Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

itftuAífry tn MEGYEI-E VALÓBAN? Észrevételek két hónap után Szeretjük az újszülöttet, ra- tál mellett, gyakorlata isme- igénybe, s az idő pénz. Van Az elképzelés szerint min- jongunk érte, és ragaszko- retek és tapasztalatok nélkül, bizonyos »alulról jövő önál- den munkatársnak vezetnie dunk hozzá. Féltő aggodalom- (Ez már nem is veszély, ez lótlanság« is, ugyanaz a kell egy-egy csoportot a mó­rnál vigyázzuk első lépéseit tény, hisz így alakult a hely- mankókeresés, ami a vezetés- velődési házban. Helyes, jó — a miénk, mindannyiunké, zet az első két hónapban.) re jellemző. A fő hiba még- kezdeményezés. De leköti-e A nArcwa wa- ' " A csodának persze nem va­gyunk hívei: képtelenség len­ne tehát egy zseni tulajdon­ságait keresni az újszülött­ben. De a mi újszülöttünk — a megyei művelődési ház — érett már arra, hogy mérle­gelje első lépéseit Ehhez sze­retnénk hozzásegíteni... Kezdeti gondok Január elsején megyei fel­adatokat kapott a kaposvári Latinka Művelődési Ház. Gazdasági, szervezeti, tartal­mi — mondhatnám úgy is: lényegbeli — változás ez. Működtető szerve továbbra is az SZMT, támogatásáról a megyei és a városi tanács gondoskodik. A Népművelési Tanácsadó megszűnt, illetve beolvadt a művelődési ház­ba; « létszám szinte megkét­szereződött, a feladatok meg­sokszorozódtak. S most — több mint két hónap után — keressük, kutatjuk a szembe­tűnő mozzanatokat, e nagy változás tanújeleit. Nem könnyű... Szeptemberben már min­denki tudta, hogy megalakul A másik veszély a család- sem ez. Az állami költség- ez a népművelők idejét, ener- tatlansáa Szabadd olyan té- vetésben globális a tervezés, giáját? Hisz minden csoport- “fSíS hÄ m a SZOT felügyelete alatt álló nak, szakágnak külön tiszte­letiét jó, ami Kaposváron be­vált? A megye legtapasztal­tabb népművelői nem feltét­lenül a Latinkában dolgoz­nak, az adottságok, a hagyo­mányok sem egyformák. Van olyan járási művelődési há­elképzeléssel tehát min­denképpen vitatkoznunk kell, hisz máris befelé fordulás­hoz vezetett. A megyei mű­velődési házban tájékozatla­nok a megye népművelésének helyzetéről, s a munkatársa­kat kényszerű tétlenségre kárhoztatta a várakozás. Ki a megyei művelődési ház. De sem mozdulhattak a városból, intézményeknél viszont rész- letdíjas vezetője van. össze- letekre kiterjedő. S egy mű- számoltam: a tizenkét tagú velődési ház életét, rendezve- függetlenített apparátuson kí- nyeit, apróbb váratlan kiadá- vül negyvenkét tiszteletdíjas- sait képtelenség hosszú táv- sál dolgoztat az intézmény. ra, előre megtervezni. (Ráadá- (Igaz, köztük vannak a jegy- sul a költségvetés rendszerint szedők, a ruhatárosok is, zunk, amely évek óta állja a a művelődési terv, a munka- mégis megdöbbentően nagy ez versenyt. A törvényszerű az, terv előtt készül el, s így az a szám.) hogy a megyei művelődési összeg felhasználása bonyo- Visszatérünk tehát oda, ház ne saját bűvköréből in- tűit, a terv végrehajtása is hogy megyei feladatkört el- duljon ki, hanem o megye nehéz.) Érdemes tehát szóvá látni hívták életre az új in- legjobb tapasztalatait általá- tenni, hogy az új feladatkör- tézményt, s ehhez a létszám- nosítsa; karoljon fel, fejlesz- rel megbízott intézmény lét- keret adott, legföljebb rasz- szen tovább vidéki kezdetné- rejötte után módosítani kell szül választottuk meg mun- nyezéseket. Csalódást okozhat és lehet a tervezés módszerét katársainkat, vagy nem volt az is, hogy egy Kaposváron ís, hisz gazdaságilag kerékkö- jól bevált, kitűnő forma meg- tő a másfajta intézményekre bukik, mondjuk, Tabon vagy szabott rendelkezés. Barcson egyszerűen azért, mert ott mások az adottsá- J\ 0 rj |jj \f Velők Az elképzeléssel tehát min- A vidéki munkáról beszél­januárban még senki, hogy mit tegyen és hogyan. Ékről beszél Galambos Sándor, az SZMT kultúrosa, ezt bizo­nyítják a tények. A vezetők ma úgy mondják: a tárgyi és miközben megyeszerte foly­alkalmunk a választásra. Va­lahányszor a vidéki tapaszta­latszerzésről, a segítő, tanács­adó munkáról beszéltünk, ar­ra hivatkoztak: nincs autó, nincs kiszállási lehetőség. Az előbbi igaz, az utóbbi nem! Mélységesen igaz ugyanis, gettünk, s Lövey elvtárs ke- hogy kellene egy jármű, azt serű szájízzel megjegyezte: a hiszem, ezzel mindenki egyet- tizenkét munkatársból nyolca értene. De addig is van ta- népművelő, közülük csupán nács, van könyvtár, tömeg­három alkalmas e pályára. A szervezet, vállalat és más meghökkenés után óhatatla- szerv... (A vonatról és az nul az okokat kutattuk. És autóbuszról nem is beszélve.) valóban. A tizenkettőből két- Csupán kapcsolat és elhatá- ten már elmentek, mások — rozás dolga, hogy népmüve UU1WKWU ' v v jc -----­n ak a kulturális vetélkedők. J°rés2t, mert fölfedeztek, vagy lóink kitörhessenek a négy fal — . ... ................ rn7Áltnlr irolíilr De a benti továbbképzés is csődöt mond, és elméleties- kedéssé szűkül megyei isme­retek nélkül. Nem jó ez így! a személyi föltételek biztosi- tása nélkül jött létre a mű- Anállócó, velődési ház. Sok igazság van ebben, később még vissza té- “ *■ rünk rá. Hallatlanul megnehezíti a Megkezdődött a belső szer- munkát, hogy a törvényes vezés. Igen, ez volt az elsőd­közölték velük alkalmatlan- közül. ságukat — jelenleg íróasztal Ügy tettük föl mellett készülnek jövendő hivatásukra. Kedve úgyszól­ván senkinek sincs a munká­hoz, sok az üresjárat, a terv­a kérdést: Megyei-e valóban? Megyei-e a megyei művelődési ház? A válasz — kár, hogy így van — nagyon egyértelmű: NEM! _ _ rendelkezéseken belül l'e aesT T°övcy István igazgató önállósága a művelődési ház­, - . j f jt« VI fl 1* T TflGrn«« í igen nagy igyekezettel és hozzáértéssel szervezett, cso­portokat hozott létre, elha­tárolta tizenkét munkatársá­nak feladatkörét. Ezután ki­alakította elképzeléseit, ter­veit. És ezek egy részével már vitatkoznunk kelL nak. Lövey István igazgató nem maga választhatta meg szerűtlenség, a kapkodás. Van, De azzá kell lennie! Igazság­aki ismeretterjesztő előadá- talanok volnánk, ha lebecsül- sokkal gazdagítja szürke hét- nénk legnagyobb művélődési köznapjait, van, aki tanul, intézményünk sikereit, ered- vagy éppen szabadságon van ményeit, munkáját. A város- szinté állandó jelleggel, s ban dicsekvésre is van okunk, van, aki még nem döntött De azt a funkciót, amiért önmagában: menjen vagy életre hívtuk a megyei műve­munkatársáit A főfoglalko- maradjon tovább. Két-három lódési házat, még csak távol­. . .... , . # m i • nónmnTrolő rl/vlrt/vrílr ío T~)O mmJíl ---- 7.r. Tíj . — B efelé fordulás népművelő dolgozik is. De ról sem közelítette meg. általában unatkoznak az em- S két hónap után már köte­berek, vagy legalábbis nincs tességünk felhívni a figyel­több dolguk, mint megosztva met rá. Közvéleményünk könnyűszerrel ellátni a régi ugyanis szereti és emberré Latinka feladatkörét. Súlyos akarja nevelni az újszülöttet, csakhögy"a"hatásköri "lista ak- szavak, ezek, jól tudom. Még- Nem v^ nagy dolgokat, nem kor született amikor mégnem » papírra kell vetni okét, vár csodákat. De munkát,ak­------- vát ra^ aTüvelődéfi ház. mert átmeneti időszakról van tívitást, szervezettséget és fel­< . M,«- jfaUTmio tehát2„eSSÜk’ "■ Mí0aÚ i elhibá- e lista felülvizsgálata és meg- azért kellene... Javon Béla is szükségszerű., zásnak fölvételi és fegyelmi jogkörét az SZMT elnöksége, illetve kultúr-, agit-prop és sportbizottsága látja el a me­gyei művelődésügyi osztály- lyal egyetértésben. Igen ám, Jó szándékkal déssel — de mégis eitnoa- e zott felfogásmód érvényesült, változtatása SZÍR MAY ENDRÉNÉ: CSELLÖZÖ GYEREK. Tóth Endre: ASSZONYOK Honnan veszitek az erőt, törékeny, gyönge nők, fáradhatatlan asszonyok? Honnan veszitek az erőt, m honnan a türelmet, hogy nem csüggeszt el se rossz férj, se gyermek s a vége-nincsen sok dolog? Honnan veszitek az erőt, ti szorgos, fürge nők? Rohantok hajnalban, korán, vár a munka száz csarnoka: a föld, a gyár, az iroda, a műhely vagy az iskola, hol áldott kezetek nyomán átalakul a nyersanyag, s a sziklából is víz fakad. Honnan veszitek az erőt, asszonyok, gyönge nők? Mennyit dolgoztok, hogy az otthon tisztán és derűsen ragyogjon, s benne a férj, a család jól érezhesse magát. Asszonyok, gyönge nők, mikor észre sem veszitek — otthon, az utcán, a munkában, vagy mikor megálltok sóváran egy pazar kirakat előtt —, hányszor elnézlek titeket, és olyankor gondolatban minden férfi nevében meghajtok előttetek. A követelményeket és a kéz- Nem az SZMT felügyeleti jo- deti lehetőségeket is túlszár- gát és kötelességét vitatjuk, nyaló szerepet szántak a mű­velődési háznak, és éppen emiatt nem tudja betölteni hivatását Az elképzelés lé­nyege ez: A megyei művelődési ház módszertani központ Itt kell kísérletezni minden újjal és jóval, itt kell kialakítani a nem is az irányítást alapjá­ban. De — önállóság — és vele együtt felelősség —nél­kül egyetlen igazgató sem állhat hivatása magaslatán. A vezetők a hatásköri lis­tára hivatkoznak, de nemcsak személyi kérdésekben tapasz­talható nagyfokú önállótlan­megye legjobb csoportjait, ság. Galambos elvtárs kijelen- klubjait, együtteseit, s csak tette, hogy senki sem bábás- azokat a formákat bevezetni kodik a művelődési ház fö- másutt, melyeket már Kapos- lőtt, elvben tehát — a sze- váron kipróbáltak. Belső, mélyi és a gazdasági ügyeket »•jól olajozott« életet terem- kivéve — teljes az önállóság teni, mert csak ez ad erköl- Elvben! A gyakorlatban nem! esi alapot a tanácsadáshoz. Szinte képtelenség eldönteni, Veszélyesen érdekes alapál- hogy apróbb ügyekben az lás ez, félrevezetheti az em- SZMT-hez futkosás követel- bert. Az igényesség a maga- mény-e felülről, avagy man- sabb színvonalra törekvés el- kókeresés alulról. De hogy ismerésre méltó. De az a nehezíti a munkát, az biztos. »■követelmény«, hogy a megye Ma még olyan viták folynak, népművelői addig ne várja- hogy elsősorban városi, járó­nak semmit új intézmé- si avagy megyei feladatokat nyűnktől, amíg e célok meg kell-e ellátnia a művelődési nem valósulnak, ez már fél- háznak. S míg a vita folyik, reviheti népművelőinket. Hisz az eredmény megkétszerezett azt tartják, hogy a munka- létszámmal alig több a régi társaknak nincs erkölcsi alap- Latinka produktumánál. juk a tanácsadáshoz mindad- Gazdaságilag is sok a gátló dig, amíg nem dicsekedhet- tényező. A művelődési ház nek egy-egy megyei mintá- költségvetés alapján dolgozik, val, ami — megyei lévén — önálló gazdasági hivatala és a legjobb, a legtartalmasabb, személyzete van. Elvben nem, a legcsalhatatlanabb... de a gyakorlatban mégis az Az uniformizálás gondola- SZMT-nél dől el sok minden tát kikerülve tehát kétirányú menet közben is. Miért? Azt veszélyről van szó. Az egyik hinné az ember, hogy jóvá­az, hogy a népművelők be­szorulnak a Latinka falai kö­zé, s az élettől elzártam a vidéktől elszigetelten piooál­hagyott költségvetésből önál­lóan gazdálkodhat az intéz­mény. Lehetőség van átcso­portosításra, költségvetés-mó- nak ötleteket, formákat, el- dosításra, igaz. Ez azonban képzeléseket gyártani íróasz- bonyodalmakkal jár, időt vesz jT tugrotta a keskeny ár- kot, talpa alatt ket­té roppant a szamár- kóró tüskés törzse. Tétova lép­tekkel helyet keresett, ledűlt haragszik a trösztre, mert az a fűbe. Kezét a feje alá tette, nézte az eget Csend volt, fű­PIHENŐ . » ~ n uuar.1. <x Auuxturci, mert i szálak zizzenese, bogarak zunv- anyagiakban szólhat bele az mögése alkotta csend. Las­san megnyugodott: oldódni a tekintetekből: »Nagy pénzt a pénzéért látni akar valamit akar felmarkolni a srác.« Eló- A tröszt a kutatóra, mert csak álltak maguk kinevezte szak­rajzot, minden számítást a mi­niszternél. Hányadik példány volt már az! Mennyi könyör­gés, amíg szívességből megcsi­nálták a fénymásolást! És mennyi alkalom, hogy azt néz­zenek meg a rajzain, amit kezdett torkában érzett kese­rűség, enyhült a gyomrát szorí­tó görcs. Két év, s most ez a délelőtt! Hányszor gondolta, veszni hagyja az egészet A pénz izgatta a legkevésbé, dühös a gyártó vállalat, mert az exportáltatok korszerűbb megoldást követelnek. Leült egyszer, hogy mint valami csa­ládfát, felrajzolja ezt a bonyo­lult szerteágazó és kétségbe- sokkal inkább az, hogy olyat ej^őgn kiismerhetetlen vala­ügyekbe, a kutatási témákat elvesztek a rajzok útvesztőd- illetően nem. Mindkettőjükre ben. Mások hümmögtek, s köz­—°akarnak. A dosszié mos* ott tekintélyek, akik percek alatt pihen mellette a fűben, benne egy háromsoros, mégis meleg hangú levél. Az utolsó mon­csinált, amiből világszabada­lom lehet Sehol sem gyárta­nak ilyen olajfúvó-berende- zést. Egy-egy kemencénél ne­gyedmilliós megtakarítás. mit. Nem boldogult vele. Két éve ment rá. Hányszor ült asztal mellé, nem azért, hogy valami újat alkosson, ha­nem: írásban védje, magyaráz­óén az járt a fejükben: pont én vállaljam a felelősséget? Egyetlen ember mondta: — Ez hihetetlenül nagyszerű dolog. — Mosolygott rá, hosszú ideig rázta a kezét Többet nem lát­ta, a következő tárgyalásra más jött helyette. j^»ét év. És Azt hitte, két kézzel kapnak za azt, ami már megvan, s utána. Kerényi keserűen mo- aminek sikeréhez csak néhány, solygott: — öregem, te nem őszintén jót akaró mondat kel­ismered a dörgést! — Sokszor lene. Ha magában áll, régen belátta, Kerényi igazat mon- belefárad, de a többiek nem —- t-" dott A kutatósok négy éve hagyták. Még a »keserű« Ke- óra múlva jött ki a rmnisz­datát ismételgette egész érte­kezlet alatt: »Remélem, ma délelőtt már visszatér a jó­kedve.« Visszatér? Nézte a mosoly­gó arcokat, a bólogatást, a túű nagy egyetértést Egy csapásra mindenki támogatója, barát­ja lett Józsa bácsi szavait sut­ét év. És a végén az togta: »Fafejűek, fafejűek...« a kicsit pimasz, elke- Mindegy már. Két hónapon seredett hangú levél belül legyártják a nullszériát, a miniszternek. Maga is meg- a lényeg. A mirúszterhelyet- hökkent, amikor két nap múl- tes nagyon szűkszavúan osztat­va behívták. A titkár azt ta ki,_ ki mit csinál. Azonnal mondta: húsz perce van. Két jegyzőkönyvbe diktálta a ha­kísérleteznek ezzel a fúvóval, rényi is noszogatta, Józsi bá- s akkor jön egy nyálasszájú esi meg: — Ne hagyjad, édes fiam! Ha akarod én elmegyek üzemi mémököcske, aki há­rom éve még a szigorlatoktól ddrizett, s azt mondja: én megcsináltam. Marakodásba fúlt az első tárgyalás, már nem is figyeltek rá, már szó sem volt az olajfúvóról, a veled a párthoz, be a köz­pontba, s megmondom, amit veled csinálnak, az oltári nagy disznóság! — Nem ment se­hová. Minduntalan azt ma­tertől. Lesütötte a tekintetét, annyian ültek dühtől vörös arccal az előszobában. Ugrálni tudott volna akkor az örömtől. Gyorsan elfogyott táridőket, a felelősöket. Győzött? És ha nem ír a miniszter­nek? Vagy ha ott a titkár nem adja be a levelét, hanem elküldi a trösztnek? Ó, Józsa résztvevők egymást rágták. — gyarázta, hogy nem róla van A kutató majd kipróbálja. — szó, hanem egy új műszaki liókat kereshetne az ország. Nekünk ehhez nincs pénzünk. —A tröszt nem vállalhatja. — Miért nem? A trösztnek min­denre van pénze. — Persze, kaparja ki a kutató a geszte­nyét .... — Nem értette. Két són, év alatt megtanulta. A kutató venediken mégis az sütött ki látszik, ehhez még a minisz­ter is kevés? A hiú törpék dzsungele erősebb? És ma délelőtt mintha tel­jesen új emberek jöttek volna, megoldásról, amivel dollárnál- Ügy tettek, mintha először Hét-hét után, és semmi. Ügy bácsi, hát lehet, hogy ennyien lí*—ii- — —x- - vannak fafejűek? Rimánkod­ni kell annak, aki nem ma­gáért, hanem valóban máso­kért csinált valamit? Lassan mégis elömlött ben­ne az öröm. Félrehajtotta a fejét, fűszál csiklandozta meg az orrát, letépte, rágni kezdte. látnák. Akik eddig fenséges magasságból önözték, most a ____,-----„—------------------­A mivel új piacokat kereshet- nyakába estek. Nem tudta, mi Üjra a mai délelőttre gondolt, nének. A tárgyalásokon, az el- történt az utóbbi hetekben, s nem is érezte, hogy milyen a harmincadikon, az öt- de úgy érezte: »Félik az os- keserű a fűszál. tort« ö otthagyott minden ülés záros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents