Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-05 / 184. szám

SOMOST ► I''*"''» » P 2 Pcak-k, 1966. augusztus E. Mundérban és civilben Hl f iba lenne mindenáron bi- zonygatin az 'azonossá­got; a meglévő azonosság je­gyeit azonban nem észrevenni — vakság. A huszonöt éves Spécik, a chicagói gyilkos nyolc lányt ölt meg: Andrew Toman rendőrfelügyelő az ^évszázad bűncselekményének-« nevezte Speck tettét. A 24 éves austini szörny, Charles J. Withmann 17 embert ölt meg a minap. Vannak, sokan vannak, akik ugyanúgy 24—25 évesek, mint Speck és Withmann, s akik ugyanúgy gyilkolnak, de senki sem mozdul a rend őrei közül, hogy bilincset kattintson a csuklójukra. A civil Speck gyil­kos — ki is vitatná?! És a mundérba bújt Speckek, a ten­gerészgyalogosok, a Special Forces egyenruháját hordók, a légierő tagjai? Azok kicsodák? Az FBI, a hírhedt Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda most tette közzé évi jelentését: esze­rint 1965-ben hat százalékkal több bűncselekmény történt az Egyesült Államokban, mint 1964-ben, holott akkor is min­den eddigi rekordot megdöntöt­ték a bűnözés adatai! A népes­ség növekedésének ütemét hat­szorosan múlja felül a bűnözési adatok emelkedése öt év alatt: csak 1965-ben 5600 gyilkosság és 68 400 fegyveres rablás történt. Ki vezet azonban a fentiekhez hasonló, pontos és részletes ki­mutatást azokról a gyilkossá­gokról, fegyverrel elkövetett sú­lyos testi sértésekről s fegyve­res rablásokról, amelyeket az amerikai hadsereg egyenruhájá­ba bújt zsoldosok követnek el, s főként: ki tartja számon fel- bújtóikat?! Vannak, nem is kevesen, akik gzáimontartják. A világ jobbik, bűntől irtózó része jegyzi és tudja, mit kell a gyilkosok és felbújtóik rovására írni, s hol kell őket keresni a politikai al­világban. A civil gengszterek­kel az amerikai rendőrség vív reménytelennek tűnő harcot: a mundért viselő gengszterizmus ellen a világ mind több váro­sában robbannak ki az elemi erejű tiltakozások. A népek történelmi tapasztalataik alap­ján jól tudják: a mundérba bújt gyilkosok mögött civilbe öltözött felbújtók állnak, s hogy szövetségük már nem egy- egy polgár vagyonát, életét, hanem a glóbus biztonságát ve­szélyezteti. CVI) A Koszigin-beszédet méltatja a világsajtó A lapok kiemelik: a Szovjetunió minden segítséget megad az intervenciósok kiűzéséhez NEW YORK A New Yomk-i lapok nagy figyelmet szentelnek a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa most véget ért ülésszakának. A New York Times hosszasan idéz a szovjet kormányfő nyi­latkozatából, amely tartalmaz­za a szovjet bel- és külpoliti­ka alapeilveit. A lap moszkvai tudósítója kiemeli Koszi gin nyilatkozatából: A Szovjet­unió a továbbiakban is min­den szükséges segítséget meg­ad a VDK-nak az amerikai intervenciósok kiűzéséhez. LONDON Valamennyi angol lap rész­letesen ismertette Koszigin szerdai beszédét. A Times a beszédnek azt a részét emeli ki, ahol a szovjet kormányfő rámutatott, hogy az agresszió visszaverése a szovjet külpoli­tika fő eleme. Ugyanakkor a Times idézi Koszáginnak azo­kat a szavait, amelyek meg­mutatják, hogy a Szovjetunió továbbra is megőrzi nyugal­mát, és nem enged azok pio- vokációinak, akik a nemzet­közi feszültség szításából sze­retnének hasznot húzni. TOKIÓ A japán lapok csütörtöki számukban részletesen ismer­tetik a Legfelsőbb Tanács munkáját. Kiemelik Koszi- ginnak azokat a szavait, ame­lyek szerint a szovjet kor­mány minden tőle telhetőt megtesz a vietnami nép meg­segítésére, és a szovjet állam továbbra is támogatja az ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai nemzeti felszabadító moz­galmakat. DELHI Az indiai Lapok közül a Ti­mes Of India és az India Express külön is kiemeli Kc- szágin beszédének a szovjet— indiai viszonyra vonatkozó ré­szét. A Patriot idézi a Viet­namnak nyújtott szovjet segít­ségről tett kijelentéseket. BONN A nyugatnémet sajtóban is az egyik központi téma Ko­szigin nyilatkozata a szovjet bel- és külpolitikáról. Mint a Süddeutsche Zeitung hangsú­lyozza, Koszigin a békés egy­más mellett élést a szovjet külpolitika egyik fő elvének nevezte. A Neue Rhein-Zeátung megállapítja, hogy a német kérdéssel a szovjet kormányfő újra kifejtette a két német állam egymás mellett létezé­sének tézisét. Valamennyi lap megjegyzi: A Szovjetunió nem szándékozik kizárni azNSZK-t azoknak az országoknak a köréből, amelyeknek közre kell működniük az európai biztonság megszilárdításában. PÁRIZS A Figaro »kemény hangú és higgadt<* beszédnek nevezte Koszigin nyilatkozatát. Ez az értékelés jellemzi a párizsi la­pok legtöbb kommentárját. A francia sajtó részletesen fog­lalkozik a szovjet kormányfő beszédével, különösen a szov­jet külpolitikára és a vietna­mi helyzetre vonatkozó feje­zetekkel. (MTI) Magyar vezetők üdvözlő távirata szovjet államférfiakhoz Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait N. V. Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének és A. N. Kosziginnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének magas tisztségükben történt újraválasztásuk alkal­mából. A magyar vezetők távira­tukban sok sikert és jó egész­séget kívánnak a két szovjet államférfinak a kommuniz­mus fölépítése, a szocialista tábor egységének erősítése, a nemzetközi béke, a szovjet és magyar nép testvéri kapcsola­tainak fejlesztése érdekében kifejtett nemes tevékenysé­gükhöz. * * * Péter János külügyminisz­ter is táviratban üdvözölte A. Á. Gromikót, a Szovjet­unió külügyminiszterévé tör­tént újbóli kinevezése alkal­mából. (MTI) London fontmentő akciói Gowon hallgat fronst sorsáról Megtartotta első sajtóérte­kezletét Gowon alezredes, az új nigériai katonai rendszer vezetője. Az alezredes előre elkészített nyilatkozatot olva­sott fel, és csak nagyon szűk­szavúan vagy egyáltalán nem válaszolt az egybegyűlt újság­írók kérdéseire. Gowon kijelentette, ismé­elnevezésű párt vezetője és Gowon alezredes, a jelenlegi katonai kormány­zat vezetője. Awolowót több évi börtön után szabadították ki. Awolowo felajánlotta szol­gálatait az új nigériai kor­mánynak. (MTI) ! Az indiai kormány I bizalmat kapott Az indiai népi kamarában (alsóház) csütörtökön négyna­pi vita után szavaztak a kor­mány ellen hétfőn beterjesz­tett bizalmatlansági indít­ványról. A képviselők 267 sza­vazattal 61 ellenében elutasí­tották a bizalmatlansági indít­ványt. Indira Gandhi asszony, miniszterelnök féléves kor­mányzásának történetében ez volt az első bizalmi szavazás. Az angol alsóház bizottsá­ga, amely három napja éjt nappallá téve vitatkozik a kor­mány deflációs gazdasági cso­magtervének törvényjavaslatá­ról, csütörtökön szavazott az első számú módosításról, mely feljogosítja a kormányt, sze­mély szerint George Brown gazdasági csúcsminisztert, hogy kényszerítő eszközökhöz nyúl­hasson a bérbefagyasztás »megszegői-« ellen. Brit csapatok Távol-Keleten Healey angol hadügymi­niszter június 15-én — amint annak idején jelentettük — közölte, hogy az indonéz—ma- laysiai szembenállás megszű­nésével Anglia tömegesen csökkenti távol-keleti csapa­tainak létszámát. Ezt a beje­lentést a fontválság kiélező­désével többször megismétel­ték, s mindannyiszor rámu­tattak, hogy ily módon hatal­mas összegeket lehet megta­karítani. Szerdán az alsóháziban Hea­ley közölte, hogy a tömeges csökkentés mindössze tízezer katona kivonását jelenti. Ez a közlés mélységes kiáb­rándulást keltett Londonban, hiszen köztudott, hogy jelen­leg 53 000 angol katona van Singapore-ban, Észak-Kali- mantanban (Észak-Bomeo) és nára számított költség eléri az évi 4—5000 fontot. Ráadá­sul csupán Singapore-ban kö­rülbelül 30 000 polgári alkal­mazott szolgálja ki az angol támaszpontot. Brit csapatok az NSZK-ban Csütörtökön megbeszélést tartottak a nyugatnémet és brit tisztviselők, hogy előké­szítsék a rajnai brit hadsereg fenntartásának költségeivel foglalkozó közös miniszteri bi­zottság első ülésszakát. E költségek most évi 94 millió font sterlingre rúgnak. Ebből Nyugat-Németország 54 millió fontot fizet, elsősorban polgári és katonai vásárlások révén. A közös miniszteri bizott­ság szeptemberben jelentést terjeszt a két kormány elé. Mit mond Wilson Rhodesiáról ? Harold Wilson brit minisz­terelnök csütörtökön az alsó­házban bejelentette, hogy hét­főn nyilatkozatot kíván tenni a házban a rhodesiai helyzet­ről. Parlamenti értesülések sze­rint sok képviselő sürgette Wilsont, hogy még a nyári szünet megkezdése (augusztus 12.) előtt adjon számot az al­sóháznak azokról a titkos tár­gyalásokról, amelyeket a rho­desiai fajüldöző Smith-rezsim képviselőivel folytatnak hó­napok óta az angol kormány megbízottai. (MTI) Életbe lépett a bonni „bilincstöryény“ Malaysiában, s az egy ka to- emelkedett. A bonni Bundestag által hozott »bilincstörvény-« (mely­nek megszavazásával a nyu­gatnémet parlament pártjai — a CDU—CSU, az FDP és az SPD is — megakadályozták, hogy létrejöjjön az NDK-beli Német Szocialista Egységpárt és a nyugatnémet SPD szó­nokcseréje) megjelent a nyu­gatnémet szövetségi törvény­tárban, és így törvényerőre Bonn e törvény segítségével minden németet — akár a Német Szövetségi Köztársa­ságban, akár annak határain kívül él, akár nyugatnémet, akár más állampolgár — a bonni törvények hatálya alá tartozónak tekint. A »bilincs- törvény-« ellentmond a nem­zetközi jog általánosan elfo­gadott elveinek, az ENSZ alapokmányának és a potsda­mi egyezménynek. (MTI) telten bebizonyosodott, hogy S*"50000000000000000000000*“^^ nem valósítható meg a gya-) korlatban a nigériai egységese TV állam. Közölte, hogy az or-Q /} Oliveira Sala­szágban hamarosan visszaál-H zar világéleté­lítják a polgári közigazgatást.Öden a páros számokra A politikai pártok tevékeny- x esküdött. 1926-ban elő- ségét egyelőre nem engedé-Q?zör kiutak meg a lyezik. Gowon végül kijelentette: Veszedelmes számok ) kormányba; 1932-től jminiszterelnök; 1936­megkapta a had- lügyi és a gyarmatügyi S tárcát, és végül 1964- >ben kitűnő üzleteket tcsinált amerikai cé- igekkel, amelyeknek l portói borokat szállí- Nyugati kommentárok ugyan-p tott. Egészen más a akkor rámutatnak, hogy aQhelyzet a páratlan hausza törzsbeliek lázadása so- ^számokkal! Már ifjú rán óriási tömegben mészá-x korában mint papnö- rolták le az ibo törzsbelieket,Qvendék és buzgó ketto­Dlikus utálta a 7-ét, 13­a múlt héten lezajlott lá­zadás részvevői a továb­biakban nem minősíthe­tők zendülőknek, hiszen támogatják a kormányt. s lényegében kiirtották a hadsereg minden olyan tisztjét, aki az ibo törzs­höz tartozott. at, a 31-ét és gyanús számokat. Érthető, hogy egy lisszaboni nyilvános gyűlésen, amely ponto Az alezredes nem volt haj landó válaszolni az Ironsi el-Qsan 13-ára esett, nők sorsát tudakoló kérdések- Q nVor Salazar Szerdán az ikejai katonai tábor­ban találkozott Awolowo volt nyugat-nigériai mi­niszter, az Akciócsoport degesen kapaszkodott fel a szónoki emel­vényre. Előérzete nem csalt. Alig fejezte be nép hangulatát Ma­gyarázzák meg, hogy a publikum a szabadság­ról ejtett magasztos szavakra miért nem az elragadtatás hangjai­val, hanem felelőtlen nevetéssel válaszolt?! Illetékes minisztere így tájékoztatta: —- Kérem. 1963-ban a kormány rendeletére hét új börtönt építet­tünk, és most kezdtünk hozzá további 13 épí­téséhez. Jelenleg több mint 200 börtönünk van, nem számítva az ország belsejében levő koncentrációs táborokat. Se- Az igazságügy-minisz- kissé terrel együtt elkészí­tettük a börtönök épí­tésének és korszerűsí­tésének tízéves tervét. A cellákban most tel­szónoklatát e pátoszos jes a szabadság: mind­szavakkal: »Országunk- 'egyikben legföljebb 70 A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nagy­atádi üzeméhez azonnali belépéssel fölvesz szakképzett villanyszerelőt és külső szerelésben jártas vízvezetékszerelőt. Jelentkezés Kaposváron, Ber­zsenyi utca 18. szám alatt. Fizetés megegyezés szerint. (4045) )ban teljes a szabad­ság, amelyről éveken )át álmodoztak a né- j pék/« — amikor a te­jemben gúnyos nevetés ) és moraj hullámzott >végig. — Felháborító — tű- jelt Salazar. — Hiszen ja fővárosban már ré- \gen nem hallani neve- Jíést Hol élnek ezek? ! Ez biztos a kommu- jnisták műve... A kínos eset ntán n:gy döntött, hogy ha- Hadéktalanul maga elé > rendeli azokat, akik­ének ismerniük kell a fogoly tartózkodik. Azok számára pedig, akik kiváltképpen ked­velik a szabadságot, még betonból épült magánzárkáink is van­nak. A diktátor megköny- nyebbült, és beszólí- lotta a gazdasági mi­nisztert. — Mondja, hogyan él a falusi lakosság a szabaaságával? — Teljes felelősség­gel kijelenthetem — szóit tüstént a minisz­ter —, hogy parasztsá­gunk tökéletesen sza­bad. Mindenekelőtt sza­bad a földtől, amely­nek nagy része a kor­mánytagoké, a képvise­lőké, a tábornokoké és más tisztelt szénporo­ké. Másodszor a falusi lakosság szabad az iemetlenségektől, mint az iskolák, amelyeket bezárunk, és mint a kórházak és egészség- ügyi intézmények, ame­lyeket nem nyitunk meg. — No és a városi lakosság? . — Ügy él, mint a paradicsomban! Több mint egymillió ember tökéletesen szabad, mi­vel semmi munkájuk nincs. — Kitűnő — szólt a miniszterelnök —, és utasította titkárát, hogy küldje be a vezérkari főnököt. — Tisztelt főnök — kezdte jelentését a tá­bornok —, mélyen tisztelt NATO-beli szö­vetségeseink gondosko­dása folytán a portugál fegyveres erőkben kor­látlan szabadság ural­kodik. Katonáink sza­badon halhatnak meg. ahol csak akarnak — akár otthon a nincste­len parasztsággal való összetűzések során, akár Angolában, Mo- c.ambique-ban, vagy Fortugál Guineán, vagy valahol másutt ultQiMÍ szenyor Salazar küldi őket. Tábornokaink és tengernagyaink szaba­dok minden gondolko­dástól, gondolkodnak helyettük az amerikai és a nyugatnémet ta- tökéletesen nácsadó tisztek, olyan kel- — Küldje be a lisz- szaboni kormányzót — szólt a miniszterelnök, és fáradtan hvSzta vé­gig tenyerét izzadó homlokán. — Mindenekelőtt — kezdte a kormányfő — jelentenem kell Kegyel- mességednek, hogy Lisszabon lakossága nem naponta, hanem óránként növekszik. Engedjen meg egy szemléltető példát: mi­közben előszobájában ültem, a városba öt új amerikai misszió — mintegy másfél száz ember — érkezett. Egy szenátusi, két gazdasá­tengerésztiszt rűen tüzet nyitott állították teljesen a NATO szolgálatába. Ettől a bírálattól egy­szeribe visszatért szé­npor Salazar jókedve. Mosolygott, majd órájá- egysze- ra nézett. Már várták a vacsorával. Föl is emel­élö célpontokra: portugál keAett, ' hogy"a"kijárat fiukra. Egy másik eset: felé induljon de az aj­ittas amerikai katonák tóban váratlanul a po­behatoltak egy dohány- mkai Tendörség fönö. gyári leány szállásra, Kéhe ütközött. hogy a lakókat a legkö­zelebbi kocsmába invi­tálják. Amikor a neve­— Kegyelmes Uram — kiáltott a rendőrfőnök —, ebben a pillanatban letten lányok ezt meg- fcapíii/c kézhez a leg­tagadták, a megsértő- yjabb röplapokat, ame­aott jenkik tüzet nyt- iyeket egyszerre ót tar­tottak, és felgyújtották tományban terjesztet­az épületet... Nehogy tisztelt vendégeink — tek. íme, olvassa! »Polgárok! — olvasta isten őrizz — azt gon- a miniszterelnök — az tlolnák, hogy nálunk ország vezérei, akik a nincs szabadság, szé- választásokkor aranyhe- pecskén autóba ültet- gyeket ígértek, ismét tűk, hazaszállítottuk és lefektettük őket. demagógoknak, hazu­goknak és árulóknak — Hallottam, hallót- bizonyultak. Itt van tam nagyszerű beszldét. például Salazar, a dik­— kezdte már kü- t.átor. Csak a mai na­szöbről a kormánylao -pj0 ;s mennyit pridi­szerkesztője. — Kedvesem gi, egy felderítő — bo- mondta szenyor Salazar csánat, archeológiái — misszió és egy ka­tonai küldöttség a Pen­tagon Kegyelmességed- nek szóló üzenetével új rakéta- és légitámasz­pontok építéséről. Ha­sonló üzenetet kaptunk Bonnból. — Milyen szabadsá­got élvez a város lakos­ságának ez a »szaporu­lata?« — A legteljesebbet! A múlt hónapban pél­dául négy amerikai mint a hivatalos lg hált képmutató módon a szabadságról abban az országban, amely te­van koncentrációs lap szerkesztője, szá- táborokkal, börtöaök- moljon be nekem a szó kei és külföldi hadiiá- :a hódságáról sajtónk- maszpontokkal«. ’an- ■— Hányadika van — Nos, ha tudni ki- ma? — kérdezte a mi- ' ánja tisztelt Don An- mszterelnök idegesen, tonio — kezdte bizal- megfeledkezve vacso- maskodva a szerkesztő rá járói. —.■ mi szabadon bírál- — Tizenharmadilca — iuk a kormányt. Igen! suttogta ijedten a rend­igen! A holnapi szá- örfőnök. munkban például cik- Don Antonio de O't- ket köziünk arról, hogy vara Salazar szivéhez Portugália nyersar\yag- kapott, és karosszékébt tartalékait még nem roskadt.

Next

/
Thumbnails
Contents