Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-04 / 104. szám

ihéplap Kik kaphatnak zöld utat Hivatásos gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata MS7MÍ3 Mpfívei FUYOTTSACA E íyá MEGYE» TAMACS LAPJA Munka, letelepedés, kultúra Jegyzetek a szakszervezeti cigányankétról A somogyi szakszervezeti napok keretéből teg­nap délelőtt a megye cigány­lakosságának helyzetéről, vál­tozásairól és problémáiról ta­nácskoztak az SZMT-székház- ban. Az ankétan mintegy százhúszan vettek részt, és kö­zülük sokan felszólaltak a me­gye cigánylakosságának kép­viselőiként. Galambos Sándor bevezető gondolatai után két referátu­mot hallottunk: a cigányság közoktatási, kulturális, illetve közegészségügyi helyzetéről tájékoztatta az ankét részve­vőit Tari János és dr. Tóth Sándor. Mind a referátumok, mind a hozzászólások a cigányla­kosság társadalmi fölemelke­désének három alapvető kér­dése és föltétele: az állandó munkaviszony megteremtése, a letelepedés, valamint a kul- turálódás biztosítása köré csoportosultak. Nehéz és bonyolult folya­mat az évszázados elmara­dottság felszámolása, s ennek valamennyi föltétele a társa­dalomban végzett állandó munkából következik. Ez ha­tározza meg az ember helyét is a társadalomban, ahogyan több felszólaló is hangsúlyoz­ta: mindennek az alapja a munka. Ebben: a munkavál­lalásban és a munkahelyen való helytállásban kellene a cigánylakosságnak mindin­kább és mind többször bizo­nyítania, hogy méltó a mun­kaadók és a társadalom bi­zalmára. Sajnos, még igen sokan visszaélnek ezzel a bi­zalommal, és három nap után otthagyják, változtatják mun­kahelyüket, ami sajnos a töb­bi, a becsületesen dolgozó ci­gányokra is ártalmas: táplálja az előítéleteket. Ahogyan a társadalomba való beilleszkedésük egyéb föltételei, munkában való helytállásuk is kétoldalú kap­csolat Gazdasági vezetőink­nek és a munkaadóknak töre­kedniük kellene, hogy a ci­gányok közül mind többen bizonyíthassanak a munka­helyükön. Mert nemcsak a cigánydolgozóktól függ ez a helytállás vagy lemorzsolódás, hanem attól is, hogy van-e előítélet, illetve milyen a munkatársak szemlélete a ci­gánykérdésben egy bizonyos munkahelyen. Sok a vissza­húzó erő, az elavult elem, kispolgári nézet az emberek gondolkodásában, ezt léptem- nyomon tapasztalhatni még. Előbbre léptünk a letelepí­tésben, ezt tükrözik a szá­mok is. A megye mintegy 14 000 főnyi cigány lakosságá­nak harminc százaléka — főleg az utóbbi 6—8 évben — már beköltözött a közsé­gekbe. beilleszkedett a tár­sadalomba. Hasonló a száma azoknak, akik jelenleg épít­keznek. 1752-ről 1260-ra csökkent a putrik, 154-ről 118-ra a cigánytelepek, ugyanakkor 230-ről 599-re növekedett az egyszoba- konyhás házak, lakások szá­ma Somogybán 1958 óta. Nemegyszer azonban néme­lyik községi tanács kerékkö­tője az építkezési akcióknak, másutt pedig tévesen értel­mezik a cigánytelepek fel­számolását, a letelepítést. Néhol, főleg a falubeliek idegenkedése miatt csak helyváltoztatást jelent a kunyhókból való betelepülés. A kulturálódás számait meghatározzák az előbbi té­nyezők. Növekedett az isko­lába beírt cigánytanulók szá­ma, de ezzel együtt a lemor­zsolódás is eevre nagyobb. Különösein a felső tagozat­ban. Jóllehet a szigorú és következetes taníttatás, az, hogy a szülők és a nevelők a III—IV. osztály után ne engedjék elkallódni a gyere­keket — a cigányság társai dalomba való beilleszkedésé­nek az útját egyengeti a kö­vetkező két-három évtized­ben. A tanácskozás után az an­két rendezői rövid műsorral kedveskedtek a részvevők­nek. W. E. Mit olvashatunk a Jelenkor májusi számában? Változatos sok érdekes olvasmánnyal^ gazdagon illusztrálva jelent meg a Pécsen szerkesztett irodalmi és művészeti folyó­irat új száma. A lírád anyag­ból kiemelkednek Demény Ottó, Pákolitz István, Takács Imre és Takáts Gyula költe­ményei. A szépprózát Bertha Bulcsú, Kolozsvári Grand- pierre Emil, Rákosy Ger­gely és Sobor Antal elbeszé­lése képviseli. Két jubileum címen in­terjút és tanulmányokat kö­zöl a lap a 70 éves Lovász Pál és Várkonyi Nándor tisz­teletére. Az Élet és kultúra­rovatot Thiery Árpád szo­ciográfiai sorozatának első része nyitja meg Tájak, lel­kek és látszatok címen. A tartalommal, képzőművészeti írások között megemlékezést találunk Al­berto Giacomottiről. a nem­rég elhunyt neves svájci szobrászról, érdekes képelem­zést Csemus Tibornak a X. Országos Képzőművészeti ki­állításon bemutatott Nádas című művéről és beszámoló­kat két új pécsi kiállításról. A Mérlegen-rovatbam tanul­mány jelent meg Pákolitz István költészetéről, kritika Vas István új kötetéről, s még néhány nemrég megje­lent regényről és verseskötet- rőL Az új szám illusztrációinak nagy része a dél-dunántúli képzőművészek kiállításán részt vett művészek alkotá­IXIetékes hatóságaink igyekeznek erőteljes rendszabályokkal elejét venni a vasúti és a közúti baleseteknek, amelyek különösen tavasztól késő őszig — a vasúti csúcsforgalom idején és az or­szágúti forgalom nyári telítettsége folytán — bekövetkeznek. A cél az, hegy a volán vagy a mozdonyok indftókarja mellé olyan emberek, olyan vezetők kerüljenek, akik egészséges életmódot folytatnak, s hivatásukat józanul, körültekintően végzik. Annak megállapítására, hogy ki alkalmas a mozdonyok vagy gépkocsik autóbuszok hivatásszerű vezetésére, a KPM Vasúti és Közúti Al­kalmassági Intézete két rendelőt tart fenn Budapesten, a Baross tér 9. és a Dob utca 107. alatt. A rendelők a mozdonyvezetők, a vasúti forgalmi személyzet, valamint a hivatásos gépjármúvezetö- jelöltek alkalmassági vizsgálatával foglalkoznak. Vidéken Kecske­méten és Székesfehérváron működik hasonló intézmény. A vizs­gálatok mindenütt szigorúak és körültekintőek. Hirtelen veszély. — Most mit csináljak;„ .. Aki a járművezetés tudo­mányát akarja elsajátítani, és hivatásszerűen akarja mun­káját folytatni, annak telje­sen egészségesnek kell lennie. Nem lehet semmilyen szervi nul kell érzékelnie minden olyan eseményt, ami jármű­vének és utasainak biztonsá­gát veszélyeztetheti. Hogy lá­tása, hallása, reflexei, idegei rendben vannak-e, ezt dönti — Sötétben semmit sem látok... elváltozása, tehát tökéletes látó-, hallóképességének kell lennie, amellett a másodperc tört részei alatt kifogástala­AZ UTAZÓ REVIZOR Akárhogy számolom is, I mert az ügyvezetőt nem ta- Marosi Zoltán annyit utazik látták meg a faluban. Akkor évente a megye területén, | még járásszerte alig volt hogy a távolságokat összeadva kétszer megtehetné a Buda­pest—Tokio közötti utat. A MESZÖV-nél dolgozik, a re­vizori osztály csoportvezető­je. Naponta jár be vonattal Somogyszobról a munkahe­lyére, és amikor megérkezik, gyakran száll át egy másik vonatra hogy fölkeresse va­lamelyik földművesszövetke- zetet, ahol éppen a munkája várja. — Szeretem, amit csinálok. Azt már nem állítom, hogy az utazás is mindig örömeit szerez, mert sokszor bizony már fárasztó. Az igazat meg­vallva én mindig ilyen uta­zó ember voltam, amióta csak dolgozom. 1950-ben az iskola befejezése után köny­velő lettem a földművesszö­vetkezetnél, de fél év sem tett el. az ellenőrzéshez kér­tem magam, itt kikötöttem. Tizenhat éve vagyok a moz­galomban, ebből tízet a ME­SZÖV-nél töltöttem. Akkor kerültem az fmsz-hez, ami­kor, hogy úgy mondjam még cseppfolyós állapotban volt. Előfordult többször, hogy el­lenőrzésre mentein, de hiába. egy-egy képzett könyvelőnk, így a könyvelésben féléves elmaradásokkal is találkozott az ellenőr. A megtett utat csak az tudja igazán fölmér­ni, aki ott volt. amikor a föídművesszövetkezetek még »zsebből fizettek«. Ma a va­gyonvédelem fogalma már egészen más, mint annak idején. A revizori osztály az utóbbi években több olyan pénzügyi, • szervezési szabály­talanságot, hiányosságot ta­pasztalt. melynek fölfedésé­hez nagy szakértelemre a szövetkezeti munkában való ártassáera volt szükség. Ma­rosi Zoltán vizsgálatainak megállapításait, szakértői vé­leményét még nem kellett korrigálni. — A revizorok nem túlsá­gosan népszerűek a szövetke­zeti mozgalomban sem. Mégis miért szereti ezt a munkakört? — A hiányosságok fölfedé­se nekem sem öröm, a rend érdekében mégis szükség van rá. A mi ellenőrzéseink álta­lában azt a célt szolgálják, hogy a hibák, szabálytalan­ságok megszüntetésére fai­hívjuk a figyelmet A doku­mentációs vizsgálatkor, amelyre egy év alatt min­den körzeti fmsz-nél sor ke­rül. az értékelés után tanács­csal, útbaigazítással szolgá­lunk. A vizsgálatokban az utóbbi időben sok fiatal is részt vesz, gyakran van szükségük a tapasztaltabb re­vizorok segítségére. Marosi Zoltán rendszeresen fölkeresi a fiatal revizorokat hogy a nehezebb feladatot adó vizsgálatok előtt eligazít­sa őket Sokat foglalkozik az fmsz»ek gazdálkodásának to­vábbi javítása végett a kör­zeti igazgatóságok szövetke­zetpolitikai és gazdasági te­vékenységével is. — A földművesszövetkeze­tek önállóságának növekedé­se megnehezíti majd mun- munkánkat. A különböző el­képzelések alapján készült tervek megvalósítása közben ugyanis jócskán jelentkezhet szubjektivizmus is — mond­ja a csoportvezető. — Milyen terveik vannak, hogyan lehet ezt a minimá­lisra csökkenteni? — »Több szem töbh^ lát alapon vitatjuk meg a beér­kezett jelentéseket Így helytállóbbak lesznek meg­állapításaink. A munkámat azért is szeretem — folytat­ja —, mert mindig embe­rekkel kell foglalkozni. Sze­rintem nem jó. ha a revizort mumusnak tartják: én min­dig azon igyekeztem hogy jó kapcsolatot alakítsák ki a szövetkezetek dolgozóival. Ez sokszor elősegítette vizsgá­latainkat is. őszintébbek, nyíltabbak az emberek, sőt előfordul, hogy előre felhív­ják figyelmünket egyes hiá­nyosságokra. Ez a köny- nyebbik oldala a munkánk­nak. Akadnak azonban olyan súlyos szabálytalanságok is, amelyeknek földerítése bi zony nehéz dolog. Marosi Zoltánt másfél év­tizedes lelkiismeretes mun­kájáért felszabadulásunk év­fordulóján »Kiváló földmű­vesszövetkezeti dolgozó« ki tüntetésben részesítették. Az fmsz-nél eltöltött tizenhat év alatt sokszor megdicsér­ték. megjutalmazták ez kitüntetés mégis a legbecse­sebb számára. — Igyekeztem mindig legjobban elvégezni, amivel megbíztak — mondja —, és most jólesik tudni, hogy elé­gedettek velem. Nagy József el a pályaalkalmassági vizsgá­lat- Orvosok, pszichológusok vizsgálnak meg minden je­löltet. Az alkalmassági követelmé­nyek kimondják, hogy a jár­művezetésiből már eleve ki kell zárni az alkoholistákat, akik az alkoholfogyasztás után csökkent akcióképessé­gűvé válnak. Ügyszintén nem vezethetnek a túlzott gyógy szerfogyasztók, akik élénkítő vagy izgatószereket szednek Amikor az intézet orvosai a reflexeket vizsgáló kísérle­ti volán mellé ültetik a gép­kocsivezető-jelöltet, és amikor a jelzések felvillannak, min­denki másképpen reagál er­re. Van, aki pillanatok alatt reagál az akadályokat vagy másfajta forgalmi zavaroka: jelentő jelzésekre, mások vi- zont másodperceket kési eked­TANULJUNK MEG NÉGY NYELVEN — SÉRTEGETNI! Elégedetlen angolszász turisták számára készült az a sajátos négynyelvű szótár, amely minden al­kalomra gúnyos, sőt sér­tő megjegyzéseket tartal­maz. A különös szótár an­gol kiadója szerint: »Ez a merőben új fegyver módot ad a kizárólag an­golul beszélő utasnak, hogy külföldön is meg- védhesse magát, ha szük­sége van erre.« Íme egy csokorra való a sértésekből: Rossz vendéglőben: »Mellékelnek emésztőtab­lettákat is az ételekhez?« Piszkos vendéglőben: »Étkezések közben serté­seket szoktak itt tartani?« Rossz kiszolgálásnál: »Mióta sztrájkolnak itt a pincérek?« Vakmerő taxisofőrnek: »Ma hány embert ölt meg?« Ruhaüzletben: »Ez biz­tosam selyem, látom a hernyók nyomait« »Csak a két évvel ezelőtti di­vatot mutatják be?« Autóbuszon: »Legyen szíves az influenzáját a saját családtagjainak fenntartani.« A STRUCC NEM SZERETI A PÉNZT,.. ... különösen, ha meg­etetik vele. A Buenos Aires-i áUatkertben egg struccmadár kimúlt, mert túl sok pénzérmét evett. Az állatorvosok a bonco­láskor 116 pénzdarabot fedeztek föl a gyomrá­ban. Azóta a Buenos Aires-i áUatkertben a struccmadarak ketrecé­ben táblát helyeztek el: »Az áUatokat pénzzel etetni tilos!-« Mit tnd a középiskolás? Mottó: Nincsenek új diák­mondások, csak új «Bál­itok. — A nagy veszély ide­jén sült ká Themisztofc- lész lángesze. — Vörösmarty Vén ci­gány című költeményét a költő fattyúdalának mond­hatjuk. — A tej olyan táplálék, amely a test első részét fejleszti. — Az üstökös olyan csillag, amelynek magja van, és a farkát csóválja. — A nők minden mun­kára alkalmasak, de szer­vezetük másra is szüksé­— A mai órán folytat­juk az 1914-es világhábo­rút. — A hisztériás énekeiket lantosok adták elő. — József Attila költe­ményében arra biztatja a proletárokat, hogy »Rúgd a tőkét, ne siránkozz!«. — Kisfaludynak kelle­metlen volt, hogy fiatal korában meghalt. — Toldi a vágóhidról el­szabadult bikát letartóz­tatja. nek, ami — elvben — mar r karambolt okozhat. A gépko- SomOPVÍ Né fa IQ fi esi vagy a vonat sötétbén is száguld aránylag gyengébb világítással. Ha a vizsgázó a gömb alakú kísérleti műszer­be belenéz, a sötétség külön­böző fokozatain keresztül is látnia kell a tárgyakat, aka­dályokat. Képzeljük el, hogy az autóvezető színtévesztő: a vöröset zöldnek látja, és be­lehajt a tilosba. Milyen sze­rencsétlenséget okozhat! Az intézmények sokat tesznek a balesetek megelőzésére. Persze az eredmény nem örök érvényű, hiszen az alkalmassági vizsga után is válhat valaki alkoholis tává, ideggyengévé, érzékszervei hibássá válhatnak később is. Ezt szolgálja az időszaki orvosi vizs­gád* ZS. I*. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Taná«*s lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség! Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-1®, 1S-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvárj Latinka S. a. 2. Telefon 15-1G» Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti! a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi nostahjuntáinknál és postáskézbesítőknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 FL Index: 25061 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári (izemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents