Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-22 / 172. szám
Péntek, 1966. július 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ahol könnyen beszél az elnök ÍBabócsán nemcsak aratnak Kezdeményez az exportbizotíság A Világítástechnika! Vállalat Kaposvári Gyárában néhány hónappal ezelőtt alakult meg az exportbizottság. Kezdeményezésére a pártszervezet felhívta a KISZ- fiatalokat, válogassák ki a Pécsről érkezett porcelánokból a jó minőségűeket. (Pécsről ugyanis sok rossz porcelánt küldtek, s válogatásával értékes időt veszítettek a biztosítóbetétek szerelői.) Miután a KISZ-fiatalok kiválogatták a jó porcelánokat, sokkal gyorsabban dolgozhattak a szereidé munkásai. Az illesztőcsavart — ugyancsak a bizottság kezdeményezésére — is kiválogatják. Ez is gyorsítja a munkát. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült teljesíteniük az első félévi exporttervet. Az egyik műszaki értekezleten Németh Gyula, az üzem párttitkára kijelentette: az exportbizottságnak az eddiginél többet kell tennie az exportterv teljesítéséért. Maczó József termelési osztályvezető így foglalta össze a tennivalókat: A bizottságnak föl kell hívnia a dolgozók figyelmét az export fontosságára; a bizottság tagjainak saját munkaterületükön alaposabban kell foglalkozniuk az exporttal ; végül a bizottságnak el kell mennie a Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyárának anyagot szállító üzemekbe, és elő kell mozdítania az üzemek között a jó együttműködést. Ha az említett feladatokat végrehajtják, akkor december 15-ig teljesíthetik az exporttervet. Meghitt hangulatú házi ünnepségen írták alá a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Pécsi Postaigazgatóság és a Somogy megyei Távközlési Üzem szocialista szerződését. A BHG Szikra-brigádja az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére vállalta, hogy o kaposvári telefonközpont bővítését 1967. március 31-e helyett már ez év december 30- ra befejezik. A posta dolgozói viszont megígérték, hogy biztosítják a központ egységeinek folyamatos átvételét, és az év végéig ahol a jelenlegi hálózat ezt lehetővé teszi, száz új állomást is bekötnek. Hogyan lehetséges a szerelési idő ilyen mértékű megrövidítése? Csakis tökéletes együttműködéssel. S ebben nemcsak a Szikra-brigádnak és a kaposvári szerelőknek kell részt venniük: nagy rész hárul a BHG gyártó- és tervezőrészlegeire is. A legnehezebb mégis a szerelők dolga. A központ kétezres kapacitását újabb kétezer állomással bővíteni nehezebb munka, mintegy egészen új, ötezres központ szerelése. Hiszen az előfizetőknek mindebből semmit sem szabad észrevenniük. Rengeteg vesződségbe kerül, és nagyon Felújított fűrészgat- terunkon tsz-ek és magánosok részére bármilyen RÖNK FELVÁGÁSÁT deszkának, lécnek és egyéb fűrészárunak azonnalra vállaljuk. FMSZ, GÖLLE. (3964) Először azt hittem, tréfa. Balatonszentgyörgyön hallattam a beszélgetést: — Bezzeg a kéthelyi elnök könnyen beszél. Annak bizony nem fáj a feje... __ ?! — Ott, kérem, okosan csinálják a dolgokat. A fiatalok jobban húznak a szövetkezethez, mint a városban bármelyik üzemhez. Ha kimegy a határba, száz fiatalt is összeszámolhat. Ügy bizony! Okosan vezetnek Kéthelyen. — Hogyan? A titkukat nem ismerik? — Sajnos, nem. Nem mondják el azt senkinek. Megtört a jég A falu központjában van az Aranykalász Termelőszövetkezet emeletes irodaháza. Fáró László elnököt keresem. Azt mondják, kint van a majorban, egy idős állattenyésztővel járja az istállókat. — Már végeztek — közük az állatgondozók. — Éppen I sok éjszakai munkát kíván a beszélgetések zavartalanságának biztosítása. Mi ösztönzi őket? — A BHG számára mindez veszteséget jelent. Hiszen a rövidebb idő alatt elvégzett munkáért kevesebbet számlázhatnak. De ezt is vállalják, mert tudják, hogy a három hónap nyereség a posta számára igen nagy jelentőségű, iá szerződés megkötése után többé, nem mint kivitelező és megrendelő állnak szemben egymással. A népgazdaság érdekeiért érzett felelősség megszünteti az ellentéteket. A Pécsi Postaigazgatóság és a budapesti üzem az utóbbi években szinte jó baráti viszonyba került egymással. — Az ország igazgatóságai közül a pécsiekkel tartjuk a legszorosabb kapcsolatot — mondják a Beloiannisz dolgozód. — Ez a szerződés is ennek a barátságnak a megnyilvánulása. A Budapesti Távbeszélő Igazgatósággal már több hasonló szerződést kötöttünk. Ezeknek a tapasztalatait és a pécsiek iránti rokonszenvünk a biztosítéka annak, hogy amit vállaltunk, teljesítjük. És a folytatás? A szóban forgó munka egy kereken húszmilliós beruházás első üteme. Tízmillió jut ebből a központ és tízmillió a hálózat bővítésére. S az így megnövekedett kapacitás 1980-ig elegendő lesz. Jelenleg körülbelül ötszáz igénylő várja, hogy telefont kapjon, s a központnak az ideális húsz helyett csupán két százalék kapacitástartaléka van. Ezért kell sokszor hosszasan várni a búgó jelre. Az év végére a központ túlterhelése megszűnik, és száz új állomást is fölszerelnek. A többi igényt a következő két évben a hálózat kiépítésével fokozatosan elégítik ki. Ezzel a kaposvári telefonhálózat országosan is előkelő helyre kerül, s a távválasztó központ idővel lehetővé teszi budapesti és pécsi állomások közvetlen hívását is. A szocialista szerződésben vállaltak ennek a fejlődésnek első lépcsőjét jelentik. Molnár László öt perce ment el az elinök. Azt mondta, a kertészetben nézi meg a munkát. Irány a kertészet. Az önkéntes kísérő útközben szíves szóval magyaráz. — így dologidőben az elnök csak kora reggel és késő este van az irodában. Napközben a határt járja. Kint van az emberek között. Ötven körüli, napszítta arcú ember a kísérőm Egy ideig hallgat, aztán rám kérdez: — És mivégböl keresi Lacit, ha nem titok? — Hát éppen bizalmas ügyben. Ügy hallottuk, tatok van a fiatalok körül. — Nálunk? Nincs ezekkel semmi baj! — Azt nem értik másutt, hogy hogyan, mivel tartják itthon őket. — Erre bizony én sem tudok válaszolni. Legjobb, ha a Lacit kérdezik meg. — Tényleg sok a fiatal? — Hát kérem, van annyi, hogy sok faluban irigyelnek bennünket. A dűlőúton víztócsákban fürdik a nap. Gyalogosan megyünk továbo. — Áálunk som voltak ám az elején! Az első közös tavaszon majd minden szülő útilaput kötött a gyereke talpa alá Azt mondták, kapóra jön majd a készpénzes kereset. Két éve van változás. Ügy megtört a jég, hogy ezzel még a legbátrabbak sem mertek számolni ... A kertészetben több mint hatvan lány, fiatalasszony és két szem férfi dolgozik. — Az elnök? Éppen most ment el. A hegyre. Az új szőlőbe. A másik dűlőúton még látni a szekeret. — Ha igyekeznek, még eléje csapázhatnak. Vízmosásos, afcácoal szegélyezett szurdokokban megyünk a hegyre. Ahogy felérünk, egyszerre kitárul előttünk a táj. Alattunk a falu. Északon a Balaton. A túloldali hegyek olyan kékek, mint reggel a búzavirág. Az elnök ott áll a betonoszlopok végtelennek tetsző sora előtt, és szélesen mosolyog. — Ugye, csodálatos? Innen mindenből csak a szépet látja az ember. Ha- itt megállók, öt perc alatt kipihenem magam. Csönd van. Aztán a gyümölcsösben trillázni kezd egy rigó, őszinte számvetés — Titok?... Nincs nekünk titkunk senki előtt. Sőt! Amit tettünk, alaposan és nagyon körültekintően megvitattuk. Kilencen ülünk az asztal mellett: Szabó József, Kúti Jenő, Szabó Lajos növény- termesztési brigádvezető, Tüske Sándor gépcsoportvezető, Balázs Imre fogatos brigádvezető, Mikié Vilmos főagromómus, Tóth Lajos párttitkár és Fáró László elnök meg én. Az elnök kezdi: — Kezdetben nálunk is, mint sok más faluban, az itthon maradásnak még a gondolatától is idegenkedtek a fiatalok. Szinte kivétel nélkül mindenki máshol kereste a boldogulását. A szülők is, mi is tudtuk, hogy így nagyon nehezen lehet előrelépni. Az átlagos életkor ötven- öit-hatvan év között mozgott. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy ez tarthatatlan állapot A megoldást javasló vélemények mégis megoszlottak. Akadtak olyanok, akik úgy akartak változtatni a helyzeten, hogy a jövőben egyetlen fiatalt se engedjünk el a falubóL Egy másik tábor — főleg a gyermektelenek — azt javasolták, hivatalosan hozassuk haza a különböző helyeken dolgozó legényeket és lányokat Amint mondtam, a legokosabb javaslatot fogadtuk ei. Az idegenben dolgozó fiatalok zöme ezer—ezerkétszáz forintot keresett havonta. Kiszámítottuk, hogy ennyit vagy ennél lényegesen többet tudunk mi is biztosítani. Ügy döntöttünk, hogy a fiataloknak havi fizetést adunk. Ezzel a határozattal mindenki egyetértett. — Hát így történt — folytatja a párttitkár. — Beszélgettünk a szülőkkel, fölkerestük a gyerekeket. Megértették, hogy jót akarunk. A közösségnek is meg a fiataloknak is. A főagronómus veszi át a szót. Fiatal ő is, tavaly végzett az egyetemen. Itt volt gyakornok, s annyira megszerette a falut, hogy itt akar gyökeret ereszteni. Adatokat sorol: — Hazajöttek az erdészettől, az állami gazdaságtól, a Finommechanikai Vállalattól, az Útfenntartótól, és még ki tudja, honnan nem. Pontosan száz — tizenöt és huszonnyolc év közötti — fiatalunk van. Mindannyian egész éven át dolgoznak. Eddig húsz fiatal szerzett mezőgazdasági szakmunkás-bizonyítványt. Szeretik a munkájukat, öröm dolgozni velük. A brigádvezetők is elismerően nyilatkoznak róluk, örülnek annak, hogy győzött az ésszerűség. — Nehéz volt ez a győzelem? Mindenki mosolyog a kérdésen. Övék a szó A szövetkezet párttitkára adta a tanácsot: — Hallgassa meg őket is. Magam is kíváncsi vagyok a véleményükre. Még kora délelőtt a sízöIő- hegyen jegyeztem le az égjük fiú szavait. Ezt mondta: — Nekünk tizenkét holdunk volt, de én már nem dolgoztam a földben. Ahogy kiálltam az iskolából, édesapám beajánlott az állami gazdasághoz. Én szerettem volna itthon maradni, de ők nem engedték. Még akkor is nehezteltek rám, amikor hazajöttem, pedig idehaza lényegesen többet keresek, mint a gazdaságban.. . Nagy Imre gépszerelő a Marcali Gépállomásról jött haza. — Sokkal jobb itthon. Szelíd szavú, hallgatag legény. Tömören fogalmaz: — Éppen úgy megvan a pénzem, mint a gépállomáson. És ami lényeges, nagyszerűen megértjük egymást A vezetőség mindenben támogat bennünket. Még ifjúsági klubunk is van. A lányok: Horváth Ilonka, Turcsi Marika, Szita Marika és Fehér Marika vidámabban kezdik: — Tessék elhinni, nálunk minden van ... És sorolják is közösen: — Először is ősszel bankett, tavasszal majális. Azonkívül májusfa, kitáncolás. Ez a mostani többet ért, mint a legnagyobb bál, mindenki nagyon jól érezte magát, még az öregek is táncra perdültek .; . Egymásra néznek, kacagnak. — Majdnem elfeledkeztünk a kirándulásokról. Most például a Duna-kanyarba látogatunk el. Az elnök elv- táns meg a vezetőség szervezi. — Mindenünk megvan — folytatja Horváth Ilonka —, klub, szélesvásznú mozi, szép könyvtár, presszó. — És ellentét. Így hallottam. Valóban igaz? — Hát... — Az csak játék. Egy éve állandó a vetélkedés a szőlészek és a kertészek között. Mindkét brigád többet és jobbat akar adni. Ügy összetartanak, mintha mindannyian jó testvérek volnának. Búcsúzóul megkérdezem: — Mi lenne, ha holnap a szülők mindenkit eltiltanának a szövetkezettől? Egészséges, nagy kacaj a válasz. — Akkor csalódnának. Tessék elhinni, mindenki jönne akkor is ... Németh Sándor A babócsai Üj Világ Termelőszövetkezetben is befejezéshez közeledik a gobnabe- takarítás. A nagy munka mellett egyéb tennivalók is folynak. Megkezdték annak az útnak az építését, amely a falut köti majd össze a termelőszövetkezet majorjával. Jelenleg az alapozó földmunkákat végzik földkiemelő géppel, földgyaluval és több dömperrel (első képünk), hogy a tervezett határidőre, szeptember végére elkészüljön az egy kilométer hosszú bekötő út Mintalegelőt létesítettek az idén az Üj Világ Termelő- szövetkezetben. A barcsi járás tsz-vezetőinek itt rendeztek bemutatókat a korszerű legeltetésről és gyepgazdálkodásról. A villanypásztor azóta is zavartalanul üzemel a szövetkezetiek nagy megelégedésére. Több mint száz szarvas- marha talál bőséges eleséget ezen a mintegy ötven hold legelőn. A gyepterületet dróthuzalok osztják keskeny sávokra, a jószág csak itt legelhet. A lelegelt szakaszt azonnal műtrágyázzák, hogy a következő hozam is nagy legyen. A módszeres legeltetéssel elérték, amire még nem volt példa a községben: a legelő egyes részein olyan gazdag a fűhozam, hogy kaszálni lehet. Az állatok pedig már megszokták a fegyelmezett legeltetést: felsorakoznak a gyenge árammal telített huzal mellett Valóban tiszta munkát végeznek: mögöttük olyan a terület, mintha lekaszálták volna (második képünk). Közel a Drávához gépek zaja veri föl a füzes csöndjét Nem régóta üzemel a folyó egyik holtágában az Üj Világ Tsz kavicsbányája. Általában hét gépet foglalkoztatnak. A markoló egymás után tölti meg a pótkocsikat, s indulhat a szállítmány a vasútállomásra (harmadik képünk). A tervek szerint 450 000 forint bevételt kellene »kihozniuk« a bányából, de a számítások arra mutatnak, hogy meghaladják a félmilliós bevételt. Már most 300 000 forintnál tartanak, s az útépítéshez még sok-sok vagon kavicsot vásárol a vállalat. Értesítjük az építtetőket, hogy vállalatunk megkezdte az 1967. évre szóló építési szerződések megkötését. A szerződéskötéshez az 1/1961. OT—PM—ÉM sz. vhr-ben meghatározott kellékek szükségesek. Kérjük az építtetőket, hogy a szerződéseket lehetőleg mielőbb kössék meg, mert az előbb jelentkezőknek elsőbbséget biztosítunk. Somogy megvei Útépítő Vállalat, Kaposvár, Árok u. 4. Telefon: 22-55. (88832) Kongresszusi napló Új érre átadják a kibővített telefonközpontot A kaposvári posta szocialista szerződést kötött a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárral
