Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRAi 50 FILLÉR oguinéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 105. szám. 1966. május 5., csütörtök Az érdekek összehangolásáért Okuljunk a történtekből (5 o.) A népi ellenőrzés megállapításai <6. o.) Forró hangulatú munkás-szolidaritási nagygyűlés obMt™Am a Latinka Sándor Megyei Művelődési Házban Tegnap a So­mogyi Szak- szervezeti Na­pok program­jának kereté­ben munkás­szolidaritási nagygyűlést rendeztek a Latinka Sán­dor Megyei Művelődési Ház színháztermé­ben. A nagy­gyűlés részve­vői az elnök­ség tagjai kö­zött üdvözöl­hették a má­jus elsejei ün­nepségekre ha­zánkba érke­zett külföldi delegációk né­hány tagját A külföldi szak- szervezeti ve­zetők 3-án jöt­tek Somogyba, két napig is­merkedtek a megyével. Fernando Pccr­n agy óbb hatással mégis az volt a delegáció tagjaira, hogy a munkában, harcban edzett vietnami emberek mi lyen elszántan szállnak szem­be a betolakodókkal — A vietnami néppel való találkozásunk arról győzött meg minket, hogy a győzelem csak a hazájukat hősiesen vé­dő vietnamiaké lehet. A nagygyűlés szónoka ez­után elmondotta, hogy mi­lyen nehéz körülmények kö­zött dolgoznak az ostromlott területeken élő emberek, majd így folytatta: — Nagy ütem ben folyik az amerikaiak ál tál okozott károk helyreállí­tása és a felkészülés az újabb támadásokra. Vietnamban tartózkodásunk idején egy harcoló csoport női vezetőjé­től olyan gyűrűt kaptunk ajándékba, amelyet egy lelőtt amerikai gép roncsaiból ké­szítettek. Baranyai elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a vietnami emberek tudnak a velük ér­ző népek, köztük a magyar nép szolidaritásáról, és ez a tudat erőt ad a további ki­tartáshoz. A nagygyűlés szónokának szavait hosszan tartó taps kö­2 MariT'hui- A nagygyűlésen felszólalt Nguyen Minh. a sza a kubai, Sagdarzsav Magvan és Nor- ssin Cend a mongol, Vlad Va­silé és Tutá Spiridon a ro­mán, Ghezza Mohamed és Zraida Abdallah a marokkói, Nguyen Minh pedig a vietna­mi szakszervezeteket képvi­selte. A nagygyűlés részvevőit Szőke Pál, az SZMT vezető titkára köszöntötte, majd át­adta a szét Baranyai Tibor­nak, a SZOT kulturális, agi- tációs és propaganda osztálya vezetőjének, a nagygyűlés szénokának. vietnami szaktanács titkára is. — Áz idei május elsejei ünnepségek a világ haladó embereinek körében a vietna­mi nép melletti szolidaritás és az amerikaiak elleni tilta­kozás jegyében zajlottak le — kezdte beszédét Baranyai elvtárs. — Abban a szeren­csés helyzetben vagyok, hogy magam is részt vehettem a magyar szakszervezeti kül­döttség legutóbbi vietnami, koreai látogatásán. Visszatér­ve elmondhatom, hogy vietna­mi barátaink nagyon szíve­sen fogadtak bennünket. Leg­a vietnami szaktanács titká­ra lépett a mikrofonhoz. — Nálunk nemcsak a fel­nőttek, még a gyerekek is fegyverkeznek. Népünk egy­ségesen tömörül pártunk kör£ — mondta többek között. A vietnami szaktanács tit­kárának felszólalását felállva, ütemes tapssal köszönte meg a nagygyűlés közönsége, majd tiltakozó táviratot fogalmaz­tak. A táviratban szolidaritá­sukról biztosították a hős vietnami népet. A nagygyűlés után a szak- szervezetek öntevékeny művé­szeti csoportjai adtak műsort. A partizánok súlyos veszteségeket okoztak az amerikaiaknak Da Nang város közelében dél-vietnami szabadságharco­sok tőrbecsaltak egy katonai alakulatot a szerdára virradó éjjel. Az amerikaiak a »Geor­gia« hadművelet keretében úgynevezett tisztogató hadmű­veletet folytattak, és Da Nang- tól 40 kilométernyire délnyu­gatra átkeltek egy folyón, amikor a »-bokrok és fák« egyszerre megelevenedtek, s a nagyszerűen álcázott parti­zánok a közvetlen közelből lecsaptak az ellenségre Egy sebesült amerikai őrmester, akit később sikerült kimente­ni a front mögé, újságírók­nak elmondotta, hogy telje­sen gyanútlanul vonult előre, amikor közvetlenül az orra előtt »-felállt egy bokor és rápuskázott«. A tisztogató ak­cióban részt vevő másik ame­rikai alakulatra aknavetővel tüzeltek a partizánok, és sú­lyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Közelharcba keveredtek az amerikaiak a felszabadító erőkkel egy másik összecsa­pásban is, amely Saigontól néhány kilométernyire nyu­gatra zajlott le. Itt egy ame­rikai szárazföldi egység szin­tén súlyos veszteségeket szen­vedett (MTI) VIETNAM—KAMBODZSA Lezárják a Mekong folyót? Egy amerikai képviselő azt követeli, hogy az Egyesült Ál­lamok zárja le a Mekong fo­lyót a Kambodzsába tartó nyugati kereskedelmi hajók előtt Charles E. Chamberlain szerdán közzétette képviselő­házi beszédének előkészített szövegét Ebben azt állítja, hogy a kambodzsai kereske­delmi hajóforgalomban »ne­héz megállapítani, melyik ha­jó szállít fegyvert a partizá­noknak«. VIETNAM—THAIFÖLD A thaiföldi kormány csapatokat küld Dél-Vietnamba A bangkoki rádió szerdán közleményt ismertetett, mely szerint a thaiföldi kormány katonai segítséget nyújt a dél-vietnami kormánynak a partizánok ellen viselt hábo­rúban. Thaiföld egy katonai szállítóhajót, egy őrhajót és két C—123-as típusú csapat- szállító repülőgépet küld, ele­get téve a saigoni kormány kérésének. A hajókat és re­pülőgépeket thaiföldi személy­zet fogja kezelni. A thaiföl­di kormány kedd esti ülésén született döntés értelmében a segítséget két hónapon belül elküldik Dél-Vietnamba. (MTI) A nagygyűlés elnöksége. Magyar—iráni hosszúlejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodást írtak alá Teheránban folytatott gaz­dasági tárgyalások eredmé­nyeként aláírták a magyar— iráni hosszúlejáratú kereske­delmi és fizetési megállapo­dást. A megállapodás 1969-ig érvényes és tartalmazza az export—import előirányzato­kat. A magyar külkereske­delem főként gépeket, ener­getikai berendezéseket, kü­lönféle beruházási javaikat, továbbá hengerelt árut szál­lít Iránba gyapot, gyapjú, fehérjetakarmány, bórök, dé­ligyümölcs stb. ellenében. A megállapodást magyar részről Baczoni Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyettes, iráni részről R. S. Teheránt, az iráni gazdasági minisz­térium miniszterhelyettese Ir­ta alá. (MTI) Hazánkba érkezett az indiai kommunista párt küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi B;zottságá- nak meghívására N. K. Kirsh- nan és Yogindra Sharma, az Indiai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkárságá­nak tagjai hazánkba érkez­tek. Az indiai testvérpárt kül­döttségét a Ferihegyi repülő­téren dr. Korom Mihály, az MSZMP KB titkára fogadta. (MTI) Nyilvánosságra hozták a francia kormányhoz intézett éleshangú bonni jegyzéket Nasszer és Tito folytatta megbeszéléseit Nasszer elnök és Tito mar­sall szerdán az alexandriai Rasz-et-tin palotában a ju­goszláv államfő szállásán folytatta megbeszéléseit. Mint Abdel Megid Farid, az EAK elnökségének főtitká­ra közölte, a kedden meg­kezdett tanácskozás során Tito, szerdán Nasszer fejtet­te ki álláspontját az aktuális nemzetközi kérdésekről. Tito marsall elemezte a nemzet­közi helyzet alakulását Nasz- szer elnökkel tavaly szep­temberben történit belgrádi találkozója óta, ismertette az európai, délkelet-ázsiai és vietnami helyzetről vallott jugoszláv véleményt, kifejtet­te az el nem kötelezett or­szágokra háruló felelősséget az említett kérdésekkel kap­csolatban. Nasszer elnök ex­pozét tartott az elmúlt idő­szak nemzetközi eseményei­ről. A tárgyalásokat követő megfigyelők szerint az elnök elsősorban a Közép-Kelert, Ázsia és Afrika problémái­val, valamint az el nem kö­telezett országok esetleges újabb kezdeményezésének kérdéseivel foglalkozott. Tito, aki kedden megtekin­tette az alexandriai görög— római múzeumot, csütörtökön Nasszer elnökkel ellátogat a Felszabadulás tartományba, ahol a sivatagban öntözéses gyümölcsösöket létesítettek. (MTI) Bonnban szerdán délelőtt nyilvánosságra hozták a fran­cia nagykövetnek az előző napon átnyújtott jegyzéket. A bonni kormány ebben vá­laszolt a francia kormány március 29-i emlékiratára, amelyben Párizs bejelentette, hogy július 1-ig kivonja az NSZK-ban állomásozó fran­cia csapatokat a NATO in­tegrációból. A nyugatnémet válasz­jegyzék mindenekelőtt leszö­gezi, hogy Bonn nem fogad­hatja el a francia kormány indokolását. Az NSZK kor­mányának továbbra is az a véleménye, hogy »a nyugati világot fenyegető veszély nem szűnt meg«. A bonni jegyzék ezután felszólítja a francia kor­mányt: tájékoztassa szövetsé­geseit arról, hogyan képzeli el az NSZK-ban állomásozó francia csapatok együttműkö­dését a NATO-haderőkkel. A jegyzék ezzel kapcsolatban a következő kérdéseket intézi Párizshoz: L Hajlandó-e konfliktus esetén a NATO keretében pontosan körvonalazott harci feladatokat átvenni? 2. Hajlandó-e már béke idején megteremteni az eh­hez szükséges feltétel két, egyetértésben az illetékes NA TO-parancsnoksággal ? 3. Hajlandó-e haderőit kon­fliktus esetén a NATO-főpa- ramcsnok alá rendelni? 4. Hajlandó-e továbbra is együttműködni a közös NA- T O-lég védelem,m el ? 5. Hajlandó-e bekapcsolni haderőit a NATO »riasztó- rendszerébe«? A jegyzék továbbá azt han­goztatja, hogy a francia csa­patok, amikor kivonják őket a NATO-integrációból, elve­szítik állomásozási jogukat az NSZK-ban és nem tartózkod­hatnak ott tovább az 1954. évi megállapodás alapján. A bonni kormány reméli, hogy sikerül olyan új megállapo­dást kötni, amely lehetővé teszi a francia csapatok NSZK-ban maradását, ehhez azonban arra van szükség, hogy »új jogi alapot teremt­senek és e csapatok státusát a megváltozott viszonyokhoz alkalmazzák«. A kormánypárti Rheinische Post ezzel kapcsolatban azt az értesülést közli, hogy a bonni kormány azt tervezi: ha július 1-dg nem jön létre megegyezés Franciaországgal a bonni feltételek alapján, akkor a nyugatnémet kor­mány felszólítja Párizst, hogy 12 hónapon belül vonja ki csapatait az NSZK-ból. (MTI) NDK-áilamtitkár nyilatkozata a német kérdésről Joachim Hermann, az. NDK össznémetügyi államtitkára a Novoje Vremja című moszk­vai hetilap munkatársának adott nyilatkozatában kije­lentette: az NDK kormánya hajlandó megtenni mindent annak érdekében, hogy tár­gyalások kezdődhessenek a nyugatnémet hatóságok, vagy a közvélemény bármelyik képviselőjével a két német állam közeledése céljából. A német kérdés megoldá­sának bonni megközelítése magában foglalja azt, hogy az NDK-ra rá akarják kény­szeríteni az NSZK-ban fenn­álló társadalmi rendet — állapította meg az államtit­kár, majd hozzátette: a mi véleményünk szerint a né­met kérdés megoldása nem abból áll, hogy az NSZK te­rületén második NDK ala­kuljon. Mi a két német ál­lam közeledésére, a német konföderáció megalakítására szólítunk fel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents