Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-31 / 205. szám
I MS7MC IVEfiVfl Öi^TT'r'l f£/ MCGYE1 TANACS LAPJA Térképek az élő múltról Tanulságos cikket olvashattunk a Somogyi Néplap egyik múlt heti számában a készülő régészeti topográfiáról. Ügy vélem, érdemes hírt adni a néprajzkutatók kezdeményezéséről is: ők az élő múlt, a népi kultúra jelenségeit viszik térképre. Nemsokára elkészül a Magyar Néprajzi Atlasz, amely az egész magyar nyelvterületről — tehát Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában és Ausztriában is vannak kutatópontok — mintegy 400 falu anyagát térképezi. Természetesen a feldolgozott 200 téma csak bizonyos kulcskérdésekre ad felvilágosítást, azonban így is kirajzolódnak a paraszti kultúra változásainak főbb iránygi, a táji eltérések fontosabb területei s az ún. néprajzi csoportok. Még be sem fejeződött e nagy vállalkozás, amikor Szolnok és Baranya megyében hozzáláttak a táji jellegzetességekhez jobban alkalmazott, speciális atlaszok elkészítéséhez. Mindkét megyében a helyi múzeumok a gazdái e regionális atlaszoknak, de más vidékek és a főváros néprajz- kutatói is bekapcsolódtak a munkálatokba. Ezek a helyi atlaszok sokkal alaposabban fel tudják tárni az egyes megyék, területek népének kulturális jellegzetességeit, mint az országos atlasz. Nemcsak azért, mert más, a táji adottságokat, helyi hagyományokat jobban tükröző kérdésekre keresik a választ, hanem azért is, mert sokkal sűrűbb kutatópont-hálózattal dolgoznak. (Szolnok megyének és Baranyának is minden községét fölkeresik az atlaszok munkatársai.) Felvetődhet egy kérdés: Mi szükség van az ilyen atlaszokra? Erre több választ is adhatunk. Az embereket akkor is érdekli a múlt, ha megismeréKombinált bérletes hangversenysorozat Kaposváron Zenekari és kamara-hangversenysorozatokat ígér az őszszel kezdődő új koncertévad. Lebonyolítására a rendezők az Országos Filharmónia, a Latinka Sándor Megyei Művelődési Ház és a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola kombinált bérletet bocsátanak ki. Az évad gerincét az A bérlethez tartozó öt zenekari hangverseny alkotja. Ehhez csatlakozik a választható B vagy C bérlet két-két kannára- hangver senye. Mit hallhatunk az 1966/67-es évadban? Az évadnyitó hangversenyen a Pécsi Filharmonikus Zenekar Beethoven-estet ad Antal István zongoraművész közreműködésével. Az együttest Ni- colae Boboc (Románia) vezényli. A Kaposvári Szimfonikus Zenekar három alkalommal lép pódiumra Breitner Tamás, Vavrinecz Béla és Me- léityi György vezénylésével. A többi között C. Franck D-moil szimfóniáját, Mozart Jupiter szimfóniáját és az Állami Operaház szólistáinak előadásában Rossini Sevillai borbély című operájának keresztmetszetét hallhatjuk a kaposvári zenekartól. Az utolsó zenekari esten a Budapesti MÁV Szimfonikusok vendégszerepeinek Lukács Miklós vezénylésével. Valamennyi zenekari estet a Latinika Sándor Művelődési Ház hangversenytermében rendezik meg. A műsorokat régi ismerősünk, Balassa Imre ismerteti. \ A két kamarabérlet szabadon választható kék-két hangversenyén a Nemzetközi Liszt- Bartók Zongoraverseny nyertese, majd a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai adnak egy-egy önálló estet; a C bérlet hangversenyein pedig Kocsis Albert és Szabó Csilla, majd a Tátrai vonósnégyes vendégszerepei. Tizenhárom községben több mint 2900 színházbérletet vásároltak Közeledik a színházi évbe! Kaposváron most folyik, Vidéken befejeződött a bérlé- tezés. Ennek alapján a megy© községeiben — hosszú idő óta első alkalommal >— Ez idei évadban ismét rendszeresen tart tájelőadásokat fi Csdky Gergely Színház. A kaposvári jegyirodáitól tájékoztatást kértünk: Milyen eredménnyel járt a bér- Seiszervezés vidéken? A megye jelentősebb központi vagy körzeti művelődési házai közül Tapsonyban, Lábodon, Kadarkúlon és Nagyatádon kilenc, Tabon és Barcson hat, Somogytúron, Balatonszemesen, Kéthelyen, Nagybajomban, Mesztegnyőn, Balatonszárszón és Csurgón négy bérleti előadást tartanák. Ezekben a községekben összesen 2917 bérletet vásároltak eddig. Jóllehet a táj- bérletezés véget ért, több művelődési ház további 15— 20 bérletet igényelt. Így várhatóan a tájelőadások megindulásáig a vidéki bérletek száma megközelíti a háromezret. A megye községein kívül színházunk Tolna és Zala hat községébe, valamint Nagykanizsára, Zalaegerszegre és Szombathelyre is elviszi az új évad előadásait Ugyancsak bérleti sorozat keletében. A bérleti előadásokon kívül alkalomszerűen más községekben is tartanak tájelőadást az 1966/1967-es színházi évadban. Megyénkben a tájelőadások sorozatát szeptember 16-án Nádass—Szenes Szegény kis betörő című zenés vígjátékának bemutatásával kezdik meg. sébői semmi közvetlen, gyakorlati haszon nem származik (lásd: régészet). A múlt megismerése azonban mindig elvezet értékeink megbecsüléséhez, és a megbecsült értékek mindig beolvadnak mai életünkbe is, részévé válnak a szocialista tudatnak és sokszor a létnek is. A népi tudás kimeríthetetlen kincsesbánya. Az állattenyésztés, a földművelés, a gyógynövények alkalmazása révén stb. századok során leszűrt sok tapasztalatanyag az egyre gyorsuló átalakulással mindinkább feledésbe merül. Ezeket az értékeket a jelenkor régészete, a néprajztudomány kutatja, s legeredményesebben, legáttekinthetőb- ben térképeken tudja közreadni. Vegyünk egy példát: a körzetesítéskor az iskolák helyének, a közös tanácsú község- csoportoknak a kiválasztásánál jó szolgálatot tehetnek a falvak házassági kapcsolatait bemutató térképlapok, amelyek a spontán módon keletkezett központokat tárják fel igen szemléletesen. Most, amikor fellendülőben van a honismereti mozgalom, önkéntes gyűjtők és szakkörök sora foglalkozik a lakóhely múltjának megismerésével, célszerű kiterjeszteni és egy nagy cél érdekében ösz- szefogni a szórványos kezdeményezéseket. Legyen ez a nagy cél Somogy néprajzi atlasza! Ha minden somogyi községből csupán 20—25 kis kérdőívre kapja meg a múzeum a választ, akkor két-három esztendő alatt a legfontosabb területeken elvégzett részletes gyűjtésekkel Somogy megye is térképezni tudná az élő múltat, a népi kultúra jelenségeit. Itt, ahonnan a néprajztudomány nagy alakjai közül Vi- kár Béla elindult, és Gönczi Ferenc működött, és ahol a múzeumnak országosan elismert néprajzi gyűjteménye van, mindez nem túlzott és nem irreális igény, hanem jogos követelmény. Mándoki László múzeumi osztályvezető A „várkapitány ” C okáig fi- gyeltem, ahogy mozdulatlanul ült odafent a tíz méter magas várfokon, és hosszasan szemlélte a környező sötét erdőiket, a sárguló, hamuló mezőket. Talán a hajdani várkapitány nézhetett ilyen elégedett, mosolygós szemmel a megfutamodott, távolodó ellenség után. Talán ugyanott tűntek el a virágos rét övezte, buja erdő tövében, ahol most önkéntes idegenvezetőnk, Kalányos Jóska tekintette pihen. Vajon milyen emberek élhettek itt régen a kereki vár körül. Ök is így szerették ezt a magas domboktól ölelt gyönyörű vidéket? A némán, mogorván álló várfalak nem szívesen beszélnek titkaikról, csak olyan embereknek, akik naponta felkapaszkodnak a várhegy tetejére, s óráikat töltenek el a kopott élű meszes köveken. A mokány, csokoládészínű legényke jól ismeri a várromok minden zugát. Ha valami baj volt vele az iskolában, ide jött ki megnyugodni, de nekivágott a meredek útnak akkor is, ha valami öröm érte. Titokban ezért mindig saját várának tartotta, és nagyon büszke volt rá, hogy ebben a faluban él. Most, hogy az utolsó vakációnak is vége, munkát kell vállalnia valahol. Az imént még a mezőn dolgozott, de szemerkélni kezdett az eső, s abba kellett hagyni, a munkát. A falu végén megpillan tóttá a kiránduló csoportunkat, s nyomban hozzánk szegődött, Nagy bottal hajtotta széjjel előttünk az összehajtó ágakat, és úgy meg-megjramo- dott a szűk erdei ösvényen, hogy alig értünk a nyomába. A hosszú úton összebarát- koztunk. Amikor feljutottunk a tetőre, megigazította magán bő férfikabátját, melynek vége csaknem a térdéig ért. Egy kissé szégyenlősen végignézett magán, kopott bakancsát jobbról is, balról is megfutzogatta a nedves fűben. — Csak anyánk van — mondta magyarázóén. — Nem futotta több az erejéből. Azért örülök, hogy már én is segíthetek neki. Legalább a testvéreim ne érezze, hogy mindig szoros a pénz. Ha jól keresnék, rajtuk segítenék először. Szép házat építenék, berendezném, úgy adnám át anyámnak. Szembefordul a nappal, beletúr sűrű fényes hajába, és hunyorogva rám néz. — Most is házban lakunk. Csak a miénk kisebb, mint a falusiaké. Van egy malacunk is, egy fekete, gömbölyű kis malac, de a tél végéig még megnőhet, nem? — Magadnak mit venné! ha sok pénzed volna? — Egy kerékpárt. —• Miért éppen azt? — Mert azzal sokat kirándulhatnék. Olyan vidékeket is fölkereshetnék, ahol még sohasem jártaim. A többi pénzt anyámnak adnám. Nagyon sajnálom, mert mindig szomorúnak látszik. Már csak azért sem megyek el innen Kereteiből, hogy mindig mellette maradhassak. Ha fölvesznek, kocsis leszek a tsz-ben. Fekete ujjaival 'körbemutat. — Látja ezt a határt? Nincs ennél szebb sehol a megyében. Itt akarok maradni. Bakancsa sarkával a köveket feszegeti, aztán lehajol, a kezével is megpróbálja. — Ezt néhány éve erősítették ide cementes habarccsal, mégsem tart rendesen — tereli másra a szót. —Itt voltam, amikor javították a falakat. A bástyát meg lehet nézni. Sok száz éve tartja magát, és sehol egy rés. Micsoda emberek lehettek, akik össze- hordták ide ezt a sok követ? Erősek, okosak vagy bátrak? Nékem hiába mondják, hogy a törökök elől magyar harcosok robbantották fel. Nem hiszem el. Akik ilyen falakat építettek, számítottak is az ellenségre. Ahogy a kövek ösz- szeillesztését nézem, rendes munkát végeztek. Nagyon szerethették ezt a vidéket. Mint a zerge, úgy szökell fölfelé a kiálló téglafogakon az ódon vár tenyérnyi fokára. A kirándulók érdeklődve járják körbe a falakat, ügyet sem vetve a mokány kis legényre, aki hosszasan szemléli a környék sötét erdeit s az egykedvű, őszülő mezőket. Talán az egykori várkapitány nézhetett ilyen elégedetten a megfutamodott, egyre távolodó ellenség után... Nagy József Korszerűsítik a ÉDOSZ Művelődési Házat A tavasz óta átalakítási munkálatok folynak az ÉDOSZ Művelődési Házban. Korszerűsítik az elavult villanyhálózatot: a 120 voltos áramról áttérnek a 220-as- ra. Ezzel lehetővé válik a kes- kenyfilmszínház modernizálása is, normálvetítőket szerelnek be. A megfordított nézőtér mögött új gépház épül. A nyitott teraszból tv-termet alakítottak ki. A nagyterem, a társalgó, a tv-terem_ és a presszó légfűtő- és szellőzőberendezést kap. Hamarosan megkezdik a beépítését. A nagyterem rossz akusztikai terét egy álmennyezettel kívánják megjavítani. Megfelelő ruhatárat is kap a művelődési ház, a régi helyén a fotoszakkör laboratóriuma lesz. Az ÉDOSZ Művelődési Ház valamennyi termét átfestik. A munkálatok befejezése után — előreláthatólag októberben — viszonylag korszerű otthonban szórakozhat Kaposvár munkáslakta területének lakossága. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL SZABAD IFJÚSÁG peLHeLés Szélesvásznú román film. A film hiteles korrajza az 1907-es román parasztfelkelésnek. Miron Juga bojár parasztjai nyomorognak, akárcsak az országban mindenhoL Több tartományban lázadás is tör ki, de ezeket a spontán harcokat, mivel nincs erőskezü vezetőjük, mindenből teverik. Az »állam érdekében-«. A Felkelés az elsöprő emberi szenvedélyek filmje. A szerelemé és a szegénységé. A Felkelés című román filmet augusztus 29-től szeptember 3-ig vetítik a Szabad Ifjúság Film- színbázbádie Megjelent a Somogyi Szemle harmadik száma A Közoktatás, közművelés-rovat közli Azsóth Gyula munkáját, amely a Somogy megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának és a Pedagógus-szakszervezet megyei titkárságának pályázatán díjat nyert. A szerző »A feledés és emlékezés az általános iskolai történelemtanításban« című felméréséről számol be, majd az eredményeket elemezve tanulságokat von le a gyakorló pedagógus számára. Tari János »A televízió és a gyermek« című tanulmányában fölteszi azt a sokat vitatott kérdést, hogy a tv leszoktatja-e a tanulókat az olvasásról vagy sem. Gazdag gondolatokat és gyakorlati példákat tartalmaz Sárdi Lajos »A nehezen nevelhető tanulók fejlesztése« című cikke. Béres Gyula »Művelődés és szórakozás« címmel írt tanulmányt a művelődve szórakozásról és szórakozva művelődésről. A Megyénk múltja és jelene- rovatban érdekes dokumentumokat olvashatunk Csokonai Somogybán töltött idejéről Boros Dezső tollából. Király Lajos néprajzi gyűjtését közli »Ösvallások emlékei a büssüi garabonciás történetekben« címmel. A Somogyi Szemle közli Szabados János »A háború áldozatai« című sorozatát, mely a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának vietnami pályázatán dijat nyert. OZZOfC A világ legmakacsabb emberének P. Buren gro- ningeni — Hollandia — nyomdászt tartják. A rátarti hollandus 23 évvel ezelőtt összeveszett a feleségével, s akkor kijelentette, hogy többé nem beszél vele. Megtartotta fogadalmát. Azóta egyetlen szót sem szól élete párjához, noha egyébként jól élnek, s időközben már négy gyermekük született. * * * Heinz Scharpf és Tristan igen jó barátok. Az első stuttgarti állatkert gondozója, a másik a tengeri elefánt szép példánya. Jóllehet a »kis-« Tristan körülbelül hat méter hosszú és három tonna súlyú, igen fürge és barátságos. Tristan még csak hatéves. Kö- zép-Afrika partjain ejtették fogságba, ahol nagy csoportokban élnek, de a szakemberek szerint kipusztulás fenyegeti őke! ha védelmükre nem hoznak intézkedéseket. Tristan számára nemrégen feleséget vásároltak, Mariont. A nőstényt a portugál vizeken fogták. Marion nemrégen bébinek adott életet, páratlan eset ez a fogságba esett tengeri elefántnál. * * * Megrendszabályozták az amszterdami állatkert papagájait. A papagájok eddig szabadon röpködhettek ide-oda az állatkertben. Az állatkert látogatóit ismételten megzavarták »laza« beszédmodorukkal. ... Egy talpig becsületes nyugatnémet polgár az alábbi hirdetést tette közzé az egyik újságban: »Politikai párt kerestetik, amely négyszobás, összkomfortos lakást tud adni nekem. Az ellenszolgáltatás: két szavazat.« * * * Göteborgi búvárok két hétig rendszeresen leszáll- nak a tenger mélyére, hogy megvizsgáljanak egy elsüllyedt XVI. századi holland fahajót, amely a parttól mintegy 50 méterre a tenger fenekébe fúródott és igen jó állapotban maradt. A hajót annakidején tulajdonosa, David Slaman holland üzletember gyújtotta föl, nehogy az ellenséges svédek kezére kerüljön. ... Egy brémai présházban található a világ leggazdagabb borkészlete. A vendégek itt 600-féle borból válogathatnak, a présházban egymillió üveget tárolnak. A legrégibb egy 1653-ból való rüders- heimi, amely sajnos már nem iható. A legrégibb ma is élvezhető bort 1727-ben szüretelték. * * * Lassan a dinnyepiacra is rá lehet mondani, hogy Lőrinc pap országa. • * * Elképesztő, hogy hány gól fekszik kiaknázatlanul egy-egy futball-labdában! Somogyi Néblap Az MSZMP Sonjoprv mesvet Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-1G Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi nostahv-'ataloknáJ és postáskézbesftöknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy rnes.yei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latlaka Sándor utca a
