Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
Csütörtök, 1966. július 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP HATÁRJÁRÁS Az aranykezű brigád GÖNDÖR ÜSTÖKÜ ifjú legényke a hintó kormányosa. Szóval tart addig is, amíg ketten vagyunk. — Négykor keltem én is, de Jani bácsit most sem tudtam megelőzni. Délelőtt tíz óra körül kerestem Vízváron a szövetkezet főagronómusát. Megmosolyogtak az irodán: — Ki tudná megmondani, hogy merre jár? Egyetlen napon háromszor körbejárja a határt Talán az őrház alatt van, tessék ott keresni. Gyalog mentem ki az őrház alá. Ezt az utat még a vontatók sem tudják megjárni. Tele van kátyúval és derékig érő vízzel. A sorompó kezelője szíves szóval igazított útba: — Nemrég ment erre. Tessék továbbmenni ezen az úton, talán szerencséje lesz. A vasúton túl haragoszöld kukoricatáblában kanyarog a gyalogút. A méter széles csapás elején oszlopot ástak a földbe. Rajta a tábla és azon a felirat: Idegen járművel behajtani tilos! Sűrű galagonyás szegélyezi a táblát Csönd és nagy-nagy nyugalom van ezen a határrészen. Gép és ember sehoL Az erdő alatt, egy piros cseréptetős házikónál táskarádió szól a bejárat előtti malomkő asztalon. Éppen a déli híreket mondja. — Meleg van, ugye? __— kérdez rám egy fiatal szőke fiú, és mindjárt utána jóna- pottal köszön. Mondom, hogy az agronó- must keresem, de nincs szerencsém. — Negyedórája sincs, hogy erre járt. Nehéz lesz utolérni, mert hintóval közlekedik. Útbaigazít, hogyan, milyen úton érek vissza leghamar rabb. Még magyaráz, amikor egy könnyű homokfutó áíl meg a sövény mellett. — Magáért küldtek. Az agrónómus elvtárs mondta, hogy errefelé találom. — Honnan tudta? — Azóta mi már megfordultunk a faluban is. Ott mondták az irodán. Visszamegyünk a faluba. A göndiW üstökű fiú egész úton mesél. — Látta már a krumplinkat? Nem? Higgye el, érdemes megnézni. — Az agrónómus hol van most? — Az irodán. De mire odaérünk, végez. Megyünk a másik határrészbe, ha akar, velünk tarthat. CSAK PÄR PERCET KELL VÄRNI, máris jön Bodor János főagronómus. Sűrű, nagy darab ember, olyan barna arccal, hogy olyant még festeni se lehet talán. — A cséplőgép felé mennénk. 5-ÜST (RBTMEL HA ISKOLASZERT MÁR MOST VÁSÁROL ALFA az ideális DIÁK TÖLTŐTOLL 17,— Ft. __________________________nysv) P isti, a fiatad kocsis szó nélkül átadja a gyeplőt. A falu közepén járunk még, de már messziről látni, hogy valaki a hintóra vár. Egy hajlott, fekete kalapos bácsika int az út mellől. — Beszédem lenne az ag- ronómus elvtárssal. — Mondja csak nyugodtan, bátyám. — Tudja, az asszony.. ; Ma vagy holnap megint injekcióra a soros. A hintót kérném... A múltkor is megkaptam. Az agrónómus az öregember arcát nézi. — Most is megkapják. Hat órakor itt lesz a kocsi... Már a falu végén járunk, amikor újra megszólal: — Micsoda dolgos ember volt ez az öreg. Kalapot le előtte! Ahol a nyárfasor U betűt formáz, lefordulunk a dűlő- úfcra. Asszonyok ülnek az árokparton. Az agrónómus tréfásan köszönti őket — Hozott-e sört? — kérdeznek vissza kórusban. — Uldögélőknek? Még vizet se! — Dolgoznánk mi, de hát elromlott az a nyavalyás gép. Már egy órája várjuk a szerelőt. A traktors is istenmagasztaló hangulatban tétlenkedik. — Mindent megpróbáltunk. Már nem merek hozzányúlni, félek, hogy baj lesz belőle. A dűlő közepén vagy negyvenen pihennek a cséplőgép körül. Hét megrakott szekér áll az indulást várva. — Eltörött a szalmarázó, de már hozzák a másikat A fiatalok mérgelődnek, az idősebbek a termésről beszélgetnek. Egy hosszú szem- pillás, nyájas arcú fiatal lány kannában hordja a vizet. Mindenkit kínál. Odébb valamivel három gép dübörög egymás nyomában. Tarlót hántanak. i— Ezek ám a traktorosok! — büszkélkedik az agronóA Kaposvári Kefeamyag-kikészítő Vállalatnál az első félévben 320 000 formt többlet- nyereségre tettek szert — Minek köszönhető ez a nagyszerű eredmény? — kérdeztem Piacsok László termelési csoportvezetőtől. — Emeltük a műszaki színvonalat, a korábbinál jobb technológiát afkalmatiunik, felhasználtuk a hulladékot, exporttervünket túlteljesítettük, brigádjaink pedig igen jól dolgoztak. — Azt maradta valaki, ha a kefeüzemben a padláson talált nagy mennyiségű hulladékot feldolgozzák, ebből nemigen lesz többletnyereség. — Tévedett, aki ezt mondta. A padláson talált hulladék feldolgozásával is tudtuk nyereségünket növelni. Készítettünk egy gépet, amellyel a rövid hulladékot lehet hasznosítani. Ezt a gépet január 1 óta üzemeltetjük. Az idén sok hulladékot használtunk fel az exportban is. Tavaly hulladékból 45 mázsa, az idén 81 mázsa ci- pőkefeanyagot készítettünk. Ezt az anyagot exportáltuk. (Tudósítónktól.) A már több éve kihasználatlan tejüzem épületének átalakításával, bővítésével a földmű vesszövetkezet rövidesen új üzemet létesít Tabon. Kezdetben huszonkét, néhány hónappal később pedig már — két műszakban — negyvennégy- negyvenöt nőnek biztosítanak benne állandó kereseti lehetőséget. Az építkezésre és az új üzem berendezésére az fmsz egymillió forintot fordít. (Ugyanakkor 100 000 forint költséggel egy tejátvevőt építtet a tejüzem számára.) Az előreláthatólag szeptember 1-én átadásra kerülő üzemmus. — Nincs párjuk ebben a járásban! De a szántóversenyre még mágnessel sem lehet elcsalni őket. Szemben velünk hárman jönnek az úton. Két férfi és egy formás menyecske. — Adj isten! — köszön az öregebb ember, és megemeli a kalapját is. — Na, bátyám, hogy is állunk? — érdeklődik komolyan a föld tudósa, de látom a szemén, hogy huncutul csillog. — Maga nyert! Jó lett a búza is, az árpa is. Éppen onnét jövök, tizennégy mázsa az árpa átlaga. A búza is jobb, mint előtte bármikor. Még pár nap, és vége az aratásnak. Már ne is haragudjon a kétkedésért, de hát mi öregek féltettük a gabonát. — Tudtam én, hogy a féltés beszólt magukból. De hát legalább meggyőződtek arról, hogy érdemes a vegyi gyomirtókat használni. HATALMAS BURGONYA- TABLA mellett megy tovább az út A bronzbama ember arcán szétterül az öröm. — Látott már ilyet? Mit szól hozzá? Háromszáztíz hold ilyen burgonyája van a szövetkezetnek. Ügy néz ki, hogy meglesz a százhúsz mázsás átlagtermés. — Én csak gyönyörködni tudok, ha erre jövök ... Az országúton egy terepjáró fékez mellettünk. Gépállomás iák. — Téged megtalálni?! Tudod, hányadszor keresünk az irodában? Papírt szednek elő, aláírni- valót. Vita is van, s aztán egyezség. Hat óra lesz tíz perc múlva Eszeimbe jut hogy az agrónómus tizennégy órája dolgozik. A vita szünetében tisztin hallani, hogy a lucernásban egymást szó- longatják a fürjek. — Mit tettek a brigádok az eredmény eléréséért? — A minap értékeltük a kollektívák munkáját. Megállapítottuk, hogy minden brigád túlteljesítette tervét Az idén jobb minőségű áru került ki a kezük alól, mint tavaly. Javult a munkafegyelem is. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert ahhoz, hogy az új technológiát bevezethessük, nagy fegyelemre van szükség. Azt hiszem, a brigádok tagiad nem bánták meg, hogy jól dolgoztak, hiszen a 320 000 forint többletnyereségből már körülbelül egyheti fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. — Termelési tervét az üzem nem teljesítette az első félévben. A másodikban pótolják-e a kiesést? — Termelési tervünket azért nem teljesítettük, mert nem kaptunk annyi anyagot, amennyit rendeltünk. Előreláthatóan az év végéig nem tudjuk pótolni a kiesést, De megjegyzem, hogy az exporttervet túlteljesítettük. Sz. N. alapján bérmunkában egy holland vállalat részére évente mintegy húszmillió méter juh- és sertésbél sózását, osztályozását és százas kötegelkbe való csomagolását fogják elvégezni. A földművesszövefkezet hat nő dolgozót a közelmúltban Budapestre küldött hathetes tantól yamra. V isszaérkezés ü k után ők fogják betanítani a többieket. Az új üzem azért Is jelentős, mert előzetes számítások szerint évente mintegy 100 000 dollárt hoz népgazdaságunknak. Németh Sándor 320 000 forint többletnyereség a kefeüzemben Rövidesen új üzem kezdi meg működését Tabon ben a már megkötött szerződés Sonkát raktak a hűtőko- csiba, amikor megismerkedtem Fekete Károllyal, a Minőség-ellenőrző Rt. pécsi kirendeltségének ellenőrével. Ö keltette föl az érdeklődésemet az aranykezű brigád iránt. A magas, szemüveges férfi áradozva mondta: — Nyugodt vagyok, ha Tollas Jóska. brigádjának az áru ja megy ... A legmegbízhatóbb brigád. Soha nem esik ki egy darab se az ő szállítmáKészül a császárhús és a sonka. nyukból. Tollas József brigádja ötszáz sertést dolgoz fel hetenként. Hetven mázsa softka, ötven mázsa lapocka, majd hetven mázsa császárhús, olyan huszonöt métermázsa karaj készül ennyi húsból. Franciaországba, Ausztriába, Csehszlovákiába küldik az árujukat. A múlt év őszén alakult meg a brigád, amikor a nagy A brigádvezető. export indult. Kétfelé vették a csontozóbrigádot, s feltöl- tötték. Azóta vannak együtt Tollas Józsefek. Rövid idő alatt márka lett a brigád neve. — Mi teszi ilyen jóvá őket? — kérdeztem Szőke Istvántól. a vállalat főmérnökétől. — A becsületes, szorgalmas és odaadó munka. — És még? — A nagy gyakorlat, a bizfos szakmai tudás és a jó kollektív szellem. Itt nincs összeférhetetlenség, senki se hányja a másik szemére, hogy helyetted keresek, pedig cso- portelszámolós a brigád ... — Ki a lelke a kis kollektívának? — Szinte nehéz valakit is kiemelni. Nagyon jó a brigádvezető, összefogja az embereket. Ha például több munka van, azt is elvégzik az export mellett — Többször előfordul ilyen? — Sokszor... Például esik az eső, nem veszi át a levágott marhát a kereskedelem. A brigád bent marad, s kicsontozza a húst. Szőke István elkísér bennünket az aranykezű brigádhoz. A hatalmas asztal mellett szorgos munka folyik. Villámgyorsan jár a hentesek kezében a csontozó, a vágó, a szúró, a pucolókés, a bárd, a fűrész. Formázzák a sonkát, a lapockát, a császárhúst. A hűtőből újabb sertéseket tolnak be a felső pályán. Jól megtermett, erős kezű ember a brigádvezető. Nyolc j éve dolgozik az üzemben, hét éve brigádvezető. Mosolyog, i amikor a munkájukra terelő-1 dik a szó. A büszkeség csalja a mosolyt szája szögletébe. I — Célunk a terv teljesítése, a minőség javítása és a selejt csökkentése ... Eddig hiba nélkül termeltünk. A kongresszus tiszteletére felajánlottuk, hogy teljesen selejt nélkül dolgozunk. Eddig álltuk a szavunkat — mondja Tollas József. — Pedig ez ritkaság! — szól közbe a főmérnök. — A feldolgozási veszteséget fél százalékról 0,2-re csökkentettük. — Miben rejlik az eredmény titka? — összeforrott brigád a miénk, s nagy gondot fordítok az ellenőrzésre. Ha valaki rosszul vágja le a húst, már szólok, így az esetleges selejt helyett jó áru kerül ki a kezünk alól. S még egy: vigyázunk a sorrend szerinti feldolgozásra, állandóan friss hússal dolgozunk. — Mi a legkényesebb munka? — A sonka formázása. Szigorúak az előírások. Kaposvárról 12-es számmal indulnak Franciaországba a sonkák. A franciák nagyon kedvelik a somogyi sonkát. Bizonyítja, hogy ebből rendelnek. — Mit szólt a brigád ehhez? — kérdem Tollas József- tőL — Örömmel fogadták a hirt. Fekete Károly ellenőr újságolta el nekünk. Még jobb munkára serkentett bennünket ez az elismerés. Sokáig gyönyörködtem a kést boszorkányos ügyességgel forgató hentesek munkájában. Az alacsony termetű Farkas János a keverőbrigádból került Tollasékhoz, most ő végzi a combok és a lapockák elővágását. A vállas Csentericz Gyula szintén a keveréknél volt azelőtt. Gelencsér Lajos, a zömök, kék svájcisapkás hentes régi csontozó. A többiek szerint nagyon jó humorú kolléga. Kasza Kálmán ugyancsak tréfamester. Ahogy megjegyezte: — Elviccelgetünk, hogy agyoncsapjuk az időt ebben a fagyos teremben. — Kovács Sándor az egyik legrégibb dolgozó. A csoport Benjáminja Kelemen Csaba decemberben szerelt le, s akkor került az elit brigádba, ahogy tréfából nevezik magukat Tolla- sék. Nagy Lajos ötvenéves, da szintén kapható a tréfára. Most éppen beteg, a többiek azonban a lelkemre kötötték, ki ne hagyjam a névsorból. — Mindenkinek megvan a feladata. Ha valaki beteg, szabadságra megy, a másik is elvégzi a munkáját, mert univerzális hentes minden brigádtag — dicsekszik a brigádvezető. Kasza Kálmán szerint nagyon sokat számít a rutin. — Minden húsdarabnál megvan a késforgatás trükkje. Ha nincs meg a rutin, elmarad az ember a többiektől. — Pedig itt nem lehet játszani, ez valuta itt — mutat a húsra Gelencsér Lajos. Egyetlen panasza a brigádnak, hogy nagyon mostoha körülmények között dolgoznak. A hűtőben helyezték el őket. Szűk a hely, nem lehet kialakítani a szalagot. Emiatt sok az anyagmozgatás és az anyagszállítás. Sokkal többet termelhetnének a brigádvezető szerint, ha megoldódna ez a gond. Csentericz Gyula elpanaszolta, hogy öten gumicsizmában kénytelenek dolgozni a hideg teremben, mert nem teszik rendbe a szőrcsizmákat. — Igazán méltányolhatnák a kérésünket — mondták a többiek is. Mostoha körülmények között készítik a kiváló minőségű sonkákat Tollasék. Jövőre, amikor megépül az új vágóhíd, megfelelő körülményeket teremt a brigádnak az üzem. Lajos Géza 'áradt, érzékeny lábat 'elfrissíti, megnyugtatni, csökkenti az izom- rőltetés okozta fáradt- '.got és az izületi fáj- ilmakat. A PED láb- alzsam fertőtlenítő, iz-