reméljük, 2800 méter hosszú vízlevezető árkot ásnak Csömend határában. A Tombor-brigád ebben az évben már 30 km hosszú árkot készített. képen látható hogy idejében megérkeznek. Itt viszont egy másik problé­mával kerültünk szembe, ugyanis ehhez a traktorhoz nincs eke. Csak a negyedik ne­gyedre igazolták vissza rende­lésünket. Akadozik az ellátás a csehszlovák Zetorból is. Mindemnek következtében azt a bizonyos nyert időt nem tud­ja a mezőgazdaság olyan mér­tékben kihasználni, mint aho­gyan kellene. Ezzel szemben örömmel közölhetem, hogy a tsz-eknek lehetőségük nyílt gab ma-kombájnok beszerzésé­re. Olyan gépek ezek, melyek­re kukorica- vagy bármilyen más adapter is elhelyezhető, tehát több munkafolyamat el­végzésére alkalmasak. Negy­ven UE—28-as traktor is van raktárom. — Az utóbbi években nag/on sok szó esett az alkatrészellá­tás nehézségeiről. Jelenleg raktározási gondokkal küz­dünk! Elegendő és jó minősé­gű gumiköperonvel, ékszíjjal és csapággyal rendelkezünk, min­den igényt ki tudunk elégíte­ni. Nincs viszont hátsó köpeny az MTZ traktorhoz, és az UE—28-as alkatrészeit is fel­váltva áruljuk az AUTOKER- rel. — Néhány számadattal sze­retném jellemezni forgalmun­kat. Míg 1955-ben csupán 8,3 millió forintot forgalmaztunk, 1965-ben 131,6 milliós forgal­mat bonyolítottunk le. Az idei év második negyedében 37,5 millió volt a forgalmunk. Az utóbbi években mindig a ne­gyedik negyedben ugrott fel az értékesítési mutató, ugyanis a beruházási hitelekkel dolgo­zó szövetkezetek december utolsó dekádjában minden pénzüket gyorsan elköltötték, ami volt, azt felvásárolták. Ebben az évben másképp lesz. Az amortizációs alap' arra szo­rítja rá a tsz-eket, hogy csak akkor vásároljanak, ha való­ban szükségük van a gépekre. A műtrágya, a növényvédő szer és a rézgálic biztosítása szintén a legfontosabb felada­tok közé tartozik. — Három gyár: a psremnr- toni, a Budapesti Vegyimű­vek és a Tiszamenti Vegyimű­vek látja el megyénket műtrá­gyával — mondja Bence Jó­zsef igazgató. — Először szep­tember 30-at jelöltük meg vég­ső határidőként, hogy minden termelőszövetkezet raktárában tudhassa őszi szükségletét Mi­vel azonban a betakarítás előbb fejeződött, ezért azonnal akcióba léptünk, és jelenleg napi 20—30 vgaon műtrágya érkezik a megyébe. — Már ebben az évben fel­mértük a tsz-ek jövő évi igé­nyét — kapcsolódik be a be­szélgetésbe Klaus Róbert. — 180 termelőszövetkezettel kö­töttünk előszállítási szerződést Eszerint a tavasszal szükséges műtrágya legkésőbb karácsony táján a birtokukban lesz, fi­zetniük viszont csak jövőre kell. Ez naigy biztonságot je­lent, ezért egyre emelkedik az előszerződ ők száma. A megye évi szükséglete mintegy 10 000 vagon. Ennek már 40 százalé­kát lekötöttük. Biztosítjuk a szállítás folyamatosságát. A tavaszi fei’trágyázások igv a legkedvezőbb föltételekkel kezdhetők el. A növényvédő .szerek iránt nagy a kereslet. Már nvxt, a harmadik negyedév vége előtt 106 százalékra teljesítettük tervünket. A gyomirtó .szerek közül jól bevált a Burgonya G, amelynek alkalmazásával több szövetkezetben kiiktathat­ták a kézi kapálást. Az AGROKER tehát a lehe­tőségekhez képest biztosítani tudja a mezőgazdaság őszi munkáihoz szükséges gépeket, alkatrészeket, vegvszereket, s mindent megtesz, hogy előse­gítse az őszi tennivalók sike­res elvégzését. Saly Géza A hajókürt búgása hosz- szan, elmyújtottan ha­sít bele a levegőbe. Néhány perc múlva apró hullámokat hagyva maga mö­gött kifordul a kikötő hul­lámtörő gátja mögül a Sza­badd motoros. Karcsú teste belevész a végtelen messze­ségbe. Eltűnik az emberek szeme előL Vagy mégsem? A siófoki hajóállomás for­galmi irodájában halkan ser- ceg a rádió. A fanyódi kikö­tő jelentkezik: engedélyt kér, hogy különjáratként elindít­son egy hajót valamelyik al­földi középiskola diákjaival. Balatonfüredről az egyik ha­jóskapitány arra kéri Pin- czehelyi Károly siófoki for­galmi szolgálatvezetőt, hogy a következő hajóval küldjék utána az ebédjét. Egy másik kikötő az egyik hajóskapi­tányt értesíti, hogy egy for­dulóra este még be kell ug­rania. A parton már az ősz le­selkedik. A vízen változatla­nul nagy a forgalom. A me­netrend szerinti járatok mel­lett egymás után indulnak a mentesítő hajók is. Mert ha a balatoni kiránduló nem fü- rödhet, fogja magát, hajóra száll, hogy Tihanyban, Bada­csonyban vagy Keszthelyen töltse idejét. Örül a sűrű ha­jójáratnak, pedig a forgalom zavartalan lebonyolítása nem kis fejtörést okoz a hajós­nak. — Nekünk a rádió felbe­csülhetetlen értéket jelent — mondja a siófoki forgalmi szolgálattevő. — Nem is tu­dom, hogy az augusztus 20-i kettős ünnepen hogyan bo­nyolítottuk volna le azt a nagy forgalmat, ha nincs A rádió munkaeszköz MERRE VANNAK A HAJÓK? meg az állandó rádió-össze­köttetésünk. Mert erős for­galmunk volt. A balatoni ha­józás százhúsz éves. Ez alatt a százhúsz év alatt még so­hasem jutott ennyi ember egy napra, mint most Negy- venezer-hatszáz utast szállí­tottunk el. Ez majdnem há­romezerrel több az eddigi legmagasabb csúcsnál. — Bennünket is meglepett, hogy torlódás nélkül sike­rült lebonyolítani ezt a nagy forgalmat — teszi hozzá egy másik hajós. S bárkit kérdezek, min­denki azt mondja, hogy eb­ben nagy szerepe van a nem­rég fölszerelt új rádióhálózat­nak. A Beloiannisz Híradás­technikai Gépgyár új URH- rádióhálózatáva! az egész Balatont ellenőrizhetik. A régi rádiónak sokkal kisebb volt a hatósugara. A távo­labbi kikötőkkel csak közvet­ve kerülhettek összeköttetés­be. — A nyári csúcsforgalom­ban kevés volt a hajónk — mondja Fekete István mű­szaki vezető. — Mindig arra kellett ügyelnünk, hogy a pillanatnyilag üres hajókat gyorsan oda tudjuk irányíta­ni, ahol nagy a torlódás. Emiatt a telefonszámlánk az utóbbi években már csilla­gászati számokat mutatott. Meg aztán elég lassú is volt. Gyakran órákba telt, mire intézkedhettünk. Az új rádiók fölszerelése nemcsak a régi rekonstruk­cióját jelenti, hanem bőví­tést is. Körben a Balaton- parton tizennégy kikötőt sze­reltek föl rádióval, ezenkívül öt hajó is összeköttetést tud teremteni bármelyik kikötő­vel. Jelenleg csupán a Be- lioanniszon üzemel a készü­lék, de hamarosan felbúg a hívójel a Helkán, a Kelénen, a Jókain és a Keszthelyen is. Eddig volt néhány olyan kikötő, ahova csak a hajók vitték el a híreket, mert még telefonvonal sem volt A pénztárosnak gyakran oko­zott gondot, hogy mennyi je­gyet adhat ki. Nem tudta, hogy az érkező hajón van-e elég hely. Ha többet adott ki, zúgolódtak az utasok, ha kevesebbet, akkor a hajónak kellett várnia Az új rádió­hálózat megoldja ezt a prob­lémát is. Hiszen még a ki­kötés előtt tájékozódhatnak, mennyi utas fér a hajóra, szükség van-e mentesítő já­ratra. \ — Ebből a hálózathói mindössze négy kisebb kikö­tő maradt ki — mondja a műszaki vezető. — De ha erősödik a forgalom, ezeket is bekapcsoljuk. Sőt megvan a lehetőségünk arra is, hogy összeköttetést teremtsünk a balatoni mentőszolgálattal. Hiszen a mi hajóink járják legsűrűbben a vizet; ha va­lahol bajba jutott embert fe­deznek föl a repülőgépről, le­het, hogy a mi hajónk köny- nyebben meg tudja közelíte­ni. — A szolgálatvezetőknek teszi hozzá Pinczehelyi Ká­roly — számolniuk kell az időjárással is meg a hajók műszaki állapotával is. A balatoni forgalmat csak úgy lehet koordinálni, ha min­dennel tisztában vagyunk. Ezt segíti elő ez a készülék A rádió nálunk munkaeszköz. Kercza Imre Italboltot kér Horvátkút Ez a kis falu távol esik a nagyobb községektől, más te­lepülésektől. S tálán azért is érzik hiányát annak, hogy nincs a faluban italbolt. Neon mintha a község lakói túlzot­tan italkedvelő emberek vol­nának, de azért néha jólesne nekik egy pohár vagy üveg hűtött sör, esetleg más inni­való. Rendszertelenül árusítanak ugyan az élelmiszerüzletben italárut is, de sör, bar meg üdítő ital leggyakrabban nem kapható. A tanács szívesen adna te­rületet italbolt oéljára, s he­lyi anyaggal meg társadalmi munkával is elősegítenék az építkezést. Igen alkalmas len­ne erre a célra az új autóbusz- váró melletti terület, amely éppen a falu közepén van. A Marcali és Vidéke Körzeti Fmsz vagy a MÉSZÖV bizo­nyára segít abban, hogy mi­előbb megszűnjön a horvát- kútiaknafc ez a gondja. Kisiányoknak marokkó vászon iskolaköpeny Fiúknak kék vászon iskolaköpeny 80,— Ft-től 170,— Ft-ig 66,— Ft-tól 150,— Ft-ig (1802)

Next

/
Thumbnails
Contents