Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

Vasárnap. 1966. augusztus X 3 SOMOGYINfiPtAí ÖVÜL A GYÁR A Dél-magyarországi Fű­részek Csurgói Üzemét bőví­tik a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Mihalovics József üzemvezető­vel szemlére indulunk. — A legutóbbi koordinációs értekezleten a kivitelező és a beruházó módosította a határ­időt. Az üzem bővítése 1966. december 31-e helyett 1967. szeptember 1-én fejeződik be — mondja kísérőnk, s még hozzáteszi: — Hallottunk ar­ról, hogy az építők szeptem­ber helyett júliusban szeret­nék befejezni a munkát. *------­v a a beüvegezhétő épületek ablakai elkészülnek. A ládaüzem és a fenyőfű- rész-csarnok közötti téridét hepe-hupás. — A tereprendezést társa­dalma munkában végzik el üze­münk dolgozód — mondja kí­sérőnk. Egyébként a mi mun­kásaink bontották le a régi épületeket. Az építőanyagot megkapták. Dolgoztunk az úi fenyőfűrész-csarnokban is. A tmk-dolgozói alapozták le a keretfűrészeket. A ládaüzem. Az elszivóberendezés behálózza az épület nagy részét. A telep jobb szélén állunk meg. Innen jóllátni az épülő létesítményeket. — Ott a távolban lesz a ronktelep — mondja az üzemvezető, — azon innen épül a fenyőfűrész-csamok. A fenyőrönköt itt felvágják. A nyersanyag aztán a láda­üzembe megy. A ládaüzem és a fenyőfű- résiz-csamck között kicsi a távolság. A rönktelepről a lá­daüzembe egyenes úton megy a fa. Az anyagmozgatás tehát nagyon gazdaságos. — Ezzel az épületsorral pár­huzamosan egy másikait léte­sítünk — folytatja az üzemve­zető. Sorolja az épületeket: — A ronktelep után lesz a lombosfűrész-csarnok. A rön­köt abban vágják föl. A fa innen a parkettüzembe kerül, parkettát gyártanak belőle. A két épületsor között megy a vasútvonal. Jobbra tőlünk a kazánház, mögöttünk a trafó épül — mutatja. Mindkettő­nek állnak már a falai. A ládaüzembe lépünk. A hatalmas porelszívó berende­zés mindjárt szembetűnik. Be­nyitunk egy fülkéibe. — Ez az eüőüllepitő — mondja Mihalovics elvtárs, — Akinek a sapkáját elszippant­ja a berendezés, az itt találja meg. Ez nem volt tréfa. A beren­dezés igen nagy teljesítmé­nyű. A munkásoknak nem kell sok port nyelniük. Az épület egyik részében két emberrel találkozunk. Egyiküket Kiss Sándornak, a másikukat Veres Andrásnak hívják. Az Építőipari Vállalat dolgozód, üvegeznek. — Jól haladunk — mond­ják. — Három-négy nap műl­A fenyőfűrész-csarnokban ott találjuk a talk néhány dolgozóját. Síneket hordanak be. Köztük van Balázs János kőműves is, az ő vezetésével alapoztak. Készül az út. Eddig még nem maradtak az építők. A fenyőfűrész-csarnokban van már egy-két gép. — Még hozunk ide néhá­nyat — mondja az üzemveze­tő. — Egy francia, két oszt­rák, két csehszlovák, egy nyugatnémet és két magyar gép dolgozik majd a csarnok­ban. A csarnok előtt már ké­szül az új út Az útépítésnek különösen örülnek a csurgói üzem dolgozói. Eddig ugyanis kevés jó út volt a gyárban. Esős időben sártengerben kel­lett járni. —‘ Vajon elkészül-e időben az út? — kérdeztük a köve­ken sétáló Mecsek Józseftől, az útépítő részleg vezetőjétől. — Kérem, én nem mondok határidőt — feleli. — Nem tudom folyamatosan dolgoz­tatná az embereimet, mert az üzem dolgozói és jármüvei közlekednek az épülő úton. Ha tudnánk állandóan dol­gozni, jövő héten elkészülne a kaputól a vasúiig vezető út. — Az Építőipari Vállalat útépítő részlege egyik nap le­zárta valamennyi utunkat — mondja Mihalovics József. — Mi felnyitottuk a sorompókatú Nekünk ugyanis termelnünk kell az építkezés idején is. Meg kell tehát közelíteni az épületeket, anyagot kell szál­lítanunk a gépekhez. Az ösz- szes utat nem szabad lezárni, csak egy-egy szakasz lezárásá­ról lehet szó. Ha az útépítők időben megmondják, melyik utat zárják le, mi úgy szer­vezzük meg a munkát, hogy a rendelkezé­sünkre álló utakon el tud­juk szállítani az anyagot. A magasépítőkkel jól együtt tud­tunk dolgozni, nem akadá­lyoztuk egy­mást. Az útépí­tőkkel nehéz együ. ttműködn i. Mind az üzem, mind pe­dig az útépítő részleg vezető­jének az együttműkö­désre kell tö­rekedni. Ha ezt teszik, az út is gyorsan elkészül és az üzem is telje­síti a tervét. KALINYINI LEVÉL, dl rOú lga Sz. N. F olga .. . Nagy orosz folyó. A szov­jetek országának kék országútja. Mennyi dalt költöttek róla. Meny­nyi könnyet hullattak partjain a hajóvon­tatók. A Volga északról délnek folyik. A Valdáj-hátságon ered, ahol a kalinyini te­rület kezdődik. Itt egy házikó alatt van a forrása. Innen fakad az élete. Kicsi, alig észrevehető szökőkutacska buzog elő a föld­ből, s csermelyként kígyózik a cserjés és az égercsalit között, majd patakká duz­zadva kilép az orosz föld széles terére. Itt kap erőre, s lesz belőle fenséges és hatal­mas folyam. Minden évszakban szép a Vol­ga magas meredélyeivel, homokos zátonyai­val, a partján nyújtózkodó fenyóerdőivel, nyírligeteivel. S az egyetlen réztörzsű fe­nyőjével, amely őrként áll a meredély fö­lött. S a fehér nyírfájával, amely mélyre hajtja hosszú copfját, mintha félne meg­mosni a vízben. Minél messzebb folyik a Volga, annál szélesebb. Itt is, ott is városok és falvak települtek a partjára. Szelizsarovo ... Rzsev ... Sztanca ... S aztán Kalinyin. Az ősi, fehér kövű vá­ros. A hajdani Tver. 1935-ben nevezték el Mihail lvanovics Kalinyinról. aki itt szüle­tett a tveri kormányzóság Verhnyaja Tro- jica nevű. falujában. A szegényparaszt sarj nagy utat tett meg a forradalmi harcok­ban. A petrográdi Putyilov gyár egyszerű munkásából, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöke lett. Kalinyin—Tvernek gazdag forradalmi hagyományai vannak. A hidak kövét vér áztatta 1905-ben. A tveri proletariátus ak­tívan harcolt a szovjet hatalom megterem­téséért. Tverben kezdték forradalmi tevé­kenységüket A. A. Zsdanov, P. N. Poszpe- lov. A. F. Gorhin, A. P. Vagzsanov, akik később neves párt- és állami vezetők let­tek. A régi Tver a textil, és vagongyártás városa volt. Vállalatait orosz és francia tő­kések tartották kezükben. j mai Kalinyin egyáltalán nem ha- sonlít a forradalom előtti Tverre. A munkásosztály az ország gazdá­jaként megváltoztatta a város képét, A szovjet hatalom éveiben sokkal többet tet­tek fejlődéséért, mint előtte több évszáza­dos történelme folyamán. Kalinyin ma a szovjet haza egyik legfejlettebb iparú vá­rosa. Több mint 350 000 ember él itt. Vas­út köti össze Moszkvával és Leningráddal. Nyáron, amikor megindul a hajózás, folya­mi kikötőjében a legnagyobb volgai hajók horgonyoznak. Kalinyin öt tenger kikötője. Az ország több fő vasútvonalán, s a ha­tárokon túl is közlekednek a teljesen fém­ből készült KVZ (Kalinyini Vagongyár) személykocsik. Kalinyinban gyártják az elülső és pótkocsikat a villanymozdonyok­hoz. 360 millió méter szövetet gyárt évenként a pamutfonó kombinát. Háromnegyed szá­zaddal ezelőtt a tveri textilgyárak együtt­véve éppenhogy 167 millió méter szöve­tet adtak egy évben. 1961-ben bocsátotta ki első termékét a fésüsgyapjú-kombinát. Lav szánnál kezelt ruha- és kabátszövetet gyár­tanak itt. A Kubinka, Tatyjana, Andrejka elnevezésű szövetek általános elismerésben részesülnek a világpiacon. Több ezer millió rubel értékű árut bocsát ki a műszál-, és a műbőrkombinát. Termel a. nyomdaipari kombinát, nem messze tőle épül az ifjú­sági könyvkombinát. A Volga bal partján épül az üveg szövetgyár. A közelmúltban kezdte meg a termelést a gyógyszergyár. A kalinyini vállalatok márkája ott lát­ható az ekszkavátorokon és a Diesel-moz­donyokon, az elektromos háztartás eszkö­zökön és a köolaipari gépeken, a szövete­ken és a ruhákon, a kötött anyagokon és a műbőrön, a könyveken és az iíjságokon. K alinyini jogosan nevezhetjük a ta­nulók városának. Három egyete­me (pedagógiai, orvostudományi és műszaki), tíz technikuma, negyvenöt isko­lája, két zeneintézete és három zeneisko­lája van. Három színház működik a város­ban: a területi drámpi, a báb- és az ifjú­sági színház. . Sokan látogatják a helybeli múzeumokat, képtárakat, filmszínháza­kat, klubokat, művelődési házakat, fagyon szívesen járnak a kalinyiniak a Makszim Gorkij Területi Könyvtárba, amelynek több mint 1 200 000 a könyvállománya. A területi székhely fejlődik es egyre szebb lesz. A hétéves tervben a kalinyini dolgozók annyi lakóterületei kaptak, amennyi a forradalom előtti Tvernek ösz- szesen volt! Új és szép utcasorok nőttek ki a földből, kiszélesítették és kiegyenesí­tették a régi utcákat. Csak tavaly több mint százezer négyzetméter lakóterületet, né­hány iskolát, óvodát és bölcsődét adtak át az építők. A Volga, Tverca és Tymaka folyó mel­lett elterülő város szélén mindenhol emelő- daruk géme mered az égre. Hatalmas építkezés folyik itt. Új házakat emelnek a Május 1. rakparton. a Leningrádi úton és a Tvercán túli részen. A város délnyugati és északkeleti részé­ben szintén hatalmas építkezés folyik. Itt vannak a komplex beépítés központjai. A város központjában épül az állandó cirkusz, a Volga jobb partján az 50 000 személyes stadion a hozzá tartozó sport- létesítményekkel. A Tymaka folyó torko­latánál hamarosan nekilátnak egy obeliszk emelésének. »Dicsőség a kalinyini harco­soknak, akik életüket áldozták hazájuk be­csületéért, szabadságáért és függetlensé­géért« hirdeti majd a százméteres obeliszk. Betonból és márványból, üvegből és rézből készítik az emlékművet. A szovjet hata­lom 50. évfordulójára fejezik be. Fejlődik, csinosodik Kalinyin. Minden lakója örül ennek, új erőt ad neki, újabb munka hőstettekre serkenti őket. S az öröm újjal tetézödött. A közelmúltban a város négy legnagyobb vállalata a hétéves terv sikeres teljesítéséért megkapta a leg­magasabb kitüntetést. A műszál- és a pa­mutfonó kombinátot, a vagongyárat Lenin- renddel, a műbörkombinátot a Munka Vö­rös Zászló-rendjével tüntették ki. Magas kormánykitüntetést kapott több száz él­munkás. zek a kitüntetések szárnyakat ad- Hj tak a kalinyiniaknak újabb dicső tettek végrehajtására. Mihail Alekszejev a Kalinyinszkaja Pravda főszerkesztő-helyettese Értesítjük a kaposvári helyi járat otazó közönségét, hogy 1966 augusztus 8-tól a 8-as és a 8/a vonalon megváltozik a menetrend. A fenti vonalakról az új menetrend a kalauzoknál kapható. 13. sz. AKÖV (126921) A földművesszővetkezetek te­vékenysége — Kaposvárt is beleszámítva — egész me­gyénkre kiterjed. Somogy la­kosságának 80 százaléka a földművesszövetkezetek ellá­tási területén él, s ez meg­határozza felelősiségüiket a közellátási és a felvásárlási feladatokat illetően is. A má­sodik ötéves tervben a megye földművesszövetkezeti moz­galmát egyenletes fejlődés jel­lemezte; a kiskereskedelmi forgalom 30,2 százalékkal, a vendéglátó üzletek forgalma pedig 48,6 százalékkal volt több a tervidőszak végén, mint 1960-ban. A felvásárolt áruk értéke meghaladta az 1 milliárd forintot. Megszilár­dult a szövetkezetek vagyoni helyzete is: öt év alatt 150 millió forint nyereséget köny­velhettek el. A harmadik ötéves tervben változatlanul nagy feladatok várnak a földmüvesszövetke- tekre. A második ötéves terv eredményed jó alapot terem­tettek a további fejlődéshez, a lehetőségek adottak — az új gazdasági mechanizmus nagy segítséget jelent a munká­ban —, csak élni kell velük. Fölkerestük Horváth Jánost, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnökét, hogy, tájékoztasson Erőteljesen fejlődik megyénk földművesszövetkezeti mozgalma bennünket a földmű vessző vet­kezetek soron következő prog­ramjáról, az elkövetkezendő öt évben rájuk váró felada­tokról. — Napjaink legfontosabb feladata, hogy a földműves- szövetkezeti apparátust föl­készítsük az önállóság növe­kedésével együtt járó nagyobb felelősségvállalásra. A III. öt­éves tervben ugyanis megyénk szövetkezeti mozgalmának a bolti kiskereskedelemben 21 — 24, a vendéglátóiparban 26— 30 százalékos forgalomemellze- dést kell elérnie A tervezett növekedés meghaladja az or­szágos átlagot is, tehát nem mindegy, hogy milyen előké­szítés után látunk munkához. Tovább kívánjuk fejleszteni az ipari és a szolgáltató tevé­kenységet. Terveink szerint az 1970-es termelés 30—35 száza­lékkal lesz magasabb a tava­lyinál, a termelési érték pe­dig eléri a 230 millió forint- tot is. A meglevő ipari üze­meken kívül termelni fog Ta­bán a bélfeldolgozó üzem — kizárólag .exportra dolgozik majd —, Kadarküton a tégla­gyár. Még ebben az évben átadják rendeltetésének a MÉK zakámytelepi tartósító üzemét. Fejlesztjük a balaton máriai, a kiskorpád! és a zá- kánytelepd cementáru üzeme­ket is. — Milyen konkrét tervek születtek a kiskereske­delmi és vendéglátó hálózat fejlesztésére? — A lakosság kulturált el­látása érdekében évenként mintegy 40 millió forintot for­dítunk a kiskereskedelmi és vendéglátó hálózat technikai fejlesztésére. Az ötéves terv végére elérjük, hogy a kis­kereskedelmi 'hálózat 90—95 százaléka minden tekintetben megfelel majd a követelmé­nyeknek. Felsorolok néhány jelentősebb beruházást is a tervből: Tabán lakberendezési áruház épül, Barcson szintén. ABC-áruházat kap Barcs és Nagyatád. Marcaliban 1967-re épül meg az új eszpresszó— cukrászda a jelenlegi Balaton presszó helyén. Fonyódon kis­vendéglő nyílik a Kossuth- erdőben, Balatonbogláron a Boglárka Eszpresszó helyeit egy új presszó és éjszakai mu­latóhely; Balaton berényben pedig a Határcsárdát bővít­jük. A nagyobb munkák mel­lett a megyében 90 üzletünk bővítését és 60 felújítását ter­vezzük. — A földművesszövetkeze­teknek másirányú tevé­kenységük is van: gon­doskodni kell a lakos­ság zöldség- és gyü­mölcsellátásáról, a. fel­vásárlásról. Szeretnénk ezekről is hallani né­hány szót. — A tervidőszakban nagy feladatot kell megoldanunk a lakosság megfelelő zöldség-és gyümölcsellátása érdekében. A központi ellátásba bevont területeken — Kaposváron és a Balaton-parton — a terme­lőszövetkezetek egyre jobban bekapcsolódnak a közvetlen ellátásba, azonban ez nem csökkenti feladatainkat. A terv szerint évente 1600—2000 vagon zöldségfélét és 300—500 vagon gyümölcsöt termelte­tünk. Ebből egyrészt a me­gye ellátását kell biztosíta­nunk, másrészt pedig exportá­lunk is belőle. Évi exportunk olyan 1100 vagon volt eddig, pedig Somogy nem a legna­gyobb exportáló megye. Volt időszak, amikor kizárólag új­burgonyát szállítottunk kül­földre, ma viszont a háztáji kertekből fölvásárolt gyü­mölcs, a szamóca és sok más egyéb is jó pénzt hoz a nép­gazdaságnak. Az elkövetkezen­dő időszakban kiemelten ke­zeljük a baromfi és tojáster­melést, a házinyültenyésztésx, a babtermelést és a selyem- gubótermelést. Erre konkrét terveink vannak. Mindemel­lett a földművesszövetkezeti mozgalomnak — tömegmoz­galmi jellegénél fogva — tö­megpolitikai és kulturális fel­adatokat is meg kell olda­nia. A politikai és gazdasági munka elválaszthatatlan egy­séget jelent számunkra, s en­nek szellemében kívánunk #► vékenykedni. Az előttünk álló feladatait megoldásához azonban feltét­lenül kérjük a pártszervek és a tanácsi szervek segítségét, s ugyanígy szeretnénk élvezni a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak támogatását is. Arra törekszünk, hogy mun­kánk jobb megszervezésével, még nagyobb eredményekkel aktívan járuljunk hozzá a szocializmus teke- felépítésé­hez — feiezte be tájékoztató­ját a MÉSZÖV Igazgatóságá­nak elnöke. R Gyo

Next

/
Thumbnails
Contents