Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

Szerda, 1966. június 8. 3 SOMOGY? NÉPLAP LEVÉL A RÁDIÓHOZ Tóth Ferencnével már a gyerek megszületése előtt is alig lehetett beszélni. Nap­hosszat sírt, idegeskedett. — Itt van a két kislány, és most jön a harmadik gyerek. Nem lesz helye a lakásban. Négyünknek is kicsi a pár négyzetméteres kis szoba — panaszkodott ismerőseinek. A baba azóta megszületett, egészséges, keveset síró fiú. Mintha csak tudná, hogy nem illik zavarni pihenő szüleit, testvéreit. Napközben a ko­csijában fekszik, eljátszik csöpp kis kezével. — Éjszaka csak az asztalon van hely, ott alszik egy für­dőkádban — panaszkodik sír­va az asszony. — Higgye el, mindent megpróbáltam. Jár­tam a Siófoki Községi Taná­cson, a férjem munkahelyén is, de még csak ígéretet sem kaptam A két kislányom is­kolás, a férjem dolgozik, de este öten alszunk a parányi szobában. Háromszázötvenet fizetünk érte. Ez a konyha, a fürdőszoba és az éléskamra is. Amikor Siófokon nem kap­tam ígéretet, írtam a Rádió­nak. Férjemnek nem is mer­tem megmondani, mert na­gyon megszidott volna érte. A tanács, tudom, nehéz hely­zetben van, mert hozzánk hasonló, rossz lakáskörülmé­nyek között élő család akad még Siófokon. De ott a válla­lat, a férjem munkahelye. Há­rom turnusban tizennyolc-ti­zennyolc lakást osztottak el a közelmúltban. — Mi történt azután, hogy a levelet elküldte? — Megtudta a férjem, de ez még nem lett volna baj, hanem amikor a munkahe­lyén is megtudták, azt mond­ták neki, most már ne is szá­mítson rá, hogy valaha sorra kerül. A Magyar Rádió levelezési rovata kéréssel fordult a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsához, vizsgálja meg, mit lehet tenni Tóthék lakásügyé­ben. — Amikor először Siófokon jártunk — mondja dr. Fonal János —, a Kőolajvezeték Vállalatnál, Tóth munkahe­lyén, beszéltünk az igazgató­val. Tudomásunkra hozta, hogy az új házakban csak azok kaphatnak lakást, akik az új részlegek fontos műsza­ki vezetői, beosztottai lesz­nek. Hangsúlyozta, hogy erre kapták a pénzt és nem a régi dolgozók lakásigényeinek ki­elégítésére. Az SZMT legutóbbi vizsgá­latán magam is részt vettem. A vállalat párttitkárával és a szakszervezeti bizottság tit­kárával végignéztük a három új ház lakóinak névsorát. Azt láttuk, hogy főként az öt- nyolc-tiz éve a vállalatnál dolgozó családok kaptak itt la­kást. — Nem azt vitatjuk — mondta dr. Fomai János —, hogy a régóta lakásgonddal küszködő családok kapjanak-e lakást vagy sem, hanem az elosztás jogellenességét. Ha az új házak a létrehozandó rész­legek műszaki dolgozóinak el­helyezésére épültek, miért nem tartja magát ehhez a vállalat? — Már egy üzenetet is kap­tam Budapestről, hogy ha az új műszaki állomány dolgozói nem kapnak megfelelő lakást, még hozzám is beköltöztet­nek valakit — mondja a párt­titkár. — Szerencsére még építhetünk új lakásokat, ahol ezeket a dolgozóinkat elhe­lyezhetjük. — Tudnak Tóthék lakáskö­rülményeiről? — kérdezte Fo­nal elvtárs. — Őket miért nem vették számításba? — Nem kaptak, és nem is fognak kapni — hangzik a válasz. Tóth Ferenc nem olyan gép­kocsivezető, aki kifogástala­nul végzi munkáját. Nemré­gen kapott fegyelmit, sőt el is bocsátották, de a vállalati munkaügyi döntőbizottság nem hagyta helyben az elbo­csátását, csupán áthelyezték egy nehéz gépre. A fegyelmivel kapcsolatban tudni kell, hogy Németh Gyu­la, a gépkocsivezetők irányí­tója és Tóth Ferenc között éppen a lakáselosztás és a Rádióhoz küldött levél miatt nagyon megromlott a viszony. Beszélgettem a telep dolgo­zóival is, akik név nélkül mondták el véleményüket. Idős és ifj. Török Péter, noha Pesten saját lakásuk van, külön-külön kaptak egy- egy új lakást a vállalattól... — Egyik kollégánk a har­madik turnusban is csak úgy kapott lakást, hogy előző nap reggelre eltűnt a feje fölül a tető. Addig hiába kért, nem kapott... — Mórocz Péter, miután megkapta az új lakást, elcse­rélte egy régire ... Az szb-titkár, Vörös'Ven­del erről a következőket mond­ta: — Móroczék már egyszer várományosai voltak egy új otthonnak, de azért nem kap­ták meg, mert a vállalatnál megsejtették, hogy Mórocznak »tervei« vannak az új la­kással. A községi tanácson dr. Pán- czél Lajos vb-titkár elmond­ta, hogy felülvizsgálják a vál­lalat lakáselosztását, és aki nem tudja igazolni, hogy ko­rábbi főbérleti lakását a ta­nács visszavette, megtagadják tőle a kiutalást. Tóth Ferenc és családja hiába próbált meg mindent A következő új ház elkészülte után sincs reményük, hogy jobb körülmények közé kerül­jenek, mert azokban a laká­sokban a korábban épített há­zakból kiszorult műszakiak kapnak majd helyet A Rádió kérésére az SZMT mindent megtesz, hogy segítsen meg­változtatni Tóthék lakáskörül­ményeit. A Kőolajvezeték Vál­lalatnál a paragrafusokra hi­vatkozva mindent megmagya­ráztak, egy dologról azonban megfeledkeztek. A vállalat A minap Fehér Józseffel, a Somogy—Zala megyei Tégla- ós Cserépipari Vállalat igazga­tójával beszélgettünk. — Kedvez-e az időjárás a téglagyártásnak ? — kérdeztük. — Áprilisban és májusban az időjárás nem akadályozta a termelést. Sok volt a napsütés, gyakran fújt a szél, a nyers tégla gyorsan száradt. Csak márciusban volt rossz idő. Ez viszont erősen hátráltatta a munkát. Mintegy hárommillió nyers téglával készítettünk kevesebbet a tervezettnél Egyébként 3 900 000 égetett téglával gyártottunk többet, mint amennyit előirányoztunk. Sajnos, nyers téglával még mindig adósak vagyunk. A ki­esést nem tudtuk pótolni. — Van-e remény az elmara­dás megszüntetésére? — Szeretnénk június végéig letorlesztem adósságunkat. A IX. kongresszus tiszteletére in­dított munka versenyünknek ez az egyik fő célja. Remélem, e hónap végén már arról szá­molhatok be, hogy teljesítet­tük időairáinyos tervünket. A munkások lelkesen dolgoznak. Túlnyomó többségük megértet­te, hogy az építőanyagra nagy szüksége van az országnak. Sokan bekapcsolódtak a hétna­pos folyamatos kemencekiszol­gálási mozgalomba. Dolgoznak vasárnap is. Ilyenkor felét ter­melik a hétköznap gyártott téglának. Ez igen szép ered­mény. Nagy gondot fordítunk az anyagi ösztönzésre. Azok között, akik a kiesés pofá­sáért legtöbbet tesznek, 40 000 forint jutalmat osztunk ki. — Gazdaságosan termel-e a vállalat az idén? — Annak ellenére, hogy le­maradtunk, gazdaságosan dol­gozunk. A költségeket igyekez­tünk leszorítani. Előrelátha­tóan mintegy tizennégy napi személyzetise szerint Tóth Fe­renc nevelhető, és egyáltalán nem eldobni való ember, mégis miatta büntetnek egy egész családot Azért nem vizsgálták meg a család la- káshelyzetetét, mert Tóth Fe­renc éppen akkor vétett a munkafegyelem ellen, és így nem tartották érdemesnek ar­ra, hogy utánanézzenek, ho­gyan laknak. Ennek ellenére reméljük, az SZMT vizsgála­tának befejeztével megnyug­tató választ küldhetnek Tó- théknak Siófokra és a Ma­gyar Rádió levelezési rovatá­nak. fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést osztunk a jövő év elején. — Mivel foglalkoznak mos­tanában a legtöbbet? — A beruházással. Ponto­sabban a Kőröshegyen és a Zalaegerszeg mellett levő Tes- kándon épülő gyárakkal. A kőröshegyi téglagyár 1968. má­jus 1-re készül él. A munka zöme 1967-re esik. Az idén a csarnok és a kemence alapjait készítik el. A köröshegyi tégla­gyár megyénk legkorszerűbb üzeme lesz ebben az iparág­ban. Az építőanyagot alagút- kemencékben égetik. Az egyes műveleteket automatizáljuk. 27 000 000 forintot költünk a gyárra. Évente 17 000 000 tég­lát gyártunk majd. Az építő­anyag lengagyobb részét a Ba- laton-paríra szállítjuk. — Mit tesz a vállalat azért, hogy az új gyár határidőre el­készüljön? — A műszaki gárda tervez­te a berendezést. Ehhez a nagy munkához segítséget nyújtot­tak a tröszt műszakijai is. Igyekeztünk megfelelően felké­szülni. Korszerű külföldi gyá­rakat néztünk meg, tanulmá­nyoztuk a szakirodalmat. Ügy érzem, idejében és jól készítet­tük elő az építkezést. Most egy fő-építésvezetőséget aka­runk létrehozni az építkezés irányítására. Az újságban lát­hatta, hogy hirdetés útján ke­resünk szakembereket Kőrös­hegyre. Itt jegyzem meg, hogy az építésvezetőségen dolgozó mérnököket, technikusokat az építkezés befejezése után nem küldjük el. Azt akarjuk, hogy nálunk maradjanak, és ők üze­meltessék a kőroshegyi tégla­gyárat. LASSAN HOZZÁSZOKUNK a milliós nagyságrendű tu­ristaforgalom hoz, s ahhoz is, hogy nyugatiak százezerszám keresik föl hazánkat Ven­dégeink általában elégedet­ten, jó véleménnyel távoznak tőlünk, saját szemükkel bí­rálják felül azt a kedvezőt­len képet, melyet az ellensé­ges propaganda festett, és fest rólunk még ma is. Ter­jed a világban a magyarok­ról, a vendégszeretetünkről alkotott hízelgő vélemény. S ha most, az idénykezdet után pár nappal mégis az árny­oldalakról beszélünk, nem ünneprontásból tesszük, ha­nem mert komolyan fontoló­ra kell vennünk, milyen ma­gatartást tanúsítunk az ide­Huszonöt százalékkal nőtt a Kaposvári Kefeanyag-kikészi- tő Vállalat exportja a tavalyi - hoz képest. Tizenötmillió fo­rint értékű tömőanyagra kö­tött szerződést a vállalat az ARTEX Külkereskedelmi Vál­lalat révén. A hagyományos partvisanyag mellett cipőkefe- anyagot is exportálnak az idén. Eddig is gyártott a vállalat rö­vid cipőkefeamyagot belföldil célra, a kereslet azonban meg­csappant. A múlt év végé» szállított először külföldre eb­ből az anyagból. Tizenöt ton­náit szállít Nyugat-Németor­szágiba és Hollandiába 1966- ban. Ez a kefeanyag sízintén marhafarokból készül. Amikor levágják a partvisanyag szato ványméretét, a megmaradó szőrből kitelik a cipőkefer anyag. Kétmillió forintot kap ezért az új anyagért a kaposr vári üzem. Kelemen Ferenc, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a partvisainyagból jóval többet gyártanak külföldi megrende­lésre, mint tavaly, s mind Hollandiába küldik. Az év első öt hónapjában hétmillió forint értékű tömő­anyagot indított útnak a vál­lalat. Érdekes tárgyalásokat foly­tai a vállalat. Eddig csak hosz- szú szőrt exportált. Most lehe­tőség nyílt rá, hogy kikészített serte tömőanyagot szállítson külföldre. Előnye, hogy belföl­di anyagot dolgozhat fel az üzem, nem külföldről kell be­hozni, mint a hosszú szőrt. Egymillió forint értékű serte- anyagot exportál at második félévben az űztem a tizenötrml- liós terven felül. A vállalat most új festési eljárást dolgo­zott ki, hogy a termékek mi­nősége megfeleljen a világpia­ci követelményeknek. A kül- | földi cégek előírják, hogy há- 1 genforgalommal kapcsolatban is gyakran nallott fogalom­mal — a fellazítással — szemben. EGY ORVOS MESÉLTE, hogy 70 dolláros útlevelével Franciaországban járván megismerkedett, majd össze­barátkozott egy ottani famí­liával. Elmesélték, hogy egy társasutazással korábban már voltak Magyarországon, igen jól érezték magukat, s meg­hívták az orvost, nézze meg azt az amatőr filmet, melyet a társaság hazánkról készí­tett. A képek előbb a ha­tárt, Győrt, a Balatont mu­tatták, majd Budapest követ­kezett. Az orvos csaknem el- érzékenyült, amikor a fii­rom percig kell főzni az anya­got hetvenöt fokos vízben, s nem szabad elszíneződnie a folyadéknak. A hagyományos festéssel nehezen tudott meg­felelni ennek a követelmény­nek a vállalat. Két hónap alatt dolgozták ki az új eljárást. A tapasztalatok kedvezőek. Nyu­godtan főzhetik az anyagot, siav- és lúgálló. Most egy argentin cég érdek, lődik a kefeanyag-kikész'tő hulladék anyaga iránt Ha si­kerül megkötni az üzletet- ti­zenkét tonna hulladékot szál­lít az üzem a tengeren túlra. A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron vásárolt nyugatnémet gépekkel időt takarít meg az üzem, jobb minőségű anyagot készít, s javítja az anyagkiho­zatalt Ez az export szempont­jából nagyon előnyös. men megjelent egy képsor a Royal Szálló épületével a háttérben. A csoporthoz tar­tozó franciákat jól öltözött magyar fiatalok gyűrűjében lehetett látni, ahogy egy kis csomagot — kidérült, rá­gógumit — osztogattak. A magyar fiúk tülekedve ro­hantak hol az egyik, hol a másik ajándékosztoga tóhoz, marakodtak a filléres aján­dékért, és boldogan mutatták a felvevőgép felé zsákmá­nyukat. A filmet itt kínos zavarral leállították, és kel­lemetlen magyarázkodás kez­dődött, hogy a képeket más csinálta, mert voltak, akik vadásztak hasonló »érdekes« jelenetekre ... EGY »EMIGRÁNS MA­GYAR« GRÓFNŐ nemrég ré­gi birtokára visszatérvén ösz- szegyűjtötte a hajdani cselé­deket (akik közül, ki tudja, hánynak jár ma már egye­temre a fia, s hánynak meg­becsült ember a rokona), szóval a grófnő ezeknek a süveg nélkül álló volt cselé­deknek férje közeli visszatér­téről és földtulajdoni kérdé­sekről tartott zavartalanul előadást. A jelenlevő hallga­tók nem verték meg a gróf­nőt, sőt megdöbbentő zava­rodottságukban el sem ker­gették. Máshol az évenként haza­látogató disszidehs érkezése­kor egyes emberek szinte versengenek, hogy vendégül láthassák, mert csecsebecsé­ket: golyóstollat, nylonkendőt osztogat Ez már nem politi­kai józanság kérdése, hanem egyszerűen emberi mivoltunk megcsúfolása. Talán fölösleges is hangoz­tatni : senki nem esik olyan esztelen túlzásba, hogy e ki­rívó eseteket akár a vendé­gekre, akár a vendéglátókra általánosítsa. Nyugati vendé­geink közül kevesen jönnek hozzánk ellenséges céllal; egyszerűen pihenni, világot látni jönenk, nem pedig ne­künk valamiképpen is árta­ni. Mégis a világ másik ol­daláról jönnek, s így sokan akaratlanul is részesei, esz­közei lesznek annak a politi­kai törekvésnek, melyet a világ felőlünk nyugatra eső felén ártó szándékkal, lélek­tani megfontolással irányíta­nak. Itt minden nyugati bará­tunk is otthon érezheti ma­gát addig, amíg tiszteletben tartja törvényeinket, szoká­sainkat, munkánk eredmé­nyét s az életünkről alkotott elképzeléseinket. A vendégek elsőrendű kötelessége, ha már idejön, s amíg itt van, ezeket magára nézve is irányadónak elfogadnia. De ez még nem elég: nekünk, akik fogadjuk őket, szintén ereznünk kell ezt. VENDÉGSZERETETÜNK csak ezután következik, csak ezután igyekezhetünk vendé­geink kedvében járni. Első­sorban magunknak élünk, s csak azután vagyunk ven­déglátók. Ezt azok sem vehe­tik rossz néven tőlünk, akik hozzánk jönnek, mert ők sem tesznek másként, ha mi hozzájuk látogatunk. E. P. A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó V. fölvesz több évi gyakorlattal rendelkező lakatosokat a megye területén folyó karbantartási munkákhoz. Jelentkezés: Kaposvár, Füredi utca 1-, üzemeltetési osztályon. A Kaposvári Bőripari Ktsz cipész javítórészlegei meg­kezdték a női cipők fémsarkalását. Rövid határidőre vállalják a munka elvégzését. Meg­rendeléseket a javítórészlegek vesznek föl. (88204) Nagy József HETVEN ASSZONY GYŰJTÖTTE ÖSSZE a levágott és megszáradt őszi takarmánykeveréket a görgetegi Búzakalász Tsz 25 hol­das tábláján. A megtisztított földbe silókukorica kerül m ásodvetésként. II hónap végéig pótolják a kiesést a téglagyárak Már az idén elkészülnek a kőröshegyi téglagyár alapjai Cipőkefeanyagot is exportál a Kefeanyag-kikészítő Vállalat Új festési eljárást dolgoztak ki Sz. N.

Next

/
Thumbnails
Contents