Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-26 / 201. szám
I Somoggi Méplap if -MS'7MP Mgnvc1 FSyA MfQVE1 TANÁCS LÁPJA Ismét a víz az űr... Augusztus végén az írószerboltban 350 múzsa füzet a polcokon — 17 másodperc jut egy vevőre ríiltek forgalomba az 1966— Tavaly, amikor a Dráva vize elöntötte a zákánytelepi mtí- kőüzemet, megírtuk, milyen nagy gondot okoz a dolgozóknak a folyó, amikor megárad. Javasoltuk, a vízügyi hatóságok biztosítsák tartósain az üzem védelmét, hogy ne kelljen a munkát a folyó szeszé-, lyétől függővé termi. Nem akarunk visszatérni az akkori vitára, amelynek lényege az volt, hogv a gát megerősítése az üzem gazdájára, a Balatonmá- ria és Vidéke Körzeti Fmsz-re vár. A betonüzem szocialista brigádjai a múlt esztendőben helyreállították a gátat, ezzel megteremtették a további munka lehetőgégét. Most azonban megint annyira felduzzadt a Dráva, hogy a tavalyi szakadástól nem messze a víz. isimét áttörte a gátat. Az üzem teljesen víz alá került, s csaknem két méter magasam lepték el a szennyes hullámok az irodákat, a raktárakat, a műhelyeket és a kész betonárut. A földkitermelő daruinak csak a teteje látszott ki a vízből. A víz még ma sem vonult le, a munkát nem folytathatják. Az üzem dolgozói gyakran életük kockáztatásával a víz alól mentették, ami menthető. Leszerelték a motorokat, a tetőre hordták fel a bútorokat. Már- kovitcs József műszakvezető, A készáru is viz alatt van. Bogdán István gépész., Sémi Lajos segédmunkás, de a többiek sem azt nézték, hogy mikor jár le munkaidejük, hanem azt, hogy a víz pusztításától minél több értéket megmentsenek. Horváth József telepvezető aggodalommal figyeli a felhőket és a szeszélyes vizet. — Harmincöt méteres szakaszon nyitva az út a folyó előtt. Ha egy kicsit emelkedik a viz, ez nyomban mutatkozik az üzemben is addig, amíg a gátat helyre nem állítják. Nincs értelme a drága gépeket visszaszerelmi, a miunkát elkezdeni, amíg a gát el nem készül. A betonüzem nemcsak Somogynak termel: Tolnába, Baranyába, Zalába, az egész Dunántúlra, sőt még az Alföldre is szállítanak kútgyűrűket, mozaiklapokat stb. Ha áll a termelés, ez több megyében is gondot okoz. Évente 6—7 millió forint értékű betonárut készítenek. Az üzem telepítése 2—3 millió forintba került. Nyolcvanhármán dolgoznak itt, ennyi családnak biztosít munkát, megélhetést. Tarthatatlan állapot, hogy egy üzem sorsa teljesen az elemiek ké- nye-kedvétől fü^. Ha nem tartozik is a beton- üzem területe, illetve védelme a vízügyi hatóságokhoz, szükséges, hogy a jelenleginél hathatósabb segítséget nyújtsanak a szövetkezetnek. Vizsgálják fejlül, van-e mód olyan védőgát építésére, amely magas vízállás esetén is megóvja az üzemet Ha erre nincs lehetőség, akkor haladéktalanul más helyre kell telepíteni az üzemet, inkább vállalva az ezzel járó költségeket, semmint állandóan attól rettegni, hogy mikor mossa el a folyó az épületeket és sodorja veszélybe a dolgozókat , S zalai László Közeleg a nyár vége s vele együtt az új tanév. Az általános iskola első osztályától a középiskolákon át a technikumig minden tanuló új tanszerekkel kezdi meg a számára legfontosabb munkát a tanulást A papír- és írószerboltban egyre többen vásárolják meg iskolai fölszerelésüket. Ellátogattunk a kaposvári 129. számú üzletbe, s érdeklődtünk a forgalomról, a tanszerellátásról. A bolt vezetője, Fejes István elmondta, hogy a csúcsforgalom még csak ezután kezdődik. A helybeliek és a közelben lakók, igaz, már megvásárolták tanszereiket, de a kollégisták — számuk jelentős — szeptember elején érkeznek meg. — Mikor volt az eddigi legnagyobb forgalom? — A múlt hét közepén egy napon 54 000 forintot forgalmaztunk — mondja a boltvezető. — Szeptember elején menynyire számítanak? •— Az eddigi tapasztalatok szerint napi 65—70 000 forint lesz a forgalmunk. — Milyen új tanszerek ke67-as tanévre? — Kimondottan új tanszerek nem érkeztek. Viszont figyelemre méltó a műanyag szerepének növekedése az iskolai fölszerelések területén. Vonalzók, borítók stb. — Van-e hiánycikk? — Importáru az idén sem lesz. Nem kapunk lengyel he- gyezőt, grafi(készletet, külföldi radírgumit, pasztellkószletet, léptékvanalzót. A műanyag dosszié az idén is hiánycikk. — A meglevő készletek elegendőek? — A megrendelit arukat megkaptuk, illetve folyamatosan szállítják. Anyagban nincs hiányunk. Egyebek között 350 mázsa füzet áll polcainkon — válaszolta kérdésünkre Fejes István. A növekvő forgalom miatt zsúfolt a bőit. Pedig már leszerelték az ajtót is. Ez azonban nem sokat segít. A 15 négyzetméteres vevőtér kicsinek bizonyul. A bolt vezetője érdekes statisztikai adattal lep meg: 17 másodperc jut egy vevőre. Hihetetlen... H. B. Vfa borítja az Özemet. Cikkünk nyomán Szórakozhatnak. » • Néhány hete megbíráltuk lapunkban a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójának egy rendelkezését, amely szerint a vállalat alkalmazottai munkaidő után nem tartózkodhatnak, szórakozhatnak abban az üzletben, ahol egyébként dolgoznak, és munkaidő alatt családtagjaikat sem fogadhatják. Az Egy jogsértő rendelkezés című írásunkra dr. Sándor Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője a többi között a következőket válaszolta: »... Természetesen ilyen irányú rendelkezést csak ott lehet érvényesíteni, ahol más, hasonló jellegű szórakozóhely, étterem stb. rendelkezésre áll. Ennek hiányában nem lehet megtiltani, hogy a vendéglátó vállalat dolgozói az étteremben, cukrászdában stb. vendégként tartózkodjanak.« A válaszból tehát az derül ki, hogy a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat dolgozói ezután nyugodtan bemehetnek munkaidő után is üzletükbe, nem fenyegeti őket a fegyelmi réme. A Belkereskedelmi Minisztérium válaszának azonban van egy szépséghibája: nem mondja ki határozottan, hogy utasította a Somogy megyei Tanács Kereskedelmi Osztályait — s annak közvetítésével a vendéglátó, vállalat igazgatóját —, hogy újabb körlevélben értesítse a vállalat dolgozóit a rendelkezés hatályon kívül helyezéséről. Így a nagykapu mellett sajnos megmaradt a kiskapu, hiszen a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóját senki nem hatalmazta fel, hogy megváltoztassa a minisztérium hibás rendelkezését. DÍSZOKLEVÉL A hogy belépett az üdülő halijába, és hosz- szú nyakán ülő lapos fejét jobbra és balra elfordítva végigpásztázta a berendezést és a vendégeket, mindenkinek azonnal látnia kellett, hogy nem egyszerű szak- szervezeti beutalt nyitott be a SZOT egyik üdülőjébe. Ahogyan azonban rövidesen megtudták, éppen olyan tagsági könyvvel rendelkezett, mint társai. De tekintete, akárcsak egész megjelenése, átlagfölöttinek ítéltetett. Mintha egyszerre, minden formaság, fölösleges szópocsékolás nélkül kívánta volna tudatni vele minden honpolgárral, aki útjába kerül: itt vagyok, vegyétek mélységes megtiszteltetésnek, hogy betettem a lábam e tömegmenedékhelyre, amit csupán annak köszönhettek, hogy nem vagyok bolond. Igenis benyújtottam az igényemet immár második éve abból a meggondolásból, hogy valamit visszakapjak a szakszervezettől. Hát most idenyomták ezt a vacak Füredet Pedig adhattak volna magaslatit is vagy Duna-ka- nyart, de hát ezeket a vezetők osztják eí maguk között. Persze, nehogy azt gondoljátok, hogy én csak itt tölthettem volna el szabadságomat Mehettem volna a kocsimmal bármelyik első osztályú kempingbe vagy akár külföldre, mivelhogy a Wartburgom most is minden percben rendelkezésemre áll. Lám, még a csomagjaim is benne vannak. A gondnoki irodában udvariasan, de határozottan, az egyes tételek közt választ sem várva sorolta igényeit: csöndes, a halitól, játékteremtől távol eső szoba a Balatonra néző ablakokkal, ahova zaj nem szűrődik be, ő viszont teljes hangerővel működtetheti táskarádióját, mivelhogy kizárólag harsány muzsikaszó mellett képes elaludni. Továbbá szüksége lenne egy parányi elsötétíthető helyiségre — ugyebár ez sem megoldhatatlan —, ahol szabad idejét fotózással töltheti. Szenvedélye ugyanis a fényképezés, és ha egy tekercs megtelt, képtelen várni egy napot is az előhívással. F elsorolt igényeinek ki nem elégítése az üdülőből való eltávozásig sem csökkenő sértődöttséget okozott érzékeny lelkében. Többek között ezzel is magyarázták üdülőtársai különcködő magatartását, azt, hogy senkivel sem kívánt ismeretséget kötni. Nyakába akasztotta fényképezőgépét, filmfelvevőjét, táskarádióját, és a mintegy húsz évvel fiatalabb felesége társaságában köszönés nélkül indult útjára. Az ismerkedési esten sem ment a szórakozó k közé. Pedig az üdülő kultúrfelélőge ebéd közben — nyilván, bizonyos sugalmazásra — hősünk asztalánál külön is meghajolt e szavak kíséretében: — Remélem, önökhöz is lesz szerencsénk. ~ Az igenlő válasz helyett azonban ezt kapta vissza: — Nem ismerkedni jöttem, hanem pihenni. E kedves fogadtatáson nem okulva elhívták művelődési sétára is. Megköszönte, és egyben közölte, hogy neki már semmi újat nem tudnak mutatni a környéken. Aztán mégis »véletlenül« találkoztak vele. Ilyenkor a csoporttól hallótávolságra állva magyarázott feleségének — nem, nem a nevezetességekről, hanem — ha irodalmi ismertetésbe fogott a csoportvezető — valahogy így: »Tudod, szivecském, én valamikor verseket is írogattam, egy regénybe is belekezdtem, nekem ezek az irodalmi izék már mind ismertek.« Ha földrajzról volt szó: »Gyermekkaromban geológusnak készültem, nekem már újat nem mondhatnak.« Biológiai érdekességet hallván: »Ne figyelj, drágám, majd ha' kíváncsi vagy rá, otthon mindent részletesen elmondok. Legkedvesebb tárgyam a biológia volt a gimnáziumiban. Inkább állj csak oda!« És az asszonykára irányozva berregtetni kezdte felvevőgépét. Elölről, oldalról, alulról, felülről, de mindig csak őt filmezve, a tájat legföljebb díszletként felhasználva. így ät az üdülő venI dégserege mellett a befejezés előtt két nappal rendezett búcsúestig. Az erre szóló meghívást természetesen ugyancsak visszautasította. Alig kezdődött rpeg azonban az est műsora, a gondnok interurbán telefonhoz hívta a különc üdülő asz- szonyát. Ideges rohanás, de néhány szó utág kiderül, hogy nem Fabónét, hanem Szabónét keresik. (A szervezés eddig ki» tűnő — állapították meg a hallban.) Ahogyan az asszony kilépett az irodából, egyszerre három nő fogja körül: egymással versenyezve dicsérik a frizuráját, a ruháját, a rúzsát, aztán erőszakkal maguk közé ültetik. Néhány perc múlva — párját keresve — megjelenik a férj. Gyorsan helyet szorítanak neki a felesége mellett, az egyik asszony szinte lenyomja a székre, és már folytatódik is a műsor. Egy kövér, negyvenes férfi áll fel, komoly udvariassággal üdvözli az újonnan érkezett vendégeket, és bejelenti, hogy tiszteletre méltó feladatnak kell eleget tennie üdülőtársai nevében, amit ő nem kis örömmel vállait. Erre fölemel a székről egy széles papírtekercset, széthúzza, és lassú ünnepélyességgel olvasni kezdi: »Díszoklevél. Fabó Zoltán üdülőtársunknak, a fotózás, a filmezés és a rádiózás utolérhetetlen mesterének. Ez az oklevél egyben elismerése annak a minden tettében megnyilvánuló emberszeretetének, a társaság, a közösség kedvelésének, amely végigkísérte üdülése idején. Kérjük, hogy áldásos működését fejtse ki munkahelyén is. Továbbá javasoljuk a szakszervezeti bizottságnak, hogy e díszoklevél tulajdonosának a legközelebbi alkalommal kollektív szellemű magatartása jutalmául egy személyes üdülőt utaljon ki, amelyben sem a gondnok, sem a takarítók, de még a szakácsnők és a felszolgálók sem zavarják magányában. Kelt Flilatonfüre- den, 1966. augusztus 6-án. Az üdülőtársak nevében: valamennyien.« Nevetés, taps csattan fel. A tussal elkészített irat felolvasója körülmutatja az oklevelet, amelynek felső részén Fabó úr áll, nyakában rengeteg szíj, azon fényképezőgép, rádió, filmfelvevő, mindenféle tokok, és éppen feleségét filmezi. Távolabb a háta mögött sok apró emberke. A z est hőse nem várta meg, amíg odaérnek, és átadják az oklevelet. Sápadtan felugrott, és feleségével mit sem törődve a szobájába rohant. A tréfa tehát sikerült. Olyannyira, hogy másnap kora hajnalban búcsú nélküli távozásra késztette a »társaságkedvelő« üdülőpárt. Somogyi Károly Herbert von Karajan, > az osztrákok világhírű karmestere házat vett St Tropezban, de mivel alacsonynak találta, elhatározta, hogy a házra emeletet húz. Szándéka azonban nem teljesülhetett, mert az építkezést nem engedélyezték. A kis tengerparti város polgármestere ezzel kapcsolatban a következő felvilágosítást adta: — Semmit sem szeretnénk megváltoztatni St Tropezban. Kívülről maradjon meg a város olyan kis halásztelepülésnek, mint amilyen akkor volt, amikor Brigitte Bardot itt megvette házát... Ez volt az illetékes építészeti osztály magyarázata is. Nem titok azonban, hogy BB óhajáról van szó: ne engedélyezzék senkinek sem, hogy magasabb épületet építsen, mert akkor onnan mindenki betekinthet az ő alacsony házába... . Tapasztalatcsere * * * Marianne Hart az amerikai Maine-böl indult el kis sportrepülő- gépével. Izlandban leszállt, üzemanyagot vett föl, és folytatta útját Glasgowig, onnan pedig Londonba. Az idős pilótanőnek mindössze 19 órára volt szüksége, hogy a sok veszéllyel járó utat megtegye. A ma 74 éves Hart Marianne 53 éves korában tette le a pilótavizsgát. # * * Maria Pia, Umberto volt olasz király lánya újságírónak készül. A 32 éves Fiának jó összeköttetései vannak, jól ismeri Párizs diplomáciai köreit, sőt magával Georges Pompidouval, a francia kormányelnökkel is tegező viszonyban van. A lapszerkesztők közül egyelőre egyet sem ismer, egy királykisasszony pályafutását azonban az ilyesmi nem akadályozhatja, még egy exkirály- lányét sem. * * * Hazajött a feleség szabadságról. Látja ám, hogy a férj karja tele van karmolásokkal. Azt kérdi az asszony: — Mit csináltál a karoddal? Ki karmolt meg? — Költözködött a szomszéd — válaszolja nyugodtan a férj —, és segítettem neki. Én »itteni a macskát.. . Somogyi Nébfap Az MSZMP Somoev meeve? Bizottsága és a Somogy megyei Tanára lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor ti. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár* Latinka S. a. 2. Telefon 15-1G- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvi nostahivataloknál és postlskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 FL Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár* Latinba Sándor utca 6.
