Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

Vasárnap, 196« július 3 SOMOGYINfiFLAF Napjaink forradalmisága fel ilyen politikára s megvalósításának milyen módszerei- * * re van most szükségünk? Józan, átgondolt, megfon­tolt, a tényekkel gondosain számot vető, a lehetőségeiket re­álisain mérlegelő — ilyen jelzők tolulnak a toll hegyére. Eb aztán még egy: forradalmi. A kÖ2ibeletű felfogás mintha nem a korábban felsoroltakkal társítaná a forradalmiság fo­galmát. S valóban, olykor egyeseik hiányolják is politikánk­ból a forradalmi jelleget, vagy romantikus nosztalgiával idézik föl azokat az időket, amikor miég — úgymond — szükség volt a forradalmi hévre, lendületre. A dolog természeténél fogva felmerülhetnek ilyen kér­dések a győztes forradalommal szemben, amelynek már nemcsak rombolnia, hanem mindenekelőtt építenie kell. Leninnek is nékdszögezták szinte az Októberi Forradalom másnapján: megfeledkezett Október forradalmi hagyomá­nyairól Pedig Lenin nem tett mást, mint hogy nyomaték- kai figyelmeztetett a látványos, de elsietett és ezért álmeg­oldások veszélyeire, s hangsúlyozta a körültekintő, józan, lépésről lépésre haladó politika, giazdaságpolitika szüksé­gességét, amely az adott helyzetben a forradalom számára a legcélravezetőbb, és ennélfogva a legforradalmibb politika is volt. A történelmi analógia önmagában még nem bizonyíték, tanulságára azonban érdemes odafigyelni. Hiszen már akkor, Lenin idején is bebizonyosodott: az igazi forra­dalmi ság nem a jelszavak hangoztatásában s nem is a jó­zanságot nélkülöző, hübelebalázs kapkodásban rejlik, hanem a hétköznapi tetteikben, az állhatatosságot, kitartást, meg­fontoltságot igénylő mindennapos cselekedetekben. Es csak­is az ilyen cselekedetekben fejeződhet ki a forradalmiság most nálunk is. »Most« és »nálunk< nem fölösleges aláhúzni ezt, hi­szen a forradalmiság sohasem valamiféle légüres térben, hanem mindig konkrét, meghatározott körülmények között érvényesül. Ezért napjaink forradalmiságát nem választhat­juk el attól a nagy horderejű lépéstől, amire most készü­lünk: a gazdasági mechanizmus reformjaitól. Forradalmi feladat a mechanizmus reformja? Hiszen Itt olyan dolgokról esik szó, mint: biztosítsunk tágaíbb ér­vényesülési teret az áruviszonyoknak, a piacinak; a vállalati munka legfőbb mércéje a nyereség legyen; fokozzuk az egyén és a kollektívák anyagi érdekeltségét; jusson nagyobb szerephez a kereslet és a kínálat. Lelhet-e egy forradalmár jelszava, hogy »minél nagyobb nyereséget, miinél nagyobb jövedelmet-«? Lehet-e fegyvered között az elektronikus szá­mológép és a kalkuláció? Igen, lehet! Sőt, erősítsük felsaőSítóvá a föltételes mó­dot: lenme kell! Ha végig akarjuk vinni, ki akarjuk telje­sítem a hazánkban végbemenő szocialista forradalmait, nem Is cselekedhetünk nem is harcolhatunk másképpen. Es ebben a harcban nemhogy fölöslegesek, hanem na­gyon is szükségesek a forradalmáTtulajdonságok: a bátor­ság, a merészség, az új iránti érzék, a határozott szakítás az elavulttal, hiszen másfél évtizeden át belénk rögződött szemlélettel, vérünkké vált fogalmakkal, meggyökeresedett szokásokkal és módszerekkel ~J1 szakítanunk viszonylag rövid idő alatt. Üj kategóriák, új összefüggések, új fölis­merések kell hogy betöltsék gondolkodásunkat, beidegződött, valósággal reflex erejűvé vált cselekedeteket váltanak fel újabbak, korszerűbbek. Az új iránti nagyfokú forradalmi érzék most minden vezető, minden közéleti ember számára néBcülözhebetlen, mert enélkül aligha állhat helyt a társa­dalma fejlődés soron következő nagy próbáján. Ö nálló döntés, kezdeményezőkészség, bátorság, kocká­zat- és felelősségvállalás, vállalkozókedv, mozgé­konyság — olvashatjuk a párthatározatban; ilyen követel­ményeket támaszt a népgazdaság új irányítási rendszere a vállalatok vezetőivel és dolgozóival szemben. A minden kezdeményezéstől irtózó, kisszerű, a merész lépésekre gyáva vezető bukásra ítéltetett — az új mechanizmus igazi forra­dalmárokai követel minden gazdasági és társadalmi tiszt­ségbe. Olyan forradalmárokat, akiknél a merészség fcörültefcim- téssed, a kezdeményezőkészség megfontoltsággal, a kockázat- vállalás józansággal párosul. Mert moßt — még inkább, mint bármikor — ilyen forradalmiságra van szükségünk. Józan, lenini forradahmságra. Gy. L. Badacsonyra szegezett távcsövek Gömbpavilont állítanak fel a bogiári hegyen Mérlegen as tij vezetés (JA Ki kell jutnia a hulláimől^ből az Épiiletszakipaei Vállalatnak Négy hónappal ezelőtt mér­legre tettük a Somogy megyei Épületszakipari, Szolgáltató és Betonipari Vállalat tavalyi munkáját. Cikkünkben ele­meztük, miért került hullám­völgybe a vállalat. Annak, hogy veszteséggel zárták az évet, egyrészt az volt az oka, hogy a felügyeleti szervtől, a megyei tanácstól nem kapták meg a megfelelő támogatást, másrészt a vállalat vezetői rosszul irányítottak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága május) 3-i ülésén megállapította, hogy az 1 547 000 forint veszteség oka egyrészt szervezési, műszaki intézkedési, másrészt időjárá­si problémákra vezethető visz- sza. A tanácsi ipar az Épület­szakipari Vállalat miatt telje­sítette 97,4 százalékra a helyi- ipar-politikai tervét. A szak­ipari vállalat visszatérően nein tud megfelelni a lakosság meg­Nem ösztönzőek a kívánta minőségi követelmé­nyeknek és a határidőknek. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága határozatban írta elő, hogy a vállalat három éven bedül terven felül gazdálkodja ki az 1 041 000 forint tavalyi veszteséget. 506 000 forint vesz. teség nem a vállalat hibájából adódott, ezt a végrehajtó bi­zottság nem írta a számlájuk­ra. A megyei tanács vb ipari osztálya átfogó vizsgálatot tar­tott a közelmúltban az Épület­szakipari Vállalatnál, hogy feltárja a helyzetet a vállalat új vezetői előtt, segítsen ezál­tal a munkájukban. Az ipari osztály értékelte az eddig ho­zott intézkedéseket. Megálla­pította, hogy semmivel sem biztatóbb a helyzet, mint ta­valy. A vállalat nem a fő hi­bák kijavítására irányította erejét. Az első negyedévet egy­milliós veszteséggel zárta. normák és a bérek Több munkakörben pedig a munkaköri feladatok elvégzé­sét jutalmazzák. Bizalmatlanságot szül a rossz számlázás Nem szívesen ad megrende­lést a lakosság az Épületszak­ipari Vállalatnak, mert ros.;z minőségű munkát végez, nem fejezi be a munkákat határ­időre. A vizsgálat megállapí­totta, hogy több megrendelést nem kezdték meg a lakosság­nak, mert közületi munkára irányította a vállalat a mun­kásokat Az első negyedévben háromszázezer forintos mun­kaigényes szolgáltatással ma­radt adós a lakosságnak a vállalat. A lakosság idegenkedését fo­kozza a számlázásban tapasz­talt káosz. Az építő- és a szak­ipari számlázás egymástól el­térő árképzési irányelveken épül föl. A vállalat ennek elle­nére csak az építőiparban al­A vizsgálat leszögezte, hogy a négyféle bérezési forma (or­szágos és helyi norma, egy összegben utalványozott bér­forma, egyszerű időbér) nem segíti elő a termelékenység nö­velését. Az országos normákat — a technológiai fegyelem és a minőségi követelmények meg nem tartása miatt — tar­tósan túlteljesítik a dolgozók, pedig ezek a normák maga­sabb műszáki termelésszerve­zési színvonal figyelembevéte­lével készültek. A helyi nor­mák már a fölvételkor lazák voltak. Március 1-én vezették be az egyösszegű utalványo­zást. Ez a forma nem ösztön­ző a termelékenységre, a gaz­daságosságra, mert teljesen önkényesen állapítják meg a munkára fordítható bérhánya­dot. Így fordulhatott elő, hogy nyolc felvasalt keresztajtó és egy szétnyíló számyasáblak beépítésére kétszázhatvanhat munkaórát számoltak el! Ez egy munkás harminchárom napi teljesítményének felel meg! Ezt a bérformát minden műszaki megalapozottság és ügyviteli előkészítés nélkül ve­zették be. Mindjárt ösztönzőbb volna, ha meghatároznák, hogy mennyi idő alatt kell elvégez­ni a kiadott munkát A munkásoknak csupán negyven százaléka szakképzett. Legrosszabb az arány a kőmű­veseknél, pedig a vállalat ter­vének hetvenöt százaléka épí­tőipari tevékenység. Nincs megfelelő különbség a szak- és a betanított munkások bé­re között. Az idöbéresek töb­bet keresnek, mint a teljesít­ménybéresek (a dolgozók egy- hairmada dolgozik ebben a bér. formáiban). Elavult a munká­sok besorolása. A műszaki állomány kép­zettségi színvonala jóval ala­csonyabb az átlagosnál, mégis magasabb az átlagbére, mint például a sütőipari, a faipari vagy a vas- és fémipari válla­latnál, ahol a műszakiak kép­zettsége eléri az átlagos vagy az annál magasabb szintet. Az adminisztratív alkalmazottak nem képesek ellátni feladatu­kat a képzettség szerinti össze­tételük miatt A vállalat nem törekszik a föltételeknél az al­kalmazotti színvonal emelésé­re. Teljesen hibás a prémium­gazdálkodás. A prémium nem ösztönzi pluszteljesítményre a premizált kilenc műszaki és az egy adminisztratív dolgozót, mert a feladatok sablonosak. A megyei tanács vb ipari osztályának munkatársai a vizsgálatkor megállapították, hogy a Vöröshadsereg útján le­vő telepen szervezetlen az irá­nyítás, nincs ügyrend, munka­köri leírás, napi jelentés, ikta­tás, nem biztosították a társa­dalmi tulajdon védelmét Nem jó a betonelemek normája. Amíg azonban nincs kidolgo­zott gyártási technológia, nem alakíthatják ki a helyi normá­kat. Mivel se szabvány, se hi­vatalos anyaghorma nincs, na­gyon sok anyagot használ föl a telep. Az ellenőrzés szinte lehetet­len. A cementet a mozaik- üzemben tárolják, s annyit kalmazható felvonulási költsé­get felárat stb. számol el szak­ipari munka végzésekor is. Ezek a tételek megdrágítják az amúgy is költséges szolgál­tatást. A számlázást végzők teljesen tájékozatlanok, nem ismerik a rendeleteket, ezért az egész számlázási rendszer hibás, így súlyos veszteség éri a vállalatot, másrészt káro­sodnak a megrendelők. Ez ve­szélyezteti a vállalat tekinté­lyét, bizalmatlanságot szül a lakosságban. A vállalat belső ellennőre eljuttatta a vezető­séghez az érvényes rendelete­ket, azonban még mindig nem alkalmazták. Bizonytalanság tapasztalható az építőipari te­vékenység elszámolásában is. A vállalat nem nyújt kedvez­ményt a lakosságnak, a közül e- tek számlázásánál használt egységárgyűjteményt használ­ja. i a termelés használnak fel, amennyit akarnak. A sablonok rosszak, kopottak, senki sem ellenőrzi őket. Természetesen így több anyag fogy, a készáru mérete sem az előírt. Gyártástechno­lógia nincs, nem beszélhetünk az alapanyagok, a készáru mennyiségi és minőségi átvéte­léről. Nincs technológiai doku­mentáció, így az egész terme­lés szervezetlen, fegyelmezet­len. A telep minimális gépesí­tésével harminc százalékkal növelhető a termelés. Tizenkét-tizenkét szakágat foglal magában mind a ka­posvári, mind a balatoraboglári kirendeltség. Még a minimá­lis gépesítés sincs meg egyik ÍGY KÖNNYEBB IS, GYORSABB 15 kirendeltségen sem. Ügy kér­nek kölcsön darut, szivattyút, keverőt más vállalatoktól, ha szükségük van rá. Növeli az állásidőt, hogy egymásra vár­nak a szakmunkások, nem programozzák a részlegeket. A vizsgálat leszögezte, hogy a vállalat gépesítése nagyon rossz. Az elavult hagyományos technológia gátlója a minőségi és mennyiségi munkának. S a meglevő gépek tmlk-járól sem gondoskodik a vállalat. A tmk- rendszert teljesen új alapokra kell fektetni. Mintegy félmillió forint ér­tékű használaton kívüli álló­eszközt tártak fel az ipari osz­tály munkatársai. A nem hasz­nált gépek stb. rontják az ön­költséget. Százforintos egységár az újítóknak! Ahol ilyen gyönge a gépesí­tés, nagy szerepe van az újító- mozgalomnak. Sajnos, az Épü­letszakipari Vállalatnál ez teljesen visszaesett, mert nem bírálják el határidőre az újí­tásokat, nem kötnek szerződést rájuk. Nem ösztönző a díja­zás. Nem vették figyelembe, milyen eredményt hoz az újí­tás, százforintos eszmei díjjal szúrták ki az újítók szemét. Kényelmetlennek és terhesnek tartották, hogy kiszámítsák, milyen megtakarítással jár egy-egy újítás. Például az egyik majd húszezer forint megtakarítást hozott, az újító mégis csak száz forintot ka­pott. Két nagyobb újítás beve­zetése elhúzódik, pedig kifize­tődő volna megvalósítása. A szakszervezet se foglalkozott az újítómozgalommal, azért esett ennyire vissza. A több mint hetvenoldolas vizsgálati anyagból csak a leg­jellemzőbb hibákat ragadtuk ki. Ezek is bizonyítják, mi­lyen rosszul gazdálkodik erő­forrásaival a vállalat, milyen korszerűtlen a gyártási folya­mat a mozaiküzemben, mi­lyen szervezetlen, nem haté­kony a termelés. A vállalat termelése három merőben ellentétes tevékeny­ségből tevődik össze. A válla­latot elsősorban a vegyes javí­tó-szói gál tatásra hozták létre, ma viszont túlnyomórészt készárutermelésisel, építőipari kivitelezéssel foglalkozik, s csak harmandrendű az épület­karbantartó es -szakszerelő­ipari tevékenység. A vizsgálati anyag helyesen állapítja meg, hogy nem célszerű ez az össze­tétel, el kell dönteni, milyen iránybein fejlődjön tovább a vállalat Természetes, hogy a vizsgá­lat megállapításai nemcsak az új vezetőket, hanem a régieket is terhelik, hiszen alapvető ve­zetési, szervezési és irányítási hibák hátráltatják az előbbre jutást. Mint februári cükkünk­Baiatonföldváron, a Kilátó Presszó mögötti partoldalban tárolják a Budapesti Nemzet­közi Vásár egykori gömbpavi- lonját Sokáig függőben volt a sorsa, július 1-én azonban megegyeztek az illetékesek (Idegenforgalmi Hivatal or­szágos központja, siófoki hiva­tala, az ÉM Fémmunkás Válla­lat, a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat), hogy még az idén felállítják az idegen­forgalmi nevezetességnek szánt gömbpavilont a balatontooglá- íi Kilátó-dombon. A közösen megállapított me­netrend szerint a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat augusztus 15-ig látűzi a pavilon helyét, augusz­tus 30-ig pedig befejezi az ala­pozást. — Mi szállítjuk a helyszínre a tizenöt méter átmérőjű gömbpavilon részeit. Most tör­jük rajta a fejünket, hogvan vigyük fel a dombra a férnhá- romszögeket, az alapozásihoz a betont. Az az elképzelésünk, hogy felhúzószerkezetet szer- fcesástünk. Kocsiban utazik majd az alkatrész gépi csörlő segítségével a dombtetőre. Az alapozáson kívül felhúzunk egy kis épületet is, mi mázol­juk a pavilont — mondta Né­meth József, az építőipari vál­lalat főmérnöke. Amikor kész az alap, fölépí­tik az állványzatot Az ÉM Fémmunkás Vállalat szeptem­ber 5-én megkezdi a szerelést. Mivel néhány alkatrész elve­szett, a vállalat azokat is elké­szíti. A terv szerint október 15-én már áll a pavilon. A bogiári tanács murvás irtat építtet a tetőre. A tó felé eső meredek partoldalt védőfallal és -kor­láttal rekesztik el. A pavilonból csodálatos pa­noráma tárul majd a látoga­tók elé. Az Idegenforgalmi Hi­vatal nagy optikájú távcsöve­ket állít fel a kilátóban, hogy a kül- és belföldi turisták megcsodálhassák az északi par­tot. Legjobban a Badacsonyban gyönyörködhetnek majd, mi­vel erre esik a fő kilátás a gömbpavüonbüL A folyamkavics uszályból való kirakásának megkönnyítésere 20 meteres szallitoszala- got állítottak üzembe a barcsi községi kavicsbányában. A folyamkai icsot a Somogy és a Baranya megyei TÜZtP telepeknek, a tanács műkőüzemenek, a homokot pe­dis a MÁV-nak wáUftjáfc. ben is hangsúlyoztuk, mind­ezért a megyei tanács vb ipari osztálya is felelős volt. Hogy mivel tetézték a vállalat új vezetői a meglevő hibákat, s van-e kiút a hullámvölgyből, ezzel foglalkozik a következő cikk. Lajos Géza (Folytatjuk.) Férfi fehér garbó rövid ujjú. alkalmi áron, 16,50 Ft-ért most kapható a Somogy megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Válla­lat siófoki leértékelt áruk boltjában, (8869)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents