Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-31 / 205. szám

Szerda, 1966. augusztus 31. 5 SOMOGYI NÉPLAP A Marcaliban meggyilkolt mártírok emlékezete gsr/; • . 1919 augusztusában a mar­cali posta táviratot továbbított Kaposvárra: »Marcali község­be valami Pránay-féle, húsz Jóból álló terrorista különít­mény érkezett. A letartóztatott kommunista foglyok őrzését átvette tőlünk, sőt további le­tartóztatást is elrendelt. Kérek sürgős intézkedést ezen tör­vénytelenséggel kapcsolatban.« Az akkori járásbíróság elnö­ke táviratozta ezt kaposvári fölötteseinek. Természetesen semmi választ sem kapott, hi­szen a megye urai az ellen­forradalom pesti győzelme után nagyon is egyetértettek a Marcaliban készülő esemé­nyekkel. Várták már annak a tiszti bandából alakult Prónay- különítmónynek az érkezését, amely Horthynak és cinkosai­nak parancsára indult el Sze­gedről vérengző útjára. A középkori inkvizíciót fe­lülmúló kegyetlenséggel kí­nozták halálra fél országon át azokat az embereiket, akik igazságot, jogot, emberibb éle­tet mertek követelni az ural­kodó osztálytól. A marcali já­rásban előbb Kéthelyen szed­ték össze a vöröskatonákat és a direktóriumi tagokat. Estére már a hóhérok kezén voltak azok — kommunisták és más haladó gondolkodású emberek akiknek az volt minden »bűnük«, hogy néoük javára dolgoztak, a jog fosztott* ágról híres Magyarországon jogot, munkát és kenyeret követel­tek. Széchenyi gróf kérésére Pró- nay és pribékjei Marcaliban is megkezdték véres tevékenysé­güket. A letartóztatott kom­munistákat és egyéb foglyokat — köztük Simon József római katolikus lelkészt — emberte­lenül megkínozták, megcsonkí­tották. Volt, akinek feje bőrét nyúzták le, másokat megéget­tek, vagy furkósbotokkfll ver­tek a hozzátartozók jelenlété­ben. Akik túlélték a kínzáso­kat, azokat a bírósági fogház udvarán levő vadgesztenyefára felakasztották, illetve rohanó szekerek után kötve az Inkey erdőbe hurcolták, és ott agyon­verték őket. Így halt mártír­halált Marcaliban Lavrencsics János, Gold Ferenc, Lobi Li- pót, Kovács József, Berecz Ká­roly, Simon József, ősz Fe­renc, Decsi Imre, Tóth János, Knausz Ferenc s mé/, lilére kommunista és más, haladó gondolkodású ember. Az áldozatokat nagy titok­ban a grófi téglagyárral szem­ben elterülő kukoricásba föl­delték el. Eltemettetésüket na­pok múlva csak hosszas kö­nyörgésre engedélyezték úgy, hogy csupán egy hozzátartozó vehetett részt a temetésin. Még fejfát sem engedtek sír­jukon elhelyezni. Ma az irántuk érzett iiála és kegyelet jeléül utcák és te­rek, intézmények és termelő- szövetkezetek őrzik nevüket a járásban. A felszabadulás óta minden év augusztus utolsó vasárnap­ján emlékeznek meg a járás kommunistái, dolgozói a már­tírokról. Az idén augusztus 23- án reggel a mártírok szobra előtt és a temetőben levő em­lékműnél koszorúzási ünnep­séget tartottak. A szobrot út­törők és középiskolások, a párt- és a tanácsi szervek, az üzemek és az intézmények küldöttségei, valamint a már­tírok hozzátartozói vették kö­rül. A szobornál munkásőrök, katonák álltak díszőrséget. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött. Kovács László tsz- párttitkár megnyitó szavai után az általános iskola egyik tanulója szavalt. Mergancz Sándor, a községi tanács vb- elnökhelyettese mondott em­lékbeszédet. Majd a fúvósze­nekar gyászindulóinak hang­jainál a járási és a községi pártbizottságok koszorúját he­lyezték el Király Ferenc, a járási pártbizottság első titká­ra és a pártszervek képviselői. A járási és a községi tanácsok koszorúját dr. Mátyás József járási tanácselnök és Gyutai Istvánná községi vb-titkár he­lyezte el. A munkásőrség és a fegyveres erők koszorújának letétele után a hozzátartozók és az úttörőik helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait a szobor előtt. A tö­megszervezeteik küldöttségei ezzel egyidejűleg a marcali te­metőben emelt emlékmű előtt koszorú ztak. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival fe­jeződött be. Üst Géza 99 Olvasni tudnék... 99 Szoknyagödör cigányai között S zoknyagödör,' ez a kis- i sé furcsa nevű ci­gánytelepülés Nagy- berényhez és Daránypusztá- hoz esik legközelebb. Az lregszeir.es ere vezető műút mentén kis akácos kúszik fel a meglehetősein meredek domboldalra. A bokrok, fák között vízmosások agyagja sárgállik elő. Egy kis tisz­tás az oldalban: itt élnek a szcknyr.gödöri cigányok. Közel egymáshoz, negyösz- szevissz:Ságban nyolc vályog­viskó és néhány fél szerszerű­ség. Ez a település. Nem lát­ni mást, mint gyermeket meg, asszonyt. Köréin gyűlnek, az egyik áss ony székkel kínál. Egy kicsit bizalmatlanok, de kíváncsiak. — Hány család él a tele­pem? — kérdem, s ketten máris élénk vitába kezdenek. Az egyik kilencről tud, a imásik nyolcról. Nyelvüket nem értem, de megüti füle­met egy szó: statisztika. Az az asszony mondja, aki az imént székkel kínált. Az ő állítása számít hitelesnek, mert a statisztika összeírására apel­lál. De a szót mégsem ő vi­szi, hanem Balogh Sándorné. a vajda felesége. — Minden családban van gyerek? — De mennyi! Nézzen csak körül! Egytől nyolcig van egy-egy családban. — A férfiak? — Mindegyik a Darány- pusztai Állami Gazdaságban dolgozik. — Mennyi fizetést hoznak haza havonta? — Hatszáz forint körül. Hát elég ennyi? Látja, a gye­rekeknek nincs ruhájuk. Valóban, az apróbbacská- kon egy darab ruha sincs. — Tudják, hogy innen nincs is olyan messze a Ba­laton? Jártak már ott? — Nem, senki sem járt még közülünk a Balatonnál. De miből is telne arra? Tab- ra megyünk néha, gyalog ... Írni, olvasni senki sem tud a telepen. Iskolás korú gye­reket faggatok arról, nem szeretné-e megismerni a be­tűt? Eközben többen körénk állnak. — Én szeretném — mond­ja egy kislány. Tizennégy éves. Biztatni kell, különben nem folytatná. — Miért szeretnéd megis­merni a betűket, mondjad? — Olvasni tudnék, újságot meg mást... — Hányán járnak iskolába a telepről? Gyerekfejekre mutatnak az asszonyok. Egy, kettő, há­rom ... — De már nem mennek, buták ahhoz. És az asszony, aki ezt a megállapítást teszi, jól hátba vágja az egyik gyereket. — Játszani szoktatok-e? Labdátok, babátok vagy egyéb játékotok van-e? A kérdésen meglepődnek az apróságok. Az egyik rö­vid gondolkodás után kivág­ja: — Nem szoktunk ját­szani . .. Az asszonyok helyreigazít­ják: — Rongybabájuk van, meg labdát is csinálnak rongyból. — Hatszáz forint bizony nem sok az ilyen nagy csa­ládoknak — mondom. — És ehiiez nem jön semmi? Mondjuk, családi pótlék? — De, azt kapunk. — Az asszonyoknak nem akadna munka a közelben? Érthetetlen zsivaj a válasz. Egymást túlkiabálják, és a gyerekekre mutatnak. Mind­ezt summázva: a gyerekek miatt nem mehetnek dolgoz­ni, mert ugyan ki vigyázna rájuk? — Még talán mérgezett ételt is etetnének egymással. fgy az egyik anya. Arról senki sem beszél, hogy fel­váltva elláthatnák a gyerekek felügyeletét, a többiek addig dolgozhatnának. E lmentem Som község­be, hogy a tanácsnál a szoknyagödöri te­lepülés nyolc családjáról ér­deklődjem. Hogy látják ők a helyzetüket? A tanácselnök meg a titkár éppen két cigánnyal beszél­get. — Nem járulunk hozzá, hogy a Szoknyagödörben kunyhót építsenek. Ügy ter­vezzük, hogy felszámoljuk az egész települést. Egészségte­len, és egészen el van zárva a külvilágtól Igen, erre a telepiek is hi­vatkoztak: hogyan járjanak a gyerekek onnan iskolába, főként télen? Azt is megtu­dom, hogy nemrég jelentős összeget kaptak ezek a ci­gánycsaládok a községi meg a járási tanácstól. A pénz egy részét a gyerekek iskolá­ba járatására — ruha- és tanszervásárlásra — kellett fordítaniuk. Kedvezményt kí­náltak fel nekik telekvásár­lásra. Persze nem min­denki viszonozna ezeket a kedvezményeket úgy, aho­gyan kellene. A somi veze­tők elmondják, hogy a telep férfi tagjai csak a nyári hó­napokban dolgoznak a gaz­daságban. S miért csak hat­száz forintot keresnek ha­vonta? Akik csak ennyit kapnak, azok nem dolgozzák le az egész hónapot, mind­össze annyit, hogy megkap­hassák a családi pótlékot. .. Valami azonban élővilág­uk a település homályából. Orvosi tanácsadásra, vizsgá­latra csaknem valamennyien kilönnek Szoknvagödörből, és várnak sorukra a rend^ előtt. A védőnő hetente meg­fordul náluk, és mindig nagy szeretettel várják. Talán ó került hozzájuk legközelebb a külvilágtól, amelytől elég­gé el vannak zárva. — Köszönjük a látogatást — mondták a telepiek, ami­kor elbúcsúztam tőlük. , Ügy érzem, ez a köszönet azoknak szólt, akik valamit is tesznek azért, hogy Szoknyagödör la­kóinak élete mielőbb jobbra forduljon. Hernesz Ferenc APRÓHIRDETÉSEK w zongora eladó, vagy bérbe adó. Érdeklőd­ni: Kaposvár, Kisfalu­dy U. 49. _______(2301) K aposváron, a volt Nyár utca végén, a vasútállomáshoz _ 15 percre kétszobás, össz­komfortos, alápincézett családi ház OTP-köl- csönnel sürgősen el­adó. Orbán Lajos, KJs- róma-hegy 14. (22J8) Hintó, olaj tengelyes, gyászkocsi eladó. id. Csizmadia András, Nagyberény. ______(2297) Ó riás gyümölcsű esz- terházi korai szamóca­palánta minden meny- nyiségben megrendel­hető db-ként 30 fillé­res árban Prukusz De­zsőnél, Kánya, So­mogy megye. (4111) 1100 n-öl szőlő és be­költözhető ház, vala­mint 600 n-öl szőlő és 300 n-öl gyümölcsös eladó. Érdeklődni: Lé­gár, Kaposvár, Április t utca 3., telefon 13-96. Eladó egy új világos, háromajtós szekrény, egy íróasztal (nagy­HlülJiäHliMI méretű), egy vaságy új matraccal, 6 db af­rikmatrac, konyhaasz­tal. Kaposvár, Ady Endre utca 7. özv, Dunajetzné. (127330) Szalagfűrészgép 3000- ért, 125-ös Csepel mo­torkerékpár 1500-órt, 16 kalapácsos daráló 1200-ért, 4 hengeres autómotor (Skoda) 2000-ért építkezés miatt eladó. Vincze, Kapos- fő, Kossuth u. 40/a. (127342) Pianínó prima álla­potban sürgősen eladó. Kaposvár, Ezredév ut­ca 15. (127341) Rekamié, fotelok, sezlon, konyhabútor eladó. Kaposvár, Ka­tinka Sándor utre " Kasza. (127335) 900-as Wartburg el­adó. Cím: Völgyesi Ti­bor, Iharosberény. (127333) Skoda Octavia Super személygépkocsi eladó. Kaposvár, Petőfi utca 22. (127346) Dinnyekertészt kere­sünk 1967. évre 20 hol­das területre felesbe. Munkásőr Tsz, Bárd­udvarnok. (127340) MSEM ÜJ Bástya szobabú­tor eladó. Kaposvár, Kölcsey u. 88. (217345) Kaposvári belvárosi földszintes, egyszobás, összkomfortos nagy­méretű lakásomat el­cserélném budapesti­ért. Dénesné, Ady Endre utca 15. (127094) Kétszobás, kertes családi ház beköltöz­hetően eladó. Kapos­vár, Domb utca 73. (58146) es s I az ÉM Somogy megye. Állami Építőipari Vállalat. A jelentkezés helye: Kaposvár. 48-as ifjúság u. 5 sz., szakipari részleg. (127287) Az ÉM 44. sz. Álla­mi Építőipari Vállala- azonnal fölvesz búd. pesti munkahelyek/ kőműveseket, ácsokat fémcsőállványozókat, hideg burkolókat (gyakorlattal) kubi­kosokat és férfi segéd­munkásokat. Család- fenntartóknak havi 360 Ft (napi 15 Ft), nem családfenntartók­nak havi 240 Ft (napi 10 Ft) különélési dílat fizetünk, ha vidéki la­kásbej elentésseJ ren­delkeznek, és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és na­pi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsi igazolás és munkaru­ha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest. V.. Kossuth Lajos tér 13— 15.. munkaerőgazdál­kodás. (4.728) I­rakodókat vesz föl az ÉPFU kirendeltsége. Je­lentkezés Kapos­vár, Vásártér út 10. 4127332) VEGYES Diáklányoknak ott­honos szoba kiadó. Kaposvár, Géza u. 31. (2209) Irhabundák tisztítá­sát, festését, szőrme­bundák javítását, át­szabását vállalom. Szabó László szűcs­mester, Kaposvár, Ady Endre u. 1. (2300) Szabadság parknál albérleti bútorozott szoba két korrekt di­áknak vagy férfinak kiadó. Telefon 12-75. (127345) Üres szoba, konyha kiadó megegyezéssel. Kaposvár, Damjanich Utca 84. (127334) Külön bejáratú bú­torozott szoba házas­pár részére kiadó. Ka­posvár, Győr utca 21 (127338) Albérleti szoba két nő, esetleg két diák­lány részére kiadó. Kaposvár, Kandó Kál­mán Utca 35. (127337) PORR/U OLTÓ KÉZ! TŰZOLTÓKÉSZÜLÉfC ALKALMAI SZ/LARf) ÉGHETŐ ANYAG. SZÉTFOLYT TŰZ­VESZÉLYES FOLYADÉK .ELEKTROMOS BERENDEZÉS. ÉGHETŐ /’OKOK OLTÁSÁRA A porral oltó kézi tű'Oltókészülék alkalmas szilárd, éghető anyag, ki ebb tűzveszélyes folyadék, éghető gáz, éghető könnyű­fém és élik romos berendelés tüzének oltására. A készüléket az ábrán látható módon kell üzembe helyezni úgy, hogy helyéről leemeljük, löv-ikéjével lefelé fordítva, a lö­vőkén levő védősanka eltávolítása után a tűzre irányítjuk, és a gázp. lack rz?lepkerekéfc lassan balra forgatva nyitjuk. Azonnali beavatkozás a sikeres oltás föltétele. Nagyobb tűz­nél egyidejűleg több készüléket kell használni. Az év végéig újabb hatvanezer gázfogyasztót kapcsolnak be Előzzük meg a baleseteket, tartsuk meg a kezelési előírásokat Néhány hónapja termel üzemszerűen az új hajdúszo- boszlói íöldgázüzem. Az ÁFOR a termelés megindulá­sával egy időben megkezdte azoknak a fogyasztóknak az ellátását palackos gázzal, akik. nek a múlt évben kiadták az előzetes bekapcsolási engedé­lyeket, és fölszerelték a ház­tartásukat gáztűzhellyel. Ter­mészetesen ezzel együtt sok ezer olyan fogyasztó is része­sülhetett az olcsó tüzelőanyag­ban, akik csak az év elején határozták el, hogy áttérnek a propán-bután tüzelésre. Az ÁFOR nyilvántartása szerint jelenleg már mintegy 450 00Ü háztartásba jutott el a palac­kos PB, és a számítások sze­rint az év végéig még körül­belül hatvanezer gázfogyasztói engedélyt ad ki a tanácsok kereskedelmi osztálya. Most, a folyamatos gázter­melés idején a technikai föl­tételek megteremtése mellett a legfontosabb és legidőszerűbb feladat az új fogyasztók kiok­tatást! a PB-gáz szakszerű használatára. A propán-butángáz ugyanis sok előnye mellett balesetve- szélyesebb, mint a hagyomá­nyos tüzelőeszközök bármelyi­ke, tehát gondosabb kezelést, rendszeres karbantartást és kifogástalan készüléket igé­nyel. A PB-gáz gázömlés ese­tén a helyiség padlóján terül el, tekintve, hogy a levegőnél kétszer nehezebb. A nagy hő­értékű PB-gáz a levegővel ke­veredve robbanó elegyet al­kothat, tehát erősen tűz- és robbanásveszélyes. A gázpa­lack és a tüzelőeszköz minden egyes alkatrésze a biztonságos használat fontos eszköze. A nyomáscsökkentő például a pa­lackban lévő nagy nyomási) cseppfolyós gázt tüzelésre al­kalmassá teszi, ezért a beren­dezés nélkül a palackból a gázt használni szigorúan tilos. Hasonlóan tilos a palackot fek­tetni vagy megdönteni, vagy a föld sízintjénél alacsonyab­ban fekvő helyiségben — alagsorban, pincében — tárolni vagy üzemeltetni. Körültekin­téssel kell a gázpalack h’eivét is megválasztani. Kályhától, tűzhelytől, fűtőtesttől és más közvetlen roel^g forrástól min­dig távol kell elhelyezni. Nem 'zabad a palackot forró vízbe állítani — mint sokan teszik igen helytelenül —, mert ez szintén robbanást okozhat. A palackos propán-butángáz tüzelésénél a palackok cseré­jéről, a szakszerű felszerelés­ről és a készülék karbantartá­sáról mindig a fogyasztónak kell gondoskodnia. A balese­tek megelőzése céljából ezért mindenkinek szigorúan meg kell tartania a kezelési utasí­tásban foglaltakat. Sokan meg­feledkeznek erről, és saját be­látásuk szerint üzemeltetik a gázkészüléket, ennek következ­ménye majd minden esetben baleset. Az ÁFOR éppen ezért nyo­matékosan felhívja az új pro­pánbutángáz-fogyasztók fi­gyelmét a palackok gondos fölszerelésére. Minden esetben nézzék meg, hogy a nyomás- csökkentő csatlakozó részében van-e tömítőkariika, s ha van, sértetlen-e. A nyomáscsökken­tő berendezést csak ezután szabad a palack szelepcsatla­kozó részéhez csavarozni. Hasonló gondossággal kell elvégezni az összeszerelt be­rendezés ellenőrzését is. A csatlakozó részeknél a szivár­gást csakis híg szappancs ol­dattal szabad ellenőrződ és nem égő gyufával. A nyílt lángtól ugyanis a rosszul ösz- szeszerelt berendezés tüzet fog­hat, sőt a tűz következtében még komolyabb baj is történ­het. Ha a palack szelepe szi­várog, azonnal szabad térség­be, lehetőleg udvarra kell vin­ni, és értesíteni a cseretelepet vagy az ÁFOR-központot. Csak a kiömlött és el nem égett gáz okozhat balesetet! A tüzelés zavartalansága ér­dekében érdemes megszívlelni az ÁFOR üzemeltetésre vonat­kozó szabályait is. Ezek közül a legfontosabb a készülék be­gyújtásának sorrendje. Először mindig a palack szelepét kell fél fordulattal a gombon lévő nyíl irányába megnyitni, ez­után meggyújtjuk a gyufát, és a főzőberendezés csapját csak ezután fordítjuk el. Ha töké­letes az égés, a láng színe ké­keszöld. A tüzelés befejezése után is hasonló sorrendben történik. Aki megtartia a sza­bályokat, az balesetmentesen üzemeltetheti propán-bután- gáz-készülékét. A gáztűzelő berendezések karbantartását és javítását e megyében a Dunántúli Gáz­szolgáltató és Szerelő Vállal«* végzi. (5554)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents