Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-17 / 142. szám
Péntek, 1966. június 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP Jelszó: Gyorsan továbbítani a vonatokat Beszélgetés Varga Károly állomásfőnökkel Bejárta az állomást Varga Károly állomásfőnök. Egy kissé fáradtnak látszott. Ezen nem is csodálkoztam. A kaposvári pályaudvar ugyan a kisebbek közé tartozik, mégis kifárad az, aki elsétál egyik végétől a másikig. Az állomásfőnök sokait lát, hall ilyenkor, közel kerül az emberekhez, megismeri a problémákat. Ezért is barangol szívesen a sínek, a raktárak között, az irodákban. — Kaposvár állomása kicsi, forgalma azonban igen nagy — mondta Varga Károly. — A ránk háruló óriási feladatot csak úgy tudjuk megoldani, ha a vonatkísérő, a kocsirendező, a forgalmista, a váltókezelő, a masiniszta, a raktáros, az adminisztrátor összefog, és teljes szívvel dolgozik, Sokáig tartott, amíg meggyőztük az embereket az összefogás szükségességéről. Nemcsak arról kellett meggyőzni az embereket, hogy fontos az összefogás, hanem arról is, hagy egy nagy forgalmú kis állomáson a körülményeknek megfelelő technológiát kell alkalmazni. — Jelszavunk: gyorsan továbbítani a vonatokat — jegyezte meg Varga Károly. — Ha megrekednének a szerelvények, elvesztenénk a csatát. Nem lenne terünk, nem tudnánk a vonatokat fogadni, dugó keletkezne. Rendkívül kellemetlen lenne, ha a kaposvári vasútállomáson kialakult dugók miatt akadozna a Szovjetunió és Jugoszlávia, valamint a Magyarország és Jugoszlávia közötti nagy tranzitforgalom. Az állomás technológiája tehát tulajdonképpen az idő kihasználáséra épül. A vonatokat csak akkor lehet késedelem nélkül továbbítani, ha a kocsirendezők rövid idő alatt összekapcsolják a kocsikat, megfelelő vagonokat választanak ki, ha a vállalatok gyorsan rakodnak, ha a hamar átvizs— Az AKOV és a Balaton-part Tizenkilenc taxi a somogyi oldalon Szekszárdi tehergépkocsik is segítenek a szállításban A balatoni szezonban az üdülők, az élelmiszerüzletek, az éttermek, a gyümölcs- és zöldségboltok áruellátása nagy feíadatot rí a 13. sz. AKÖV- re is. Hoffmann Sándort, a vállalat igazgatóját arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat: hogyan készültek föí e munka elvégzésére. — Már jóval a szezon megkezdése előtt — a Megyei Szállítási Bizottsággal folytatott tanácskozás után — intézkedési tervet készítettünk a személy- és áruszállítás lebonyolítására. Elhatároztuk, hogy a legüzembiztosabb járműveket adjuk oda erre a célra. Kiválasztottuk a járművezetőket, a kísérőket, a kalauzokat Megszabtuk, hogy ezek a dolgozók milyen ruhát viseljenek. Az autóbusz- és mikrobuszvezetők, a kalauzok új fehér egyenruhát, ingzubbonyt és tányérsapkát kapnak: Három új taxit kap Siósok, ezekkel együtt összesen 19 taxi áll majd az üdülők rendelkezésére a somogyi partem. Utasítottuk a sofőröket, hogy ügyeljenek a kocsik tisztaságára. A vállalat az áruszállításra szerződést kötött az érdekeltekkel, s biztosította a szükséges kocsikat. Az idén nyolc menetrend szerinti és nyolc állandó különbusz áll az üdülők rendelkezésére. Az idén először júniusban indul meg Balatonszéplaktól — a siófoki hajóállomást érintve — a sóstói kempingig közlekedő járat (Az útvonalon néhány fa hátráltatja a forgalmat, ki kellene vágni őket, a tanács azonban még nem intézkedett.) Bevált a mikrobuszos kirándulás. Ilyen járművet az ipar már nem készít többet. Nagyon kellene a somogyi parton is abból a Panoráma kirándulóbuszból, amit a veszprémi AKÖV kapott. Kérik az üdülők azt is, hogy a szemesi kemping és a bogiári hajóállomás között az üdülősoron Indítsanak egy menetrend szerinti buszjáratot. Az áruszállításban hatvan tehergépkocsi vesz részt. Ez kevés, hiszen csak a napi áruterítésre: a tej- és fűszer-, a hús-, a zöldség- és gyümölcs-, a sör- és szikvízszállításra negyven gépkocsi kell. Segítenek ebben a munkában a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat és a Szekszárdi 11. sz. AKÖV is meg a járművel rendelkező termelőszövetkezetek. A 13. sz. AKÖV a szezon idejére menetirányítót küld a Balaton-partra azzal a feladattal, hogy gondoskodjék a gépkocsik kapacitásának teljes kihasználásáról. Erre azért is szükség van, mert — mint' Sára István, a marcali főnökség balatoniboglári kirendeltségének vezetője mondta —, csak a szerződésben vállalt feladatokat tudják ellátni. Nem adhatnak kocsit a naponta jelentkező fuvaroztatóknak. Enyhít majd ezeken a gondokon az is, ha több tsz megkezdi a fuvarozást, s nekik engedik át a kisebb mennyiségű tüzelő szállítását Sz. L. szerelvényeket gálják. Az állomásfőnök elmondta, hogy korábban a beérkező szerelvény először tüzet tisztít tott, vizet vett. Aztán vette föl vagy adta le a rakományt. Ezután vizsgálták meg a fékeket, a kerekeket stb. Most a vonat először fölveszi vagy leadja az árut, azután vesz vizet, igazít tüzet. Míg a tüzet igazítják, addig megvizsgálják a fékeket, a kerekeket. Ezek a műveletek negyven perccel rövidebb ideig tartanak most, mint régebben. A munka jó megszervezéséhez áldozatkész törzsgárdá- ra van szükség. Az állomás- főnök ezért nagy súlyt helyez az emberek nevelésére, azért tart velük állandó szoros kapcsolatot Ügyel arra is, hogy ki-ki érdeme szerint részesüljön az anyagi javakból. A prémiumot azok kapják, akik a legtöbbet teszik a feladatok végrehajtásáért A kocsirendezők például havonta 250— 270 forint jutalomban részesülnek. — Megérdemlik a megbecsülést — jegyezte meg az állomásfőnök. — Sokat dolgoznak. Ha ők nem állnának helyt, nehéz helyzetbe kerülne az állomás. Az emberekkel való szoros kapcsolat, az állomás technológiájának kidolgozása, alkalmazása, továbbá a helyes anyagi ösztönzés eredményre vezet. Az év első öt hónapjában átlagosan 2 százalékkal emelkedett a vasúti forgalom az országban. A kaposvári állomás mintegy nyolc-tíz százalékkal növelte forgalmát. Gazdaságosan is dolgozott. Pl. az igazgatóság célul tűzte ki azt, hogy a kocsikat 98 százalékra ki kell használni. A kaposvári pályaudvar dolgozói 99,63 százalékra használták ki a vagonokat. A jó munka eredményeként a vasútállomás elérte az élüzem szintet. Szegedi Nándor PARTÉPITŐK CM: ; f: . . m WMmtäßMmM / »ÉÉÉ A bolgár lsz-ek saját üzemei Egyes bolgár termelőszövetkezeteknek saját üzemük van, melyben mezőgazdasági termékeket dolgoznak fel. Országos viszonylatban 24 konzervgyár, 15 sajtgyár és 19 borászati üzem van a tsz-ek tulajdonában. Az előirányzat szerint a termelőszövetkezetek 1970-ig 8 hűtőraktárt építenek, és tovább bővítik a konzervgyárakat. — Hát igen. itt a jó idő. A balatonlellei mólón sétáló fürdőruhás emberekre nézve mondja ezt Pálfi József brigádvezető. A sóhajtásszerű mondatban reménykedést is érzek. A Balaton partépítőinek a fürdőruhákon kívül van egy sokkal biztosabb jelük a meleg idő beköszöntéséről. Ez pedig a víz hőmérsékletének emelkedése. örülnek neki, hiszen munkahelyük a vízben van. Ezért folytatja így a gondolatot a brigád vezető: — Nekünk fontos a meleg. Vízben járni rossz időben nem könnyű feladat. A hűvös éppen úgy zavar bennünket, mint a vihar. A part, amellyel a Balatontól veszik vissza a területet, ötszázhatvan méter hosszú lesz. Egy részén már vörös terméskő jelzi az új vízpartot, de a munka java még hátravan. A követ márciusban uszílyon szállították ide a túlsó partról. Akkor még nagyon hideg volt a víz. Most viszont a napsugár teszi próbára az embereket. Néhány méterre az épülő új parttól bádoglemezből készült gát fogja fel a hullámokat. Erre szükség is van, mert különben a frissen lerakott betont elmosná a hullámverés. De ez a gát felfogja a szelet is, amelv enyhülést hoz a víz színe fölött alig néhány centire dolgozó munkásoknak, perzsel itt a víz színén, mint másutt. A brigád minden tagja fekete arcú, napcserzett ember. Tizennyolcán vannak. Ha valaki a munkájukat nézi, nem sokat lát. Hiszen az épülő partszegély nagy része viz aiatt van. A gát két méter húsz centi magas. A vízből alig látszik ki több egy méternél. — A mi embereink segédmunkásként jöttek ide. Akkor kőművesek építették a partot. Ök csak a betont talicska zták — mondja a másik brigád vezetője, Bállá László. — Aztán a kőművesek elmentek, mert nem szerették ezt a munkát, a tapasztalataikat azonban itt hagyták. A brigádvezető szavait Kalman Gyula folytatja. Ott guggol a vörös termésköveken, s szüntelenül tömi a betont a víz mélyére: — Nincs minálunk probléma: Ha kell, falazunk, ha kell, betont keverünk. Itt minden ember érti az összes munKafolyamatot. — Amikor én idejöttem, még gyerekcipőbe járt ez a munka — veszi át a szót Korpizs József. — Most meg már mindent gépesítettek. Még a be- tankeverést is. Azt mondják, így könnyebb. Lehet. De akkor ’s könnyebb volna a munka .ha egy kicsit törődnének velünk... Rövid klottnadrágot és térs a napfény még erősebben dig érő gumicsizmáit visel. A A MÁV DOMBÓVÁRI ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉGE KERES FÖLVÉTELRE segéd munkásokat a kaposvár—fonyódi és a nagykanizsa—gyékényes—kaposvár—dombóvári vonalakon folyó vasútépítési munkákhoz, továbbá Somogyiad vasútállomás építési munkáihoz férfi és női segédmunkásokat és ácsokat Teljesítménybér. Szállás. Munkaruha (téli— nyári). Utazási kedvezmény. Jelentkezni lehet Dombóváron az építési főnökségen vagy So- mogyszob állomáson a felépítményi építés- vezetőségen. (3872) KÁRPITOSOK AZ ELSŐ ELISMERÉST szakembertől kapták. Egy kárpitosmester a saját bútorát vitte el hozzájuk, hogy csinálják meg. A második elismerés közvetve érkezett Az egyik megrendelő egy 1850-ben készült barokk stílusú bútort hozott kárpitoz- tatni. Amikor meglátta a fiatalembereket, egy kicsit félve hagyta ott a műkincset jelentő bútort. Attól tartott, hogy elronják. Amikor elkészült, megnézte egy fővárosi kárpitos, és azt mondta: kitűnő munka! — Olyan ez a kárpit, mintha ráöntötték volna. Vincze Károly, a Kaposvári Asztalosipari Ktsz elnöke így vélekedik: — Ha az ember az idegeit akarja nyugtatni, akkor elmegy megnézni, hogyan dolgoznak. — Mi tette ilyen jó munkásokká őket? — A versenv. Pedig sokszor úgy láttuk, hogy ez ellaposodik a ktsz-ben a szocialista brigádok között. De ha nem lett volna, ezek a gyerekek sem lennének ilyenek. A »GYEREKEK" húsz-huszonegy évesek. Egy éve múlt áprilisban, hogy brigádot alakítottak. Valameny- nyien ebben a ktsz-ben szabadultak fel. Amikor megalakult a kárpitosbrigád, maguk választották ki a nyolc embert. összeszoktak, s egymás nélkül el sem tudnák képzelni a munkát. A szabad időt sem. A műhely tele van kész és félkész bútorokkal. Afrikcsomók hevernek a földön meg nagy tekercs habszivacs. Mentegetőzéssel kezdik: — Nincs ám mindig ilyen felfordulás, összevisszaság a műhelyben! Most ez a raktárunk is, azért áll itt a sok bútor. — Mi hozta össze a brigádot? A huszonnégy esztendős Vadas József brigádvezető ezt mondja: — A szakma szépsége. — Meg az, hogy mindent megkaptunk a vezetőktől — teszi hozzá Varga István. — Nehogy elbízzátok magatokat, szép munkát csináltok — mondja a ktsz elnöke. — Igyekszik az ember — élcelődnek vele. Aztán komolyra fordítják a szót: — Majdnem együtt szabadultunk fel. Egy társaságiba járunk. Ebben az üzemben együtt nevelődtünk, hát csoda, ha most is összetartunk? Mégpedig nagyon összetartanak. Amikor Molnár György építkezni kezdett, az egész brigád kivett egy-egy nap szabadságot. Téglát hordtak, segítettek. Amikor a brigád másik tagja kezdte meg az építkezést, újra mentek. — Ki javasolta ezt? — Kollektív döntés volt. — S ez kötelező mindenkire? — Nem. önkéntes alapon megy. — Maradt már ki valaki a közös megmozdulásból? — Ilyen még nem volt. Azt hiszem, nem is lesz. Itt megértés van. KÉT ÉV ÓTA ez a brigád kárpitozza a Varia-heverőket. Simák és sarkosak. Még senki sem emelt kifogást a vállalatnál munkájuk minőségére. — A kereskedelem sem? — Garanciát vállalunk minden darabért. Ha valami hiba van az itt készített bútorokkal, két évig munkaidőn kívül kijavítjuk. De még senki sem jelentkezett. — Mi volt a legkényesebb munkájuk? — Most csináljuk a lágymányosi sportszálló bútorait. S ki tudja, hány lakásba jutnak el bútoraik? ök csak néhányról tudnak. A sajátjukról. Mert azt is ők készítették. Együtt az egész brigád. Hagyományos anyagokból, de nagyon ízlésesen. Afrikot raktak a rugók fölé, most mégis a habgumit dicsérik. Ez a jövő anyaga. — Sokkal puhább, mint az afrik, tartósabb is. Nyáron nem olyan meleg, télen pedig jobban tartja a hőt. A MŰHELY inkább szerelőcsarnokhoz hasonlít. De Varga István, Vadas József, Fehér Gyula, Halász István meg a többiek nagyon jól érzik itt magukat. Sok szépség van abban, ahogyan a csupasz deszkavázak szépen felöltöznek, s ízléses, modern bútordarabokká válnak. K. I. csizma fél szárig a vízben van. Ila dolgozik, legtöbbször térden felül ér a víz. —... Azt hiszi, sokáig bírja ezit az egész napos áztatást az ember? Nálunk nem újság a reuma. De még védekezni sem tudunk ellene, mert ha hideg a víz, akkor is bele kell menni, különben nincs pénz. Van itt az állami gazdaságnak egy Vízkiemelő szivattyúja. Amikor javították az emberek, viaszosvászon ruhát kaptak. Abban dolgoztak. Mi gyakran naphosszat mellig érő vízben, dolgozunk. Nekünk is kellene védőruha. — Kértek? — Kértünk. Azt mondta a főmérnökünk, hogy majd adnak. Majd! De mikor? Ha hidegebb szél fúj, és eltakarja a felhő a napot, borsózik a bőrünk már akkor is, ha ránézünk a vízre. Korpics József már majdnem végigépítette a Balaton» partot. Maga sem tudja megmondani, hány helyen dolgozott már a Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének munkásaként. Most csak eny- nyit mond: — A víz kemény vetélytárs. Előfordult már, hogy a vihar betört a hullámfogóm keresztül, és elmosta a friss zsaluzást. Utána mindent kezdhettünk elölről. De ha sikerül elkészíteni az új partot, az szép munka. Jó időben huszonöt métert is bedobunk egy nap alatt Ha jó idő van ... Számukra nem üdülést jelent a jó idő, hanem kényelmesebb, jobb munkakörülményeket. — Ami munkánk egy részét magunk sem látjuk — mondja Ihász Géza —, de a víz alatti részt még jobban meg kell csinálni, mint a víz fölöttit, különben elmossa a partot a Balaton. Munkájuk harc a Balatonnal. Amit a tó évtizedek alatt ellopott az embertől, ők visszahódítják, hogy villák, strandok épüljenek a hajdani víztükör helyén. S a Balaton néha lázad. Egy-egy erős vihar alatt romba dönti mindazt, amit napokig építettek az emberek. De a partépítők! szívósságával nem tud versenyezni. A végső győzelem az övék lesz. Ebbe belenyugszik a Balaton is... Kercza Imre Népművészeti pavilon nyílik Fonyódon Az Idegenforgalmi Hivatal fonyódi kirendeltsége helyiségének egyik részét átalakították árusítópavilormá. A Budapesti Népművészeti és Háziipari KSZV látja el az új üzletet áruval. A kézimunkák, a taliszőnyegek, a kerámiák és más tárgyak hazánk gazdag népművészetét reprezentálják elsősorban külföldi vendégeink előtt A bolt a jövő héten kezdi meg az árusítást.
