Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-27 / 124. szám

SomogyiNéplap MSZMP MCnvri RirÖTTÍA^'A E'üyÄ' MCG-VE* TANflCS LAPJA BNV... BNV... BNV... Az érdeklődés középpontjában a könnyűipar termékei Somogyiak a vásáron Többnyire meo az előkészületeknél tartanak A rétkaszálás tapasztalatai négy járásból Még a borús, esés napokon is ezrek járják a Budapesti Nemzetközi Vásár pavilonjait A vidéki látogatókat hozó kü­lönjáratú autóbuszok a déli órákra ellepik a Dózsa György út nagy kiterjedésű parkírozó­ját. Az információs fülkékből százával fogy a vásár térképe. A látogatók nagy része érdek­lődési körének megfelelő sor­rendben keresi föl a pavilono­kat. Sok érdeklődő első útja a kempéngsátrak felé és a lak- berendezési kiállításhoz vezet. Igen népszerű a Magyar Tu­dományos Akadémia működő atomreaktora is. A bútoripar az idén külön pavilont kapott. A vásár fő­bejárata elé érkező látogatók már a kirakatok mellett elha­ladva is megszemlélhetik a bú­toripar számtalan újdonságát. Akik körbejárják az üvegpavi- lon/t, a nagy bútorgyárak és a szövetkezeti bútoripar leg­szebb termékeivel ismerked­hetnek meg A lakberendezési kiállítás érdekessége, hogy a nagyobb gyárak a bevált, so­rozatban gyártott garnitúrák »váltótípusait« mutatják be. Voltaképpen azonos elemekből más rendeltetésű és más meg­oldású bútorokat igyekeztek megmutatni. Ezeknek az új típusoknak a bevezetése, élő- állítása nem okoz gondot az iparnak. Az érdeklődők véle­ménye is hozzájárulhat, hogy ezek az új változatok rövid idő alatt forgalomba kerülje­nek. A bútorki állítástól csak né­hány lépés a 2-es pavilon, ahol a gyapjú- és parmitipar, a rö­vidáruk és bőrdíszműáruk mellett a könnyűipar összes termékei megtalálhatók. Itt kaptak helyet a földszinten a Kaposvári Ruhagyár modell­jei. A gyár azokból az öltö­nyökből állított ki néhányat, amelyek exportra készülnél?;, és néhány olyat, amelyet a negyedik negyedévben kezde­nek gyártani a kereskedelem számára. — Jelenleg ez a szín, ez a modell még nincs a belkeres­kedelemben — mondja tájé­koztatóul Littmann Tibor, a Ruhaüzemi Mintatervező Vál­lalat osztályvezetője. — A kaposváriak konfekcióöltönyei nagyon szépek és tetszetőseit. Elismerően nyilatkoztak róluk a külföldi és a belföldi látoga­tók. A Paál László sétány végén állnak a messze rikító, sok­színű kempingsátrafc. Reggel­től estig véget nem érő sorok­ban vonulnak itt a kíváncsis­kodók. Az óriási érdeklődés azzal magyarázható, hogy a Sportnagykereskedelmi Válla­lat és a Somogy megyei Taná­csi Textilipari Vállalat Tab: Sátor- és Ponyvaüzeme évről évre szebbnél szebb kemping­sátrakat mutat be. A tab!. üzem az idén öt sátorral vesz részt a kiállításon. A Szirén, a Tihany, a Turista, a Sirály és a Pihenő típusok mind ex­portra készülnek. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat Csillag- hegyi Gyáregységének alap­anyagait kitűnően dolgozták Veszélyes nyár Százak és százak fürdenek már a Balatonban; vitorlá­sok tucatjai tótnak ki a nyílt vízre; egyre nagyobb lesz a járműforgalom a főútvonalakon: motorosok és autósok száguldanak; az üdülőközpontok felé Pezsgőbbé, élénkeb­bé vált az élet mindenfelé Es veszélyekkel terhessé. Olvasom a lapokban, hogy egymás után követeli ál­dozatait a fürdőzés: itt egy elhagyott kavicsbánya fel­gyülemlett vizébe fulladt valaki, amott meg a sebes sod­rású folyó ragadta el a bravúroskodó ifjú embert. S ebben az évben — pedig még alig volt jó idő —már a Balatonnak is voltak áldozatai — összesen hatan —; nemrég Szántódrév meg Tihanyrév között tapasztalt har- jósok kerültek hullámsírba egy felborult csónakról; nem is egy apró gyermek várja hiába haza édesapját. Leg­utóbb meg egy fiatal gimnazista fiú lélekjelenlétének volt köszönhető, hogy nem történt hármas szerencsétlen­ség Balatonboglár és Révfülöp között: egy felborult vi­torlás utasait mentette ki a vízből. A Balaton minden évben sok áldozatot követel, fiata­lok és idősebbek halnak értelmetlen halált. S nemegyszer felelőtlenség, virtuskod ás miatt következik be a tragédia. Jó dolog az, ha valaki csokoládébama színnel di­csekedhet kollégái, barátai előtt, de a vízen ringatódzó gumimatracon való napozás az egyik legveszélyesebb vál­lalkozás; ha elalszik a bámulni vágyó nő vagy férfi, s a hullámok a nyílt vízre sodorják, elég egy óvatlan mozdulat, máris vízbe pottyan. S a felhevült test meg a hideg víz éppen elég a szív bénuláshoz. Aztán a csónakázók! Egyszemélyes csónakban néha né­gyen is szoroskodnak, a legalapvetőbb tudás nélkül is vitorlázni indulnak. S ha a vízirendőrök figyelmeztetik vagy megbüntetik őket, még nekik áll följebb: »Már szórakozni sem hagyják az embert? Tudunk mi magunk­ra vigyázni. ..« A rend vizet járó őrei a megmondhatói annak, hány flegma választ kapnak, amikor pedig csak az óvatosságra figyelmeztetik a túlságosan elkalandozó csónak utasait Nem különbek az országutak kalózai, a lakott terü­leten is százas tempóval száguldó autósok sem! A Balaton-parti általános iskolákban tart még a KRESZ-oktatás: a kispajtások a tanév végéig elsajátítják a legfontosabb tudnivalókat Talán — s ebben nagyon bí­zunk — kevesebb lesz majd a gyermekbaleset a nyári szezonban, mint eddig. De az lenne jó, ha kevesebb fel­nőttbalesetről is érkezne hír; ha a járművezetők azzal az elhatározással ülnének a motor nyergébe vagy az autó volánja mellé, hogy nagyon óvatosak lesznek; ha a vi­torlázók és a csónakázók meg a fürdőzők sem virtuskod- nának. A nyár veszélyes évszaknak ígérkezik. Ügy véljük, egy kicsit valamennyiünktől is függ, hogy csökkenjen a veszély. V. Gy. fel a tabiak. Ez az egyik Oka, hogy naponta sok kül- és bel­földi látogató kér részletes fel­világosítást; angol, német ide­genforgalmi szakemberek jegy­zetelnek, fényképezik a sát­rakat. Legnépszerűbb a főző- lülkiés Tihany. Két kétszemé­lyes hálófiilkéje minden igényt kielégít. A Szirén dupla fedél­lel készül. Az impregnált anyagból szabott külső kö­peny alatt egy kicsit köny- nyebb. szellősebb anyagból ké­szült sátor áll. A nagy előtér is hozzájárul, hogy a sátorban állandóan kellemes, és hűvös a levegő. A csupán impregnált anyagból készült sátrak leve­gője túlságosan meleg Ezen­kívül esőben is jobb a dupla fedelű sátor, mert az esőcsep­pek kopogását alig lehet hal­lani! A belföldi látogatók állan­dóan visszatérő kéréséről is szólni kell. Ezekből a prakti­kus, olcsó és tetszetős sátrak­ból készítsenek annyit, hogy a hazai igényeket is kielégitbes­Nagy József A réti fű mindenütt kasza alá érett, csakúgy, mint a gyep az árokpartokon, utak mentén. Az utóbbi helyeken inkább gyűlnek a petrenoék, mint a réteken. A szálas takarmány jelentős hányadát a rétek ad­ják, mégis késlekednek sok­helyütt, a termelőszövetkeze­tek többnyire még csak az előkészületeknél tartanak. En­nek okát azzal magyarázzák, hogy egyéb, sürgősebb mun­kát kellett elvégezniük, s nem futotta erejükből a fűkaszálás­ra. Általában a pillangósok betakarításának elhúzódása hátráltatta — és helyenként még most is hátráltatja — ezt a tennivalót. Ráadásul alig szűnnek a belvizek okozta gondok. A siófoki, a tabi, a kaposvári és a nagyatádi járás egyikét termelőszövetkezeté­ben járva a hét elején, ezeket a tapasztalatokat szereztük. A ságvári Egyetértés Tsz- ban ottjártunkkor még nem fogtak hozzá a létkaszáláshoz. Ez volt a helyzet az ádándi Aranymező Tsz-ben is. Itt már kazalban van a 83 hold lucerna, lekaszálták a baltací­met. A szénát hajnalban is gyűjtötték — az állattenyész­tők például már négy órakor gyűjtötték a lucernát —, hogy ne peregjen le a levele. A mintegy 120 hold kaszálható réthez azonban még nem nyúl­tak, noha ezt mind kézzel kell levágniuk, és a gazdák kérték is már a területeket. A parcel­lákat a hét elején még nem mérték ki, erre június első napjaiban akarnak sort keríte­ni. Ügy tervezik, hogy 1200 négyszögöles parcellákat jelöl­nek ki, minden gazda annyit kap, amekkorá részt vállalt a kukoricából. Nagyberényben szintén a vállalt kapásterület­től függően mérik majd ki a réteket, náluk 300 négyszögöl egy-egy rész kaszáló. A nagybajomi Zöldmező Tsz-ben már kaszálják a rétet. Kézzel végzik ezt a munkát, részért, s a siófoki meg a tabi járásiból említett példákhoz hasonlóan a Zöldmezőben is az egyéb munkákban való részvételtől függ, mekkora ret terület illeti a gazdát. Ha va­laki betegség miatt nem dol­gozhatott rendszeresen a kö­zösben, az kivétel, annak egyéb vállalásaitól függetlenül kimérték az egy hold rétet. A nagyatádi járásiban is még igen csak az elején tartanak a rétkaszálásnak. A mikei Rá­kóczi Tsz-ben úgy tervezik, hogy holnap kezdik ezt a munkát. A kimérés nem okoz gondot, mert mindenki aizt parcellát kapja az idén is, amelyikről tavaly betakarítot­ta a szénát Számolnak azzal is, hogy a kaszálás végén még maradnak lábon álló területek, amelyeket a tsz-tag valami­lyen ok miatt nem kaszált le. Ezt aztán megkapják azok, akik kérik. Gondoskodtak ar­ról is, hogy ahol a családban nincs férfi, ott is betakarít­hassák a szénát: az ilyen egye­dülálló nők parcelláját a ter­melőszövetkezet gépe kaszálja le, a gyűjtéssel már kézi erő­vel is boldogulnak. a f. NEMKÍVÁNATOS ..VENDÉG' Nem tudjuk, hogyan került oda, de sajnos ott van a ba- latonföldvári strandon egy ki­mustrált 25 tonnás uszály, a Büngösd. Tréfás kedvű üdülők krétával új nevet adtak neki: Yorikkének keresztelték, utal­va a televízióban vetített Ha­láíhajó című Hímre. Ez a név nagyon találó: a rozsdás, ócs­kavasszámba menő uszály bal­esetet idézhet elő, ha nem in­tézkednek elszállításáról. Né­hány napoh belül felnőttek és gyermekek ezrei lepik el Föld­várt, a gyerekek felkapaszkod­hatnak az ócska alkotmányra, s elég egy óvatlan mozdulat. . . Nemkívánatos »►vendég-« a földvári strandon a Büngösd- Yorikke. Jelenléte aligha vet jó fényt az egyik legnagyobb ba­latoni üdülőhelyre. Istenem, csak még az egy­szer múljon el ez a borzasztó fejfájás, ez a rettenetes gyo­morégés! Nem veszek többé poharat a kezembe. Az az átkozott konyak, az az átko­zott bor! De megérdemlem, tudtam, hogy másnap így lesz. Jaj . . . Forró a fejem, lüktet a halántékom, a Szívem ak­korákat dobban, hogy szétveti a tüdőmet. Még a lélegzés is nehezen megy. — Fiam, hallod!. . . Nyisd ki egy kicsit az ablakot. De ne nagyon. Es hozzál vizes ruhát, ide, valahova, rám. . . Igazad van, fiacskám. Csak most, még az egvszer... Jaj, de hideg! Áááá ... ááá ... Vedd le! Belehalok! Ha én még egyszer poharat veszek a kezembe ... A gyom­rom. A fejem. Az agyvelőm! Az én agyvelőm borszagú most meg konvakszagú. Mikor megv ki belőle? A szag. Hol jön ki? A fülemen? Vagy hol? Ml? Ml jött ki? — Uevan, fiam. dehogy es­tem bele a feaervlóba! Az Béla volt. Emlékszem én a világon mindenre. A csillár? Szerin­tem Lajos bársi tette föl a macskát a csillárra, mert meg ette a papagájt. Nekem ne maervarázza sen­ki, hogyegy papagáj Jbeszél. Hogy: Pf lyuka így, Filyuka úgy, és mond egy csomó disz- nóságot a szomszédasszony­ról. Hogyan tudna beszélni? Egy papagáj. Egy egészen kis hülye papagáj. Nnna. .. Hát kivettem a kalitkából, és meg­ette a macska. Minek tarta­nak macskát? Madarat is, macskát is. .. Meg akváriu­mot halakkal. Na és ki tette a saját fejére az akváriumot? Talán én? A Berci! KI szedte le róla a halakat? En! Ki dugta az inge alá az egyik hatat? A Manci! Miért duszta oda? Hogy ki vehesse! Kivet­te? Nem vette ki, mert Gizi ráborította a jegesvödröt. Passz... Ez volt! — Jaj, ez a vég. Csukd be. fiacskám, az ablakot. Engedj meleg vizet a kád**a. Van für- dősóuk? . .. ví^rd^có. nem glaubend.. . Es edd ide a Iázmé»*őt. Nekem lázam vau... De tudtam, hoe-v f»v lesz. Megérd ern!*»rm M*»orérdrmii*1d, barátom! M>rt csak egv po­hár kell. azután még egv. és Indul n voont. csak még egvszer. csuk még most az egvszer kihevertem. S!r*u« az életben többet! Esküszöm! Mindenre, ami szent. VahnÜ nagy, szent dologra. így, igen, most megesküszöm, és erős leszek! Mert meg lehet állni, csak erős akarat kelL Hát ki az erősebb? Teszem föl egy üveg sör, például egy más­napos gyomorba, vagy én? Én! Ez természetes. Egy ü\Teg sör. Hm .. . Hideg, kellemesen kesernyés ízű sör. Igen: ezt a bizonyos, rettene­tes másnapos állapotot vég­eredményben a vér cukortar­talmának rohamos csökkenése okozza. A sör megállítja ezt a végzetessé válható folvama- tot, legalábbis ilyen illúziót kelt. De vigyázni kell! Vi­gyázni! Vigyázni! A mérce pontos legven, mert azután ú jra elindul a vonat . . . Egy felnőtt ember pedig tud vi­gyázni. Egv komolv. felnőtt * ember. Nem vatrvunk gyere­kek! Nos tehát: esrv üveg sör. és véve a szenvedésnek. —■ Fiam! Hellód? L ég-v szí­ves, hozass fel a gyerekkel a cukrászdából esrv üveg sört. A vérem cukortartalma miatt. Ha te is kérsz, akkor hozass hármat. Hideg leaven. A jég­szekrényből adják! Hm. Nincs Is lázam. Tessék, itt a hőmé­rő. Légy szives, fiam, hozd a poharat. DEB FERENC Nézőpont A szálloda portása izga­tottan jelentette az esetet; — Eltűnt! Egyszerűen érthetetlen. Ilyen még so­sem fordult elő. És kimondta a súlyos mondatot: — Valaki lopott! — De hát mit? — érdek­lődtek egyszerre többen is. — Mi tűnt el? Mit loptak el? — A csillagot a külföldi vendég kocsijáról. Arról a Mercedesről. A külföldi vendég vélet­lenül érti a magyar nyel­vet, és ugyancsak véletle­nül tanúja volt a jelentés­nek. Csöndesen közbeszólt, mindössze ennyit mon­dott: — Ugyan, uraim! Ná­lunk, Hamburgban a jel­vénnyel együtt a kocsit is elvitték volna... Angol hagyomány London nevezetes bíró­ságán, az Old Bailey-ben minden tárgyalási ülésszak kezdetén a bíráknak, a tár­gyalóterembe való bevo­nulásuk pillanatában egy- egy' virágcsokrot nyújta­nak át. A szokás a középkorba nyúlik vissza. Ezekben a »régi szép időkben■« ugyan­is a bírósági épület alatt lévő szörnyű börtöncellák­ból a mocskos, szinte élve elrothadó rabok bűze fel­szállt a tárgyalóterembe. Ennek ellensúlyozására kapták a bírák kényes or­ruk védelmére a virág­csokrot, sőt a tárgyalóte­remben a bírói emelvény elé jó illatú füveket szór­tak a padlóra. Illetlen madarak A washingtoni állatkertben történt. A látogatók azzal a kéréssel fordultak az állatikért igazgatóságához, hogy különít­se el az egyik dél-amerikai és ausztrál papagájt, mert ez a két madár trágár kifedezéseket használt, és megbotránkoztat­ja a járókelőket. Mielőtt azonban, a két papa­gáj kirekesztéslére sor került volna, az állatkert igazgatósá­ga a következő szövegű táblát függesztette a papagájok hatal­mas ketrecére: »-Ezeket a kifejezéseket a pa­pagájok nem egymástól, hanem az emberektől tanulták.« Foszlány oh A vén tyúknak is lehet hattyúdala. A költőnek megnőtt a pocakja, s eltakarta előle a csillagokat. Emmának a szive szín­aranyból volt, de fogakat csináltatott belőle. Nem a szalma az, ami a férfiakat a szalmaözvegy­hez vonzza. Nyárspolgár az, aki en­gem legszívesebben nyárs­ra húzna. Nemcsak a helyzet kul­csát kell megtalálni, ha­nem a kulcslyukat is. Amióta központi fűtésű lakásban lakom, többé nem tudom tűzbe tenni a. ke­zem egyetlen barátomért sem. (B. S. — Magyar Sző) Somogyi Néplap A2 MSZMP Somogy megye? Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megye* Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-lß. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunlc vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében§ Kaposvár. Latinka Sándor utca 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents