Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-27 / 202. szám
Szombat, 1966. augusztus 27. 3 SOMOGYI NÍPLAF Hazai és világpiac Hazánknak jelentős érdekei fűződnek ahhoz, hogy kihasználja a nemzetközi munkamegosztásban és a sokoldalú külkereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. Ezért fontos, hogy piacképes, jó áron értékesíthető termékeket gyártsunk a kivitel céljaira, ugyanakkor észszerűen helyettesítsük a hazai termelést ott, ahol az import gazdaságosabb. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a hazai és a külföldi piacok pozitív hatásai fokozottan hatnak a belföldi termelőkre. Az új gazdasági mechanizmus szerves kapcsolatot teremt a belső piac és a külföldi piacok között. Ennek megfelelően csökkenteni kell a hazai termelés túlzott kényelmességre csábító védettségét, és a nemzetközi verseny ösztönző hatását föl kell használni a műszaki haladás, a specializáció gyorsítására, a minőség javítására. Milyen eszközökkel érvényesíthető a külföldi piacok kedvező hatása? Mindenekelőtt a termelőt a külföldi piacok hatásától eddig mereven elválasztó árkiegyenlítési rendszer megszüntetésével és olyan egységes devizaszorzók kialakításával, amelyek a gazdaságos kivitelre és importra, illetve az importtal való ésszerű takarékoskodásra ösztönöznek. A devizaszorzók színvonala azt fejezi ki, hogy a népgazdaság egységnyi devizát átlagosan milyen költségráfordítással termel ki. Az így megállapított szorzó (a forint és a deviza aránya) minden behozott vagy kivitt árura egyaránt érvényes. A közvetlen piaci hatások úgy érvényesülhetnek, ha a jövőben a termelő vállalatok (és szövetkezetek) az általuk termelt és külföldön értékesített termékekért nem valamilyen hatósági árat, hanem a külföldi vevő által ténylegesen fizetett és az egységes devizaszorzóval átszámított forintárat kapják. Import esetében a felhasználók ugyancsak a tényleges árat fizessék. Az export révén elért nyereség a vállalati nyereség szerves része, és így a kirntet gazdaságossaga, az exportképesség fokozása vállalati érdekké lesz. Mindez nem zárjaid, hogy átmenetileg árkiegyenlitéssal ne támogassunk bizonyos exportot Egyes állami kötelezettségek teljesítése, bizonyos mennyiségű deviza megszerzése stb. érdekében átmenetileg támogatni kell az exporttevéken ység egy részét Azzal azonban, hogy e támogatás kifejezetten átmeneti jellegű lesz, arra ösztönözzük a vállalatokat, hogy olyan termékválasztékot alakítsanak ki, amely az érvényes devizaárakon is gazdaságos. Az import esetében lehetővé válik — az önálló vállalati gazdálkodás föltételeként —hogy a vállalatok idejében, a kellő mennyiségben és minőségben hozzájussanak a szükséges importtermékekhez. A gazdaságilag megalapozatlan ígéretek elhárítására minden lehetőség megvan, hiszen az importhoz szükséges deviza megszerzése »-drága« pénzbe kerül, az importból származó berendezések, gépek, anyagok után is esz- közlefcötési járulékot, kamatot kell fizetni. Azzal azonban számolni lehet, hogy a reformot követő időszakban még hatni fog a -hiánypszichózis-«, és a vállalatok eddig szűkösen kielégített importszükségletüket egyszerre, nagy mennyiségben igyekeznek fedezni. A népgazdasági, és ezen belül a rendelkezésre álló devizahelyzetre való tekintettel átmenetileg korlátozni kell az importot (hatósági engedélyekkel, kontingensek megállapításával stb.). Az elmondottakból kiderül, hogy döntő dolog a termelés, az export és az import gazdasági egységének megteremtése. Emellett szóba jöhetnek újszerű szervezeti megoldások is. Ezeknek is azt a célt kell szolgálniuk, hogy a külföldi piacok pori tív hatását jobban . érvényesíthessük a vállalatok döntéseiben. Ezért indokolt esetekben a külkereskedelmi tevékenység szervezetileg is összekapcsolható a termeléssel vagy a belkereskedelemmel (a fogyasztási cikkek piacán). A szervezeti formák megválasztásánál mérlegelni kell a koncentráció fokát (ha több vállalat termeli ugyanazt az exportterméket, célszerűbb az »egykéz« külkereskedelmi vállalat közbeiktatása, mert így elkerülhető, hogy a hazai vállalatok a külföldi piacon egymással konkurráljanak; ellenkező esetben megadható az export és az import joga is); a külkereskedelmi kapcsolatok jellegét (pl. a szocialista országokban általában specializált külkereskedelmi vállalatok bonyolítják le az áruforgalmat); az ágazat sajátosságait stb. Általában célszerű, ha a külkereskedelmi forgalom nagy részében fenntartjuk a specializált külkereskedelmi vállalatokat A lényeg ugyanis a gazdasági kapcsolatokon és az érdekeltségben van. A termelő és a külkereskedelmi vállalat közös érdekeltségének megteremtésére igen előnyösnek ígérkezik a bizományosi rendszer. A külföldi piacok hatásának fokozott érvényesítése sem jelentheti azt, hogy a belföldi piacot vagy bizonyos termelési ágakat kiszolgáltatunk a világpiaci erők játékának. Ezért a külkereskedelmi tevékenység központi szabályozása a népgazdaság érdekéből, a belső piaci egyensúly biztosításából indul ki. Ebből a szempontból szabályozzák a devizaszorzókat, a jövedelemelvomást, az ártámogatást, az árakat stb. Aktív kereskedelempolitikai szerepet kell betöltenie a vámrendszernek. Az állam hatósági engedélyhez köti a kivitelt és a behozatalt, s kivételes esetekben az irányító szervek utasítás formájában is érvényesíthetik az országos érdekeket. Dr. Varga György Nyolc holdon termelnek paprikát a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertészetében. A tsz látja el zöldpaprikával a helyi boltokat, ezenkívül a pécsi piacra és a MÉK-nek is szállítanak. Eddig több mint száz mázsa pap rikát adott el a tsz. Szakmunkásból egyetemi hallgató Lebner Olivér, a Marcali Építőipari Ktsz szobafestő és mázoló szakmunkása búcsút mondott társainak, a létrának és az ecsetnek. Szeptembertől a szegedi József Attila Tudományegyetem természettudományi karának vegyész szakán tanul tovább. Nagv szorgalommal. törhetetlen akarattal jutott el idáig. Három és félszer annyian jelentkeztek az idén a vegyész szakra, mint amennyit fölvehettek. Olyanokat nem vettek föl, akik egyenesen a gimnázium padjából érkeztek jeles bizonyitvánnyal. A marcali szakmunkás levelező úton vé gezte el a gimnáziumot, mégis fölvette a versenyt a sókkal kedvezőbb helyzetből rajtotokkal. ö volt az egyetlen szakmunkás a felvételizők között. Van valami szimbolikus abban, hegy ez a húszéves fiatalember felszabadult hazában, éppen a munka ünnepén született. Életét, sorsát a munka alakította. Erinek révén szerzett megbecsülést a ktsz-ben, biztatást a tovább tanulásra. Hat évvel ezelőtt, az általános iskola elvégzése után kezdett dolgozni a szövetkezetben. Először segédmunkásként, majd festő- és mázolótanulóként. Gimnáziumi tanulmányait ipari tanuló karában kezdte meg. Két évig párhuzamosan járt a gimnáziumba és az iparitanuló-iskolába. Az utóbbit kitűnő eredménnyel végezte eL S amikor most megkapta az érettségi bizonyítványát, sem kellett szégyenkeznie: 4,5-ös eredménnyel vizsgázott. Olivér már általános iskolás karában érdeklődött a kémia iránt. Akkor szerette meg igazán, amikor rákapott a kémiai könyvekre. Az elsőnek csak a címére emlékszik: a Mindenki kémiája. Ezután egyetemi tankönyvnek számító művet bújt nagy érdeklődéssel. A felsőfokú általános kémiát. E)gy év alatt elolvasta a járási könyvtár érdekesebb szakköny/cit. Aztán nekilátott, hogy megalapozza saját kémiai könyvtá- | rát. Azt a kevés pénzt, amelyet mint ipari tanuló kapott könyvekre költötte. Az olvasással egy időben kapott rá a kísérletezésre. Laboratóriumot nem rendezett be. Sókba kerül. S talán azért is, mert tizenöt éves korában majdnem ráment a szeme, amikor kísérletezés közben felrobbant a hidrogén. Sok lemondással járt a tanulás. Vass Béla, a ktsz-elnoke mondta el Olivérről, hogy sehova se járt. Esetleg a KISZ- körbe vagy moziba. Még táncolni se tanult meg. Minden szabad percében tanult. S hogy mikor ért rá? Vasárnaponként és esténként. Ha kiment a strandra, akkor is vitte magával a könyvet Legszívesebben otthon tanúit Elhelyezkedett a kényelmes karosszékben, térdére tette a rajztáblát, s úgy készítette a jegyzeteket. Ezt a pillanatot örökítettük meg a képen, mert ez volt a legjellemzőbb Olivérre, min* ahogy bátyjától megtudtuk. S érdekességként hadd mondjam el, hogy Olivér egy kicsit Antal életútját követi. Ez a markáns arcú, amorózóbajuszos fiatalember szintén a ktsz-ben kezdte. Kőfaragó szakmunkás lett, majd bekerült az irodába anyag- könyvelőnek. Innen jelentkezett a székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikumba. Az idén fejezi be tanulmányait Olivér elmondta, hogy Vass Béla elnök egyengette az útját, ő biztatta a továbtanulásra. Sokat köszönhet a szocialista rímért küzdő festőbrigádnak is. — Nekik köszönhetem, hogy idáig jutottam. Németh Tibinek, a brigládvezetőmnek, Fekete Karcsinak. Mindig a főszezonban vettem ki a tanulmányi szabadságomat. Most is, amikor az érettségire készültem. Egy szóval se mondták, hogy ne menjek. Elvégezték helyettem a munkát. Itt mutatkozott meg igazán,, hogy szocialista brigád ... Amikor elmentem a fölvételi vizsgára, megkértek, hogy küldjék egy képeslapot, legalább így ismerjek meg Szegedet. Ezután is küldök majd nekik — mondta Olivér. Augusztus tizenharmadikán dolgozott utoljára. A napközi otthonban alapozták a falat. Huszonöt zsemlét, fél kiló szalámit és egv üveg Törley pezsgőt hozatott. Szereztek négy mustárospoharat a konyháról. Pukkant a dugó, megtelt a négy pohár a habzó itallal. Koccintottak. Olivér is. Aztán narancsitalt ivott a pezsgő helyett. Antialkoholista, még a búcsú perceiben is kitartott az elvei mellett. — Aztán megismersz-e bennünket pár év múlva, Öli? — kérdezték a fiúk. — Már máért ne? ... Havere*: voltunk, ti segítettetek hozzá a továbbtanuláshoz... Lajos Géza Kié a b Egy tanácskozáson hallottam: »Ha egy brigád élen jár a versenyben, még nem jelenti azt, hogy tagjai között nincsenek olyanok, akik gyengébben dolgoznak a többinél.« Ez lehet, hogy igaz így. De ha valaki gyengébb fizikai erőnléte miatt nem képes arra, amire a brigád másik tagja, vagy munkabeosztása miatt nem tud úgy és any- nyit dolgozni, mint a többiek, még nem jelenti azt, hogy kevesebb a része az eredményekben. A brigádban mindenki egy célért dolgozik: a megbecsülés kivívásáért vagy megtartásáért. Természetesen a látszat néha ellentmond ennek. Van egy brigád a Vas- és Fémipari Vállalat rádiócső üzemében. Mindössze négyen dolgoznak együtt. Egyikük a nyár elején megbetegedett. Kórházba szállították. A vállalat vezetői azon törték a fejüket, hogyan tudják helyettesíteni. A munka annyira speciális, hogy egy hónapig tart a betanítása. A brigád másik három tagja vállalta, hogy elvégzik társuk helyett is a munkát Eleinte több volt a selejtjük, s az átnéző mindig visszaadta nekik. Egy ideig haragudtak is rá ezért, mert azt hitték: meg akarja torpedózni vállalásukat. Később aztán rájöttek, hogy hiszen csak jót akart nekik: ne legyen gyengébb a munkájuk az alatt az idő alatt sem, amíg hárman dolgoznak. Az őszi munkákra készülnek a tabi járás tsz-ei (Tudósitónktól.) A Tabi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtöki ülésén a nyári mezőgazdasági tennivalókról és az őszi munkákra való felkészülésről tanácskoztak. Megállapították, hogy az aratást és a cséplést minden eddiginél szervezettebben, gyorsabban végezték el a járás közös gazdaságai. Akkora területről, mint az idén, még soha nem tudták kombájnokkal learatni és elcsépelni a gabonát. A 19 250 hold kalászosnak mindössze 7,5 százalékát kellett kézzel learatni. Egy kombájn átlag 351 kh kalászost takarított be, s a tavalyi 7379 holddal szemben az idén csak 4123 hold termésének elcséplése várt a cséplőgépekre. 13 000 holdról a kombájnszalmát is lehúzták és bekazlaziták. Amint a vb megállapította, a termelőszövetkezetek az eddiginél jóval kedvezőbb föltételekkel kezdhetik az őszi munkákat. Mégis a legnagyobb szervezettségre, a jó idő és a gépek, fogatok legjobb kihasználására, a vezetőit és a tagság szoros összefogására van szükség ahhoz, hogy az őszi talaj-előkészítést, vetést és betakarítást megfelelő időben és jó minőségben végezhessék el. Az intézkedési terv szerint a mezőgazdasági osztály a gépjavító állomás és a tsz-ek vezetőivel néhány napon belül részletesen meg1|árgyalja a legfontosabb feladatokat. Javasolta a vb, hogy a gépjavító állomás és a szövetkezetek minél több traktort üzemeltessenek kettős és nyújtott műszakban, s ők is készítsék el intézkedési tervüket Elhangzott az a javaslat is, hogy törekedjenek a Be- zosztája búza vetésterületének növelésére. A fertőzött burgonyatáblák termését még az ősszel értékesítsék, a területeket fertőtlenítsék, s az egészséges burgonyát is csak gondos válogatás után tárolják télire. A várható nagy mennyiségű kukoricatermés megóvásáért a hideg levegős szénaszárítókat kukorica tárolására Is tegyék alkalmas S amikor a beteg kislány visszament a kórházból, mindig előre dolgozott. Ha kezelésre kellett mennie, bent maradt munkaidő után is. Természetes így sem tudta megcsinálni azt, amit a brigád többi tagja elvégzett. De azért — azt hiszem, ezt nem vitatja senki sem — ő is részese az eredményeknek, s neki legalább úgy szólt a dicséret, mint az átnézőnek vagy a másik két embernek a brigádban. Természetesen nem ez az egyedüli példa. Segíteni akarással sok helyen találkozik az ember. És útkereséssel is. A frissen alakult kollektíváknak sok nehézséggel kell megküzdeniük, amíg eredményt érnek rí. A Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában dolgozik egy asz- szony. Nyolc órát áll a gép mellett. Néhány évvel ezelőtt megbetegedett. Az orvos azt mondta, nem folytathatja a munkát, mert a dereka nem bírja a nyolcórás állást. De az emberek nem nyugodtak bele. »Ha állni nem bír — mondták —, hozzunk neki egy széket. S ha van ideje, üljön le.« Ez az asszony a óta is dolgozik, s az egyik legjob.b fonónőnek tartják. Vajon ő nem részesedik a brigád eredményeiből ugyanúgy, mint a többiek? Hiszen neki azért, hogy tervét teljesítse, jobban meg kell dolgoznia, mint azoknak, akik egészségesek voltak. De megvolt benne az akarat. S az értékeléskor ezt is figyelembe kell venni. A kollektívákban mindig közös a gond, közösen keresik a megoldást, s természetes, hogy az örömnek is közösnek kell lennie. Hiszen éppen abban van a brigádok emberformáló ereje, hogy azokon is segíteni tudnak, akik egyedül nem birkóznának meg a feladatokkal. De együtt — a többiek megértésével — elvégzik azt, amit rájuk bíznak. S ez a segítség ösztönzően hat rájuk. Ügy kamatozik, hogy az egész brigádnak haszna van belőle. Maguk a brigád tagjai úgyis eldöntő?, hogy ki az, aki nem végzi szíwel-lélekkel a munkát, ki az, aki még nem kovácsoló- dott össze egészen a kollektívával. S úgy tudják irányítani azt az embert is, hogy észrevétlenül egyéni gondnak tekinti a közös gondok, saját örömének a közös örömöt Ezért jó, ha közösen kapja meg a babért a brigád. Hiszen mindenki úgyis érzi — ez már a kollektív szellemből következik —, hogy az eredményekben neki mennyi része van. Kercza Imre Az új mechanizmus propagandistáinak
