Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-08 / 134. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1966. június 8. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn — mint közöltük — az MSZMP Politikai Akadémiáján előadást tartott A nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi politika kérdéseiről címmel. Bevezetőben részletesen foglalkozott a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista világrendszer fejlődésének kérdéseivel. Méltatta a kommunista és ' munkáspártok 1957-ben és 1960- ban Moszkvában elfogadott két nyilatkozatát, amelyek az A nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi politika kérdéseiről Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján alapvető kérdésekben máig terjedő érvénnyel meghatározták a kommunista világmozgalom általános politikai irányvonalát. A szocialista világrendszer fejlődése A szocialista világrendszer — mondotta-—ma fejlődésének olyan szakaszába érkezett, amikor sikerrel teljesíti a Lenin megszabta nagy feladatot: a gazdasági építőmunkában elért eredményekkel gyakorolja a legnagyobb hatást a világ fejlődésére. A világ fejlődésére gyakorolt befolyás szempontjából különleges jelentősége van a Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységének és a Szovjetunió eredményeinek. Ennek oka nemcsupán a Szovjetunió hatalmas anyagi súlya, az a tény, hogy a szocialista világrendszer ipari termelésének mintegy 60 százalékát a Szovjetunió produkálja, hanem elsősorban az, hogy a Szovjetunió népei léptek először a szocialista forradalom útjára, ma pedig már a kommunizmus építésén dolgoznak, 1965-ben a Szovjetunióban befejeződött a hétéves terv teljesítése. A Szovjetunió újabb eredményeket ért el a legfejlettebb kapitalista országokkal folytatott gazdasági versenyben, tovább csökkentette az Egyesült Államok és a Szovjetunió gazdasági színvonala közötti különbséget. A közoktatásban, az egészség- ügyi ellátásban, a szocialista gondoskodásban, a tudomány és a technika nagy jelentőségű területein — amilyenek például a magfizika, a matematika, az elektronika, a rádiótechnika, a repülőgépgyártás — a Szovjetunió már az élre tört. A nemzetközi katonai erőviszonyok tekintetében a fölény a Szovjetunió nagyszerű hadseregének oldalán van, amely a világbéke megőrzésének döntő tényezője. A szocialista világrendszer — amely a Szovjetunióval együtt 14 országot tömörít — ma mi\r a Föld területének 26 százalékát, a Föld lakóinak «15 százalékát foglalja magában, s három földrészre terjed ki. A szocialista országok rövid id'5 alatt történelmi mértékkel mérhető utat jártak be. Alapjaiban felszámolták a múltt ól eredő társadalmi— gazdi jsági elmaradottságot. Lerakták a szocialista társadalmi rend alapjait, s csaknem minden országban győzelemre vitték a szocialista termelési viszonyokat a népgazdaság minden ágában. Most újabb fejlődési szakasz bontakozik ki a szocialista országokban. Ennek lényege: a szocialista rendszer előnyeinek intenzívebb kiaknázása az előrehaladás megjavítása érdekében, és ezen az úton a szocialista társadalom teljes fölépítése. Ehhez : fejlődési szakaszhoz kapcsolódik a szocialista gazdálkodás, a gazdasági irányítás, a tervezés megjavítása, amivel most csaknem valamennyi európai szocialista országban foglalkoznak. A gazdasági irányítás tervezett reformja hazánkban is szervesen beleilleszkedik a szocialista termelési viszonyok megszilárdításának, a szocializmus építésének és fölépítésének egész munkájába. Az államosítások, a kollektivizálás, a tervgazdálkodás megteremtése, a szocialista termelési viszonyok létrehozása nélkül, a mostani reformra sem kerülhetett volna sor. A szocializmus teljes fölépítésének időszakában törvényszerűen került előtérbe a gazdasági rendszer hatékonyabbá tétele, mert ez alapja és előfetétele annak, hogy a szocializmus győzelmét minden vonatkozásban _ megszilárdítsuk, magasabb célokat tűzve népünk elé, tovább haladjunk előre a szocialista fejlődésnek, az életszínvonalemelésének útján. A szocialista világrendszer további erősödését szolgálta, hogy a legutóbbi években további eredményeket értünk el a szocialista országok gazdasági együttműködésében.. Ez a gazdasági együttműködés szilárd elvi alapokon nyugszik; a szocialista termelési viszonyok azonosságán, a kölcsönös előnyökön, az alapjában azonos és egybeeső politikai és gazdasági érdekeken. A szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítése ma az internacionalizmus egyik legfőbb megnyilvánulása a szocialista országok között. Most vagyunk az együttműködés szélesebb, mélyebb és hatékonyabb megvalósulásának időszakában. Az egyszerű árucsereforgalom mellett kibontakoznak és erősödnek az együttműködés minőségileg fejlettebb és újabb formái, amilyenek például a sokoldalú tervegyeztetés, a termelési szakosítás és kooperáció, a közös beruházások, a két és a több ország között kötött megállapodás alapján létrehozott közös intézmények, vállalatok. A szocialista országok gazdasági együttműködésének tapasztalatai igazolják, hogy a KGST fejlesztése az egész szocialista világrendszernek és külön-külön az egyes szocialista országoknak is elemi érdeke. Az együttműködés meggyorsítja, az elzárkózás meglassítja az előrehaladást a szocialista építőmunkában. Akcióegység az imperializmus ellen Az a tény, hogy a nemzetközi osztályharc fő frontja az imperialista országok és a szocialista világrendszer országai között húzódik,, nagy jelentőséget ad a szocialista országok egységének. A vietnami háború eseményének fényénél ez az egyébként is magától értetődő alapvető követelmény annyira nyilvánvalóvá vált, hogy aligha kell különösebben bizonygatni. Az a kérdés, hogy a szocialista országok mennyire tudják összeegyeztetni cselekvésüket az imperializmussal szemben vívott harcban, nagymértékben meghatározza akcióik hatékonyságát, ütőerejét, s kihat belső fejlődésükre is. A végső célkitűzés természetesen az, hogy a marxizmus—leninizmus kipróbált elvei, az eszmei-politikai egyetértés, a nemzetközi kommunista mozgalom helyes stratégiai-taktikai fő irányvonala alapján a kommunista mozgalom és a szocialista világ- rendszer teljes egységét valósítsuk meg. Mivel azonban az ideológiai-politikai nézeteltérések egyhamar aligha oldhatók meg, a jelenlegi helyzetben a vitás kérdéseknek és maguknak a vitáknak bizonyos mértékű függőben hagyásával, az égető szükség és felelősség parancsolta akcióegységet kell megteremtenünk, mert legalább ezt föltétlenül megköveteli az imperializmus támadó tevékenységének iheg- élénkülése elleni hatásos föllépés. A nemzetközi kommunista mozgalomban fölmerült nézet- eltéréseket még nem sikerült leküzdeni, de a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a helyes álláspontot képviselő pártoknak az egység helyreállítására tett erőfeszítései, különösen az 1965. márciusi moszkvai konzultatív találkozónak az antiimperialista akcióegységre irányuló felhívása nem maradtak eredménytelenek. A nemzetközi kommunista mozgalom erőinek a helyes álláspont körüli további tömörüléséről tanúskodott az SZKP XXIII. kongresszusa is, amelyen 86 kommunista és munkáspárt, illetve fejlődő országokból érkezett forradalmi demokrata párt küldöttei vettek részt, s hitet tettek valamennyi antiimperialista erő akcióegysége mellett. Kállai Gyula ezután kifejtette: A szocialista országok egysége azonban nem követel teljes azonosságot a részletkérdésekben. A szocialista forradalom nemzetközi érvényű általános törvényszerűségei a szocialista forradalom és építés éveiben fokozatosan valósulnak meg minden ország sajátos körülményeinek megfelelő formában és ütemben. A nemzeti és nemzetközi elemek természetesen nem válnak el egymástól a szocialista építés folyamatában. Az egység értelmezésében szakítottunk az 1957 előtti évek ffelfogásavai, amely még a sajátosan helyi, nemzeti jellegű problémák megoldásában is sablonos azonosságot követelt. A régi felfogás maradványaitól azonban még nem tudtunk véglegesen megszabadulni. Néha tanúi vagyunk annak, hogy valamelyik szocialista országban előforduló esetleg teljesen egyedi jelenség, mint például egy író cikke, nyilatkozata vagy egy festő képe és annak elbírálása — értetlenséget vált ki más országban s hajlandóságot arra, hogy az egyébként nem általános érvényű esetet átfogó politikai-ideológiai kérdéssé nagyítsák. Az egységnek nem ilyen kérdésekben kell megnyilvánulnia, de az ilyen szemlélet megváltozásához is időre és szívós türelemre van szükség. A kommunista pártok egyen jogúak, önállóak, és felelősséggel tartoznak mindenekelőtt a saját munkásosztályuknak, de egyben a nemzetközi munkásosztálynak is. Az önállóság és saját felelősség azonban nem jelenthet elzárkózást, befelé fordulást. Nem jelentheti, hogy nem tanulmányozzuk más pártok tapasztalatait. Sőt! A más szocialista országban szerzett tapasztalatok megismerése megkönnyíti a munkánkat, lehetővé teszi, hogy módszereinket a nemzetközi tapasztalatokkal egybevessük, és ilyen úton is tökéletesítsük. A szocialista építés ma ön álló nemzeti államok és önálló nemzetgazdaságok keretei között folyik. Ez az önállóság természetes,, helyes és hasznos mindaddig, ameddig nem jár azzal, hogy szembeállítják a külön nemzeti érdekeket a szocialista világ- rendszer országainak általános érdekeivel, a nemzetközi munkásosztály, az egyetemes haladás érdekeivel. A proletár internacionalizmus mércéje A szocialista világrendszer országait összekötő legerősebb kapocs a munkásosztály érdekeinek nemzetközi azonossága: a proletár internacionalizmus. Ennek tartalma korunkban kiszélesedett és gazdagodott A proletár internacionalizmus a marxista—leninista munkáspártok, sőt — a pártok keretén túlmenően — az egész nemzetközi munkásosztály harci-politikai egységét jelenti. Korunkban pedig, amikor a szocialista társadalmi rend már 14 országban győzött, s kialakult a szocialista világrendszer, a proletár internacionalizmusnak különösképpen erősen kell megtestesülnie ezeknek az országoknak az egységében és sokoldalúan fejlődő együttműködésében. A proletár internacionalizmus ezenkívül magában foglalja a szolidaritást és az együttműködést a tőkés országokban azokkal a tömegekkel, amelyek harcban állnak a kizsákmányolással és a háborús politikával szemben, továbbá magában foglalja a gyarmati rabságból felszabadult, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett népekkel való szolidaritást, és a még ma is elnyomatásban szenvedő népek felszabadító harcainak támogatását. De a proletár internacionalizmus magva és alapvető mércéje ma is az első szocialista államhoz, a kommunizmus úttörőjéhez, a Szovjetunióhoz való viszony, a szolidaritás, a testvéri együttműködés a kommunizmust építő Szovjetunióval. »Szovjetellenes kommunizmus nincs, nem volt és nem is lesz soha« — mondotta pártunk és népünk állásfoglalásaként az SZKP XXIII. kongresszusán Kádár János elvtárs. Kállai Gyula ezután külön fejezetekben foglalkozott a kommunista pártok helyzetével és harcával a fejlett kapitalista országokban, az Imperializmus gyarmati rendszerének felbomlásával és a volt gyarmati országok fejlődésének időszerű problémáival. Többek között a következőket mondotta: Napjainkban különösen fontos — mondotta —, hogy a haladó kül- és belpolitikát követő fejlődő országok vezető politikai pártjaival megfelelő pártkapcsolatokat is teremtsünk és tartsunk fenn. Ezek a pártok őszintén érdeklődnek a szocialista építés, a tömegek szervezése, vezetése, nevelése területén szerzett tapasztalataink iránt. Ezekkel a pártokkal a Magyar Szocialista Munkáspárt vagy a Hazafias Népfront útján szoros kapcsolatokat kell teremtenünk. Kállai Gyula a továbbiakban a nemzetközi erőviszonyok és a két világrendszer harcának időszerű kérdéseiről szólt, s többek között a következőket mondotta: A békés egymás mellett élés politikája A mai körülmények között, amikor aa imperializmus több fronton támad, és amikor az eszközök sokaságát veti be, a harc legkülönbözőbb formáit alkalmazza, újból felvetődik a kérdés: Mi az imperializmus elleni harc helyes útja, helyes stratégiája és taktikája? Egyáltalán lehet-e szó a békés egymás mellett élés politikájának folytatásáról? A jelenlegi világhelyzetben egyszerre és egymás mellett kell építeni és erősíteni a szocializmsut, támogatni a nemzeti felszabadító mozgalmakat, küzdeni az imperialisták helyi háborúi és agressziói ellen, támogatni és védelmezni a megtámadott népeket, harcolni a békés egymás mellett élésért, a világháború ellen. Elválasztani avagy szembeállítani egymással ezeket a feladatokat semmiképpen sem szabad. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért folytatott küzdelem változatlanul a szocialista országok külpolitikájának alapelve, ez szabályozza a kapitalista országokkal fenntartott kapcsolatait. Ez azonban csak úgy lehet eredményes, ha a szocialista országok erősítik egységüket, növelik gazdasági és politikai erejüket, a kapcsolatok fejlesztésében nem tesznek elvi engedményeket az imperializmusnak, visszaverik a »fellazítás!« törekvéseket. A békés egymás mellett élés kapcsán szükséges néhány aktuális probléma megvilágítása, fölvetése is. a) A burzsoá propoganda a legutóbbi években taktikát változtatott a békés egymás mellet élést illetően. Mig korábban általános volt a békés egymás mellett élés lehetőségének teljes tagadása, ma a burzsoá propaganda is a békés egymás mellett élésről beszél, sőt nem egy esetben tapasztaljuk, hogy a Szovjetuniót és a szocialista országokat vádolják azzal, hogy nem akarnak »igazi-« békés egymás mellett élést. Az »igazi«-n azt értik, hogy a szocialista országok fogadják el mindazokat a föltételeket, amelyeket a monopoltőke a békés egymás mellett élés áraként követel. E követeléseik lényege pedig az, hogy a szocialista országok ne támogassák a nemzeti felszabadító mozgalmakat, ne legyenek szolidárisak a tőkés országok dolgozóinak harcával. Ezeket az abszurd követeléseket a szocialista országok egyértelműen visszautasítják, ez az oka annak, hogy a burzsoá propaganda azt harsogja, hogy a szocialista országok a békés egymás mellett éléstől visszaléptek. b) Bizonyos értelemben maga a történelem volt egyik forrása annak, hogy a legutóbbi években a békés egymás mellett éléssel kapcsolatban téves illúziók és állásfoglalások jelentkeztek. Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején végbement általános forradalmi »offenzívat, a szocialista országok látványos gazdasági és diplomáciai sikerei, a rakétatechnikában és az űrkutatásban elért szovjet győzelmek, a nemzeti felszabadító forradalmak elterjedése és gvő- zelme Afrikában — mindez olvan illúziókat szült, mintha a békés egymás mellett élés előtt teljesen szabad lenne az út, s már túljutottunk volna a nemzetközi helvzet javításának nehezén. Ebből fakadt az a túlzás, amely a békés egymás mellett élés elvét kiterjesztette, s a szocialista országok külpolitikájának mindent meghatározó egyetemes alapjává, »fő stratégiai vonalává« tette. Ez sok félreértésre adott alkalmat. c) Az amerikai külpolitika napjainkban arra törekszik, hogy »békésen egymás mellett éljen« a szocialista világrend- szer fő erőivel, a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal, de eközben véres irtóháborút folytat a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, s agressziók sorozatát követi el a nemzeti felszabadulásért küzdő nősekkel szemben. Az amerikai diplomácia váltig hangoztatja: a vietnami háború nem lehet gátja a más szocialista országokkal való kaocso- latok fejlesztésének. Ez azonban nem lehetséges. A világ békéje egv és oszthatatlan, tehát a békés egymás mellett élésnek is egynek és oszthatatlannak kell lennie. Felhívás! A kaposvári cukorgyár értesíti a méhészeket és a villanytelep környékén lakókat, hogy a villanytelep és a vízművek között levő répakísérleti parcellán június 10-ig EKATOX-os porozást végez ________ (3879) A z Egyesült Államokkal való kapcsolatok elhidegülé- sének azonban nem kell föltétlenül maga után vonnia valamennyi tőkés országgal való kapcsolatunk romlását. Annál is kevésbé, mert az imperialista táboron belül komoly ellentétek támadtak a szocialista világgal kialakítandó viszony kérdéseiben. Számos tőkés ország kormánya elítéli Washington politikáját. Vannak jelentős tőkés körök, amelyek hasznot látnak a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben, ezért a békés egymás mellett élés politikáját járható útnak tekintik, s ebben az irányban befolyásolják a maguk kormányát. A mai világhelyzetben a békés egymás mellett éléshez vezető úton mindenekelőtt a következő politikai lépések megtétele szükséges: — Mindenfajta agresszió megszüntetése, az államok kötelezettségvállalása arra nézve, hogy tiszteletben tartják más nemzetek szuverenitását, önrendelkezési jogát, a más népek belügyeibe való be nem avatkozás elvét; s ezen az alapon: az országok közötti sokoldalú gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése; — a hadseregek visszavonása a nemzeti határok mögé, az idegen területen levő katonai támaszpontok felszámolása; — az atomfegyverekkel folytatott föld alatti kísérletek megszüntetése, atomfegyvermentes ővezetek létrehozása, az atomfegyverek megsemmisítése; az NSZK atomfegyverrel törtéjjő ellátására irányuló terv teljes elvetése; — meg nem támadási szerződés létrehozása az Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés között; — ezen az úton továbbhaladva, a katonai szerződések felbontása és helyettesítése általános kollektív biztonság! szerződési rendszerekkel; — ennek előkészítéseként tárgyalások megkezdése az európai biztonság biztosítására, ezen belül a második világháború európai maradványainak felszámolása, a német kérdés békés úton történő rendezése; — szigorú nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtott általános és teljes leszerelés; — az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének, súlyának növelése oly módon, hogy az alapokmány szellemében a béke és a biztonság hatékony őre legyen. A békés egymás mellett élést szolgálja a gazdasági együttműködés kibővítése és fejlesztése a szocialista és kapitalista országok között. A korrekt gazdasági kapcsolatok, az egészséges kereskedelem erősödése enyhítheti a nemzetközi feszültséget, javíthatja az együttműködést az államok és a népek között, tehát a békét is szolgálja. Kállai Gyula előadását a következő szavakkal fejezte be: A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért vívott harc jelenlegi szakaszában legfontosabb feladatunk a kétoldalú megbeszélések, a regionális tanácskozások, a nemzetközi kommunista mozgalom és a világ fejlődése elvipolitikai problémáinak jobb, konkrétabb, mélyebb kidolgozása és elemzése, továbbá mind több és több pártra kiterjedő közös fellépés és akcióegység az imperializmus agresszív cselekményei ellen. (MTI) I. osztályú rostálatlan BÁNYAKAVICSOT, sódert azonnali határidőre is szállítunk. Vagonba rakva Kerepes vasútállomáson m3/91 Ft. A vasúti szállítás a kedvezményes díjszabás szerint a megrendelőt külön terheli. Fizetési ínód: MNB inkasszó rendszer szerint. Magánmegrendelők részére kérésre csekket küldünk. Haladás Tsz, Csömör Ügyintézőnk: Juhász Mátyás. (5749)
