Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

SOMOGY1 SEPLAP ' ÜSSESEB Vasárnap, 1966. július 3. Brezsnyev Bukarestben Szovjet küldöttség utazott Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának vezetésével szom­baton repülőgépen Bukarest­be. A küldöttség részt vesz a Varsói Szerződéshez tartozó országok politikai tanácskozó testületének értekezletén. Ko­szigin elnök, Gromiko külügy­miniszter, Malinovszkij mar­sall, honvédelmi miniszter és más személyiségek tartoznak a küldöttséghez. (MTI) Francia atomrobbantás Párizsban és Papeetében egyidejűleg hivatalos közle­ményt hoztak nyilvánosságra arról, hogy Franciaország szombaton délután végrehaj­totta első nukleáris kísérleti robbantását a Csendes-óceán térségében. A közlemény szerint a kí­sérletet Mururoa korallszige- tének tava fölött hajtották végre 16 óra 34 perckor. A FRANCIA MINISZTERTANÁCS De Gaulle elégedett szovjetunióbeli útjával A francia kormány elítéli a VDK bombázását De Gaulle Moszkvából visszatérve szombaton rendkívüli minisztertanácsra hívta össze a kormány tagjait. Az ülésen Couve de Murville külügyminiszter beszámolt a köztársasági elnök Szovjetunióban tett látogatásának tapasztalatairól és eredményeiről. De Gaulle maga is értékelte útját, és méltatta a moszk­vai tárgyalások jelentőségét, francia A francia külügyminiszter beszámolójában hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetők meg­különböztetett fogadtatásban részesítették a francia köz- társasági elnököt, és a francia küldöttségre rendkívül nagy hatást tett a szovjet lakosság részéről mindenütt tapasztalt meleg rokonszenv. A minisz­ter aláhúzta a Moszkvában megkötött francia—szovjet egyezmények és a látogatás végén aláirt közös nyilatkozat fontosságát A francia kormánynak az robbanás hatóereje a taktikai a véleménye — mondotta a nagyságrendbe tartozik. I miniszter —, hogy az európai _________________ _ légkör megjavításával ki le­het alakítani a tárgyalás és a rendezés föltételeit azokban a kérdésekben is, amelyekben ma még eltérőek a vélemé­nyek. A kormány szóvivője elmon­NEMZETI HŐS E lőbb börtönbe kiátkozták. Azután vetették, és embertelenül megkínozták. Végül bestiálisán megölték. Szerte a világon ünnepelt a kolonialista és neokolonialista klikkek vezérkara. Belgium, Portugália és az angol—ame­rikai monopolisták reakciós fellegvárainak tornyára fel­húzták a politikai kalózok győzelmi lobogóját. Azt hit­ték, örökké tart majd győ­zelmük. És most? Bármi legyen a világ köz­véleményének véleménye Mo- buturól, Kongó jelenlegi telj­hatalmú uráról; és bármerre vezessen is eljövendő politi­kai fejlődése — tény az, hogy rehabilitálta Lumumbát. Nem­zeti hősnek deklarálta, szob­rot emeltet emlékére, Kinsha­sa főutcáját — az eddigi III. Lipót sugárutat — róla ne­vezi el. És amikor a kongói tömegek Mobutu felszólítására néma csenddel hódoltak Lumumba emlékezetének — történt vala­mi, aminek nem mindenna­piak a tanulságai. Mobutu, akarta vagy nem akarta — szembekerült a gyarmatosítók­kal. Kénytelen ellentmondani az idegen tőkéscsoportok ha­tártalan falánkságának. És ha nem akarja végképpen és becstelenül a gyarmati szol­gaságba visszazüllesztenl or­szágát — akkor Lumumba út­ját kell követnie. Gizenga megszökött börtöné­ből. Ez aligha véletlen. Lu­mumba hivatalosan is vissza­térhetett a nép szívébe. Ez még kevésbé véletlen. Hatal­mas erő a népek harci akara­ta függetlenségükért és sza­badságukért. Ez a végső ta­nulság, akár megértik ezt az idők kerekét visszafordítani akarók, akár nem ... Elnök akar lenni Da Costa E Silva brazíliai hadügyminiszter, az október­ben tartandó elnökválasztás egyik jelöltje az alkotmányos intézkedésnek megfelelően le­mondott tisztségéről, és helyé­re Ademar de Queiroz mar­dotta, hogy De Gaulle a mi­nisztertanács ülésén nagy meg-' elégedéssel nyilatkozott útjá­nak tapasztalatairól, és köszönetét fejezte ki a szovjet vezetőknek, és a Szovjetunió népének. A köztársasági elnök is alá­húzta a két ország közeledé­sének és növekvő együttmű­ködésének jelentőségét. Kifej­tette, hogy Franciaország ez­zel a politikájával Európa ér­dekeit és az egész világ bé­kéjét kívánja szolgálni. A minisztertanács a vietna­mi helyzetet is megvitatta. De Gaulle és a kormány újból elítélte az Észak- Yietnam elleni bombatá­madásokat. A francia kormánynak meg­győződése, hogy Hanoi és Hai­phong bombázása Csak súlyos­bítja a helyzetet, és megne­hezíti a konfliktus békés ren­dezését. (MTI) Épül a KGST-palota Moszkvában a Moszkva folyó partján a KGST-szék- ház építkezése elérte a ter­vezett százméteres magassá­got. Tető alá került az épü­let 30. emelete. A KGST- komplexum három részből áll: a felhőkarcoló-szerű ad­minisztratív épületből, az amfiteátrum-szerű tanácsko­zó épületből, amelyben ét­termet is elhelyeznek és a 12 emeletes KGST-szálló- ból. A KGST-tagállamok arányos hozzájárulásával folyó építkezés 1967 őszére, a Nagy Októberi Forrada­lom 50 évfordulójára feje­ződik be. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának határozatai • Átszervezik az állambiztonsági szerveket • Átszervezik és megerősítik a JKSZ-t • Sztefanovicsot és Rankovicsot leváltották Tito: Amiről szó van, az egy csoport frakciós harca, harc a hatalomért Befejeződött a matrózsztrájk Péntekről szombatra virra­dóra Nagy-Britannia kikötői­ből kifutottak az első angol hajók, amelyeket csaknem hét héten át lehorgonyzótt a mat­rózsztrájk. Számos kikötőben a matrózok csak a legnagyobb vonakodással szavazták meg a munka fölvételét. Viharos hangulatú gyűléseken támad­ták Wilson miniszterelnököt a tengerész-szakszervezet ellen indított »►boszorkányüldöző hadjárata-« miatt, és bőségesen kijutott a bírálatokból a szakszervezet vezetőinek : is, amiért hozzájárultak a komp­romisszumos kiegyezéshez. Hazaviszik Abdel Kader hamvait A szíriai és az algériai kor­mány megegyezett abban, hogy hazaszállítják Damasz- kuszból Algírba a nagy algé­riai szabadságharcos Abdel Kader emír hamvait. Abdel Kader a francia koJonialista hódítók ellen népi ellenállási harcot vezetett. A harc buká­sa után száműzetésbe ment, s Szíriában halt meg 1883-ban. Koporsóját repülőgépen szál­lítják Algírba, ahol a repülő­téren Bumedien elnök vezeté­sével küldöttség várja a nagy algériai hazafi hamvait. sálit nevezték ki. Értesítjük vevőinket, hogy vas III. raktárunk július 15-30-ig leltározást tart. Ez idő alatt ebben a raktárban az árukiadás szünetel. Somogy~Zala megyei Vas- és Mfűsxalti Nagykereskedelmi Vállalat, Kaposvttr (88554) Vér díj at tűztek ki a szökevények fejére A kardok támogatják Aref elnököt Az Aref-kormány ezer iraki a biztonsági erőknek a szőke­dollár vérdíjat tűzött ki a szökevény puccsisták fejére. A bagdadi rádió szombati je­lentése szerint 13 katonai és 12 polgári személyt köröznek, ez utóbbiak között három volt kabinetminisztert A rádió fel­szólítja a lakosságot, segítsen vények kézre kerítésében. A MEN hírügynökség Bag­dadból keltezett jelentése sze­rint edíüéQite az államcsínykí­sérletet, és támogatásáról biz­tosította Arefet Habib Moha­med Karem, Barzani kurd ve­zér titkára, valamint más kurd személyiségek is. (MTI) A Hold helyett a Föld körül kering az Explorer Hírügynökségi jelentések szerirut az Egyesült Államok­ban a Cape Kennedy támasz­pontról felbocsátottak egy ExplOrer-típusú mesterséges holdat A mesterséges hold megnyújtott elliptikus pályán kering a Föld körül, miután az eredeti tervek kudarcot vallottak. Az amerikaiak Hold körüli pályára akarták juttatni ezt a 93 kilogrammos Bolygóközi monitorállomás elnevezésű mesterséges holdjukat de a kísérlet nem sikerült mert túlságosain nagy volt a felbo­csátott égi jármű sebessége. Arra kényszerültek, hogy Főid körüli pályára tereljék. A mesterséges hold 14 napon át kering majd a Földünk körül. Nyolc év alatt az amerikai­ak eddig hétszer vallottak ku­darcot Hol ’ körüli mestersé­ges hold felfuttatásával. (MTI) Győzött a SECAM 3. Rádió és televíziós szakem­berek nemzetközi tanácskozá­sán szavazással döntötték el, hogy a színes televíziózásban mely országok kísérletezték ki a legjobb eljárást A legtöbb szavazatot a SECAM 3. francia színes televízió kapta. Nemzetközi tiltakozás a VDK terrorbombázása ellen (Folytatás az 1. oldalról.) bombázása, valamint Johnson nyilatkozata a támadások folytatásáról. Rusk amerikai külügyminiszter július 5-e és 7-e között Japánba látogat, és ekkor Szato japán miniszter- elnök közölni fogja vele, hogy Japán ellenzi az amerikai lé­gitámadások további kiterjesz­tését. Nilsson svéd külügyminisz­ter pénteken tv-nyilatkozat- ban jelentette ki, hogy Hanoi és Haiphong bombázása rend­kívül sajnálatos. Nyilatkozatban tiltakozott Hanoi és Haiphong bombázá­sa ellen a KNDK külügymi­nisztériuma. Üj-Delhiben pénteken öt­száz főnyi tömeg »Halál John- sonra/« kiáltásokkal rohanta meg az Egyesült Államok nagykövetségét, és csak az erős rendőrkordon tartóztatta fel őket. Calcuttában indiai diákok feldúlták az amerikai könyvtár épületét, és felgyúj­tották a bútorokat. Dán pa­cifisták tüntetést rendeztek az aalborgi kikötőben két ame­rikai romboló előtt, amelyek udvariassági látogatásra ér­keztek Dániába. Amszterdam­ban pénteken fiatalokból álló tömeg tüntetett az amerikaiak vietnami politikája ellen. A rendőrség 85 tüntetőt, köztük 17 lányt őrizetbe vett. Rusk amerikai külügymi­niszter a SEATO üléséről Ma­nilába érkezett, hogy Morcos Fülöp-szigeti elnökkel a viet­nami háborúról tárgyaljon. A repülőtéren adott nyilatkoza­tában Rusk kijelentette, nem kíván foglalkozni azzal a rea­gálással, amelyet Hanoi és Haiphong amerikai részről tör­tént bombázása váltott ki. A külügyminiszter kijelentette, kívánatosnak tartaná a Sai­gon! kormányt jelenleg segítő országok képviselőinek talál­kozóját. Fokozódó szolidaritás Somogybán a hős vietnami néppel Nem csitulnak a felháboro­dás hullámai az amerikai im­perialisták vietnami kaloz- bombázásai miatt Tegnap Kaposvár több üzemében — így a Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárának há­rom részlegében is —a Kom­munista Ifjúsági Szövetség szolidaritási röpgyűlést hivott össze, melyen a fiatalok mélységesen elítélték a hábo­rús kalandorok akcióit a la­kott területek, és főleg a fő­város, Hanoi bombázását Ugyancsak szolidaritási röp­gyűlést rendeztek a kaposvári kórházban is. A megjelentek táviratot küldtek a KISZ köz­ponti bizottságához azzal, hogy továbbítsa az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövetségé, hez. A táviratban a kalóztá­madások azonnali megszünte­tését és a vietnami béke meg­teremtését sürgették. A Tanjug hírügynökség köz­li Brioni szigetéről: A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának pénteki ülésén beszá­moló hangzott el az állam­biztonsági szervek munkájá­ról, e szervek irányításának módszereiről és a hivatali funkcióik betöitése közben ta­pasztalt visszaélésekről. A be­számolót a központi bizottság végrehajtó bizottsága által szervezett munkabizottság el­nöke, Krszte Crvenkovszki ter­jesztette elő. Kifejtette, hogy a munka- bizottság tevékenysége nehéz­ségekbe ütközött, mert az ál­lambiztonsági funkcionáriusok egy része elzárkózott a mun­kabizottság kérdésének meg­válaszolása elől, nem volt őszinte, kerülte a beszélgeté­seket. Crvenkovszki javasolta, hogy á tények tökéletes megvilágí­tása és a visszaélések szer. vezőinek megfékezése céljá­ból állami különbizottság foly­tassa a nyomozást A plénum Crvenkovszki in­dítványát elfogadta. A plénum Veljko Vlahovics javaslatára 42 tagú bizottságot választott a JKSZ átszervezése és to­vábbfejlesztése kérdéseinek tanulmányozására. A JKSZ átszervezésére és fejlesztésére vonatkozó előterjesztésit az ülés elfogadta. A bizottság tagjai között van V. Bakarics, K. Crvenkovszki, E. Kardelj, M, Todorovics és Veljko Vlaho­vics. Az állarmbiztonsági szerve­zet egyes szerveinek munkájá­ban megnyilvánult bizonyos torzulásokkal foglalkozva Ti­to, a párt főtitkára megállapí­totta: — Hibát követtünk el az­zal, hogy hagytuk, állambiz­tonsági szerveink úgyszólván gondoskodjanak magukról az elmúlt húsz és még több év alatti működésük idején. És ez Rankovics elvtárs hatáskö­rébe tartozott Mind Ranko­vics elvtársban, mind pedig az állambiztonsági szolgálat­ban oly nagyon bíztunk, hogy egyetlenegyszer sem vitattuk meg az állambiztonsági szol­gálattal kapcsolatos kérdése­ket végrehajtó bizottságunk ülésein. De hát lehet-e egyet­len szervezet vagy szerv ilyen hosszú ideig a párt ellenőrzé­se, a pártvezetőség ellenőrzé­se nélkül? Ez persze a mi hi­bánk. Fokozatosan rájöttünk, hogy ezek a torzulások milyen hi­hetetlen arányokat öltöttek. Most pedig már nyilvánvaló­vá vált — és véleményem sze­rint ezt a jövőben méginkább megértjük majd —, hogy miért nem tudtuk végrehajtani a plénumokon és kongresszuso­kon, elsősorban a VIII. kong­resszuson elfogadott határoza­tokat. Ez utóbbit követően ugyanis valamiféle pangás állt be, a dolgok valahogy nem mentek. Amiről szó van, az egy cso­port frakciós harca, harc a hatalomért. Másként hogyan történhetett volna, hogy 1962 után, amikor a dolgot meg­tárgyaltuk, ezek az ügyek még élesebben ismét felszínre ke­rültek. Ügy vélem, a további vizs­gálatnak ebben az irányban kell kiindulnia, hogy sikeres legyen. Mert ami történt, az fenyegeti népünk egységét, ve szélyt jelent a kommunisták szövetségére és annak egysé­gére — egyszóval, veszélyez­teti szocialista fejlődésünket. Ezen a plénumon, elvtár­sak, döntő fontosságú kérdés­ről van szó: pártunk felépü­léséről, a belbiztonsági szol­gálatnak a párttól való külön­választásáról, arról, hogy mint eddig, többé ne keverjük ösz- sze a két dolgot, a belbizton­sági szolgálat ne telepedjék a pártra. Most erről van szó. Szembe kell néznünk a té­nyekkel, és olyan határozato­kat kell hoznunk, amelyek elősegítik, nem pedig hátrál­tatják további fejlődésünket. A JKSZ KB ülése Tito fő­titkár beszéde, a JKSZ KB különbizottságának jelentése és megvitatása után egyhan­gúlag határozatot fogadott el az állambiztonsági szervek helyzetéről, vezetési módsze­reiről és az állambiztomsági szervekben mutatkozott visz- szaélésekrőL A plénum határozata: Indítványozza, hogy hala­déktalanul lássanak hozzá _ az állambiztonsági szervek átszervezéséhez. A képviseleti tes­tületeknek és a végrehajtó szer­veiknek az alkotmányos normák és törvényes előírások alapján biztosítaniuk kell a tényleges tár­sadalmi ellenőrzést az államblz- tonsági szervek munkája fölött. Javasolja, hogy kádererösítés és az átszervezés megkönnyítése vé­gett az Illetékes szervek poUtikai funkcionáriusokat Is válasszanak meg az államblztonságl szervekbe, még azok átszervezése előtt. © Javasolja a szövetségi vég­rehajtó tanácsnak, hogy a különbizottság folytass» a vizsgálatot, az anyagi ügyekben és az egyes visszaélések tulajdon­képpeni céljának és értelmének feltárása érdekében! javasolja a bűnösök felelősségre vonását. © Indítványozza, hogy SZVE- TISZLAV SZTEFANOVI­CSOT — aki közvetlenül felelős az állambiztonsági szer­veknek a szóban forgó időszak­ban kifejtett tevékenységéért, és a munkabizottság előtt, továbbá a központi bizottság ülésén nem volt őszinte, akadályozta a bizottság munkáját, különböző akciókat folytatott — zárják ki a JKSZ Központi Bizottságából és a JKSZ-bői; Javasolja a szövetségi nemzet­gyűlésnek, hogy Szvetiszlav Szte­fanovicsot mentse föl a szövet­ségi végrehajtó tanácsban viselt (belügyminiszteri) tisztségéből. A kb elfogadja ALEK- SZANDAR RANKOVICS lemondását központi bi­zottsági tagságáról és a kb vég­rehajtó bizottságában betöltött tisztségéről. Alekszandar Ranko­vics terjessze bé lemondását a szövetségi nemzetgyűlésben » köztársasági alelnöki tisztségéről, amit az állambiztonsági szervek munkájáért való politikai felelős­sége miatt többé nem tölthet be. A kb felhívja a JKSZ min­den tagját, az ország min­den dolgozóját, fejtsen ki minél nagyobb erőfeszítést az ön­igazgatás és a közvetlen demok­rácia továbbfejlesztésében és az alkotmányos jogok érvényesítésé­ben, szilárdítsa a társadalom de­mokratikus intézményeibe vetett bizalmat. A káderpolitikát mentesíteni kell minden szubjektivizmustól és monopolizmustól, s a nyilván«'; Ságnak az e célra létesített inté - ményekben gyakorolt teljes be­folyása mellett kell folytain Az állambiztonsági szóig’ t az osztály ellenséggel és . veszéllyel szembelic, szervként kell helytállnia, den törvényellenes eljárást r. í - vános szankciókkal kell megtorol­ni. A központi bizottság felhívja az állambiztonsági szolgálat kom­munistáit, hogy a legaktívabb módon segítsék elő e határozatok valóra váltását. A központi bizottság ezen­kívül a következő személyi változásokat határozta el: Mijalko Todorovicsot, JKSZ végrehajtó bizot nak tagját a központi 1 ság titkárává választott Milentije Popovi csői JKSZ Központi Bízott» tagját beválasztották a rehajtó bizottságba; Dobrivoje Radoszavljevicsct kooptálták a központi bizott­ságba. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents