Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
TEGYÜNK TÖBBET SOMOGYÉRT! 99 * kultúránk távlatai Pereg a film . • • Vetítőgép berreg a tenyérnyi szobácskábán. Dr. Szungyi Zoltán barcsi tüdőszakorvos lakásán ügyeljük a dokunientumorejü képsorokat, házigazdánk amatőr filmjét. «•Járási Egészségügyi Szolgálat — 1948.« — olvasom az első tekercs elején, amelyben a filmszalag az újjáépített ország elsó nagyobb arányú programját örökítette meg a népegészségügy megszilárdításában a végeken, az »■►ezernyifajta népbetegség« Dráva menti fellegváraiban. Pereg a film ... A megfakult, »-eső«-vonalas filmkockákon egy JESZ feliratú hófehér dzsip indul Darányba. Iskolafogászat . . . Tbc-szűrővizsgálatok. Egy felirat: »A betegek nagy része nem Is tudott veszedelmes bajáról« . . . Előbukkannak a fertőző betegek; 1948 júniusában 73 súlyos gümőkórost emeltek ki a környezetéből csak a barcsi járásban . . . Képek a ma már idejétmúlt légmell- kezelésről; szaporodnak a színes gombostűk az egészségügyi térképen. Szúnyogirtó brigád: hadüzenet a Dráva vidékén pusztító maláriának és trachomának. Délszláv Öltözetű asszonyok a barcsi szemészeten . . . Kismamák újszülöttekkel, akik ma már érettségiző, katönasorba induló fiatalok. Akkor születtek, amikor egy év alatt 111 élet indult útjára az újonnan létesült barcsi szülőotthonban . . . Pereg a film, és — csaknem két évtized távlatából — fölidézi népegészségügyünk első hosszabb lépéseit. Megörökítette őket az amatőr filmes kamerája — a fejlődés egy bizonyos fokán. Hiszen voltak előzményei ezeknek a lépéseknek a negyvenes években is. A tbc sorozatszűrésig, a malária felszámolásáig is eljutottunk valahonnan .. . Voltak körorvosok, bábák, itt-ott egészségházak is; s volt három kórháza a megyének a negyvenes években is. Volt jótékony közadakozás — »-ír« a töméntelen szociális bajra, a háború sújtotta sebekre, s volt tengernyi tudatlanság, és pusztított a betegség, a babona, az egyke, az egyse ... S ma? Nehéz feladatra vállalkozna a filmes, aki megörökíteni akarná azt, hogy ahonnan a negyvenes évek végén a somogyi nép- egészségügy gyarapításában elindultunk, hány év alatt meddig Jutottunk, mit tettünk. Mert sokat tettünk 18—20 év alatt. Felvilágosításban, beteg“ ellátásban, intézmények létesítésében. Helyenként nagyon szép, tovább nyúlt, és túlmutat jelenünkön a fejlődés szintje. Másutt pedig azt tükröznék a képsordokumentumok, hogy ezen és ezen a ponton már keresztüllépett, továbbhaladt életünk tempója; már nem itt, sokkal messzebbre Járhatnánk. Ösztönöz a gondolat: vajon mit emelne ki, mit kapna lencsevégre a krónikás a másfél-két évtizedes fejlődés keresztmetszetéhez? A megyei kórház ragyogó új gyermekosztályát, modern vonalú gyógyszertárakat; az egykori maszekpatika helyén? Hajdani kastélyokban öt szociális otthonunkat, a bölcsődéket, a lengyeltóti tbc-kórházat vagy a csurgói mentóallomást, a megyei vérellátó alközpontot, az épülő új intézményeket? Vagy pedig a helyenként mind égetőbb szakorvoshiány következményeire, a rendelőintézetekben topogó tömegekre irányulna a gép leneseje? Hiszen ez is van, ezt is észre kell vennünk. De annak .smereteben is «4műnk kell ezt a jelenséget, hogy a biztosítottak tömege - a biztosított dolgozók tíz év alatt 16 080-ról 112 6Sl-re megnövekedett saúma - u eredmény: a jáióbeteg-ellátás fejlődésének egy — a koráboihoz képest - mLgasíbb fokán. Mert eddig is eljutottunk valahonnan, nagyon messziről. A körülöttünk változó világ eseményeit nem követhetjük a teljesség Igényével. Hol a változások ritmusa túl gyors, hol a mi türelmünk kevés hozzá. De előbbre akarunk lépni, ezért meg ken látnunk sok mindent a jelenben, hogy felismerjük, tudjuk, mit kell tennünk a jövőben. S ehhez érdemes körültekintenünk. ország, egyik legmoderneúu intézménye lett az utóbbi években. Koraszülött-osztályának üvegkalitkáiban többségében 2000 grammon aluli születési súlyú csecsemők életéért küzdenek az orvosok, nővérek. Ottjártunkkor dr. Halka Sándor főorvos megmutatott egy négyhónapos, 4,5 kg súlyú, szőke, kék szemű kis Murillo-angyalkát: — Koszta baba 80 dekagrammos súllyal született, és azóta átvészelt egy súlyos tüdőgyulladást is — mondta. Persze nem minden csecsemő ilyen ellenállóképes. Sok függ attól, hogyan táplálják, nevelik. Az egészségügyi ismeretterjesztés segített az anya- és csemővédelem fejlődésében. Viszont nem kevés a tennivaló még az intézetből való elbocsátás utáni időszakban, a higiénés föltételek, a helyes táplálkozások biztosításában. E rre a gondolatra serkentett a Barcson látott amatőr film, különösen a befejező képsor. Egy kismama indult haza az akkor új szülőotthonból karján a kicsivel, arcán az új élmény sugárzó mosolyával. Az jutott eszembe, hogy vajon milyen sorsa lett volna szülőotthonok nélkül neki és sok ezer szülőanyának ebben a megyében. A szülőotthonok kialakítása nyomán — például Barcson, Nagyatádon, Tabon — az intézeti szülések száma húsz év alatt 7,9 százalékról több mint kilencven százalékra emelkedett a megyében. A mentőhálózat lehetővé teszi, hogy Kaposvár, a járási székhelyek és a Balaton-part mentőállomásairól — váratlan komplikációk esetén — a megye csaknem mindegyik községébe eljussanak a korszerű, URH-rádiós rohamkocsik. Védőnők, intézményes terhesgondozás, rendeletek, szociális intézkedések óvják, védik az anyák és az újszülöttek ezreit. És ma már mi sem természetesebb ennél. Különösen, ha a jelent a felszabadulás előtti Somogy lehetőségeihez mérjük. Ritkaság volt akkor az intézeti szülés; közadakozásból egyetlen anya- és csecsemővédő otthon működött a megyében, Kaposváron. Tizenhat anya és harminckét csecsemő részére. Ebben »a csecsemők gondozása egy évig tart.« Ám »az intézet hivatása magaslatán all, és kitárt kapuja szeretettel várja a rászorulókat, akik az egyesület fehér falai közé menekülnek az élet sorscsapásai elől« — olvashatjuk a kegyétien va— Különösen a nagymamák csecsemőtáplálási szemléletében ... — folytatta a gyermekosztály főorvosa. — Sokan akkor boldogok, ha a csöppség fel van fújva, kövér, túl táplált. De az ilyen gyereknek az első kisebb megfázás is súlyos bajt okozhat... A gyermekgyógyászat meA többségében 2000 grammon alu 1 ják a koraszülött osztályon. Somogy megyében nem is olyan régen viszonylag igen magas volt a csecsemőhalálozás arányszáma. Sikeres küzdelmek eredménye az, hogy a született csecsemőket kondicionált levegőn, üvegbokszokban ápollósággal incselkedő dagályos sorokat a harmincas években kiadott Somogy megyei monográfiában. Ebben az intézetben ma 150 csecsemőt gondoznak. S jóllehet ma sem elegendő a hely, sokat fejlődött bölcsődei hálózatunk is az utóbbi tizenkét évben. A legújabb létesítmények: a somogyud- varhelyi, a babócsai, a böhö- nyei bölcsődék már a legkorszerűbb berendezéssel és gondozással szolgálják kis lakóikat. Nem maradhat ki a megkezdett gondolatsorból az sem, hogy vajon mi lett volna sok száz koraszülöttel a mai lehetőségek nélkül. A megyei kórház gyermekosztálya az f Sokat fejlődött bölcsődei hálózatunk az utóbbi tizenkét évben. Képünk Böhönyén, a megye egyik legkorszerűbb, kilencszázezer forintos beruházással épített bölcsődéjében készült. gyei hálózata és korszerű centruma a megyei kórházban bármilyen feladatot vállalni képes a kis betegek ellátásában. A megelőzés, az általános műveltség szélesír lésével, gyarapításával együtt formálódó egészségügyi szemlélet kialakítása viszont elsősorban a mi feladatunk. halálesetek száma a felére, 1958-tól 1965-ig 8,2-ről 4,3 százalékra csökkent. A megyei központ irányításával a további cél a gyermekhalálozás újabb egyszázalékos visszaszorítása. Mindez nagyon szép és előremutató eredményünk. De vajon örömünk hiánytalan-e, ha az említett sikerek ellenére a »természetes szaporulat« szembetűnően csökken? Nem lehet teljes az örömünk, ha elgondolkozunk a népszaporulat múlt évi adatain — például a barcsi járásban. A lakosság számához képest várható évi átlagos 400 helyett csak 336 csecsemő szüleitett; a vetélések száma viszont emelkedő tendenciájú, és 1965-ben meghaladta a 700-t (ebből 638 a művi beavatkozás) itt. Terhességmeg- szakítási kérelem indokolásaképpen — a járás és egyben a megye egyik leggazdagabb községében — igen gyakran olvasni lehet: »épülünk, építkezünk ...« S ami rádöbbent egy extrém, de még előforduló jelenségre ebben a járásban: Több jegyzőkönyv tanúsága szerint a tiltott beavatkozások »műszere« mályvagyökér, muskátligyökér volt vajákos asszony kezében — 1966ban<!) ... S a megyei adatok? Azok sem vigasztalóak. 1964-es statisztika állt rendelkezésünkre. Eszerint Somogy megyében az utóbbi tíz év alatt 1258-ról 6471-re nőtt a művi vetélések és 6844-ről 4519-re csökkent az élveszületések száma. A természetes »szaporulat« tízezer lakosonként mínusz 8 ezrelék, vagyis 1965-ben például az elhalálozásoknál 313-mai kevesebb a születések száma. Továbbá: 1964-ben csaknem 400, évente átlagosan 350 csecsemő születik házasságon kívül Somogy megyében. A gyerekek többsége csecsemőotthonba, majd állami gondozásba kerül ... Mire következtethetünk a demográfiai adatok nyomán? Arra, hogy a gazdasági fejlődés. az életszínvonal emelkedése, a felvilágosító munka mellett alapvető változásokat kell sürgetnünk és szorgalmaznunk a társadalmi tudatban, a szocialista erkölcsi Az ország egyik legmodernebb e gészségügyi intézménye a megyei kórház gyermekosztálya. normák kialakításában, az idejében való nemi felvilágosításban, az iskolai és a családi pedagógiában, az egymás iránti törődésben, és nagyarányú javulást a társadalmi felelősségérzetben. E zek az adatok csak aláhúzzák, hangsúlyozzák a felvilágosító munka jelentőségét a közegészség- ügy valamennyi területén. Ennek a tevékenységnek fiő szervezője 1955-től a Somogy megyei Közegészség- és Járványügyi Állomás. Az intézmény feladatköre a megye jellegéből adódóan kétirányú, és mindkét területen rendkívül sokrétű. Somogy jellegéből következően a mezőgazdasági üzemek egészségügye, a termelőerők fejlődése, a vegyszerek alkalmazása, a település-egészségügy, azaz a belső területi feladatok mind nagyobb felelősséget rónak a közegészség- ügy megyei központjára. Jelentős előrelépés néhány év óta a termelőszövetkezeti egészségügyi felelősök hálózatának kialakítása. A felelősök szakmai képzéséről a KÖJÁLL és a Vöröskereszt gondoskodik. A hálózat eredményes működése azonbann már túlnő a két intézmény keretein. Olyan szemléletet kell kialakítania minden üzemben, tsz-ben — elsősorban gazdasági vezetőink körében —, hogy a megelőző rendszabályok megtartása, a higiénés kő:-'' mények biztosítása végett a- egészség- ügyi felelősök valóban hivatásuk magaslatán állhassanak. A KÖJÁLL másik feladatköre a Balaton-part köztisztaságának, élelmezési, kereskedelmi stb. hálózatának közegészségügyi ellenőrzése. Mostoha körülményei, zsúfolt laboratóriuma megnehezítik a kétirányú megyei feladat teljesítését. Ezen csak a felépülő új, modem KÖJÁLL-szék- ház könnyít majd. (Az építkezés megkezdődött.) A Ealaton- parti ellenőrzések ’ hatásfokát pedig rövidesen egy mozgó laboratórium üzemeltetésével emelik. A KÖJÁLL-székház, a mozgó laboratórium — forma: új eszköz a szükséges korszerűsítési folyamat*"*" Alkalmazásuk teljes si' ionban csak a lakosság dalom egészségügyi • étének javulásával együ 'irható. Kellő propaganda 1 világosi tás hiányában izegészségügy más területein sem juthattunk volna el mai eredményeinkhez. Szer ' zett és rendszeres felvilág"-’tó munka nélkül aligha sikerülhetett volna néhány éven belül megszüntetni megyénkben az olyan súlyos járványokat, mint difbéria, malária, trachoma; és minimálisra csökkenteni egy egész sor fertőző betes-
