Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

Vasárnap, 1966. szeptember 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP ■ HADÜZENET npaiMMffl Engedékeny engedély A megyei tanácsnál egy ember havi munkaidejéből nyolc-tíz napot azzal tölt, hogy engedélyt ad olyas­mire, aminek semmi ér­telme. Nem ő a hibás, ren­deletet hajt végre. Olyan rendelet, amit már régen túlhaladott az élet... Nézzük csak. A 26/1959. Korm. sz. rendelet V/l; és a 4 1959. MM sz. rendelet sza­bályozza. hogy a Magyar Népköztársaságban milyen sajtótermékek nyomdai elő­állításához és terjesztéséhez kell a megyei tanács vb igazgatási osztályának az engedélye. A második ren­delet E pontja példákat so­rol fel arra, hogy mihez nem kell engedély. Ebből következően minden más nyomdai termékkel meg kell keresni az igazgatási osz­tályt Példákat sorolok. A színház műsorfüzetet ad ki. A megye egyik legna­gyobb művelődési intézmé­nye ez, felsőbb szervei a Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanács. Műsor­tervét a végrehajtó bizott­ság megvitatja és jóváhagy­ja A műsorfüzetbe aligha kerülhet más, mint a mű­sor s a szereplő színészek­kel interjú, színes riport és műsornaptár. Ugyanennek a végrehajtó bizottságnak az igazgatási osztálya enge­délyt ad. Miért? A színház­nak és a nyomdának nincs felelős vezetője? Műsorfüzetet ad ki aMo- záüzemi Vállalat meg a Ma­gyar Hirdető is. Ezekben sincs más, mint az egyszer már jóváhagyott műsor. De engedély azért kell, a nyom­da hozzá sem nyúlhat más­ként. .. Aztán. Teszem azt, vízi­fesztivál lesz Siófokon, nép­táncfesztivál Földváron. A program szerepelt az éves művelődési tervben, hiva­tott szervek hagyták jóvá. A plakáthoz engedély kell. A Vöröskereszt a véradó napokat hirdeti, vagy egész­ségvédelmi röplapokat ter­jeszt a Balatonon, hogy mondjuk evés előtt mossunk kezet, vagy gyümölcsöt ne együnk mosatlanul. Az igaz­gatási osztály engedélyezi. Országos rendelet születik arról, hogy árleszállítás lesz vagy kiárusítás az üzletek­ben. A falragaszhoz külön engedély kell... Még ennél is meghökken- tőbb: A Moziüzemi Vállalat havonta 64 gépelt oldalt ad az igazgatási osztálynak, az egész megye havi mozimű­sorát. A plakátra nem ke­rül más, mint a község ne­ve, a Cicababák és az elő­adás időpontja. A filmeket hivatott országos szervek vásárolják meg. Engedélyez­ték forgalmazásukat, azt, hogy működési engedéllyel rendelkező mozikban, műkö­dési engedéllyel rendelkező gépészek pergessék le. A plakáton a filmek címei ol­vashatók. Nyomdai előállí­tásához engedély kell... Miért? Azt mondják, az engedé­lyezésre a papír korlátozása miatt is szükség van. Érde­kes. Mert a papírt nem az igazgatási osztályon korlá­tozzák, hanem valahol egé­szen másutt. Meg aztán csodabogár lenne az a nyom­da, amelyik papír nélkül is tud plakátot nyomni. Azt meg igazán nem tudják el­dönteni az igazgatási osztá­lyon — mert nem hivatá­suk —, hogy ezer vagy tíz­ezer plakátra van-e szükség egy rendezvényhez. Akkor hát lehetséges, hogy az engedékeny engedé­lyek kiadása nem más, mint formalizmus? Jávori Béla Fiatalítják a háztáji gyümölcsösöket (Tudósítónktól.) A csurgói frnsz már a múlt évben siettette a háztáji gyü­mölcsösök fiatalítását. A mar­cali fmsz elosztótelepének lét­rejöttével tavaly 4760 különbö­ző gyümölcsfacsemetét kaptak. Ezt eladták a háztáji gazdasá­goknak. Sajnos a csemeték ké­sőn érkeztek, és nem az igé­nyek szerint kapták a fákat. Kevés volt a cseresznye-, a meggy-, a kajszi- és a körtefa. A magas törzsű fák helyett zömmel alacsony törzsűeket kaptak. A hibákból levonták a tanulságot az érdekelt fmsz-ek, a csemetéket nevelő és szállí­tó vállalatok, gazdaságok. Az idei csemetefa-akció szer­vezését már a tavasszal elkezd­ték. Erre az őszre 3620 facse­metét, 710 gyökeres szőlővesz- szőt és 200 rózsafát kértek. A fiatal fákat október végére, november elejére várják. Az fmsz felvásárlási szakem­berei néhány év alatt szeretné­nek tájegységeket kialakítani a járásban egy-egy gyümölcsfaj­tából. Inkén és Somogyudvar- helyen a meggyet és a málnát javasolják. Iharosberényben, Iharosban, Porrogon és Porrog- szentkirály környékén az al­mának és a körtének kedvez a talaj. Gyékényesen, Zákány­ban, örtiloson, Somogybük- kösdön a szilvát érdemes ter­melni. Porrogon és Porrog- szentkirályon hozzáfogtak az almáskertek teljes rekonstruk­ciójához. Ehhez az alapanya­got külön szállítmányból kap­ják. A párt- és a tanácsi vezetők örömmel fogadták a nagyará­nyú újratelepítés gondolatát ebben a két községben, és a gyakorlati megvalósításhoz is sok segítséget nyújtanak. Az érdekelt gazdák tudják, hogy egészséges, jó minőségű gyü­mölcsöt csak akkor várhatnak, ha az öreg fákat megfelelő cse­metével pótolják. rr ŐSZ A HATARBAN Sárgul az erdő, a mező. A rítási feladatok teljesítésesok szőlők fölött seregélyraj riad szállítóeszközt követel, a magasba, halk pattanás- A megyei főagronómustól sál nyílik a burok a dió kö- és Szabó Ernőtől, a megyei rül. Ontja a termést a ha- tanács mezőgazdasági osz- tár, de már készül az új tályának gépesítési előadójá- magágy, a vetőgépből föld- tó! megtudtuk, hogy üzem­be kerül a kalászosok mag- anyag-probléma egyelőre ja még nem merült fel, s ve­Mit dolgoznak a megye tőmaggal, műtrágyával is termelőszövetkezeteiben? Dé- el vannak látva a gazdasá- len a barcsi meg a nagy- gok. Az alkatrészhiány nem atádi, északon pedig a sió- enyhébb a szokásosnál, de foki járásban néztünk körül, nem is súlyosabb. Gumiab- Az időszerű tennivalókról roncsból és néhány más tar­átfogó értékelést Molnár lm- tozékból ezúttal is kevesebb re megyei főagronómus adott, van a kelletténél. Egynémely növény betakarí- A háromfai Űj íhrázda Még néhány lapátnyi talajg azdagitó anyag, és indulhat a műtrágyaszóró a kijelölt táblára. Iskolások uborkaszürete a darányi Uj Elet Tsz-ben. tása már a befejezéshez kö­zeledik. A magfogásra ve­tett vörösheréből például alig van kinn valami, a magnak szánt lucernának pedig mint­egy nyolcvan százalékát ta­karították be. A silózással kilencven százalék körül tar­tanak, hasonlóan állnak a sarjúszéna betakarításával is. A burgonyát majdnem a te­rület feléről kiszedték. Egy­re gyorsabb ütemben szedik a cukorrépát, és törik a ku­koricát Napról napra növekszik az ősziekkel elvetett terület. Az őszi árpa és a rozs egy ré­sze már a földben várja a csírázáshoz kedvező időjá­rást. Eddig körülbelül 3000 holdon vetették el az árpát a megye közös gazdaságai. A talaj-előkészítés kedvező képet mutat: vetőszántást ke­reken 161 000 holdon irányoz­tak elő, ennek több mint a felével már végeztek is. Le­maradás tapasztalható az is- tállótrágyázási terv teljesíté­sénél, pedig erre ezután az eddiginél jóval kevesebb le­hetőség lesz, mert a betaka­Termelőszövetkezet munká­járól Kiss Imre főagronómus tájékoztatott. A hét köze­péig több mint 300 holdra került ki az őszi kalászosok magja Háromfán. Már búzát téssel hetven százalékra áll­nak, gépeik nyújtott műszak­ban dolgoznak. Elégedettek silókukoricájukkal, mások is elismeréssel nézik a táblát: a majdnem három méter ma­gasra nőtt kukoricából sok és értékes lédús takarmányt készíthetnek. A 160 holdból száztízet silóztak eddig. A nagyatádi Szorgalomban dinnyeszállítás és a paprika- szüret kötött le sok erőt. A szomszédos barcsi járás­ban is mozgalmas volt a határ a héten. Burgonyasze­dést és prizmázást láttunk itt is, ott is. A közösben és a háztájiban egyre több bur- gomyahalom, teli zsák jelzi, hogy nagy hozammal fizet az idén ez a növény. A da­rányi Űj Életben mintegy százötven gyerek — három község általános iskolájának felső tagozatos tanulói — nagy buzgalommal szüretel­te az uborkát dr. Rönkös Ferencné, Szikla Valéria és a Gyenis házaspár felügyeleté­vel. A pedagógusok útmuta­tása szerint dolgoztak a gyerekek: a tarlóba vetett tíz hold uborkáról 40—60 mázsa termést szedtek le naponta. Az iskola évről év­re segít a szövetkezetnek, s munkájukért szép pénzhez jutnak. Tavaly 6400 forintot kaptak a burgonyaszedésért. Az uborka jól fizet, ottjár- tunkkor már egyheti munka volt a gyerekek mögött. Ügy hallottuk a szövetkezetiek­től, hogy a tervezettnél na­gyobb bevételre lehet szá­mítani. Az összes bevételnek a negyedét az iskolások kap­ják. Ebből futja majd ki­rándulásra és egyéb kiadá­sokra is. Az istvándi Űj Életben csakúgy, mint a megye leg­több közös gazdaságában, nyújtott műszakban készítik elő a talajt a gépek. A trak­torosok komolyan veszik a nyújtott műszakot. Szabó József például 3043, Ferenczi István 2791 forintot kapott augusztusi teljesítményéért. A fogatok, a vontatók bur­gonyát szállítanak, néhány asszony az elcsépelt napra­forgót tisztítja. A megye legészakibb já­rásában, a siófokiban is a betakarítás, a talaj-előkészí­tés és a vetés a legfontosabb tennivaló ezekben a napok­ban. Egyik munkának az idejében való elkezdése a másiknak a befejezésétől függ: a betakarítás üteme befolyásolja a talaj-előkészí­tést, hiszen csak üres terü­leten dolgozhatnak a szántó­traktorok. A balatonendrédi Zöldmezőben például nyo­mon követik egymást a munkák: a termények lehor- dása után műtrágyázás kö­vetkezik, ezután a szántás, a tárcsázás, majd a vetés. Péntekig több mint 800 hol­don készítették elő a talajt a vetőgépeknek. Hatvan hold rozsot vetettek a hót köze­péig, s a talajmunkát végző gépeket máris arra a har­minchárom holdas táblára irányították tárcsázni, ahol az őszi árpát vetik. Ősz van a határban. Eb: az időszak, amikor két év tennivalói találkoznak: be­takarítják az idén termett javakat, és vetik a jövő évi gabonatermés magját. Min­denütt ott az ember, aki az egészet irányítja, ha kell, két kezével végzi, hiszen az ő jóléte függ e napok mun­kájának eredményétől. Több napi elfoglaltságot ad az istvándi asszonyoknak a napraforgó tisztítása. is vetettek. A talajelőkészí­Oszi árpa alá készítik a magágyat a balatonendrédick. Hernesz Fcre**e

Next

/
Thumbnails
Contents