Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
Vasárnap, 1966. július 3. 5 SOMOGYi i i E P fc A r Az idén 52 millió téglával gyártunk többet, mint tavaly Több mint 1500 családi házhoz elegendő tégla kongresszusi felajánlásként Felkerestük az Építésügyi Minisztérium Tégla- és Cserépipari Trösztjének gazdasági igazgatóját, dr. Sónyi Tamást, hogy adjon tájékoztatást a téglaipar jelenlegi helyzetéről. — A téglaipar az utóbbi két évben több mint tizenegy százalékkal növelte termelését, mégis a növekvő igények további jelentős termelésnövelést, kapacitásbővítést kívánnak mondotta Sényi elvtárs. — Az ipar jelenleg teljes mértékben kihasználja kapacitását! a gyártás kora tavaszi kezdetétől az október végi zárásig termelnek a nyersgyártó üzemekben. Ez időszak alatt annyi nyers téglát kívánnak készíteni, ameny- nyi biztosítja a kemencék egész éves működtetését. Az Építésügyi Minisztérium és az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezete ez év elején újból szabályozta a téglaipari dolgozók munkarendjét. Meghatározott keretek között a műszárítós üzemekben folyamatos termelést vezettek be, másutt két műszakra álltak át, egyes üzemekben pedig váltott, tízórás műszakokban termelnek. A munkarendet általában úgy alakították ki, hogy az maximálisan biztosítsa a termelés növelését. Az iparág dolgozói a kongresszusi verseny keretében jelentős felajánlásokat tettek különösen a téli égetést szolgáló nyerstégla-termelési terv túlteljesítésére. Több mint 30 millió terven felüli nyers tégla termelésére vállalkoztak, s ez 1500 családi ház építéséhez elegendő téglamennyisé- get jelent. Az ez évi termelés fokozásán kívül nagy feladatai vannak az iparág dolgozóinak a téglaipar fejlesztésében is. Gyorsított eljárásban rövid határidővel kell beruházásokat elvégeznünk — részben saját erőnkből — ahhoz, hogy a következő évek fokozott téglaigényét kielégíthessük. Tizenkét gyárban hajtottunk Végre gyorsított beruházást és kilenc gyárban nagy rekonstrukciót; ezek 352 millió darab tégla többlettermelést biztosítanak a harmadik ötéves terv folyamán. Így fejlesztjük az Alföld területén a ceglédi téglagyárat, a debreceni, a bajdúszoboszlói és a tiszavas- vári gyárat. Nagy rekonstrukciót hajtunk végre a szegedi, a szentesi, a kunszentmártoMargitka takarékbetét-könyve Az OTP-nél nemrég eggyel gyarapodott a takarékbetétkönyvek száma. A könyvecske tulajdonosa Nász Margitka, a békéscsabai MÁV nevelőintézet lakója. A betétkönyvbe nem ő, hanem a barcsi vasútállomás öt szocialista brigádjának tagjai rakják a pénzt. Az árva kislánynak havonta száz forintot adnak. Eddig már mintegy 430 forintot írtak Margitka betétkönyvébe. Mire húszéves lesz, körülbelül hatezer forintja gyűlik össze. Amikor majd elindul az életbe, kiváltja a pénzt. Azt hiszem, szíve akkor hevesebben fog dobogni, mint máskor, és visszaemlékezik arra a néhány évre, amely a barcsi vasutasokkal való megismerkedése óta eltelt. Valószínűnek tartom, hogy sok kedves képre, epizódra gondol majd vissza. A legszívesebben talán 1966. június ló-re emlékezik, amikor először találkozott a barcsi vasutasokkal. Nagyon szép volt az a nap! Dombóvárig eléje utazott Lahr Erzsébet, az egykori iskolatárs, a barcsi állomás dolgozója. Barcson, az állomás egyik helyiségében vasutasok fogadták. Az állomásfőnök köszöntötte, és a szocialista brigádok segítségéről biztosította. Aztán megismertették vele a szolgálati helyeket, az ott dolgozó embereket. Nehezére esett a járás, fájt a beteg lába, de ment Őrömmel, ment egyik helyről a másikra ,,. A takarékpénztár ügyintézőinek kezén gyorsan végigszalad a könyvecske. Bizonyára nem gondolnak arra, hogy kik teszik a könyvbe a forintokat. Tudom, ez a könyvecske sohasem fog szemétbe kerülni. Margitka hálás gyerek. Komolyan veszi az életet. Becsüli az intézet gondoskodását is. Kitűnő tanuló. Kovács Béla, az intézet igazgatója ezt írta a szocialista brigád tagjainak: »Kis patronáltjuk, Nász Margitka megérdemli a bizalmat. Hiszem azt, ha nem is számítanak nemes tettükért hálára, nem jog eU feledkezni róla.« Margitka biztosan gondolni fog sok-sok év múltán is arra, hogy a könyvecskébe fizetésükért keményen dolgozó vasutasok, váltókezelők, forgalmisták, raktárosok tették a forintokat. Azért adták, hogy örömet szerezzenek egy kislánynak, akihez mostoha volt az élet. »Vállalásuk igaz kommunista szerétéiből fakadt. Emberszeretetről, megértésről és vasutas összetartozásról is tanúskodik« — írta az intézet igazgatója. Ezt a szeretetet nem lehet elfelejteni... Szegedi Nándor A Pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum levelező tagozatán — a jelentkezők számától függően — 1966-ban is indul első osztály Kaposváron. Jelentkezés és részletes tájékoztatás 1966. július 10-ig az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari V. személyzeti osztályán vagy a technikum igazgatóságán. (3949) ni és a fehérgyarmati téglagyárban. A Baiaton-vidék jobb ellátását szolgálja a kőröshegyi téglagyár gyorsított beruházása, és jelentős fejlesztést hajtunk végre a Dunántúl más területein is. Az új gyáraknál áttérünk az alagút- kemencés égetésre, és ezzel megszüntetjük ezekben az üzemekben az igen nehéz fizikai munkát jelentő körkemencés be- és kihordást. Általában arra törekszünk, hogy az anyagmozgatást minél jobban gépesítsük, automatizáljuk, és csatornaszárítók alkalmazásával csökkentsük, kiküszöböljük a termelésnek az időjárástól való nagymértékű függőségét. A téglán kíyül egyéb falazóanyagokkal is igyekszünk a lakosság ellátásán könnyíteni. A kazincbarcikai gyár termeléséből például a terv szerint mintegy 30 millió darab téglának megfelelő gázszilikát blokkot adunk át a kereskedelemnek. Itt is arra törekszünk, hogy a tervet mintegy 8 millió darab téglának megfelelő gázszilikát blokkal túlteljesítsük. Trösztünk azon munkálkodik, hogy megszűnjék az időnkénti téglahiány, és a rekonstrukciókkal, valamint az új téglagyári létesítmények termelésbe lépésével a tégla lekerüljön a hiánycikkek listájáról — fejezte be a tájékoztatót a Tégla- és Cserép- ipari Tröszt gazdasági igazgatója. Zs. L. Mi lesz q 67-es úttal? ESŐ UTÁN ÉL Tizenkét csőátereszt építenek Talajvódő erdősávra lenne szükség tőjét arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat — főként a járművezetőket —, tervezik-e, hogy a 67-es út életveszélyes szakaszain megszüntetik a balesetet előidézhető okokat. — Már a múlt évben terveztük ezt, de a 7-es főútvonal gyorsított ütemű építése lekötötte a vállalat erejét. Az idén azonban sort kerítünk erre a munkára is. Tizenkét csőátei-eszt építünk a legveszélyesebb helyeken, ezáltal gyorsabban elfolyik az esővíz, így a hordalék nem gyü- lemlik fel az árokban és az úton, hanem elfolyik az út alatt. Néhány kocsilejárót megszüntetünk. Ez szükségessé teszi azt, hogy a 67-es úttal párhuzamosan a szekerek számára utat alakítsunk ki. Űtőreinknek igen nehéz munkát ad egy-egy nagyobb eső után az iszapréteg eltakarítása. Az ő életüket is veszélyeztetik azok a járműveze- tők, akik figyelmetlenül ve!*■ zetnekÉrdemes lenne fölfigyelniük az út mellett földdel rendelkező termelőszövetkezeteknek arra, hogy az eső nem^ .... csak a közlekedést akadályozi llillif za, veszélyezteti az útra hordott agyagos-iszapos földdel, H hanem tönkreteszi, elhordja a termőréteget is! Helyes lenne — javasolta az igazgatómmmm Néhány perccel eső után a 67-es út egy szakasza. A 67-es úton csapadékos időben életveszélyes a közlekedés. Ezt nemcsak azok tapasztalják, akik először haladnak járművükkel a Bala- tonlelle—Kaposvár közötti úton, hanem azok is, akik bár A HARMADIK NAPON TVT yúlánk, széles vállú fiú. ’ Meztelen felsőteste már bronzszínű. Mellére és hátára csíkokat rajzolt a verejték. — Vezethetek? Csupa várakozás a tekintete. A főnök mosolyog. — Fogd a kormányt, és ügyelj mindenre. Szinte lángol a fiú arca a kalap alatt — Vigyázok, Imre bátyám. Elindul a nagy gép, a fiú délcegen ül a nyeregben. Az egyik vezető tréfásan utánakiált: — Feszes a tartásod, lazíts egy kicsit, mert elfáradsz. A fiú nem fordul hátra, nem hallja, vagy nem akarja meghallani. Imre bácsi, a kombájn parancsnoka szeretettel néz utána. — Ügyes gyerek. Meg kell hagyni, hogy nagyon ügyes. A fiú 16 éves. Fehér Béla a neve. Néhány napja segédvezető. Nagyatád mellett negyven hold árpát vágtak le. A fiú különben most lett harmadéves géplakatos-tanuló, közepesen végzett a második osztályban. Szülei gyári dolgozók. önként jelentkezett se- gédvezető-tanu- lón&k. Amikor kiér, beszélgetni hívom. Zavarba jön. — Azt mondják, ügyes vagy. Arattál már? A fejével int nemet. — Mit tudsz erről a gépről? — SZK—3-as kombájn, arat és csépel. — És még? — Komoly masina! — Hát azt tudod-e, hogy hány kaszás csinálná meg egynapi rendes munkátokat? — Azt mondják, sok kéne ahhoz. Ügy mondják, ötven is. — Mi a véleményed erről? Széles mosoly fakad az arcán. — Az, hogy ez egy jó masina. Nem is nyugszom addig, amíg ki nem ismerem. — Bírod a meleget? — Százszorta jobb itt, mint a tanteremben. — Meddig akarsz maradni? A főnökre néz, aztán így válaszol: — Ha engedik, végig. Amíg le nem fogy az összes gabona. Visszaül a gépre, és indít. A kalap hetykén áll a fején. Az öreg felíró csöndesen megszólal mellettünk. — Rohan ez az élet. Én ennyi idős koromban marokszedő meg kötélterítő voltam ... Szeretettel néz a hetyke kalapos fiú után. Németh Sándor és egy gépkocsi, amely az árokban kötött kL ismerik az útviszonyokat, mégis fölöslegesnek tartják az óvatosságot. A KPM és a közlekedési rendőrség a legveszélyesebb helyeken táblákat helyezettel, sokan azonban nem törődnek a figyelmeztetéssel. A napokban emiatt — az eső után 15 —20 centiméteres iszapréteg volt egyes útszakaszokon — több jármű egymásba rohant. Súlyosabb baleset ezúttal szerencsére nem történt. Dr. Zsila Gézát, a KPM Közúti Igazgatóságának vezeság vezetője —, ha ezeken a helyeken talajvédő erdő- és bokorsávokat telepítenének, vagy pedig gyümölcsösöket, mint a gamási bekötő út mellett és Balatonlelle előtt Az átereszek készítését hamarosan elkezdik, megszüntetik a kocsilejárókat is, a járművezetőknek azonban addig is nagyon óvatosan kell közlekedniük a 67-es úton! Szalai László HIRDETMÉNY A kaposvári cukorgyár érte íti mindazokat a férfi dolgozókat (18—50 éves korhatá ig), akik a szeptember első napjaiban meginduló répafeldolgozási üzemben munkát kívánnak vállalni, felvételűt végett jelentkezzenek. A jelentkezés miatt feline 'ült útiköltséget a gyár nem téríti meg. Jelentkezés a gy r munkaügyi osztályán hétköznapokon reggel 7 órától délután 4 óráig. Azok a dolgozók, akik már az előző ^vi üzemben is dolgoztak, és a gyártól postán értesítést kaptak, jelentkezniük nen kell. A Magyar Cukoripar Kaposvári Gyára (88569)
