Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-03 / 130. szám

I Péntek, 1966. június 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP A termelést segítik elő égés* éven át A GADÁNYI PÁRTSZERVEZET MUNKÁJÁRÓL Inkán kétszázezer forintos községgel készít az fmsz ruhá iti, vegycsiparcikk- és élel­miszerüzletet. Az üzletet egy hónap múlva adják át rendeltetésének. A «KÍNZÓ“ helyén Az első félévben előnyösebb Időszakonként változó áron veszik át a szerződött süldőket — KÉT HÉTTEL EZ­ELŐTT a nyári munkákra való felkészülésről tanácsko- tunk taggyűlésünkön. Megbe­széltük, milyen tennivalók várnak a szövetkezeti gaz­dákra az aratásban, a nö­vényápolásban, a szénabeta­karításban, s mindezt ho­gyan győzzük erővel. Javaslat hangzott el a munkák meg­gyorsítására, ezt azóta meg is valósítottuk — mondta Varga László, a gadányi Tán­csics Termelőszövetkezet párt- szervezetének vezetőségi tag­ja. Mint jó ismerője az alap­szervezet tevékenységének — korábban párttitkár volt —, ő mondta el, hogyan dolgozik a több mint húsz párttag és tagjelölt, hogyan mozdítja elő az alapszervezet a gaz­dálkodás eredményeinek fo­kozását. A párttitkár a szövetkezet elnökhelyettese, növényvédő szakmunkás. Néhány évvel ezelőtt szerezte meg a bizo­nyítványt. Az alapszervezet tagságának több mint két­harmada a termelőszövetke­zetben dolgozik. A két női párttag — Lucza Lászlóné és Balogh Jánosné — a nö­vénytermesztésben foglalatos­kodik. A pártszervezet kom­munistáinak többsége tehát életközelből ismeri a mező- gazdaságot. Idejében mozgó­síthatnak a célok elérésére, gyorsíthatják a munka üte­mét. Ügyelnek arra is. hogy fölöslegesen ne terheljék ma­gukat: a termelés irányításá­ból nem vállal részt az alap- szervezet, végezzék ezt a szö­vetkezet gazdasági vezetői. Nem az 5 dolguk aa utasítás, a rendelkezés, inkább felada­tuk a munkák előkészítésé­nek, megszervezésének jó el­gondolásokkal való elősegíté­se. A legutóbbi taggyűlésen például nagyon hasznos el­képzeléssel rukkoltak ki a szénabetakarítással kapcsolat­ban. Látták, hogy a pillangó­sok meg á rétek nagy hoza­mot ígérnek, s igyekezni kell a takarmány behordásávaL Az eddigi módszer szerint a gazdáknak segíteniük kellett a részes széna rakodásában is, amit ők kaszáltak, gyűj­töttek. Ez néha gondot oko­zott, mert egyszer a rakodó volt kint idejében, és a ko­csi nem jött, máskor meg fordítva. Most arí javasolta az alapszervezet, hogy jó volna, ha a szövetkezet kije­lölne öt állandó rakodót, aki pontosan elvégezné ezt a munkát, mert csak ez lenne a feladata. A javaslatot el­fogadta és alkalmazza a tsz vezetősége, eszerint gyűjtöt­ték be a pillangósokat, s így hordják a réti szénát. A ré­tek háromnegyedéről egyéb­ként a múlt hét végén már lekaszálták a füvet. MINDEN NAGYOBB MUN­KA ELŐTT megbeszélik a kommunisták, mit lehetne tenni a sikerért. Hasznosnak bizonyul az, hogy Kurucz La­jos párttitkár, Márton Kál­mán agronómus — pártveze­tőségi tag — és a többiek sorra-rendre arról tanácskoz­nak alapszervezeti összejöve­teleiken, hogyan lehetne a pártélet hatékonyságát növel­ni a kommunisták és a pár- tonkívüliek politikai látókö­rének bővítéséért és a gaz­dasági eredmények fokozá­sáért. A pártoktatás és a tagjelöltfölvétel munkaterv szerint folyik. A IX. párt- kongresszus tiszteletére a szövetkezet közgyűlésén az asszonyok a tervezettnél na­gyobb mákterületet kértek, mondván, hogy megbirkóznak vele. Kérésüket teljesítettél! a tsz vezetői. Mindebből látszik, hogy Gadányban a termelőmunka folyamatos, egész éven át tartó hatékony segítéséről van szó, a pártszervezet ezt fontos feladatának tekinti. Érdemes visszapillantani egy áprilisban tartott taggyűlésük témájára. Tudták, hogy na­gyon sok szántás húzódott át az őszről, s ha nem igyekez­nek, késve kerülnek földbe a tavasziak. A taggyűlésen részt vett három kommunis­ta traktoros is. Ök meg tár­saik úgy láttak munkához, hogy pótolják az elmaradást. Ennek is köszönhető, hogy jól állnak az időszerű ten­nivalókkal. Az előrelátás, a munkákra való mozgósítás jellemezte legutóbbi taggyű­lésüket is. A szénabetakarí­táson kívül az aratásról esett a legtöbb szó. Két gépáilo­A múlt hónapban jelent meg az Állatfargalmi Tröszt vezérigazgatójának utasítása az 1967. évi átadásra szerző­dött süldők felvásárlási árával kapcsolatban. Megyénkben is érvénybe lép az új rendelke­zés, s ezzel régi problémát ol­danak meg. Mi is írtunk már énről, szóvá tettük, milyen gondolt okoz az átvevő válla­latnak az év végi kínálat fel­vásárlása. Nemcsak a hízóáUatokra, hanem a süldőkre is érvényes az a tapasztalat, hogy a ter­melőszövetkezetek is meg a háztáji gazdaságok is főként az év utolsó hómapjaiban aján­latták fel átvételre a legtöbb állatot Az igények viszont — ami a friss marha- vagy ser­téshúst illeti — egész éven át alig változnak. Süldőből az év második felében a legna­gyobb a kínálat, az igények vi­szont az első félévre szólnak. Az évi süldőkereslet 60—65 százaléka az esztendő első fe­lében jelentkezik országosan, az igények egy részét azonban az említett okok miatt nam tudják kielégíteni. Az óv végi túlzott kínálat miatt a vállalat által át nem vett süldőket a gazdák tenyésztésbe fogják, s az egyébként jó temyészértékű kocaállomány egy részét le­vágják. A fő cél tehát az, hogy a süldőfelvásárlásban új mód­szerekkel közelebb hozzák egymáshoz a kínálatot és a keresletet, vagyis az érvényben levő szerződéses félvásárlási átlagáron belül időszakomként változó árral ösztönözzék a termelőket arra, hogy több süldőt értékesítsenek az év el­ső felében. Némi ármódosítással már ebben az évben is törekszik a vállalat e cél elérésére, 1967- re vonatkozóan viszont már egész évre szóló programot dolgozott ki a tröszt. Jövőre már differenciált felvásárlási áron veszi meg a vállalat a szerződött süldőket. Januárban Állami gazdasagok, fmsz-ek, ktsz-ek, FIGYELEM! Tűzvédelmi célra 2ÖÖ literes víztároló kapható Állami gazdaságoknak és állami vállalatoknak 203,40 Ft, fmsz-eknek és ktsz-eknek 231,10 Ft. Megrendeléseket kérjük: Göngyölegf elújító Vállalat, Budapest, XIII., Váci út 69. Telefon 200-021. szabták ki egy hatalmas vas­lemezből. Autogén hegesztővel vágták le a pontos méreteket, s most hajlítják. — Villanymotor hajtja a hajlítógépet. Ez nem nehéz, de megvan még a »kínzó« is. — Az mi? — Addig neveztük így a hajlítógépet, amíg nem vil­lanymotor hajtotta, hanem mi tekertük kézzel. Akkor bizony nehéz volt. A reggelit délre ki­vette az emberből. A karbantartás mindig nagy munkát jelent a lakatosaknak. Erre minden évben külön ké­szülnek, hiszen ilyenkor nem kerülheti el figyelmüket egyet­len alkatrész sem a hatalmas gyárban. — Tizenöt év alatt minden nyarunk ugyanilyen hajtós volt. — Hogyan télt el ez á ti­zenöt nyár? — Én szeretem a szakmá­mat. Szeretem, amit csinálok. Dolgozni is szeretek. Szerintem a munkaszeretet mindennek az alapja. Ez tartott itt az üzem­ben is. Ha kimozdulnék in­nen, lehet, hogy többet keres­nék, de a pénz nem minden. A kollektíva sokat számít, s itt már nagyon összeszoktak az emberek. Mi mindig gondosko­dunk a másikról is. Mintha ezt akarnák igazol­ni a társai, búcsúznak. Erí mondják: — A viszontlátásra, s ha megéheztél, gyere ebédelni. Itt, a »kínzó-“ helyén egy­más munkáját segítő emberek dolgoznak. Kercza Imre Új gépet vettek a BNV-n (Tudósítónktól.) Nagy gondot fordít a gépesí­tésre a Kaposvári Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsz. A Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt is azért tekintették meg a ktsz ve­zetői, hogy ha nekik megfelelő gépeket látnak, megszerezzék a szövetkezetnek. Ütjük eredményes volt: a Törökszentmiklósi Gép­gyártó és Javító Ktsz által kiál­lított puttonyos betonkeverő gé­pet és az egytonnás kis dömpert megvásárolták. Ez a dömper roswa terepen is rendkívül gyorsan mo­zog. ; músi kombájnt kapnak, ezek­hez a szövetkezet ad kezelő­ket. Varga József és Landi János a múlt napokban Mar­caliban készült fel a nagy munkára. Igaz, hogy néhány éve már kombájnok vágják le a gabona zömét, azonban biztos, ami biztos — mond­ták a taggyűlés részvevői —, legyen készenlétben elegendő kézikaszás. Felhívták a szö­vetkezet vezetőinek figyelmét arra is, hogy jó előre gon­doskodni kell megfelelő táro­lótérről, ahova az elcsépelt gabom'.t berakhatják. RENDSZERESEN tartanak taggyűléseket és vezetőségi üléseket. Ezeken a pártépítés időszerű kérdésein kívül a soron következő mezőgazda- sági tennivalókról tanácskoz­nak. Szerintük azért is fon­tos ez, mert jobb előre föl­készülni a munkákra, és okos ötletekkel a gazdasági veze­tők segítségére sietni, mint év végén az esetleges gyen­gébb eredmények okairól vi­tatkozni. Igazuk van. Hemesz Ferenc 19 forintot, februártól május végéig 21 forintot, júniustól július végéig 18 forintot, au­gusztustól december végéig 17 forintot fizet a szerződésesen értékesített süldők kilójáért az Állatfargalmi Vállalat. Az idő. szakonként változó átvételi ár­ból kitűnik, hogy az átadó ak­kor jár legjobban, ha az év első öt hónapjában jelentkezik süldőivel a vállalatnál. Így eb­ben az időszakban is kielégít­hetik az állami hizlaldák és a termelőszövetkezetek süldő­igényeit. A tenyésztők a kívánt szinten és folyamatos tenyész­tésben tarthatják kocaállomá­nyukat, s úgy ütemezhetik az elletést, hogy a szaporulatot az igényekhez igazodó időszak­ban süldőként értékesíthessék. H. F. Halk duiruzsalással dolgozik a villanymotor, s a fatör, s vastagságú hengerek játszi könnyedséggel hajlítják kari­kává a két centi vastag acél­lemezeket. Hárman dolgoznak a gép mellett. Egyikük, Major István odaszól a kaposvári cu­korgyár párttdtkárának: — Oda tudod adni nekem a huszomhanmadik kongresszus­beszámolóját? — Gyere föl érte, néhány napra oda adom. — Olvasni akarja? — kér­dem a csupa olaj munkást. — Tanulni akarok belőle Az esti egyetemen hozzátarto­zik a vizsgaanyaghoz. Még ez van hátra, ha áttanulmányoz­tam, mehetek vizsgázni. Ez az ember géplakatosként kezdte a munkát. Itt a gyár­ban volt inas 1945-ben. Az öt­venes években hat évre el­ment a gyárból, aztán újra visszajött. Azóta szerzett még egy szakképesítést: elvégezte a cukoripari technikumot. Most csoportvezető a szár't 'ban, s az erőtelep pártcsoportbizal- mija. Kemény szorításé keze erős emberre vall. De nemcsak az izmai erősek Major Istvánnak, hanem az akarata is. Nehéz fi­zikai munka mellett nem gye­rekjáték a tanulás. — Akkor volt rossz, amikor dolgozott a gyár. A három műszak mellett nehéz a tanu­lás. Én meg soha nem akar­tam, hogy kedvezményeket ad­janak azért, hogy iskolába já­rok. Hát gyötörtem magam. — Megérte? — Meg. Amit az ember tud, annak mindig hasznát veszi. Ezért iratkoztam be az esti egyetemre. Amikor meghallot­ták az üzemben, hogy ismét tanulok, néhányan megkérdez­ték: »Nem elég neked az érett­ségi? Minek tanulsz tovább?“ Azt válaszoltam rá, hogy amit abban az iskolában tanítanak, azt még nem tudom. És én minél többet szeretnék tudni. Aztán meg azon csodálkoztak néhányan, hogy az érettségi után nem kértem magamnak más beosztást. Higgye el, ne­kem soha nem voltak olyan elképzeléseim, hogy az iskola után magasabb beosztásba kel­lene menni. Ha itt a vállalat­nál észrevesznek és javasol­nak valami jobbat, elfogadom, de kopogtatni soha nem fo­gok érte. Amikor elvégeztem a cukoripari technikumot, egy másik vállalat hívott műszaki A Karatau-mcdence természeti kincsei &' : * * f/fff '|■■ : : : : f > ' ’ beosztásba. Nem fogadtsm el. — Mi tartja itt a gyárban? — Jó az á társaság, ahol dol­gozom. Azt hiszem, mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az a tizenöt év, melyet itt töltöt­tem. Nekem a kaposvári cu­korgyárban adtak szakmát a kezembe. — Nehéz szakmát. — A vasasszakmák általá­ban nehezek. De itt sem min­A 'rien-Sam-hegység észak, nyugati részében, a Karatau- medencében mintegy 200 km hosszúságú apatitréteg húzó­dik. Az eddig feltárt apatit- készletet körülbelül másfél millárd tonnára becsülik. Egyelőre még senki sem tudja pontosan megmondani, milyen új dolgokkal örvendezteti meg a geológusokat ez a sokait ígé­rő medence. Karatauban sok minden megváltozott azóta, amióta rá­bukkantak az aptttkészletekre. Az akszaji és a mologyezsnyiji bányák már több millió tonna ércet adtak. Működik a dzsani- buli szuperfoszfátgyár, a szu- perfoszfátfinomító, üzembe he­lyezték a csdmkentí szuper- foszfátsó-gyárat A jéienlegi tervidőszak alatt a karataui természeti kincsekre hatalmas vegyipari komplexumot telepí­tenek. Még három-négy év, és a Karatau-rruedence 13—14 millió tonna apatitot ad éven­te. Az iparvidék igen sok gépet kapott: 250 lóerős buldózere­ket, termelékeny fúrógépeket helyeztek munkába. A Tian- San-hegység lábánál, a bányák tőszomszédságában új város épül. A képen: Apatitbánya Ka­zahsztán déli részében, a Dzsamibuli területen. dig egyforma ám a munka! Ez a karikahaj lí tás könnyebb napnak számít Ha nagykala­pácsot ameiget egész nap az ember, akkor estére kelve na­gyon elfárad. A karikákat a füstgázhen­gerbe készítik. Harminc da­rab kell belőle. Eddig tizen­ötöt készítettek el. Egy karilca súlya tizenöt kiló. Nem nehéz. Az elkészítése mégis az. ök I

Next

/
Thumbnails
Contents