Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

Szombat, 1966. június 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP VÁROSI PARTTITKAROK ERTEKEZLETE Kongresszusi légkörben zaj­lott le tegnap délelőtt a váro­si pártszervezetek képviselői­nek tanácskozása. A titkárok számtalan kérdést teittek föl az elhangzó beszámolók kap­csán, többen felszólaltak a titkári értekezlet hatékonysá­gának növelése végett. Száz­tizenhat alapszervezet titkára vesz részt egy értekezleten, az idő nem elegendő ahhoz, hogy mindenki szót kaphasson. Ha szakmánként hívnák össze a titkárokat, sokkal mélyebben megtárgyalhatnák az alapszer­vezeteket foglalkoztató kérdé­seket. A felszólalók hangsú­lyozták, azért van szükség a szorosabb kapcsolatra az alap­szervezetek és a pártbizottság között, mert így gyorsan ér­tesülhetnek a gondokról, s ha­tékonyabb támogatást adhat­nak a kommunistáknak. Csak kisebb körben válhat igazán vitafórummá a titkári érte­kezlet. Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára beszá­molójában tájékoztatta az ér­tekezlet részvevőit a városi pártbizottság ilyen irányú ter­veiről. A hozzászólások meg­erősítették a pártbizottságot, hogy szükség van az új mód­szerekre a jövőben. Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a párttitkárokat a munkásosztály helyzetét föl­mérő párt-végrehajtóbizottsá­gi ülés anyagáról és határoza­táról. Néhány időszerű kérdést is elemzett az értekezleten. Felhívta a titkárok figyelmét a személyzeti munka fontos­ságára. Arra kérte az alap­szervezeteket, hogy határozot­tan lépjenek föl a középveze­tők itt-ott előforduló durva­sága ellen. Egyetértésre talált a titkárok körében a lakásel- osztással kapcsolatos határo­zott állásfoglalás. Somogyi elvtárs konkrét példákon ke­resztül elemezte, milyen po­litikai kért okoz az elvtelen állásfoglalás. A párttitkárok kiegészítették a beszámolót, hozzászóltak a munkásosztály helyzetét tár­gyaló anyaghoz. A városi párt­végrehajtóbizottság tapaszta­lataival és következtetéseivel a pártti tkárok egyetértettek. Aktív és alkotó szellemű volt a titkári értekezlet, számta­lan vitás kérdés került fel­színre a tanácskozáson. Nagy gondot keit fordítani a nyári tűzvédelemre Elérkezett a kalászos ter­mények betakarításának ide­je. A megyében már aratják az őszi árpát, de rövidesen beérnek a többi gabonafélék is. A betakarítási munkák mel­lett nagy feladatot jelent a mezőgazdasági termények tűz­kártól való megóvása is az állami gazdaságokban és a ter­melőszövetkezetekben. A gép­szemlék már befejeződtek, a kombájnok, az arató- és cséplőgépek, a különböző trak­torok üzemképes állapotban várják a nyári munkákat A megyei tűzrendészeti parancs­nokság vezetői szerint a me­zőgazdasági üzemek mindent megtettek, hogy a gépek tűz­rendészeti szempontból is ki­fogástalanok legyenek. A betakarítás időszakában nagy gondot kell fordítani a vasútvonalak mellett levő ga- bomaföldek megóvására. Szin­te minden évben okoz kiseibb- nagyobb károkat a kipattanó mozdony szikra. Az idén is túl vagyunk az elsőn. A napokban a kaposíüredi Aranykalász Tsz ősziárpa-tábláján keletke­zett tűz mozdonyszikrától. A rendre vágott árpából több ezer forint értékű a tűz mar­taléka lett. A vasút mentén fekvő gabor.aföldeken a le­aratott és összehordott kalá­szos termény őrzéséről a gaz­daság, a termelőszövetkezet köteles gondoskodni. Az eset­leges tüzek gyors eloltásáról pedig csak úgy lehet szó, ha a tűzoltó fölszereléseket, a fecskendőt járművel vagy fo­gattal a helyszínre tudják szál­lítani. A mozdonyszikrától keletke­Mi újság a TÜZÉP-nél? Jobb lesz az építőanyag-ellátás KÉSZÜL A CITROMFRÖCCS (Tudósítónktól.) Sokszor zavarja az építke­zéseket az építőanyag időnkén­ti hiánya. Különösen az oko­zott sok bosszúságot, hogy rit­kán volt a TÜZÉP-telepeken 500-as cement A TÜZÉP veze­tői most azt ígérik, hogy a harmadik negyedévben megja­vul az építőanyag-ellátás. A Szovjetunióból szállítanak 500-as cementet, Albániából pedig hullámpala érkezik. Aj­tót és ablakot az NDK-ból szállítanak, de gyárt a Siófoki Építőipari Ktsz is. A tetőfedő pala választéka továbbra is szűkös lesz, de cserépből jó ellátásra számíthatnak az jobb lesz. A fehér színű mel­lett (az NDK-ból szállítják) kapunk a Zalaegerszegi Kerá­mia Vállalattól zöld, sárga és kék színű csempét is. Az elő­ző évektől eltérően igen nagy a választék cserépkályhában és kőamyagbuirkoló lapban. Hajó­padlóban és parkettban a har­madik negyedévben sem lesz hiány. Faredőnyből eddig csak szabványméretűt lehetett kap­ni. Most az építkezők kívánsá­ga szerint bármilyen méretet gyárt a vállalat Végül még egy jó hír: újból lehet kapni nemesvakolatot körülbelül építkezők. A csempeellátás is | negyven színben. Bőséges a tüzelő választék (Tudósítónktól.) A megye TÜZÉP-telepeinek szénkészlete több mint ketezer vagon. Pedig áprilisban és má­jusban 1060 vagon brikettet és 1860 vagon háztartási szenet vásároltak meg a megye la­kói. Jó ütemben folyik a tüze­lőutalványok beváltása: eddig több mint nyolcezer utalványt váltottak be' a telepeken. Ez­után még körülbelül ötezer utalványt tud a vállalatait rendelkezésére bocsátani a TÜZßP, ugyanis a kiadott utalványok száma a tavalyihoz képest mintegy húsz százalék­kal csökkent. A szenek választéka ellen nem lehet kifogás. A tatai és tatamedenced szenet a brikett­hez és a pécsi aknaszénhez ha­sonlóan július 1-től gyengébb minőségű szénnel keverve ad­ják. A háztartási szenek, közül nagy készlet van komlói dió­ból, balinkai és pécsi iszapból. Utalványra is adják a durva lengyel lángszenet. Ennek fű­tőértéke meghaladja a hatezer kalóriát. A faellátás jó: a szén­hez tíz százalék fát szolgálnak ki. A fafűtéses kályhák tulaj­donosai is be tudják szerezni a fát. Kaposváron van fűrészelt gyökérfa, és a környező erdő- gazdasági fűrésztelepekről a TÜZÉP útján fűrészhulladék is beszerezhető. az Ásványvíz és Szikvízipari Vállalat kaposvári telepén. Jólesik a kánikulában felhaj­tani a jégbe hűtött üdítő italt. ző tűz elkerülhető, ha a bog­lyákat, a kereszteket vagy az asztagokat a vasútvonaltól hatvan vagy száz méterre he­lyezik el. Nem szabad megfe­ledkezni a védőszántásról sem, ezzel ugyanis a tarlón tova­terjedő tűz útját végképp él lehet zárni. A mezőgazdasági gépek is tűzveszélyesek. A tűz elkerülésére szolgálnak a szik­rafogók. Meg kell jegyezni azonban, hogy még a leghaté. konyább szikrafogó sem nyújt teljes biztonságot. A gépek ke­zelőinek ezért tisztában keö lenniük a tűzrendészeti elő­írásokkal. A szabálytalan üzemanyag-tárolás, a helyte­len tankolás, az izzófejes erő­gépek előmelegítése is tűzve­szélyt rejt magában. Az asztagok körül a vizes­edényekre elengedhetetlenül “szükség van, az asztagok pe­dig csak a kazalozási tervsze­rint, az előírásnak megfele­lően helyezhetők eL Feltétlenül szükség van a szérű őrzésére, nehogy a kaz­laknál bárki is feled éken ység- bői, gondatlanságból megszeg­je a dohányzási vagy tűzraká- si tilalmat A nyári időszak­ban különösen gyakran ke­letkezik tűz a gyermekek já­tékából. A szabad Idejüket töltő, sokszor unatkozó gyere­keket távol kell tartani a tűz­veszélyes szérűktől. A gabonafélék tűztől való megóvásáért azok tehetnek legtöbbet, akiknek mindenna­pi munkája az aratás, a csép- lés, egyszóval a betakarítás. Elsősorban tőlük függ, hogy minél kevesebb tűz okozzon kárt N. J. Zöldbab exportra 370 holdon kezdik meg a szer. ződéses zöldbab szedését a jövő hét első napjaiban a megye ter­melőszövetkezetei. A MÉK csak­nem az egész mennyiséget expor­tálja. Június 28-án és 29-én lesz a börze Négymillió forint értékű elfekvő készlet cserél gazdát A LEVEGŐ SZERELMESEI A Világítástechnikád Válla­lat, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága és az SZMT közgazdasági bizottsága megállapodott a készletvásár végleges időpontjában. Június 28-án és 29-én, kedden és szerdán rendezik meg a börzét az SZMT-székházban. A Mű­szaki Anyag- és Gépkereske­delmi Vállalat is részt vesz a vásáron. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága a jelent­kezési határidő eltelte után megvizsgálta, mely vállalatok nem jelentkeztek a börzére. Hét ktsz-t és hét vállalatot szólított fel, hogy használja ki a kedvező alkalmat, értékesít­se elfekvő készletét. A felszó­lított szövetkezeteiknek és vál­lalatoknak tízezer forintot meghaladó fölösleges készletük van. Ruff István, a Világítástech­nikai Vállalat anyag- és áru­forgalmi csoportvezetője tájé­koztatta a szerkesztőséget, hogy huszonkilencre emelke­dett a jelentkezők száma. A Somogy megyei Finommecha­niikad Vállalat, a Víz- és Csa­tornaművek, a Kaposvári Ve­gyesipari Ktsz, a Dél-balatoni Víz- és Csatornamű Vállalat a bank felszólítására, a Balaton- boglári Állami Gazdaság és a Somogy—Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat önként jelentkezett a börzére. Az eddigi adatok szerint több mint négymillió forint ér­tékű elfekvő készletet ajánlot­tak fel eladásra a megye üze­mei, vállalatai, szövetkezetei és gazdaságai. Vasárnap nyitnak az önkéntes ifjúsági építőtáborok Vasárnap délután 32 közpon­ti szervezésű önkéntes ifjúsági építőtábor nyitja meg kapuját a középiskolás és egyetemista fiatalok előtt Az első turnus­ban több minit 7000 leány és fiú kezdi el a növényápolást, a zöldség- és gyümölcsszedést, útépítést, csatornázást, vasúti rekonstrukciót A DÉLUTÁNI REPÜLÉST hosszú készülődés előzi meg. Először is az ernyőket kell összehajtogatni és ez nem is Könnyű feladat. A kezdők sokszor órákig is elkínlódnak vele, hogy az indulás idejé­re bátran csatolhassák a há­tukra. Ennek fontosságát egyikük előtt sem kell han­goztatni. Jól tudják vala­mennyien, az életükről van szó. Naptól cserzett, mezítelen felsőtesttel gyűrik, hajto­gatják a sárgán és fehéren •sillogó selyemernyőket A nap ereje még nem csök­kent, szinte mozdulatlan a levegő a repülőtéren. A piló- ,ak atlétaingben hűsölnek az LI—2-es gép árnyékában. Harmadnapja táboroznak itt az MHS ejtőernyőseivel — fiatalok, érett korú férfiak és nők — az edzőtábor szi­gorú szabályainak rendje szerint. Legtöbben évi sza­badságukat tartogatják a tá­borozásra. Szeretik a repü­lést, az izgalmakat és a le­vegőt. Indulás előtt még egyszer átvizsgálják a fölszerelést, és amikor minden rendben van, a szürke overallos. »hátizsá­kos« emberek beszállnak a gépbe. Amennyire a motorok zúgása és a fejükre tapadó nehéz sapka engedi, néha- néha szót váltanak egymás­sal, de inkább hallgatnak. Az ajtóhoz közelebb ülő kezdők, akiknek a könyvébe még sak négy-öt usrást jegyeztek be, leplezetlenül izgatottak. Egymást nézik, egymást bá­torítják. Nagyon fiatalok még, tieznnyolc, tizenkilenc 4vesek. Az ugratómester ott ’-pr>^s7kodik mellettük. kö­zel a nyitott ajtóhoz. Billen •*»n, balra fordul, és emel- -edni kezd. Mire visszaér a repülőtér fölé, a környező .nézők búzatáblái csak sár­gás foltoknak látszanak. — KÉSZÜLŐDJÜNK AZ UGRÁSHOZ! — hallani a parancsnok erélyes hangját, és a legfiatalabbak felsora­koznak az ajtónál. A pilóta visszaveszi a gázt, és az amúgy is lomhának látszó gép még jobban lelassul. Annyira, hogy az ember úgy érzi, szinte áll a levegőben. Megindul a sor előre. Az er­nyők oldalához kapcsolódó fehér zsinór másik vége a gép oldalában húzódó vas­rúdon csúszik utánuk. Egyi­kük felhúzott szemöldökkel, másikuk összeszorított foggal lép az ajtó elé. Aztán né­hány másodperces időközök­kel beleugranak a tátongó semmibe. Ahogy az ajtón kívül ér­nek, a légcsavarok alól áramló levegő viharos erő­vel csapkodja ruhájukat. Lo­bog, remeg a fehér zsinór rögzített vége, majd erősen megrándul. A többiek az ablakból figyelik eltűnt tár­saikat, és szinte megemelked­nek az ülésen, amikor a csil­logó ernyők csattanva kilob­bannak. Csakúgy, mint a föl­di szemlélők, magukban viot félhangosan mormolva szá­molnak. — Egy, kettő, három .. ., és így tovább ötig. A pilóta úra feltolja a gázszabályzó kart, a moto­rok feldübörögnek, és vad étvággyal harapnak a leve­gőbe. Hátrafelé nézve már jól látszanak a kényelmesen dagadva, lassan imbolyogva himbálódzó ernyők. Feszesen közelednek a föld felé. Megváltozott a gép hely­zete, a magasságmérőn egy­mást váltják a számok, 900—1000—1100 méter. Az er­dők és a mezők változatos képe után már jól látni a várost Az eddig szótlanul figyelő másodpilóta hátra- szóL — Nézze meg ezeket az arcokat most és majd lenn a földön. 1400—1500 MÉTER, és egy­re tovább emelik a légcsava­rok a gépet. A zuhanóernyős ugrók közelebb ülnek az aj­tóhoz. Mire ismét megjelen­nek alattunk a kékeszöld köd­ben úszó mezők, már jelez a parancsnok, hogy közele­dünk a repülőtér fölé. Itt már nincs semmiféle zsinór, az ernyőt maguk oldják ki a versenyzők. Tekintetükből báitorsá -• nyugalom érződik, arcuk szigorú. A gép lelas­sít, az első ugró az ajtóhoz lép. Egy másodpercre meg' áll, amíg visszapillant az utánajövőre. Ahogy teste hir­telen túllendül az ajtónyílá­son, a gép belsejében tompa durranás hallatszik. Az erős légáramlás hatalmas erővel szakítja ki a gépből az aj­tón túljutott versenyzőt, és szétterjesztett ‘karokkal su­hogva zuhan lefelé. Esése epvre gyorsabb és gyorsabb. Mögötte ott a második, és mire a harmadik lép az aj­tóhoz, az első már inogva csüng a nésvszögletes fehér ernyő zsinórjain. Mellükön a stoppert fi­gyelve húsz másodpercet zu­hannak, miközben nyolcszáz- kilencszáz méterre megköze­lítik a földet. Az első pilla­nattól a nagy, fehér, kereszt alakú rajzolatra fioveViek a fűben. Ügy irányítják az er­nyőt, hogy minél közelebb «rienek talajt a megadott célhoz. MÉG EGYET FORDU­LUNK, és a gép ereszkedni kezd. Mikorra a kerekek el­érik a földet, a bátor embe­rek már az ernyőjüket haj­togatják a fűben. Igaza volt a másodpilótának, valameny- nyien nagyon boldognak lát­szanak. Ahogy különös kedv­telésükről faggatom őket, el­mondják, hogy eleinte na­gyon féltek, amikor az ajtó elé álltak. — Most már nem? — kérdezem Csapó Jánostól. — Megszoktam. — Egy kicsit sem? — Van úgy, hogy az em­bert elkapja egy rossz ér­zés, de erre már szükségem van, nem lehet élni nélküle. — Amikor először megpró­báltam — mondja Dankó Lászlóne —, nem is tudtam megállapítani, milyen volt. Még egyszer megpróbáltam, és azóta nem tudom abba­hagyni. Csodálatos dolog zu­hanni a levegőben. Az első zuhanóugrás felér az első gépinyitású ugrással. a 7 em­ber egy másodperc alatt le­számol magával. Végior-t a fejében, hogy esetleg min­dent elveszíthet, és őzt ott látja ma^a előtt. ?■ oien- csére nem sokáig, mert az­tán cselekedni kell. Amikor pedig már a feje fölött érzi az ember az ernyőt, újra örül, hogy rászánta magát. Horváth István szakosz­tályvezető f" >ktató közbeszól: — Csak az első száz—száz­tíz ugrásnál fél az ember, aztán magabiztos les :. A válogatott kerettag szak­osztályvezető könyvébe öt- száznyolcvankét ugrási je­gyeztek be. Ezek között sok van olyan, amit két-három- ezer méterről hajtott vég' Most Lipcsébe készül a vi­lágbajnokságra. Nagy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents