Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-17 / 194. szám

Szerda, 1966. augusztus 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gazdasági tevékenység — közéleti tevékenység A gazdasaga vezető -álta­lában nem nyolc órát dolgozik. Postabontás, napi vitás — kooperációs, anyagellátási program stb. — kérdések tisztázása, értekezle­tek, személyi prob'émák. Üjabb ügyek, az emberek egy­másnak adják át helyüket író­asztala előtt. A vezető nézi az óráját. Jó lesz igyekezni, még valamelyik intézkedés végre­hajtását a helyszínen kellene ellenőrizni, de hamarosan vé­ge a műszaknak, s elnéptele­nednek a műhelyek és az irodák. Amikor elhagyja az üzemet, a portásnak jó éjsza­kát köszön, ritkán érzi a jól végzett munka nyugtató örö­mét. Az önmagával elégedet­len ember feszültsége dolgozik benne: ma sem tudta hiányta­lanul elvégezni mindazt, amit előre tervezett. Irattáskájában jelentések, tervek, szakfolyó­iratok, majd otthon ... ígv megy ez napról napra, ér"ről évre. A tennivalók nem csökkennek, sőt sokasodnak Mostanában újabb és újabb kérdésekben dönthetnek a vállalatok saját hatáskörben A növekvő önállóság több munkával és nagyobb felelős­séggel jár. A gazdasági tevé­kenység köre egyre bővül. A termelési feladatok intézé-én tűi a bérezéssel és a létszám­mal is érdeme» jobban sáfár­kodni. hogy több és olcsóbb árut. kapjon a társadalom, s a jól dolgozók jussa is növeked­jék. A termelésirányításról a fejlesztésre, az anyagbeszer­zésről az értékesítésire terelő­dik mindinkább a figyelem. A sokasodó új feladatok már I lalatokhoz került, ahol nem oldhatók meg munka he- | szükséges információkkal ép- lyi és otthoni túlórázással, nagyobb hozzáértéssel kell a vállalati gazdálkodás leglénye­gesebb kérdéseiben dönteni. Vagyis nem egyszerűen több, hanem magasabb színvonalú, intenzívebb gazdaságvezetői munkára van szükség. A vezetők feladatköre, , munkája nemcsak for­mailag, hanem tartal­milag is tovább fejlődik, egy­re inkább átfogja a bővített újratermelés egpsz folyama­tát A termelési, a fejlesztési, a beruházási, az értékesítési te­vékenységben egyaránt nö­vekszik a vállalati szintű dön­tések szerepe. A vállalati gaz­dálkodás színvonala mind köz­vetlenebbül kihat a kol­lektívra életkörülményeinek alakulására is. Már jelenleg sem csupán a személyi jöve­delmek mozgó részére (a pré­miumra, a nyereségrészesedés­re) van hatással, hanem az ésszerű és a takarékos lét­számgazdálkodás révén az alapkeresetek alakulását is befolyásolja. S még inkább így lesz a jövőben az új gaz­dasági mechanizmusban, ami­kor a piac elismerését is tük­röző vállalati nyereség válik a gazdálkodás fő mutatójává. Mindez aizt is jelenti, hogy az új gazdaságirányítási rend­szer elckészíté"én-k és kitel­jesedésének időszakában to­vább erősödik a vállalati ve­zetés szocialista jellege. Azzal, hogy a gazdálkodás fontos kér­déseiben a döntés joga a vál­Lovasodnak — DE HOCVAN? Olyan tapasztalatokat sze­reztem a minap Berzemcén, amelyek arra késztettek, hogy újból átlapozzam a termelőszövetkezetek műkö­dési szabályait Lehetséges volna, hogy egyik-másik sza­bályt semmibe kell venni? Nem hinném. No de miért kérdezem ezt? Kakrik Jánossal, a ber- zenced községi tanács vb-tit- káráva! áriról beszélgettünk, hogy mennyi ló van a Jobb Élet Tsz tagijainak saját tu­lajdonában. Megtudtam, hogy mintegy negyven lovat tartanak háztájiban a szö­vetkezeti gazdák. Ennél alig van több a közösben. Varga János tea-elnök és Bőr öcs István főagronómus el­mondta, hogy az utóbbi idő­ben szinte minden héten vá­sárol lovat tsz-tag. — Beszélgettünk az embe­rekkel arról, hogy ez hely­telen, ellenkezik az alapsza­bállyal, de nem volt foga­natja Tudjuk, hogy a kint lévő lovakkal nemcsak ház­táji földjükön dolgoznak a tagok, hanem másoknak is végeznek fogatmunfcát. De mit tehetünk? őszintén szól­va a szövetkezetnek némi haszna is származik ebből, mégpedig az. hogy amit sa­ját lovaikkal végeznek el a tagok, arra nincs gondja a tsz-nek. De nem maradhat véka alatt az sem, hogy ezek az emberek, akik lovat — vagy lovakat — vásárolnak foko­zatosan hátat fordítanak a közösnek. Ha ugyanis lova van, másnak is dolgozhat vele, akkor pedig nem ma­rad ideje azoknak a mun­káknak az elvégzésére, ame­lyek a közösben várnak rá. És az sem titok, hogy egyik­másik lótulajdonos már egy­általán nem dolgozik a t&z- ben. A takarmányt a kör­nyező községekben vásárol­ják meg. Amit nehéz megérteni, az a lovakkal nem rendelkező tagok közömbössége. Csak­nem hatszáz családja — 673 tagja — van a berzen- ced Jobb Élet Termelőszö­vetkezetnek. Tehát a túl­nyomó többségnek nincs sa­ját lova. Miért nézik el, hogy mások felrúgva az alapszabályt, megsértve a közösség törvényeit, külön utakon járnak? Ügy vélem, érdemes utalni arra a ren­delkezésre, amely világosan kimondja, hogy a termelő­szövetkezeti tag mit tarthat háztáji gazdaságában. A felsorolás nem említi a lo­vakat. Ugyancsak érdemes megszívlelni a földművelés- ügyi miniszter egyik rende­letének idevágó részét: »A tag alapvető kötelezettségei közé tartozik a háztáji gaz­dasággal kapcsolatos ren­delkezések — ideértve a háztáji föld területére és a háztáji gazdaságban tartha­tó vagyontárgyak mértékére vonatkozó előírások — pon­tos megtartása is.« A termelőszövetkezet meg­alakulásakor elfogadta a tag­ság az alapszabályt. Hitele­sítették is, s ez a mondat se volt kivétel: »Meg kell tartaniuk, és végre kell haj­taniuk a jelen alapszabály rendelkezéseit...« Elfelej­tették volna azóta? Hernesz Ferenc pen úgy rendelkeznek, mint a végrehajtásban nélkülözhetet­len felelősséggel, nőve',eszik a vezetés demokratizmusa is Vagyis a döntések bizonyos fokú decentralizálásával a helyi vezetők felelőssége az irányításukra bízott munkás­kollektívákkal szemben is nö­vekszik. A nagyobb önállóság részben az egyszemélyi fele­lősséget erősíti a döntésekben, másrészt a vezetés kollektivi­tását a döntésekre érett kér­dések konzultációjában, a leg­ésszerűbb alternatívák kivá­lasztásában, a helyi kezdemé­nyezések felszabadításában. I lyen értelemben azt mondhatjuk, hogy a gazdasági tevékenység mind magasabb színvonalú közéleti tevékenységgé válik. Vagyis a hivatalos vezetői ténykedés és a társadalmi munka szerves egységbe ötvö­ződik a szocialista gazdálko­dásban. Formális dolog tehát valamiféle elvont társadalmi munka számonkérése olyan jól dolgozó gazdasági vezető­től, aki odaadásban, a nép- gazdasági érdekek képvisele­tében méltó partnere a válla­lat társadalmi szerveinek, s emberségesen, szocialista mó­don foglalkozik a munkások ügyeivel, felkarolja kezdemé­nyezéseiket. személyes maga­tartásával és szervezői dina­mizmusával mozgósítja mun­katársait. A gazdasági veze­tőknél egváltalán nem kívá­natos, sőt káros a funkcióhal­mozás. Az eredményeden gaz­dálkodó vezető érdemi tevé­kenységével társadalmilag is a legnagyobb hasznot hajtja a közösségnek. A gazdasági vezetők, a népi állam e vállalati képviselői a helyi kollektíva bizalmát is kiérdemelve dolgoznak a köz­élet élvonalában. A társadal­mi haladásunk ütemét megha­tározó anyagi termelés pa­rancsnokai a szocialista veze­tők. övezzen hát megfelelő tisztelet és közmegbecsülés minden gazdasági vezetőt, aki időt és fáradságot nem kiméi­vé nagy hozzáértéssel, ered­ményesen tevékenykedik a gondjaira bízott kollektíva és a népgazdaság érdekeinek szol­gálatán. KONGRESSZUSI NAPLŐ A parkettások állták a szavukat NAPONTA ÉRKEZNEK TÁVIRATOK az építőipari vállalatoktól a Dél-magyaror­szági Fűrészek barcsi üzemé­be. Mindegyikben parkettát kémek. Most van a szezonja a parkettázásnak, most van szükség az anyagra. S a bar­csi munkások mindent meg­tesznek, hogy ne maradjanak parkett nélkül az építőipari vállalatok. Sőt, pluszt is vál­lalnak. Ernői a többletmunká­ról beszélgettem vezetőkkel, munkásokkal Barcson. Na­gyon sokat vállalt a parkett­üzem. Csurgón most folyik a rekonstrukció, s ez hátráltat­ja a termelést. A barcsiak fel­ajánlották, hegy a tervezett­nél harmincezer négyzetmé­terrel több parkettát gyárta­nak. — Tizenháromezer négyzet- métert termeltek eddig a csurgóiak helyett — újságolja Acs József főmérnök a hűs igazgatói irodában. Arra, hogy minek köszön­— Csak di­csérni lehet őket... Külön­ben egyetlen munka verseny se volt ilyen gondosan elő­készítve, mint a kongresszusi. A PARKETT- ÜZEM 1956 óta mindig tel­jesíti a tervét. összeszokott, jó brigádok dolgoznak eb­ben az üzem­részben. Ami- ; kor az üzem vezetői eléjük | álltak, s el­mondták, hogy segíteni kell a csurgói tele­pen, senki se ellenezte. Az egyetértésnek és a lelkese­Akiktől a minőség függ. A gyors kezű brigádvezető. hető ez, már Pandúr Ferenc szbtitkár válaszol: — A munkaversenynek. A főmérnök helyeslőén bó­logat, s megjegyzi: Eredmények és gondok a Nagyberényi tsz-ben A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára fölvesz női átképzős tanulókat lg—40 éves korig. Vidékiek részére szállás és napi háromszori étkezés térítés ellenében bizto­sítva. A fölvételhez munkakönyv és tanácsi iga­zolás szükséges. (126892) (Tudósítónktól.) A nagyberényi Üj Barázda Tsz-ben az állattenyésztésen belül korábban a sertéshizla­lásra fordítottak a legnagyobb gondot. A hizlalási idő lerö­vidítésével, a takarmányérté- kesüléssel, s általában az új módszerek alkalmazásával ki­emelkedő eredményeket értek el a járásban. S noha ebben az évben is folyamatosan leg­alább ötszáz sertést szándé­koznak hizlalni, az év elején úgy döntöttek, hogy a továb­biakban, főként a szarvasmar­hatenyésztés minőségi fejlesz­tésére, a tej értékesítés növe­lésére, s a tenyészállatok ne­velésére és értékesítésére tér­nek át. Erre máris több intéz­kedést tettek. A szarvasmarhák számát a tavalyihoz képest százzal emel­ték, a tehenek számát az év végéig százról százhúszra nö­velik. Ezért még a tavasszal ötven vemhes üszőt vásárol­tak, s állítottak tenyésztésbe. A tehénállomány tavaly megkezdett negativizálását a tavasszal befejezték. A minő­ség további javításáért a to- vábbtenyésztésre alkalmatlan egyedekből év végéig mintegy 35—40 kiselejtezését tervezik. Az előirányzott 78 helyett 90 hízómarhát értékesítenek, köz­tük 32 hízóbikát. A jövőben nagyrészt tenyészüszőket akarnak eladni. Az eredmények további fo-> kozását illetően egyik nagy gondjuk, hogy 112 növendék­marhájukat a sertéshizlaldá­ban kénytelenek elhelyezni. A most épülő 114 férőhelyes növendékmarha-istálló átadá­sát november 1-re tűztek ki. A faanyagok hiánya miatt azonban az építkezés határ­időre való befejezése kétsé­ges. S ha a tél beálltáig se fejeződne be, az állomány téli elhelyezése újabb gondok elé állítaná a tsz vezetőit A meglévő száz anyakoca megtartásához, a szarvasmar­ha-állomány növeléséhez, a sertéshizlalásnak a jelenlegi szinten tartásához nagy szük­ségük lenne — a korábban megígért — takarmánykeverő üzem mielőbbi beállítására is. Esti sétahajók a Balatonon Megnövekedett a forgalom a Balatonon, a Hajózási Válla­lat motorosai és vízibuszai szinte állandóan úton van­nak. Sokan azonban még így sem juthatnak föl a vízi jár­művekre, ezért a vállalat a nyári szezon végéig esti séta­haj ójára tokát is indít a na­gyobb kikötőkből. A Beloian­nisz Siófokról indul minden este, a vízibuszok pedig Bala­tonfürediről, Fonyódról és Ba­dacsonyból futnak ki. A színes lámpákkal díszített és a par­tokat végigreflektorozó hajók egy órát tartózkodnak a nyűt vízen. désnek köszön­hető az első félévben elért félmilliós ter­ven felüli ered­mény. Az szb-titkár boldogan sorol­ja a vállaláso­kat és a telje­sítéseket. — Felaján­lották a mun­kások, hogy egy köbméter anyagból a ter­vezett 34,5 négyzetméter helyett 34,7 négyzetméter parkettát hoz­nak ki. Túltel­jesítették négy­tized száza­lékkal. Ez két- százhúszezer forint tiszte nyereséget ho­zott az üzem­nek. Vállalta az üzem, hogy a tölgyfapar­kett huszonöt százaléka lesz első osztályú az előírt tizen­kettő helyett. Már az első fél­évben teljesítették a tizen­két hónapra szóló vállalást, ez kétszáznyolcvanezer forintot hozott a konyhára... A főmérnök közbeszól: — Láthatja, Barcs mindent elkövet a vállalati egyensú­lyért, pluszmunkát vállal... Írja csak meg, most már a csurgói telepen a sor, hogy legyen eredménye a lelkese­désnek. Pandúr Ferenc elkísér a parkettüzembe. Fűrészpor száll a levegőben, sivítanak a nagy fordulatszámú gépek. Friztor- nyok merednek a mennyezet­nek minden talpalatnyi he­lyen. — A harmadik műszaknak készítjük ide az anyagot. Ezt a műszakot azért állítottuk be, hogy minél előbb meg­szüntessük a csurgói telep le­maradását. Egy gyalugép és egy kurtító megy... Ez az anyag, amit itt lát, ötven szo­ba parkettázására elegendő. MEGISMERKEDEK az egyik szocialista brigád veze­tőjével, Otártics Imrénével. Egy percre se áll meg a keze, eteti a kurtítógépet. Ritmuso- san teszi kettesével, egyesével a parkettát a láncvezető koc­kákba. A gépnek állandóan mennie kell, csak akkor ér el pluszt a brigád. Pandúr Ferenctől tudom, hogy hét és fél százalékkal túlteljesítették a tervet. Arról érdeklődöm Otárticsnétól, hogyan érték el. — Többet is elérhettünk volna, ha nincs többször ki­esésünk ... Munkánkat rende­sen elvégezzük, selejt nélkül termelünk. — Sikerült? — Még eddig igen. S jutal­mat kaptunk érte. Balogh Ist­vánná meg Kovács Lászlóné háromszáz-háromszáz forintot. Én nyolcszázat s mellé a ki­váló dolgozó címet. Angyal Ferenc háromszoros szocialista brigádja az osztrák félautomata Zukkermann gya­lugépet kezeli és szolgálja ki. Angyal Ferenc parkettgyalus hetvenezer frízt rak be a gép etetőjébe egy műszakban. A tár mindig tele van, mert et­től függ a folyamatos terme­lés és a terv ötszázalékos túl­teljesítése. Amikor a minő­ségre terelődik a szó, a bri­gádvezető önérzetesen azt mondja: — Ha én önmagamat ellen­őrzőm, jónak kell lennie a munkának! A gyalugép végénél ül Gö- csei Ferencné. Kiválogatja a szalagon jövő parkett közül a hibásakat, s félre rakja Ö a minőség első számú ellenőre, megkérdeztem tőle, átenge­dett-e már hibás parkettát. — Nem hiszem ... Hat éve dolgozom itt. Gelencsér Károlyné az egyik legjobb osztályozó. Húsz éve dolgozik az üzemben, tizenkét éve végzi ezt a munkát. Az alacsony, sovány asszony pil­lanatok alatt eldönti, melyik darab első, melyik másod­vagy harmadosztályú, s a kré­tával följegyzi a fára. Pandúr Ferenctől megkér­deztem, hogy a másik két mű­szakiból kik tették a legtöbbet a vállalások teljesítéséért. — Weith Teréz kurtító-, Fenyvesi János, ■ Göcsei Teréz gyalusbrigádja. A leghelye­sebb azonban az volna, ha úgy írná, hogy a parkettüzem­nek mind a kilencvenegy dol­gozója. Lajos Géza Asztalos és műköves szakmunkásokat és műköves átképzősöket keres fölvételre az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Válla­lat. Jelentkezés: Kaposvár, Berzsenyi utca 41. szám alatt. (126887)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents