Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
Vasárnap, 1968. április 16. 3 SOMOGYI NfiPLA# AKöz p önti Statiszti kai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) százaléka Ausztriából, a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból, 6 százaléka Jugoszláviából érkezett hazánkba. A kiutazó magyarok 43 százaléka Csehszlovákiába, körülbelül 10—10 százaléka Jugoszláviába és Lengyelországba, 8 százaléka Romániába utazott lék volt az ipari késztermékek és 78 sz' zaléka a nyers- I anyagok, félkésztermékek I mezőgazdasági termékek és 1 élelmiszerek aránya. Az I ezekből az országokból szár- mazó import 60 százaléka j t olt anyag, 19 százaléka gép j és 21 százaléka élelmiszer és | fogyasztási iparcikk. Beruházások Külkereskedelem Az elmúlt öt évben mind a behozatal, mind a kivitel nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés: a nemzeti jövedelem 1 százalékos növekedésére — öt év alatt átlagosan — 2,1 százalékos import- és 2,6 százalékos exportnövekedés jutott. A tervidőszak éveiben a külkereskedelmi forgalom a következőképpen növekedett: A külkereskedelmi forgalom alakulása az i960, év százalékában Behozatal Kivitel I960 100 100 1961 105 118 1962 118 126 1963 134 138 1964 153 155 1965 156 173 A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és íélkészter- mék-import az átlagosnál valamivel kisebb mértékben növekedett Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az ipari késztermékek (gépek, ipari fogyasztási cikkek) és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek importja. A behozatal Bsszetétete d Százalékos részesedés az összes behozatalból az 1961—1965. években. Az 1 963. én behozatal Y S :! S| 88 Gépek és gépi berendezések 157 29 Ipari fogyasztási cikkek Nyersanyagok 163 5 és félkésztermékek 151 57 Élelmiszerek és élelmiszer- ipari anyagok co ♦H 9 ö sszesen 156 100 A kivitelen belül a viszonylag nagyobb súllyal szereplő gépexport az átlagosnál kevésbé növekedett Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, továbbá az ipari fogyasztási cikkek kivitele. A kivitel összetétele Gépek és gépi be. rendezések 149 35 Ipari fogyasztási cikkek 207 31 Nyersanyagok és félkésztermékek T75 23 Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok _______185 31 Ö sszesen 173 100 A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal bonyolítottuk le. Az egész külkereskedelmi forgalmunk 66 százalékát tette ki a KGST- hez tartozó országok forgalma. A Szovjetunió részesedése az összes forgalomból 35 százalék volt. A szocialista, valamint a fejlődő országokba 65 szár zalékban (a Szovjetunióba 78 százalékban) ipari késztermékeket és 35 százalékban (a Szovjetunióban 22 százalékban) nyersanyagokat, félkésztermékeket, mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket exportáltunk. A Szovjetunióból származó import mintegy kétharmadát anyagok és körülbelül egyharma- dát termelési rendeltetésű gépek és gépi berendezések tették ki. A fejlett tőkés országokba Irányuló kivitelben 23 százaA második ötéves terridő- i szakban a népgazdaság szocialista szektorában beruhá- ; zásokra összesen mintegy 206 milliárd forintot fordítottak, 18 milliárd forinttal többet, mint amennyit az ötéves terv előirányzott. A beruházások évenként a következőképpen alakulták: A beruházások alakulása (1961. január 1-i összehasonlítható árakon) milliárd forint 1961 33 1962 38 1963 44 1964 46 1965 45 1961—65 együtt 206 Felújításokra öt év alatt kereken 64 milliárd forintot használtak fel. A beruházások és felújítások együttes értékének körülbelül fele az elhasznált állóeszközök értékét pótolta. öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kommunális ellátás és a lakáshelyzet javítását célozta. A beruházásokon belül csökkent az építési munkált hányada, és emelkedett a gép- beszerzésekre fordított összegek aránya. Az ipar fejlesztésére a tervidőszakban többek között üzembe helyezték az oroszlányi 200 mW-os hőerőművet, Százhalombattán az ország legnagyobb villamoserőművének első három gépegységét, a Borsodi Vegyikombinát pvc- üzemét, a Tiszamenti Vegyiművek szuperíoszfát- és kén- savgyárát Megkezdte termelését a Tiszai Vegyikombinát nitrogén-műtrágya gyára is. Üzembe helyezték a Dunai Vasmű hideghengerművét, befejezték az ózdi és a salgótarjáni kohászati üzemek rekonstrukcióját. Kétharmadával növelte az ország cement- termelő kapacitását az új Dunai Cement- és Mészmű, Orosházán felépült az új üveggyár, Alsózsolcán épületelemgyár létesült, az 1965. év végén megkezdte próbaüzemelését az Óbudai Házgyár. A gépipar fejlesztésére elsősorban vidéken létesítettek új gyáregységeket: Kecskeméten, Szombathelyen, Esztergomban, Sátoraljaújhelyen stb. A könnyűiparban Szembe helyezett legjelentősebb új beruházás a Dunai Szalmacel- lulóze-gyár volt A könnyűipari vállalatok is több vidéki telepet létesítettek (pl. Bácsalmáson, CeUdómölkön, Körmenden stb.). Az élelmiszeripar fejlesztésére Nyíregyházán, valamint Békéscsabán új konzervgyár épült. Békéscsabán hűtőházat is létesítettek. Gyöngyösön, Tatabányán, Rákospalotán tejüzemeket építettek. Elkészült a Budapesti Sertésvágóhíd hűtőháza. A mezőgazdasági beruházások legnagyobb részét gépesítésre fordították. Az új gépek jelentős hányadát a termelőszövetkezetek kapták. A tervidőszakban beszerzett 38 100 traktorból 24 000-et, a 6600 gabonakombájnból 550-ert, a 11950 traktoros vetőgépből 9060-at, a 28 000 traktorekéből 15 000-et, míg a 8000 silókombájnból 5100-at a termelőszövetkezetekben állítottak munkába. Több százezer nagyüzemi állatférőhelyet létesítettek, ezek egy része a régi kisüzemi férőhelyeket pótolta. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi és kommunális ellátásának megjavítására öt év alatt számos új létesítmény készült el, és több meglevő jelentősen bővült. A tervidőszakban megkezdődött úthálózatunk korszerűsítésének programja; elkészült a nemzetközi útvonal budapest—tatabányai szakasza és a balatoni műút budapesti bevezető szakasza. A fővárosban és több vidéki városban (Cegléden, Hatvanban, Hódmezővásárhelyem, Egerben, Miskolcon, Székesfehérváron, Vácon) új autóbusz-pályaudvarokat és korszerű forgalmi telepeket adtak át rendeltetésüknek. Elkészült az új debreceni vasútállomás. Villamosították a füzesabony—miskolci vasútvonalat. Felépült az Er- zsébet-híd, a szolnoki Tisza- híd és a Magyarországot Jugoszláviával összekötő lebenyei Mura-híd. Átadták rendeltetésének az Astoria-ahü- járót Budapesten és vidéken új távbeszélő főközpontokat létesítettek és többet bővítettek. A tervidőszakban készült el a kékesi, szentesi, kabhegyi és a tokaji televízió adóállomás. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére több új korszerű szaküzletet és ABC-áruházat létesítettek. Budapesten és a Balaton partján, valamint több vidéki városban új szállodák épültek. Budapesten fölépült a római parti Lidq Sportszálló és a rózsadombi Ifjúsági Szálló. A Royal, az Astoria, a Park, a Szabadság Szállókat jelentősen korszerűsítették és bővítették. Vidéken új szállók épültek Kecskemét ten, Sopronban, Egerben, Zalaegerszegen, Salgótarjánban. A Balaton partján négy nagy szálló építése fejeződött be. öt év alatt 3100 általános iskolai és 870 középiskolai osztálytermet, valamint 18 100 kisgyermek számára óvodát építettek. A munkásszállók befogadóképessége 36 000-rel bővült. Számos új kollégium és diákszálló épült Budapesten és több vidéki városban (pl. Békéscsabán, Debrecenben, Esztergomban, Szegeden, Pécsen, Szombathelyen stb.). Csaknem 6200 kórházi és gyógyintézeti betegágy, 380 új körzeti rendelő, 39 szakrendelő-intézet létesült öt év alatt. Ezek közül jelentősebb a miskolci új rendelőintézet és kórház; Zalaegerszegem, Győrben, Tatabányán, Pécsen és Nyíregyházán új tbc-kór- házak, Fehérgyarmaton és Veszprémben általános kórházak épültek. A tervidőszak elején befejeződött a budapesti Madách Színház építése. Elkészült a kaposvári, székesfehérváíri, egri színházak átépítése. A lakosság jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság és a pénzbeni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16—17 százalékot meghaladó mértékben, több mint 18 százalékkal növekedett. A arankásdk és alkalmazottak egy tőre Jutó személyes reáljövedelmeinek alakúié*« I960 év » 10» 1960 100,0 1961 100,3 1962 103,2 1963 111,6 1964 118,2 1965 118,4 A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét meghatározó tényezők közül az egy keresőre jutó reálbérek — amelyek alakulása az átlagkeresetek és fogyasztói árak együttes változását fejezik ki — öt év alatt kb. 9 százalékkal növekedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készítésekor számoltak. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének alakulása 1960 év = 1M 1960 100,0 1961 100,2 1962 101,7 1963 106,2 1964 109,0 IMS MM A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kb. 400 000 fővel, mintegy 13 százalékkal nőtt. A reálbérek és a foglalkoztatottság növekedését jóval meghaladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások, és 1965- ben kb. egyharmaddal haladták meg az 1960. ért szintet. A lakosság összes jövedelmének csaknem egynegyedét teszik Id a társadalmi juttatások. A társadalmi juttatások közül nyugdíj címén 19-35-ben 7,7 milliárd forintot folyósítottak, kereken 3 milliárd forinttal többet, mint 1960-ban. 1965 végén 1,1 millió nyugdíjas volt, kb. 300 000-rel több, mint öt évvel azelőtt. 1985-ben csaknem 600 000 család részesült csaludi pótlékban csaknem másfél millió ginnek után. A kifizetett családi pótlék meghaladta a másfél milliárd forintot. A kétgyermekes családok családi pótlékának 1965. évi emelése ért kb. 500 millió forinttal növelte a lakosság pénzjövedelmét. Az egészségügyi juttatásokra (kórházi ellátás, táppénz, szülési segély, gyógyszerköltség-térítés stb.) 1965-ben több mint 10 milliárd forintot fordítottak. A társadalombiztosításba bevontak száma a tervidőszakban növekedett. A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke öt év alatt kb. 18 százalékkal növekedett Az egész lakosság fogyasztása öt év alatt a tervezett 22—23 százalék helyett 21 százalékkal nőtt. Az összfogyasztáson belül nőtt a vásárlások aránya a saját termelésből való fogyasztás terhére. A mezőgazdasági népesség átiramlása és a termelőszövetkezetek kialakulása növekvő igényeket támasztott a központi árualapok iránt. (1960-ban a lakosság pl. összes élelmiszerszükségletének 47 százalékát, 1965- ben csaknem 60 százalékát szerezte be a kiskereskedelemtől.) öt év alatt a belkereskedelmi forgalom 30 százalékkal emelkedett. Az élelmiszereladás 36 százalékkal nőtt, a lakosság élelmiszer- fqgyasztása ugyanezen idő alatt azonban csak kb. 12 százalékkal emelkedett. Egyes élelmiszerek egy főre Jutó fogyasztás* és kereskedelmi értékesítése (előzetes számítások alapján). Az ws. évi kiskor. fogyasztás eladás az 196». év •ii-bis Kenyér, liszt és tésztafélék WO 130 Hús és húsfélék 110 120 Tej és tejtermékek 95 150 Vaj 115 130 Tojás 115 160 Burgonya 90 95 Gyümölcszöldség 95 100 Cukor 110 130 Kakaó, csokoládé ISO ISO A kiskereskedelem iparcikkeladása öt év alatt kb. 23 százalékkal nőtt Ezen belül az ún. tartós fogyásatási cikkek forgalma csaknem másfélszeresére emelkedett. öt év alatt együttvéve pl. 742 000 televíziót, 201 000 hűtőszekrényt, 48 000 személyautót adtak el. A tervidőszakban a lakosság összes pénzjövedelmeinek kb. 3 százalékát (15 milliárd forintot) takarékbetétek formájában tartalékolta. A takarékbetét-állomány 1965 végén meghaladta a 20 milliárd forintot Szolgáltatások, lakáshelyzet A lakosság által igénybevett szolgáltatások értéke az 1965. évben kb. 30 százalékkal haladta meg az 1960. évit Az összes szolgáltatás csaknem fele ingyenes volt növekedésük a tervidőszakban ugyancsak kb. 30 százalékot tett ki. A tervidőszakban az ««ónségügA vakarna» aa oktatási, kulturális szolgáltatások értéke egyaránt kb. 30 százalékkal nőtt. A pénzfizetés ellenében igénybe vett szolgáltatások közül a fűtés-, világítás-, víz- és gázszolgáltatás együttesen öt év alatt mintegy 80 százalékkal nőtt. 1965-ben a háztartások rillamosenergia- fogyasztása 80 százalékkal, a gázfogyasztás 50 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A tartós fogyasztási cikkek javíttatására fordított kiadás több mint egynegyedével nőtt, a ruházati cikkek készíttetésére és javítására fordított összeg csökkent. Üj lakások tisztán állami erőből való létesítésére és a lakásépítkezések állami támogatására öt év alatt összesen kb. 15 milliárd forintot fordítottunk. Ezenkívül 4 milliárd volt a meglevő állami lakások tatarozására fordított összeg. A tervidőszakban 282 000 lakás épült. Az épített lakások több mint 70 százaléka két- vagy több szobás és több mint fele fürdőszobás. Népmozgalom, egészségügy, kultúra 1965 végén az ország lakossága 10 160 000 fő volt, 154 000 fővel (1,5 százalékkal) több, mint az 1960. év végén. Az utóbbi öt év alatt 668 000 gyermek született, és 514 000-en haltak meg. Az él- veszületési arány, mely a korábbi években is alacsony volt, a második ötéves tervidőszak első két évében tovább csökkent, majd viszonylag alacsony szinten megállapodott: az 1963 óta eltelt három év mindegyikében 1000 lakosra 13,1 élveszületés jutott. A halálozási arány — kisebb ingadozásoktól eltekintve — nagyjából a tervidőszakot megelőző évek színvonalán maradt. Lényegében tehát az élveszületési arány alacsony szintjéből adódott a természetes szaporodás alacsonyabb arányszáma is. 1965- ben 1000 lakosra számítva a természetes szaporodás kb. Moszkva, április 9. Nyilvánosságra hozták az első tudományos eredményeket, amelyeket a Luna 10. különböző irányú mérései segítségével szereztek április 3-a óta, amióta a Luna 10. a Hold körül kering. A beérkezett adatok nem végleges elemzése arra mutat, hogy a Hold mágneses mezejének feszültsége a mérések idején valamennyire felülmúlta a szabad bolygóközi térségbeli mágneses mezők feszültségét. Mindamellett még nem lehet határozottan azt állítani, hogy ez azért van, meri a Hold saját mágneses mezővel rendelkezik. A Luna 10-exi tudományos műszerek vannak a Hold mágneses mezejének tanulmányozására, a Napból érkező korpuszkuláris sugarak cs a kozmikus sugarak regisztrálására, elektronok felkutatására abból a célból, hogy felderítsék a Hold ionoszféráját Érkeztek adatok, amelyek annak bizonyítékaként foghatók fel, hogy a Hold körüli térségben elektronáramlatok vaoanké mdiráMk tnoiii* 2,4 volt A csecsemőhalandóság (az 1000 élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak aránya) az 1960. évi 48 ezrelékről 1965-ben 39 ezrelékre csökkent. Az 1961—1965. években 4650 orvos kapott diplomát. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1960. évi 15,7-ről 1965-ben 19,2-re nőtt. A kórházi ágyak száma öt év alatt 9,3 százalékkal gyarapodott, és az 1965. év végén csaknem elérte a 78 000-et. A társadalombiztosításba bevontak aránya öt év alatt 85 százalékról 97 százalékra nőtt. Az 1965—1966. tanévben kb. 2,2 millióan járnak iskolába. Az általános iskolákban 1,5 millióan, a középiskolákban több mint 407 000-en, a felsőfokú oktatási intézményekben 94 000-en tanulnak. A középiskolai tanulók száma 69 százalékkal volt több, mint az 1960—1961. tanévben. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak száma (főleg a felsőfokú technikumok és szakiskolák létesítése folytán) megkétszereződött. Az utolsó Öt tanév alatt az általános iskolai osztálytermek száma 5,2 százalékkal, a középiskolai osztálytermeké 26,4 százalékkal gyarapodott. Az 1965— 1966. tanévben az általános iskolákban 8,5 százalékkal, a középiskolákban 37 százalékkal több pedagógus tanított, mint 1960—1961-ben. Az idei tanévben 172 000-en részesülnek szakmunkástanuló-képzésben, 37 százalékkal többen, mint öt évvel ezelőtt. 1965-ben 45 millió példányban adtak ki könyveket. A kiadott könyvek példányszáma 29 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A mozi- és a színházlátogatók száma öt év alatt csökkent. A televízió- előfizetők száma a tervidőszakban nagymértékben növekedett: míg 1960-ban átlagosan minden 27-ik, addig 1965 végén minden 3-ik családra jutott egy televízió vevőkészülék. Budapest, 1966. április 10. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ja több tízezer elektron voH. Lehet, hogy itt a Föld mágneses mezejének hatása is megnyilvánul. A későbbi mérések során, remélhetőleg, határozottabb következtetésekre lehet majd jutni a Hold közelében fennálló sugárzási helyzetről. A Luna 10-ről gammasüga- rak színképei érkeztek, amelyeket az állomás a Hold felületének különböző részei fölött elhaladva továbbított. Az első adatok szerint a holdbéli kőzetek természetes radioaktivitása, amely uránium, tórium és kálium radioaktivitásával függ össze, megközelíti a földi bazaltkőzetek radioaktivitását. A Luna 10. külső burkán mérőfejeket rögzítettek, amelyek még százmilliomod gramm tömegű meteorrészecskéket is regisztrálni képesek. A meteorrészecskék becsapódására érzékeny felület körülbelül egy négyzetméter. Az előzetes adatok szerint a Hold szputnyikjának pályája mentén a meteorrészecskéi* sűrűbben jelentkeznek, mintái bolygók A Luna 10. „leleteket" küld a Holdról Van-e saját mágneses mezeje a Holdnak? Radioaktivitást észleltek a műszerek Sűrű meteorrészecskék a Luna 10. pályája mentén
